Tánc

Miért csinált mértani testeket a táncosokból Oskar Schlemmer?

2019.09.02. 09:20
Ajánlom
A német Bauhaus-iskola bútorai, építészeti remekei mindenki számára ismerősek, nem úgy a mozgásművészete. A Triád-balett a tér, a tánc és az emberi test keresztmetszetében létrejött avantgárd kísérlet.

Két alak áll egymással szemben. A mértani, geometrikus testek tökéletes precizitással mozognak, és egy vonalakból álló univerzumot jelölnek ki maguk körül. Az egész jelenet annyira matematikus, hogy néhány másodpercre el is feledkezünk arról, hogy amit látunk, az nem robotok találkozása, hanem különleges jelmezekbe bújtatott emberi testek tánca.

Mindez a zseniális Oskar Schlemmer agyából pattant ki, aki egyszerre volt festő, szobrász, táncos, formatervező és építész. Szenvedélyesen szerette volna felszabadítani a művészetet annak korlátai közül, ezért egy koreográfiai „térképet” használt az emberi test lehetőségeinek kitolására. Absztrahálta az emberi testet, a mozdulatokat pedig stilizálta. A nyak szerinte henger volt, a fej gömb, a végtagok vonalak, és ennek szellemében tervezett absztrakt, geometrikus jelmezeket. Érdekes módon, amit mi a test szabályozásának látunk – mármint, hogy nagy, nehéz jelmezekbe bújtatta a táncosokat, ami korlátozta mozgásukat – azt ő a táncos felszabadításának szándékával találta ki:

“De ott, ahol a szó elnémul, ahol csak a test beszél és annak játéka látvánnyá válik, ott – mint táncos – szabad és önmagának szab törvényt”

– fogalmazott Schlemmer, aki Paul Hindemith zenéjére hozta létre darabját. Úgy vélte ugyanis, hogy a táncnak nem szabad önmagán túlmutatnia; megelégelte, hogy a táncos test mindig utal valamire, egy történetre, egy karakterre, egy történelmi eseményre, ahogy a színház vagy az opera. Ebből a szempontból a bábok és a marionettek mozgását esztétikai szempontból jobbnak látta, és úgy vélte, az emberi test absztrakciójával sokkal pontosabb tartalmakat lehet kifejezni, mint organikus mivoltában.

10-Das-Triadische-Ballett_Rosa-Reihe_Sebastian-Goffin-Marta-Navarrete-Villalba_CWilfried-Hosl-125503.jpg

Sebastian Goffin és Marta Navarrete a Bajor Ifjúsági Balett Triád-balettjében (Fotó/Forrás: Wilfried Hösl)

A táncot tehát egyfajta képzőművészeti attitűddel közelítette meg, ahol a test téralkotó elem, formája, színe egy kép része. Ennek megfelelően a Triád-balettet három geometriai formára építette fel: a háromszögre, a körre és a négyzetre (innen a triád kifejezés), valamint minden szakasznak más színt kölcsönzött. Az első három jelenetben a citromsárga volt az uralkodó szín, ami a vidám hangulatot kölcsönzött a darabnak, az előadás közepét az ünnepélyes rózsaszín árnyalatok határozták meg, míg az utolsó három jelenetnél a fekete dominált, amivel a misztikus és fantasztikum ábrázolás volt a rendező célja.

Az emberi test „mechanizálásával” egyúttal a modern világ elgépiesedésére is utalt.

Különös, magával ragadó és kissé félelmetes balettjét 1922. és 1929. között hét alkalommal mutatták be, amikor a tőzsdei összeomlás térdre kényszerítette a nyugati világot. A nácik azonban számtalan kortárs alkotóval együtt Schlemmer munkáit is degenerált művészetté nyilvánították, így hamarosan a feledés homályába veszett. Az előadásairól csupán fotók készültek, mozgókép nem, 1970-ben azonban megpróbálták a fotók alapján videóban rekonstruálni ezt a világot, nemrég pedig a Bajor Ifjúsági Balett tett kísérletet arra, hogy visszahozza ezt a különös táncirányzatot a színpadra.

(A fejlécképen a Bajor Ifjúsági Balett Triád-balettjének egyik táncosa, Nagisa Hatano, fotó: Wilfried Hösl)

Akinek a neve egyet jelent a Bauhausszal

Kapcsolódó

Akinek a neve egyet jelent a Bauhausszal

Egyes elbeszélések szerint rajztudása hiányát próbálta pótolni a "szintetikus műalkotások" létrehozásával. Az ismert személyek esetében nem szokatlan pletyka azonban nem magyarázza, hogyan tervezte volna meg ikonikus épületeit. 1969. július 5-én halt meg Walter Gropius német építész, iparművész. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Aki eljátszott mindent, amit magyar színművész eljátszhat – 85 éves Törőcsik Mari

1935. november 23-án született Törőcsik Mari Kossuth-nagydíjas, kétszeres Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, aki egy Heves megyei községből, Pélyről indulva vált a hazai színjátszás egyik legnagyobb alakjává.
Klasszikus

Levelei bizonyíthatják Chopin homoszexualitását

Több férfihoz is szerelem fűzte a nagy lengyel zeneszerzőt, Frédéric Chopint. Mindezt olyan levelek bizonyítják, amelyeket eddig szándékosan rejtettek el, fordítottak vagy magyaráztak félre.
Színház

Elhunyt Böröndi Tamás, a Vidám Színpad igazgatója

Az ismert és sokak által szeretett színész, színházigazgató 65 éves volt.
Színház

Otthonában köszöntötte Törőcsik Marit a Nemzeti társulata

A művészek a járványhelyzetben is teljesítették Törőcsik Mari tavalyi kívánságát, mely szerint nem kér mást, csak hogy idén is eljöjjön hozzá az ő drága Nemzetije.
Színház

„Csönd, zokogás, fájdalom” – Böröndi Tamásra emlékezik Bodrogi Gyula

Rövid, versnek is beillő nekrológot közölt kollégájáról a Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntetett Bodrogi Gyula. Az éjjel elhunyt Böröndi Tamásra emlékezik,

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

A Nemzeti Táncszínház betáncol az otthonokba

Elindult a Nemzeti Táncszínház stream-sorozata, a TáncszínházON. A minden kedden és csütörtökön közvetített felnőtt, illetve a szombati gyerekelőadásokat bárki ingyenesen megtekintheti.
Tánc hír

Fiatal zeneszerzők műveire készít táncjátékot Kulcsár Noémi

A fiatal zeneszerzőkből álló STUDIO 5 hatodik estjére készül, ami november 9-én a Zeneakadémia Solti termében lesz látható. A Bella Máté, Virág András Gábor, Szentpáli Roland, Kutrik Bence és Solti Árpád alkotta formáció ezúttal a mozdulatok nyelvén szeretné közelebb hozni a kortárs zenét a nagyközönséghez.
Tánc interjú

Az iszonyat balladájától Vasarelyig – 60 éves a Pécsi Balett

Hatvanadik jubileumi évadát kezdte meg 2020 szeptemberében a Pécsi Balett. Az ország első európai hírű, modern balettegyüttese a Pécsi Nemzeti Színház balett-tagozataként 1960-ban létesült Eck Imre Kossuth- és Liszt –díjas, érdemes és kiváló művész vezetésével, aki túllépve a klasszikus balettek mesevilágán, a színpadra helyezte a kor emberi problémáit, érzelmeit, morális kétségeit, aktuális tartalmait sajátos, modern mozgásvilágában. Az alapításról, az önállósodásról, a nézőbarát repertoárról és az új utak kereséséről Uhrik Dóra ügyvezető beszélt Péli Nagy Katának.
Tánc hír

Philip Glass zenéjére táncolnak a Feledi Project táncosai

Feledi János Philip Glass Metamorfózis című, zongorára írt művére készített koreográfiát. A társadalmunk, létünk átváltozásáról szóló produkció november 3-tól látható a Nemzeti Táncszínházban.
Tánc kult50

Hívnak a mozdulataik – Rémi Tünde és Appelshoffer János a Kult50-ben

Napjainkban az a folklór legfőbb kihívása, hogy képes legyen megszólítani a MA emberét is, érthető és ismerős témákat kínálva számára. Appelshoffer Jánost és Rémi Tündét nézve egyértelműen azt érzem: hívnak a mozdulataik, legszívesebben táncra perdülnék velük. Hogy mit csinálnak másképp, mint bármely néptáncegyüttes? Úgy kísérleteznek a műfajjal, hogy egyszerre őrzik meg annak legszebb hagyományait, és engedik fel a színpadra a giccsmentes, kortárs szem és fül számára is érthető elemeket.