Tánc

Menekülés a vágyba

2017.06.05. 10:04
Ajánlom
Pulzáló személyiségű táncos-koreográfus, aki egyaránt ismeri a klasszikus balett szépségét, és imád időről időre kikacsintani a kortárs mozgásformák felé. Az Erkel Színházban június 17-én bemutatásra kerülő Tennessee Williams-feldolgozás, A vágy villamosa kapcsán faggattuk Venekei Mariannát a női karakter tragédiájáról, érzelmek és testiség viszonyáról, valamint a Dés Lászlóval való közös munkáról.
Venekei Marianna

Venekei Marianna (Fotó/Forrás: Gács Tamás)

- Hogyan esett Tennessee Williams rendkívül ismert, de csöppet sem könnyed élettörténettel foglalkozó drámájának feldolgozására a választás?

- Színházi előadását láttam A vágy villamosának, és akkor fogalmazódott meg bennem, hogy milyen jó lenne, ha egy ilyen komoly témájú drámát lehetne feldolgozni modern balettként. A táncosi pályám során mindig tündérmesékkel találkoztam, akár a Giselle, akár a Hattyúk tava, mind egy idealizált világot jelenít meg. E dráma viszont tele van emberi fájdalommal.

Vonzott az, hogy a mesék sokasága után egy ilyen művel foglalkozzak intenzíven.

- Az Ön számára mi ennek a műnek a leghangsúlyosabb motívuma?

- Egyértelműen a nő, Blanche alakja. Ahogy végigvezeti a nézőket a saját történetén. Dés Lászlóval együtt írtuk a szövegkönyvet, figyeltünk viszont arra, hogy az adaptáció kövesse a dráma történéseinek sorozatát. Sok kelléket használtunk, igyekeztünk hangulatában megjeleníteni a 40-es évek Amerikáját. Érthető művet szerettünk volna alkotni, éppen ezért nem vittük el nagyon absztrakt irányba. Az eredeti darabhoz való ragaszkodás mellett azonban hagytunk egy kiskaput a nézőnek és a mi Blanche-unknak:

megerőszakolják, beleőrül a traumákba, utána viszont nem zárjuk bolondok házába.

- Mi miatt döntöttek így?

-Úgy éreztem, hogy így is eléggé súlyos a téma. Minden egyes történést megmutatunk: hogyan szeretkezte végig az életét Blanche, hogyan menekült a vágyba az elől az érzés elől, hogy annak okozta a halálát, akit a legjobban szeretett. Nem véletlen a 18-as karika a darabnál, nem kívánjuk elfedni a darab történéseit, láttatni szeretnénk azokat a dolgokat, amelyek hozzájárultak a főhősnő összeomlásához. Úgy éreztük, hogy ezt nem lehet már tovább fokozni, meghagytuk a nézőnek azt a szabadságot, hogy úgy fejezze be a darabot önmagában, ahogyan szeretné. Tennessee Williams ezt nem tette meg, de én megsajnáltam Blanche-t:

adok neki egy menekülőutat, hogy ne kelljen tovább élnie az életét ebben a katatón állapotban.

De nemcsak ez a nő menekült a fájdalmai elől, hanem a ma embere is nagyon sok esetben teszi ezt.

- Hogyan alakult a darab a Dés Lászlóval való munka során, akivel a librettót közösen írták, és aki a zenét szerezte a koreográfiához?

-Előtte nem sokkal ismertem meg őt, és amikor a darab megrendezésének ötlete megfogalmazódott bennem, azonnal fel is hívtam, ő pedig boldogan vállalta. Elég hosszú folyamat volt, amíg a szövegkönyvet véglegesítettük, meg kellett fogalmaznunk a hangsúlyokat. Laci ennek alapján kezdte el szerezni a zenét, és mondatról mondatra be is tartott mindent.

Dés László

Dés László (Fotó/Forrás: Stekovics Gáspár)

- A tánc egy rendkívül izgalmas, de absztrakt nyelv. Milyen előnyeit és nehézségeit érezte annak, hogy egy – a történetmesélésre fókuszáló – művet kellett erre a megszólalásmódra átültetni?

- Nagyon inspiráló volt számomra, hogyan lehet a tánc által értelmesen és értelmezhetően megfogalmazni a művet a néző számára.

Erős vágyunk volt, hogy ne »lila ködöt« gyártsunk a színpadon, ezt a színház közönsége is megkívánja véleményem szerint.

Egy kollégám mondta, hogy van ennek a koreográfiának egy hiánypótló szerepe, hiszen az intenzív érzések mellett egy konkrét történet is kibontakozik a színpadon, ezáltal pedig a modern balett is más színezetet kap. Ez esély is, és nehézség is. A szabad alkotás, a kötetlenség nagyon jó érzéseket keltett bennem, a táncosokkal való munkában is előtérbe helyeztük a közös alkotói folyamatot. A táncosok kiválasztásánál abban a kiváltságban volt részem – mivel az együttes első balettmesternője vagyok –, hogy mindennap látom őket, mindenkit felismerek a kislábujjáról, és tisztában vagyok a kvalitásaikkal. Úgy vélem, a kiváló táncosok mellett a műnek is jó ritmusa van, mert a narratív jelleg mindig megtörik valamilyen betéttel, és ez teremt egy speciális lüktetést.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Liszt Ferenc szépunokája ez a csodakamasz zongoraművész

Ahogy a középkorú és idősebb generációk birtokba vették a közösségi médiát, úgy futott fel Michael Andreas Häringer karrierje is. A most tizenhét éves zongoraművész nem csak ragyogó tehetség, de kivételesen népszerű is.
Vizuál

Mutatjuk, hol találja a ma 75 éve elhunyt Róth Miksa alkotásait!

Sőt, galériánkban azokat az enteriőröket is, amelyek már elpusztultak. Róth elsőként ismerte fel a monarchiában a Tiffany-üveg alkalmazásában rejlő lehetőségeket, és mesteri szintre emelte az üvegművészetet. 1944. június 14-én halt meg Róth Miksa üvegfestő és üvegmozaik-készítő.
Vizuál

Elhunyt Franco Zeffirelli

A hosszú betegség után elhunyt rendező 96 éves volt. Firenzében helyezik örök nyugalomra – számolt be róla a hvg.hu.
Könyv

12 izgalmas kötet a Könyvhétről

Mi ezeket a könyveket szeretnénk látni a könyvespolcunkon. Szubjektív válogatás a most megjelenő újdonságokból.
Könyv

Simon Márton nyitotta meg a 90. Ünnepi Könyvhetet Budapesten

Simon Márton költő ünnepi beszédével megnyílt a 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok csütörtök délután a Duna-korzón, Budapesten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc videó

Újabb táncos portréfilm a láthatáron, ezúttal Natalia Osipováról

A Force of Nature című új dokumentumfilm a méltán híres balerina karrierjének egy évét követi nyomon.
Tánc hír

Életrajzi film készül Alvin Aileyről, az afroamerikai modern tánc úttörőjéről

A filmet az Oscar-díjas Holdfény című dráma rendezője, Barry Jenkins forgatja – értesült a The Hollywood Reporter.
Tánc magazin

3D-s hologrammal helyettesítik az állatokat ebben a cirkuszban

A német Roncalli Cirkusz merész húzással modernizálta a műfajt: élő állatok helyett a modern technikát vetik be.
Tánc videó

A legnehezebb témákhoz humor kell – Gál Eszter és Hód Adrienn a Kult50-ben

Gál Eszter, az Artman Egyesület alapítója és Hód Adrienn koreográfus beszélgetnek a Kult50 kamerái előtt humorról, közönségről, közösségről és a táncról, ami mindenkié.
Tánc galéria

Táncos utazás térben és időben

Matyóföld, Brazília, Kalotaszeg, Kalocsa és még rengeteg varázslatos helyszín elevenedik meg közel 200 táncművész segítségével a 24. Duna Karnevál keretében. Mindez június 8-16. között három kiemelt helyszínen: a Szent István Bazilikánál, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon és az UP Újpesti Rendezvénytérben!