Tánc

Mihályi Gábor: Nem mehetünk el a változó világ mellett

2010.10.04. 13:38
Ajánlom
A tíz éve bemutatott, százas szériát megért Naplegenda a Magyar Állami Népi Együttes történetének egyik legsikeresebb előadása. A Mihályi Gábor vezette csapat új produkciója, az Álomidő, melyet október 6-án mutatnak be a Művészetek Palotájában, folytatása is meg nem is a nagy sikerű Naplegendának.

- Mi a Naplegenda sikerének titka?

- A Naplegenda története 1998-ra nyúlik vissza, amikor az Állami Népi Együttes művészeti tanácsa lehetőséget adott: ha bárhol a világban látok valami izgalmas, modern, a hagyományos kultúrát mégis előtérben tartó fogalmazásmódot, ami adaptálható a mi viszonyainkra, azt idehaza megvalósítsam. Tudtam, hogy Londonban hatalmas sikerrel megy egy előadás, a Riverdance, és azt is tudtam, hogy egy kiváló, magyar és bolgár gyökerekkel is rendelkező zenész, Nikola Parov ebben a produkcióban muzsikál. Kiutaztam Angliába, és nagy hatást tett rám a Riverdance, mert az első verzió, amit én láttam, a tradíciót tiszteletben tartó, egyáltalán nem közönséghajhász, nem műanyagízű produkció volt. Éjszakánként tervezgettünk Nikolával, és azt gondoltuk, hogy a mi Kárpát-medencei népi kultúránk még inkább alkalmas arra, hogy abból egy ehhez hasonló előadás szülessen. Először is találtunk tehát egy jó műfajt, azután Nikola remek zenét készített, amely nemcsak a Balkán, de Ázsia felé is kitekint. Nagyon fontos a technikai körítés, a mai világnak megfelelő effektusokat létrehozó, a dramatrugiát követő, mégsem olcsó megoldásokra játszó látványvilág; az asszociációkra, érzelmi és gondolati váltásokra, nem pedig verbálisan követhető cselekményre alapozó koreográfia; és természetesen a kiváló táncosok, akik nagy hittel, tudással és átéléssel közvetítik az alkotói szándékot.

- Az előadás változatlan formában érte meg a századik előadást?

- A bemutatót követő néhány előadás tapasztalatai alapján az egész produkciót kis mértékben érintő, mégis fontos dramaturgiai változtatások történtek. Két koreográfia helyet cserélt, sűrűsödtek, rövidültek a jelenetek, de alapvető változások nem történtek. Tíz év alatt természetesen cserélődtek a szereplők is, de a jelenlegi táncosok nagyjából fele ott volt már az előadás születésénél.

- A színpadon mennyi szabadsága lehet egy néptáncosnak?

- A hagyományban természetes az improvizáció, így ha autentikusak és egyben korszerűek akarunk lenni, az improvizációt is beemeljük a munkánkba, hiszen a táncosok egyénisége nagyon fontos, és ez az improvizáció által tud kiteljesedni. A próbafolyamat kezdetén nincsen komoly koreográfusi kényszer a táncosokon, azonban természetesen a koreográfus motiválja, inspirálja a szereplőket, és egyidejűleg mederben is tartja a mozgásötleteiket. A Naplegenda műfajában, egy bizonyos alkotói fázis után már nincs helye az improvizációnak, hiszen nagy formákkal és az egyöntetűségre törekedve dolgozunk.  

- A Naplegenda bevált receptjét követi az új bemutató, az Álomidő is?

- A Naplegenda erényeit értelemszerűen újra alkalmazni szeretnénk, hiszen ezek egyben a műfaj sajátosságai is, de az eltelt tíz év új utakat is kijelölt. Nem mehetünk el a változó világ mellett: felnőtt egy új generáció, amely a televízió, a klipek, a kortárs színház és tánc egészen más világán szocializálódott. Ha azt akarjuk, hogy a tradicionális kultúra ezt a réteget is megérintse, haladnunk kell a korral, át- és megélhetővé kell tennünk ezt a kultúrát azok számára is, akiknek egy hagyományos színpadra állítás esetleg távolibb, idegenebb. Az ilyen előadások jó alkalmat kínálnak erre, mint ahogyan a Naplegenda példája is bizonyította: a Naplegenda-rajongók idővel a néptánc kedvelőivé is váltak, időről időre találkozhattam velük az Állami Népi Együttes más előadásain.

- Az Álomidő a Művészetek Palotájával koprodukcióban készül.

Kezdetektől szoros a kapcsolat a Müpa, a Hagyományok Háza és ezáltal a Magyar Állami Népi Együttes között. Ez a színház Magyarország talán legfontosabb játszóhelye. A szélesebb közönség felé való nyitás számunkra fontos eszköze, hogy az előadásainkat a Művészetek Palotájában is játszhatjuk. Ám az együttműködésünk ezen is túlmutat, hiszen produkcióink közül a Bartók-trilógia második részét, a Labirintust anyagilag támogatta a Müpa, és most az Álomidőt is közös produkcióként állítjuk színpadra.

- Az Álomidő több alkotó, koreográfus közös alkotása. Milyen formában zajlik a csapatmunka?

- A próbafolyamat elején írtam egy vázlatos szinopszist, Amelynek lényege, hogy az Álomidőben az alkotók álmai elevenednek meg: egy általunk megélt vagy megéltnek hitt világ, mely egyben a tradícióhoz, a múlt titkaihoz, a jelen sokszínűségéhez való viszonyunkat is feltárja. Miután megállapodtunk abban, hogy ez a téma, irány, gondolatiság rendben van, készítettem egy jelenetkiosztást, amely már dramaturgiailag szervezte az előadást. Ezután Nikola elkészítette néhány jelenet zenei vázlatát: vagy én választottam zenét, amit Nikola továbbdolgozott, vagy ő hozott újabb ajánlatokat a szinopszis alapján, vagyis többszöri és többirányú beavatkozások után állt össze a teljes jelenetsor. Összesen hat koreográfus jegyzi az Álomidőt, nemcsak azért, hogy a műsor gazdag és sokszínű legyen, hanem azért is, mert az Állami Népi Együttes nem lehet egyetlen ember privilégiuma. Nyitni kell a fiatal, feltörekvő, tehetséges koreográfusok felé, és igyekszem is lehetőséget adni azoknak, akikről úgy gondolom, adott időben kisebb-nagyobb feladatokkal helyük van az Állami Népi Együttesben.

- Mennyire látod vonzó hivatásnak a néptáncot a fiatalok körében?

- Az utánpótlással nincsen baj. Kialakult a művészeti iskolák rendszere, sok helyen zajlik néptáncoktatás, a Táncművészeti Főiskola is rendszeresen bocsát ki tehetséges növendékeket, de nagy segítség az amatőr néptáncmozgalom is - innen is sokan érkeznek hivatásos néptáncosi pályára. Hogy vonzó-e ez a hivatás: igen is meg nem is. Egyrészt azzal foglalkozik az ember, amit szeret, másrészt a közalkalmazotti státuszból következően gyalázatosak a fizetések, sokszor nem is nagyon értem, a táncosaim miféle stratégiával élik az életüket.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

A Tünet Együttes bemutatja, hogy működik ma egy független társulat

Február 18-án és 19-én a Trafóklubban szembesít a Tünet Együttes a következő kérdésekkel: Hová tart a független színház? Mi közünk van ehhez nekünk, nézőknek? Régen minden jobb volt?
Tánc

Most már ilyen is van: férfi spicc-cipő

A nemi egyenlőség kérdése a balettet is utolérte: egyre több férfi vágyik új magasságokba, néhányan már spicc-re is felmerészkednek.
Tánc galéria

Gyárépületből lett a tánc új otthona – Bejártuk a Nemzeti Táncszínház frissen átadott épületét

A Nemzeti Táncszínház Millenárison található új épületének exkluzív sajtóbejárásán azt is megtudtuk, hogyan lesz valami szupermodern és korszerű annak ellenére, hogy „régi”.
Tánc interjú

"Leonard Cohen jelen van velünk az egész előadás során"

A Les Ballets Jazz de Montréal együttese egyike a 2019-es Budapest Táncfesztivál külföldi fellépőinek. Dance Me című előadásuk kapcsán Louis Robitaille-t, a társulat művészeti vezetőjét kértük, hogy meséljen Leonard Cohen és a társulat különleges kapcsolatáról és a produkció létrehozásáról.
Tánc ajánló

Da Vinci életéről készült táncelőadás

Az 500 éve elhunyt Leonardo da Vinciről készített táncdarabot Da Vinci mosolya címmel Nemes Zsófia, a PR-Evolution művészeti vezetője.