Tánc

Menekülés a vágyba

2017.06.05. 10:04
Ajánlom
Pulzáló személyiségű táncos-koreográfus, aki egyaránt ismeri a klasszikus balett szépségét, és imád időről időre kikacsintani a kortárs mozgásformák felé. Az Erkel Színházban június 17-én bemutatásra kerülő Tennessee Williams-feldolgozás, A vágy villamosa kapcsán faggattuk Venekei Mariannát a női karakter tragédiájáról, érzelmek és testiség viszonyáról, valamint a Dés Lászlóval való közös munkáról.
Venekei Marianna

Venekei Marianna (Fotó/Forrás: Gács Tamás)

- Hogyan esett Tennessee Williams rendkívül ismert, de csöppet sem könnyed élettörténettel foglalkozó drámájának feldolgozására a választás?

- Színházi előadását láttam A vágy villamosának, és akkor fogalmazódott meg bennem, hogy milyen jó lenne, ha egy ilyen komoly témájú drámát lehetne feldolgozni modern balettként. A táncosi pályám során mindig tündérmesékkel találkoztam, akár a Giselle, akár a Hattyúk tava, mind egy idealizált világot jelenít meg. E dráma viszont tele van emberi fájdalommal.

Vonzott az, hogy a mesék sokasága után egy ilyen művel foglalkozzak intenzíven.

- Az Ön számára mi ennek a műnek a leghangsúlyosabb motívuma?

- Egyértelműen a nő, Blanche alakja. Ahogy végigvezeti a nézőket a saját történetén. Dés Lászlóval együtt írtuk a szövegkönyvet, figyeltünk viszont arra, hogy az adaptáció kövesse a dráma történéseinek sorozatát. Sok kelléket használtunk, igyekeztünk hangulatában megjeleníteni a 40-es évek Amerikáját. Érthető művet szerettünk volna alkotni, éppen ezért nem vittük el nagyon absztrakt irányba. Az eredeti darabhoz való ragaszkodás mellett azonban hagytunk egy kiskaput a nézőnek és a mi Blanche-unknak:

megerőszakolják, beleőrül a traumákba, utána viszont nem zárjuk bolondok házába.

- Mi miatt döntöttek így?

-Úgy éreztem, hogy így is eléggé súlyos a téma. Minden egyes történést megmutatunk: hogyan szeretkezte végig az életét Blanche, hogyan menekült a vágyba az elől az érzés elől, hogy annak okozta a halálát, akit a legjobban szeretett. Nem véletlen a 18-as karika a darabnál, nem kívánjuk elfedni a darab történéseit, láttatni szeretnénk azokat a dolgokat, amelyek hozzájárultak a főhősnő összeomlásához. Úgy éreztük, hogy ezt nem lehet már tovább fokozni, meghagytuk a nézőnek azt a szabadságot, hogy úgy fejezze be a darabot önmagában, ahogyan szeretné. Tennessee Williams ezt nem tette meg, de én megsajnáltam Blanche-t:

adok neki egy menekülőutat, hogy ne kelljen tovább élnie az életét ebben a katatón állapotban.

De nemcsak ez a nő menekült a fájdalmai elől, hanem a ma embere is nagyon sok esetben teszi ezt.

- Hogyan alakult a darab a Dés Lászlóval való munka során, akivel a librettót közösen írták, és aki a zenét szerezte a koreográfiához?

-Előtte nem sokkal ismertem meg őt, és amikor a darab megrendezésének ötlete megfogalmazódott bennem, azonnal fel is hívtam, ő pedig boldogan vállalta. Elég hosszú folyamat volt, amíg a szövegkönyvet véglegesítettük, meg kellett fogalmaznunk a hangsúlyokat. Laci ennek alapján kezdte el szerezni a zenét, és mondatról mondatra be is tartott mindent.

Dés László

Dés László (Fotó/Forrás: Stekovics Gáspár)

- A tánc egy rendkívül izgalmas, de absztrakt nyelv. Milyen előnyeit és nehézségeit érezte annak, hogy egy – a történetmesélésre fókuszáló – művet kellett erre a megszólalásmódra átültetni?

- Nagyon inspiráló volt számomra, hogyan lehet a tánc által értelmesen és értelmezhetően megfogalmazni a művet a néző számára.

Erős vágyunk volt, hogy ne »lila ködöt« gyártsunk a színpadon, ezt a színház közönsége is megkívánja véleményem szerint.

Egy kollégám mondta, hogy van ennek a koreográfiának egy hiánypótló szerepe, hiszen az intenzív érzések mellett egy konkrét történet is kibontakozik a színpadon, ezáltal pedig a modern balett is más színezetet kap. Ez esély is, és nehézség is. A szabad alkotás, a kötetlenség nagyon jó érzéseket keltett bennem, a táncosokkal való munkában is előtérbe helyeztük a közös alkotói folyamatot. A táncosok kiválasztásánál abban a kiváltságban volt részem – mivel az együttes első balettmesternője vagyok –, hogy mindennap látom őket, mindenkit felismerek a kislábujjáról, és tisztában vagyok a kvalitásaikkal. Úgy vélem, a kiváló táncosok mellett a műnek is jó ritmusa van, mert a narratív jelleg mindig megtörik valamilyen betéttel, és ez teremt egy speciális lüktetést.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Színház

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

A Tünet Együttes bemutatja, hogy működik ma egy független társulat

Február 18-án és 19-én a Trafóklubban szembesít a Tünet Együttes a következő kérdésekkel: Hová tart a független színház? Mi közünk van ehhez nekünk, nézőknek? Régen minden jobb volt?
Tánc

Most már ilyen is van: férfi spicc-cipő

A nemi egyenlőség kérdése a balettet is utolérte: egyre több férfi vágyik új magasságokba, néhányan már spicc-re is felmerészkednek.
Tánc galéria

Gyárépületből lett a tánc új otthona – Bejártuk a Nemzeti Táncszínház frissen átadott épületét

A Nemzeti Táncszínház Millenárison található új épületének exkluzív sajtóbejárásán azt is megtudtuk, hogyan lesz valami szupermodern és korszerű annak ellenére, hogy „régi”.
Tánc interjú

"Leonard Cohen jelen van velünk az egész előadás során"

A Les Ballets Jazz de Montréal együttese egyike a 2019-es Budapest Táncfesztivál külföldi fellépőinek. Dance Me című előadásuk kapcsán Louis Robitaille-t, a társulat művészeti vezetőjét kértük, hogy meséljen Leonard Cohen és a társulat különleges kapcsolatáról és a produkció létrehozásáról.
Tánc ajánló

Da Vinci életéről készült táncelőadás

Az 500 éve elhunyt Leonardo da Vinciről készített táncdarabot Da Vinci mosolya címmel Nemes Zsófia, a PR-Evolution művészeti vezetője.