Tánc

Menekülés a vágyba

2017.06.05. 10:04
Ajánlom
Pulzáló személyiségű táncos-koreográfus, aki egyaránt ismeri a klasszikus balett szépségét, és imád időről időre kikacsintani a kortárs mozgásformák felé. Az Erkel Színházban június 17-én bemutatásra kerülő Tennessee Williams-feldolgozás, A vágy villamosa kapcsán faggattuk Venekei Mariannát a női karakter tragédiájáról, érzelmek és testiség viszonyáról, valamint a Dés Lászlóval való közös munkáról.
Venekei Marianna

Venekei Marianna (Fotó/Forrás: Gács Tamás)

- Hogyan esett Tennessee Williams rendkívül ismert, de csöppet sem könnyed élettörténettel foglalkozó drámájának feldolgozására a választás?

- Színházi előadását láttam A vágy villamosának, és akkor fogalmazódott meg bennem, hogy milyen jó lenne, ha egy ilyen komoly témájú drámát lehetne feldolgozni modern balettként. A táncosi pályám során mindig tündérmesékkel találkoztam, akár a Giselle, akár a Hattyúk tava, mind egy idealizált világot jelenít meg. E dráma viszont tele van emberi fájdalommal.

Vonzott az, hogy a mesék sokasága után egy ilyen művel foglalkozzak intenzíven.

- Az Ön számára mi ennek a műnek a leghangsúlyosabb motívuma?

- Egyértelműen a nő, Blanche alakja. Ahogy végigvezeti a nézőket a saját történetén. Dés Lászlóval együtt írtuk a szövegkönyvet, figyeltünk viszont arra, hogy az adaptáció kövesse a dráma történéseinek sorozatát. Sok kelléket használtunk, igyekeztünk hangulatában megjeleníteni a 40-es évek Amerikáját. Érthető művet szerettünk volna alkotni, éppen ezért nem vittük el nagyon absztrakt irányba. Az eredeti darabhoz való ragaszkodás mellett azonban hagytunk egy kiskaput a nézőnek és a mi Blanche-unknak:

megerőszakolják, beleőrül a traumákba, utána viszont nem zárjuk bolondok házába.

- Mi miatt döntöttek így?

-Úgy éreztem, hogy így is eléggé súlyos a téma. Minden egyes történést megmutatunk: hogyan szeretkezte végig az életét Blanche, hogyan menekült a vágyba az elől az érzés elől, hogy annak okozta a halálát, akit a legjobban szeretett. Nem véletlen a 18-as karika a darabnál, nem kívánjuk elfedni a darab történéseit, láttatni szeretnénk azokat a dolgokat, amelyek hozzájárultak a főhősnő összeomlásához. Úgy éreztük, hogy ezt nem lehet már tovább fokozni, meghagytuk a nézőnek azt a szabadságot, hogy úgy fejezze be a darabot önmagában, ahogyan szeretné. Tennessee Williams ezt nem tette meg, de én megsajnáltam Blanche-t:

adok neki egy menekülőutat, hogy ne kelljen tovább élnie az életét ebben a katatón állapotban.

De nemcsak ez a nő menekült a fájdalmai elől, hanem a ma embere is nagyon sok esetben teszi ezt.

- Hogyan alakult a darab a Dés Lászlóval való munka során, akivel a librettót közösen írták, és aki a zenét szerezte a koreográfiához?

-Előtte nem sokkal ismertem meg őt, és amikor a darab megrendezésének ötlete megfogalmazódott bennem, azonnal fel is hívtam, ő pedig boldogan vállalta. Elég hosszú folyamat volt, amíg a szövegkönyvet véglegesítettük, meg kellett fogalmaznunk a hangsúlyokat. Laci ennek alapján kezdte el szerezni a zenét, és mondatról mondatra be is tartott mindent.

Dés László

Dés László (Fotó/Forrás: Stekovics Gáspár)

- A tánc egy rendkívül izgalmas, de absztrakt nyelv. Milyen előnyeit és nehézségeit érezte annak, hogy egy – a történetmesélésre fókuszáló – művet kellett erre a megszólalásmódra átültetni?

- Nagyon inspiráló volt számomra, hogyan lehet a tánc által értelmesen és értelmezhetően megfogalmazni a művet a néző számára.

Erős vágyunk volt, hogy ne »lila ködöt« gyártsunk a színpadon, ezt a színház közönsége is megkívánja véleményem szerint.

Egy kollégám mondta, hogy van ennek a koreográfiának egy hiánypótló szerepe, hiszen az intenzív érzések mellett egy konkrét történet is kibontakozik a színpadon, ezáltal pedig a modern balett is más színezetet kap. Ez esély is, és nehézség is. A szabad alkotás, a kötetlenség nagyon jó érzéseket keltett bennem, a táncosokkal való munkában is előtérbe helyeztük a közös alkotói folyamatot. A táncosok kiválasztásánál abban a kiváltságban volt részem – mivel az együttes első balettmesternője vagyok –, hogy mindennap látom őket, mindenkit felismerek a kislábujjáról, és tisztában vagyok a kvalitásaikkal. Úgy vélem, a kiváló táncosok mellett a műnek is jó ritmusa van, mert a narratív jelleg mindig megtörik valamilyen betéttel, és ez teremt egy speciális lüktetést.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Emilia Pérez – megnéztük a 13 Oscarra jelölt botrányfilmet

Összességében érthetőnek tűnik, miért jutott el Jacques Audiard új rendezése tizenhárom Oscar-jelölésig, azt azonban már túlzásnak tartanánk, ha a legfontosabb kategóriákban diadalmaskodna is – ezt ugyanis több más produkció is jobban megérdemelné.
Plusz

Hegyet hágék, lőtőt lépék – tíz éve hunyt el Erdélyi Zsuzsanna

Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós, a nemzet művésze tíz évvel ezelőtt, 2015. február 13-án hunyt el Budapesten. Tanítványai, szellemi örökösei nem felejtik.
Könyv

Közös sorozattal jelentkezik Nyáry Krisztián és Bősze Ádám

A magyar széppróza napján, Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóján mutatják be az Óbudai Társaskör második jubileumi produkcióját Jókai sétány 200 címmel. Nyáry Krisztián irodalomtörténész és Bősze Ádám zenetörténész új sorozata február 18-án debütál.
Könyv

„Világos volt számomra, hogy haldoklom” – támadója tárgyalásán szólalt fel Salman Rushdie

A hetvenhét éves, világhírű író megrázó vallomást tett annak a férfinak a tárgyalásán, aki 2022-ben egy nyilvános beszélgetésen késsel támadt rá, és tizenöt késszúrással sebesítette meg.
Vizuál

Vasárnap zár a Magyar Nemzeti Galéria biedermeier-kiállítása

Február 16-ig láthatja a közönség a Biedermeier mindennapok. Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon (1815-1867) című tárlatot a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás egyedülálló módon ad átfogó képet a biedermeier nevével fémjelzett korszak művészetéről, mely Valentin-napon páros kedvezménnyel tekinthető meg.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Tánc Valentin-napra: jövő héten látható a Liliom

Magyarországon egyedülálló táncszínházi előadás a Liliom, a szerelem, a szenvedély és a sorsfordító döntések története. A Feledi Project előadása modern mozgásvilággal és érzelmekkel teli koreográfiával kelti életre Molnár Ferenc világhírű darabját. A Liliom február 19-én látható a Nemzeti Táncszínházban.
Tánc ajánló

Itt a friss Shakespeare-táncpremier: A makrancos hölgy

Február elsején debütált A makrancos hölgy Kecskeméten, a Kelemen László Kamaraszínházban. Shakespeare ismert vígjátéka Barta Dóra koreográfus-rendező elgondolása mentén kelt életre a színház balett-tagozatának előadásában.
Tánc ajánló

Ünnepélyes keretek között adták át a csárdás UNESCO-s bejegyzési dokumentumát a Hagyományok Házában

A csárdás az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára került fel. Az átadóünnepség táncművészek, néptánccsoportok jelenlétében zajlott.
Tánc hír

Szatmárnémetiben lépett fel a Magyar Állami Népi Együttes

Az Egycsillagú égbolt programsorozatának keretében a magyar tánckultúra egyik legjelentősebb társulata január 26-án a Körtánc című összeállítással lépett színpadra Szatmárnémetiben. A sikeres előadásról és közeli terveikről Mihályi Gábor számolt be.
Tánc ajánló

A commedia dell’arte szellemében született meg a Feledi Project új bemutatója

Az itthon ritkán látható Pulcinella nemcsak egy színházi előadás, hanem tisztelgés az olasz kultúra és színházművészet gazdag hagyománya előtt. A produkció pergő ritmusa, látványos koreográfiái és szívhez szóló humora garantáltan magával ragadja a közönséget.