Tánc

Mesternő, nagybetűvel

Interjú Lőrinc Katalinnal
2018.06.23. 11:40
Ajánlom
Lőrinc Katalin egy személyben aktív táncos, pedagógus és teoretikus. Június 25-én a Müpában mutatkoznak be tanítványai, akik már az ő új oktatási metódusa szerint végeztek a Táncművészeti Egyetemen. Emellett nemrég megjelent, A test mint szöveg című könyvéről is beszélgettünk.

1-_MG_7680-110700.jpg

Lőrinc Katalin (Fotó/Forrás: Kincses Gyula)

Ez az első olyan modern évfolyam, akik egy új tanmenet szerint végeztek. Mi az a megváltozott táncszíntéri helyzet, amire igyekezett őket felkészíteni?

Egészen más jelenlétet, készenlétet, és rugalmasságot kíván a táncművészek részéről a mai alkotói világ, mint régen. Nem jellemző már az a rendszer, amikor egy adott profilra képzett táncosokat vártak a társulatok, ahova leszerződve akár nyugdíjig dolgoztak. Projektalapú működési rendszer van, ami olyan táncosokat kíván, akik sok mindenre képesek.

Az alkotók erősen támaszkodnak az előadók kreativitására, tehát a legtöbbször a táncosból magából következik, ami a színpadon történik.

Ennek nem felelt meg az a tanmenet, ami a hagyományos balettképzés mintájára jött létre, tehát hogy rengetegféle technikát tanulunk, de viszonylag elszigetelten táncvilág valóságától.

Milyen eszközökkel segítette őket az új helyzethez való alkalmazkodásban?

Az első évben bizonyos órák keretében kéthetenként mást hívtam meg: kívülről jövő koreográfust, együttesvezetőt, projektvezetőt – nem feltétlenül tanárokat. Majd a következő félévben elküldtem őket mindenféle társulatokhoz, az együttesvezetők pedig nagyon nyitottak voltak rájuk. Frenák Pál például rögtön az egész csapatot meghívta volna az új bemutatójába. Az utolsó félévben megint visszajöttek az iskola falai közé: elkezdtünk egy csokrot készíteni abból, amit ők tapasztaltak. Ekkor volt olyan koreográfus, akit speciálisan visszahívtam valamiféle mozaikot készíteni a csapat számára, mert az első kurzusa annyira sikeres volt. Ilyen volt Hód Adrienn, Várnagy Kristóf és Duda Éva is, aki olyan mértékben kedvet kapott a csapathoz, hogy azt mondta, csináljunk valamit közösen. Ebből született a Dobbantó című komoly munkánk 20 táncossal, amit június elején nagy sikerrel mutattunk be a Trafóban. Ezek a találkozások mindenkinek élményt jelentenek. A srácoknak, hogy együtt dolgozhatnak a profi táncosokkal, a táncosoknak pedig az a hihetetlen frissesség és odaadás jelent felüdülést, amit ők hoznak magukkal. Ezeket a mozaikokat és a saját koreográfiáikat fogjuk bemutatni a Müpában június 25-én.

IMG_3438-21-112713.jpg

A MTE végzős modern évfolyamának Dobbantó című előadása (Fotó/Forrás: Futár Ernő)

A saját darabok készítése már nagy önállóságot feltételez. Hogyan lehet rávezetni a fejlődésben lévő személyiségeket, hogy megfogalmazzák magukat a színpadon?

Ez folyamatos munka. Először maguk sem hitték el, hogy ilyet lehet. Az egyik fontos színtere ennek a repertoár óra volt, ami nálunk a saját repertoárt jelentette. Itt tudták gyakorolni azt az önállóságot, ami az iskolából kilépve, a szakmában már elvárásként fogalmazódik meg velük szemben: korrigálni a saját hibájukat, reagálni minden helyzetre, döntést hozni. Egyébként sehol nem próbálhatták volna ki tét nélkül, milyen az, amikor nem egy főnök mondja meg, hogy mit kell csinálni.

Arra ösztönöztem őket, hogy készítsenek saját szólókat, hiszen a legfantasztikusabb alkotó betanult koreográfiája sem biztos, hogy úgy fog passzolni a táncoshoz, mint a sajátja.

Az egyik első momentum, amikor élesben is bemutatták ezeket a szólókat, 2016 koratavaszán volt, amikor készítettem velük egy beavató műsort Mi a kortárs tánc és hol vagyok benne én? címmel. Végigmentünk a tánctörténeti korszakokon, és a jelenhez elérkezve azt kértem tőlük, hogy saját magukból fogalmazzák meg a jelen táncát. Amikor ez megvolt, akkor mindenki kapott egy papírt, tollat, leültünk és akkor kérdéseket intéztem hozzájuk. Például: „Amikor elkezdtünk dolgozni, mit gondoltál, hol lesz ebben a helyed?”, vagy „Amikor először megmutattuk a színpadon a darabot, mennyire láttad az egésznek a célját?” Hihetetlenül izgalmas volt látni, ahogyan elkezdtek örülni annak, hogy rá lettek kényszerítve ezek tudatosítására. Rájöttek, hogy milyen nehéz okosan bánni a szabadsággal. Szóval nem volt ez olyan könnyű nekik, de a végére már nagyon élvezték.

JanosEifert_ContemporaryDanceBudapest1-112905.jpg

A modernesek Dobbantó című előadása (Fotó/Forrás: Eifert János)

Olyan, mintha a mostani modern évfolyammal való közös munka során elhalványult volna a Táncművészeti Egyetem modern tánc képzése és a Budapest Kortárstánc Főiskola közötti határvonal, illetve a két intézmény képzési profilja közti szakadék is.

Én tanítottam a Budapest Kortárstánc Főiskolán, és nagyon sokat tanultam az intézményt vezető Angelus Ivántól, tehát biztos, hogy az ott szerzett inspiráció hatott rám. Én is úgy látom, hogy csökkent a különbség. Sokszor ér engem az a kritika, hogy nekünk nem kellene kortárs táncosokat képezni, hiszen arra ott van a Kortárstánc Főiskola, de én is a jelenkori, kortárs táncszíntérre próbálom a táncosokat felkészíteni. Ettől még a tanításunk szerkezete nem ugyanolyan. Ha összehasonlítanám a két intézményből kikerült táncosokat, azt látom, hogy itt erősebb a fizikai alap, tehát többféle technikai kihívásnak tudnak megfelelni. A Kortárstánc Főiskolán pedig éppen a szabadság és az elengedés megy nekik jobban: szabadabban, kreatívabban tudnak gondolkozni, mert ezt tanulják kezdettől fogva. Úgyhogy vannak különbségek, de ez egyáltalán nem baj. Én azt hiszem, hogy a balett szakon is el lehetne kezdeni a felvevőpiachoz való alkalmazkodást.

Mi motiválta a nemrég megjelent A test mint szöveg című tanulmánykötet megírásában?

Nekem értelmezési kényszerem van teoretikus táncosként. Ez azért érdekes, mert

egy kritikus vagy esztéta kívülről látva a mozgást nem tudja azt, amit a táncos belülről érez, amikor történik vele.

Ezért én azt gondoltam, hogy majd tánc közben jól megfigyelem magam, és ezeket a reflexiókat írom le. Nagyon hamar rá kellett jönnöm, hogy ez lehetetlen, hiszen tánc közben máshol van a fókusz. Ezt a kalandot követi végig a könyv úgy, hogy a tánctörténetet nem alkotók és előadások sorozataként vizsgálom, hanem mint annak a történetét, ahogyan a különböző korok gondolkodtak a testről. Ami még nagyon piszkált engem, hogy hogyan lehet a verbalitáson és a narratívakényszeren túl egy másik figyelmi fókuszt felébreszteni. Tehát hogy ne a cselekményességet vagy narratívát keressük a táncdarabban, hanem próbáljunk más módokon is rezonálni a látottakra. Itt, Európában a kulturális hátterünk miatt annyira a drámai alkotások befogadására és a verbalitásra vagyunk szocializálva, hogy nehéz ettől eltérni. Közben pedig a tánc szakírásnak sincsen még egységes terminológiája, ami nem csoda, hiszen pont arra való a mozdulat, amit szóban nem tudunk kifejezni. Ezért én egy csomó dologra, amire nem találtam szakkifejezést, kerestem egy általam szemléletesnek gondolt kifejezést. Úgy látom, hogy egy olyan időszakot élünk, amikor az emberiség világnézete is változik: a filozófia is az utóbbi évtizedekben fordult újra a test felé. A világegyetemből visszajöttünk az emberhez, és most magunkra próbálunk szavakat találni.

A kortárs tánc a legőszintébb táncforma

Kapcsolódó

A kortárs tánc a legőszintébb táncforma

Ez a véleményegy húsz éves, modern szakirányos táncművészetis hallgató szájából hangzott el a Mi a kortárs tánc és hol vagyok ebben én? című előadáson, ami február 24-én a Vigadóban, a Budapest Táncfesztivál és a Magyar Táncművészeti Egyetem szervezésében valósult meg. Ezt az állítást már-már intim vallomásokkal is alátámasztották úgy szóban, mint szuggesztív koreográfiák formájában.

Mi a kortárs tánc és hol vagyok ebben én?

Mi a kortárs tánc és hol vagyok ebben én?

Ezzel a címmel tartanak interaktív előadást a Magyar Táncművészeti Egyetem modern szakirányos hallgatói Dr. Lőrinc Katalin vezetésével február 24-én 19:30-tól a Pesti Vigadóban, a Budapest Táncfesztivál részeként. Az előadásról Dr. Lőrinc Katalin árult el részleteket.

Lőrinc Katalin:

Lőrinc Katalin: "Nekem ez egy nagyon jó játék volt!"

A Graham technika és a modern tánc módszertanának pedagógusa táncművészként, táncszakíróként és koreográfusként is ismert. A legújabb szerepkör sem áll tőle messze, most mégis kevésbé szokványos oldalával ismerkedhetünk meg. A Lépésről lépésre című musicalben színészként debütál, a növendékek balettmesterét alakítja. Szerepéről, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen folyó mozgásképzésről kérdeztük Lőrinc Katalint.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Aki tudott szeretni – Törőcsik Mari visszatért a Nemzetibe

Szeptember 21-én nagyszabású gála keretében helyezték el az emlékezés sárga rózsáit egy ikonikus fotel mellé Törőcsik Mari pályatársai és barátai a Nemzeti Színházban. A nézőtéren meghatott csend, a színpad elé kifeszített kivetítőn egy mondat – „Tudni kell szeretni” – és egy távolba révedő arc… Marié.
Klasszikus

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.
Színház

Mécs Károly végleg visszavonul

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész pályafutásának hatvan éve alatt számos helyen megfordult, jelenleg egy előadásban látható, utána visszavonul.
Könyv

Könyves séták és ismert szerzők az idei Margó Fesztiválon

A Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében rendezik meg október 14. és 17. között a 10. Margó Irodalmi Fesztivált, amely a Müpával közös szervezésben valósul meg a Várkert Bazárban.
Színház

Itt a videó a Törőcsik Mari Emlékestről

Szeptember 21-én, a napokban zajló MITEM fesztivál keretében megemlékezést tartottak az idén elhunyt Törőcsik Mariról pályatársai, tisztelői részvételével a Nemzeti Színházban. Az eseményről készült összefoglaló videót a színház tette közzé.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc videó

Kötélen sétált át Párizs fölött egy artista – VIDEÓ

Az ismert francia művész, Nathan Paulin az Eiffel-torony és a Szajna túlpartján álló Chaillot Színház között kifeszített kötélen egyensúlyozott végig.
Tánc gyász

Elhunyt Loósz Krisztina táncművész

A Győri Balett egykori magántáncosát tragikusan fiatalon, 57 évesen érte a halál – tudatta az intézmény a Facebook-oldalán.
Tánc ajánló

Szinergiák – Különleges találkozásoknak ad otthont a Fővárosi Nagycirkusz

A társművészeteké a főszerep idén ősszel a Fővárosi Nagycirkuszban. A Carmina Burana mágikus világa, az Urban Verbunk egyszerre újító és hagyományőrző táncművészete, a Duda Éva Társulat újraértelmezett táncszínháza és a Monte Christo grófja című musical, valamint a Kijevi Cirkuszakadémia művészeti projektje várja a közönséget.
Tánc hír

„Premier” fesztivál a Nemzeti Táncszínházban

Három nemzetközi társulat részvételével és hazai bemutatókkal veszi kezdetét a tánc legrangosabb hazai ünnepe, a Budapest Táncfesztivál, melyet szeptember 18. és október 9. között rendeznek meg a Nemzeti Táncszínházban.
Tánc hír

Rendhagyó fesztivállal búcsúzik a jubiláló L1danceFest

Huszadik, és egyben utolsó alkalommal rendezik meg szeptember 1. és 5. között az L1 Egyesület a kortárs előadóművészetek egyik legrangosabb szemléjét, amely a jubileum alkalmából a budapesti bázis mellett számos vidéki helyszínen képviselteti magát.