- A szociális cirkuszról eddig itthon még nem sokat hallhattunk, nehéz elképzelni a szórakoztatásnak ezt a fajtáját. Mitől szociális az a cirkusz, amivel ti foglalkoztok?

Szabó Márton

- Mi a cirkuszra egy szociális munkában alkalmazható módszerként tekintünk, ami többek közt azzal foglalkozik, hogy miként lehet megszólítani és integrálni a hátrányos helyzetű fiatalokat. A cirkusz eszközein keresztül akarjuk motiválni, aktívabbá és magabiztosabb társadalmi szereplőkké tenni őket. A Magyar Zsonglőr Egyesületnél azt tapasztaljuk, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeknek és fiataloknak az önbizalomhiány az egyik legnagyobb problémája: azt érzik, hogy ők másokhoz képest nem tudják ugyanazokat a célokat kitűzni és megvalósítani ebben a világban. Folyamatosan hátrányból indulnak, nem látják, hogy ők is érhetnek el sikereket. Erre kínálunk mi megoldást a cirkusz segítségével: a zsonglőrködéssel, az akrobatikával és különböző trükkök megtanulásával látványosan lehet fejlődni önmaguk és a külvilág számára is. Eleinte ugyanis senki sem hiszi el, hogy képes kidobni három labdát.

Amikor viszont sok gyakorlás után először sikerül, akkor ez akkora élményt jelent, hogy modellül szolgál neki az élet más területein is.

037-SZC-2016-02-18 (Fotó/Forrás: MOL Új Európa Alapítvány)

- Miben különbözik a szociális cirkusz attól a műfajtól, amivel a Fővárosi Nagycirkuszban találkozhatunk?

- A szociális cirkusz az új cirkusz műfajából ered, ami eltávolodott attól, amit a hagyományos cirkuszi színpadokról ismerünk. Az új cirkuszban – ahogy a neve is mutatja – a műfajnak egy újkori megjelenési formájáról van szó, amiben nincsenek például állatok, és a koncepció kevésbé a trükkökre és emberfeletti teljesítményekre van felépítve. Az új cirkusz nyitni kezdett a társművészetek felé, és szorosabban együttműködik többek közt a színházzal és a tánccal. A zárt porondról kiszabadult cirkusz a társadalmi színtéren komoly szociális problémákat talált, amiért felelősnek érzi magát és lépéseket tesz ennek megoldására. A nyitottság azt az üzenetet is hordozza, hogy forduljunk oda a közönség és embertársaink felé, és tanítsuk egymást. Ez a műfaj tehát mostantól nem csak cirkuszi dinasztiák titkos tudása, hanem egy olyan közösségi, baráti tevékenység, amivel próbáljuk bevonni és érdeklődővé tenni az embereket, köztük hátrányos helyzetű fiatalokat is.

017-SZC-2016-02-18 (Fotó/Forrás: MOL Új Európa Alapítvány)

- Mi az, ami egy passzív, tanulási és beilleszkedési problémákkal küzdő, hátrányos helyzetű fiatalt elkap a cirkusz világából?

- Mindenkit más ragad meg a foglalkozásainkon. Éppen az a jó cirkuszban, hogy ez egy nagyon sokszínű világ, ahol egészen különböző mutatványokkal is lehet sikerélményt szerezni. Ha valaki sportosabb alkat, az valószínűleg az akrobatika irányába mozdul, és megtanul emberpiramisba beállni vagy egyensúlyozni. Aki a koncentrációs feladatokban erősebb, azt meg a zsonglőrködés köti le jobban. A zsonglőrködés arra is jól alkalmazható, hogy a teljes passzivitásból kimozdítson, mert eleinte ülve vagy egy helyben állva is lehet csinálni. Nem kell olyan nagy energiát beletenni, hogy az ember feldobjon egy labdát, aztán kettőt, de a harmadiknál már feláll, mert érdekeli és kíváncsi, hogy sikerül-e – ez a cirkusz észrevétlen mechanizmusa. Ezeknek a gyerekeknek is lassan valami elkapja a figyelmét, elkezdenek koncentrálni és kitartóvá válni. A saját szemükkel láthatják, hogy igenis sikerülhet az, amit lehetetlennek hittek. Közben kialakul egy megtartó közeg is, így pedig idővel mindenki bevonódik.

044-SZC-2016-02-18 (Fotó/Forrás: MOL Új Európa Alapítvány)

- Milyen képességeket tudtok fejleszteni ezzel?

- A cirkusz egyaránt hat az egyéni és társas kompetenciákra. Amikor valaki zsonglőrködni kezd, akkor teljesen természetes, hogy leejti a labdát, az ördögbotot vagy a diabolót. Ötvenszer, vagy akár százszor is meg kell csinálni ugyanazt a gyakorlatot, hogy sikerüljön, és ez segít leküzdeni a figyelemzavart, a hiperaktivitást, fejleszti a koncentrációt, a kitartást, és a sikerekkel párhuzamosan az önértékelést is. Megtanulják, hogy képesek a terveik, a céljaik megvalósítására. Az előadások során arra is nagy hangsúlyt fektetünk, hogy társaikkal megtanuljanak együttműködni, nem pedig versenyezni. Ezeken túl a három labdát például a diszlexiásoknál is használják, mert a keresztező, finommotorikus mozgáson keresztül a jobb- és bal agyfélteke összehangolás, illetve a szem-kéz koordináció javul.

011-SZC-2016-02-18 (Fotó/Forrás: MOL Új Európa Alapítvány)

- Milyen bemutatkozási lehetőségük van a fiataloknak a frissen megszerzett tudással?

- Különböző előadásokat szervezünk nekik itthon és külföldön, de az előadás jelleg ellenére továbbra is a közös, kötetlen játékon marad a hangsúly. Több nemzetközi cirkuszszervezettel állunk kapcsolatban, gyakran külföldi cirkuszi szakemberek jönnek el képzést tartani. Ősszel a Trafóval közösen szerveztünk több alkalmas programsorozatot, februárban a világhírű Cirque de Soleil szárnyai alatt működő szociális cirkusz, a Cirque du Monde látogatott meg minket. A hátrányos helyzetű fiatalok ezzel egy nemzetközi cirkuszi közösségbe kapcsolódnak be, ahol mindenkit a cirkusz szeretete fűz össze, és 

ezen keresztül megtapasztalják, hogy mennyi minden várja őket a világban.