Tánc

Minden iskolás jusson el egy táncelőadásra!

2015.10.16. 08:35
Ajánlom
Az előkészített Nemzeti Táncprogram sorsáról és a Magyar Állami Népi Együttes évfordulójáról is mesélt Mihályi Gábor, a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke, a MÁNE művészeti vezetője. A Táncművészet magazin interjúja.

- A hónap elején lezajlott IX. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozón kihelyezett elnökségi ülést tart a Magyar Táncművészek Szövetsége. Mi lesz a téma?

- A napirend egyik legfontosabb része a kulturális alapellátás volt, ehhez meghívtuk a minisztérium képviselőit is.

- Mi a szövetség koncepciója?

- Már több ágazati egyeztetésen vagyunk túl. A programot még tavaly nyáron hirdette meg Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. A tanácskozásokon világossá vált, hogy mind az előadó-művészet, mind a közművelődés területén működő szervezetek gondolkodása jórészt egy irányba mutat. A mi elvárásaink az alábbiak szerint foglalhatók össze: teremtődjön meg az anyagi és a szervezeti feltétele annak, hogy minden általános iskolás jusson el egy táncelőadásra. Bővüljön az anyagi bázisa a beavató színházi (táncszínházi) programoknak. Az együttesek az eddiginél jóval több vidéki játszóhelyre jussanak el. A Nemzeti Kulturális Alapnál jöjjön létre egy új kollégium a kulturális alapellátás támogatására. A kultúra, a művészetek – ezen belül a tánc – fokozottabban jelenjen meg a televízióban, akár egy kulturális csatorna indításával.

Mihályi Gábor (forrás: Táncművészet)

Mihályi Gábor (forrás: Táncművészet) (Fotó/Forrás: Makai Eszter)

- Április 29-én a szövetség a kormányzati képviselőknek átadta a nyolcvanoldalas Nemzeti Táncprogramot, amely az ágazat látlelete, a kritikus pontok és egyben a megoldási javaslatok gyűjteménye. Még az idén nyáron a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egy munkamegbeszélésen a „hóna alá nyúlt” a kezdeményezésnek. Mi lesz dokumentum sorsa?

- Nemrég voltunk ismét a Magyar Művészeti Akadémiánál, ahol már a program feldolgozása zajlik, a következő lépés a konkrét javaslatok jogszabályi megfogalmazása lesz. Az MMA vállalta ezt a kodifikációs előkészítést. A Nemzeti Táncprogramban vannak olyan világosan megfogalmazott célok, amelyek más művészeti ágakat éppúgy érintenek, tehát van esélye az összefogásnak. Vélhetően nagyobb lobbierővel gyorsabban megvalósulhatnak a célok, például a nyugdíjas művésztanárok foglalkoztatásának nehezítése nem csak a táncos szakma problémája. Az életpályamodell kialakításában is együtt tudunk működni más művészeti ágakkal. A kormányzattól konkrét válasz még nem érkezett, de nem aggódom, az államtitkárral beszéltünk erről a kérdésről, és személyesen is támogathatónak találja a programot. Ismereteim szerint már kiadta a munkatársainak az ezzel kapcsolatos feladatokat. L. Simon László pedig nyitott, hiszen korábban az ő irodájában fogalmazódott meg a Nemzeti Táncprogram szükségessége, és az igény a részéről, hogy kezdjünk el ezen dolgozni.

- A szakmán belül ez az anyag kapott hideget-meleget, hiszen a szöveg nyilvános és olvasható. A hozzászólásokat, bírálatokat a tánckritika.hu oldalon is nyomon lehet követni. Mennyire érzi jogosnak ezeket a kritikákat?

- Mind Kútszegi Csaba, mind Krámer Gyuri írására válaszoltam, aki erre kíváncsi, az, kérem, hogy olvassa el. Én ezeket a bírálatokat természetesnek veszem, hiszen nem gondolkodunk egyformán. Ugyanakkor nem szeretem, ha utólag hangoznak el kritikák, miközben az eddigi munkafolyamatokba eddig is bekapcsolódhatott volna bárki. Szeretnék egy félreértést eloszlatni: a program nincs lezárva, az aktuális változásokat folyamatosan szeretnénk szerepeltetni benne. Nincs kőbe vésve a szöveg, ha valami jelenleg nincs az anyagban, de valaki fontosnak véli, hogy ott legyen, akkor a frissítéskor ezt megtesszük.

Mihályi Gábor (forrás: Táncművészet)

Mihályi Gábor (forrás: Táncművészet) (Fotó/Forrás: Makai Eszter)

- Hogy érzi, a szövetség mennyire volt képes a tagjai érdekeit megvédeni, amikor arra szükség volt?

- Nekünk nagyon nehéz és kényes az a helyzet, amikor jogos vagy jogosnak vélt személyi és intézményi érdekek ütközésekor állást kell foglalnunk. A szövetségben nemcsak táncosok, hanem koreográfusok, együttesvezetők, igazgatók is vannak. Az operaházi vitában – gondolom, a kérdés erre vonatkozik – a szükséges egyeztetéseket lefolytattuk. Személyesen találkoztam a táncosokkal, az elnökség pedig tájékozódott az operaházi vezetésnél is. Teljesen világossá vált, hogy az intézményi függetlenségre tekintettel, ilyen esetekben egy szakmai szervezetnek szűkek a kompetenciái. Szükség esetén a bíróságnak kell bizonyos kényes, a munkajogot érintő kérdésekben állást foglalnia. Mi csak „jószolgálati” tevékenységet végezhettünk, amit meg is tettünk, kérve a vezetői lojalitást, elsősorban a pályájuk vége előtt álló táncosok esetén.

Más esetben – tegyük fel, hogy egy vidéki együttesben ez vagy az a probléma – szintén hiába jönnének hozzánk, hiszen napi, aktuális kérdésekbe nincs sem jogosultságunk, sem pedig okunk arra, hogy mélyen beavatkozzunk. Foglalkozunk viszont más típusú, személyes kérdésekkel, díjakra terjesztünk fel művészeket, illetve a szövetség igyekszik elismertetni a kormányzattal a különböző teljesítményeket. Bizottságokba, kuratóriumokba delegálunk képviselőket, folyamatosan állást foglalunk szakmapolitikai kérdésekben.

Táncművészet 

Táncművészet 

- A Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE) tavaly ősszel mutatta be a Megidézett Kárpátalja című darabját. Az alkotási folyamatot megelőzően kiutaztak zenei és mozgásanyagot gyűjteni az adott területre, a kész művet pedig tavasszal visszavitték a forrásvidékre. Hogy fogadta a közönség és a szakma a bemutatót?

- A kelet-európai területeken, így Ukrajnában is tapasztalható mojszejevista stílus elég távol áll a mi hagyományainkhoz közelibb feldolgozásainktól, ezért nagyon vártam, hogy hogyan fognak reagálni a nézők és persze az ottani szakma. Két turnéról és tíz előadásról beszélünk, amelyeknek csak a fele volt Kárpátalján, a másik fele Kijevben és Nyugat-Ukrajna nagy városaiban. Több mint tízezer ember látott minket. Mindenhol ugyanazt tapasztaltuk: óriási közönségsiker, függetlenül attól, hogy voltak-e magyarok a nézőtéren. A szakmai találkozásokon, köztük a kijevi zeneakadémia igazgatójával és a lembergi balett vezetőjével, mindenkinek ugyanaz volt a véleménye: ilyet még nem nagyon láttak, a hagyományőrzés mellett értékelték a korszerű színházi szemléletet és azt, hogy milyen tisztelettel viszonyul egy külföldi együttes egy másik ország kultúrájához.

Az ivano-frankivszk-i drámai színház – tágabban az ukrán színház is, például a román színházhoz hasonlóan – aktuális, mai formanyelvet használ, ledobva a kliséket. Az igazgatójuk és művészeti vezetőjük azt mondta, az előadásunk a táncban olyan, mint az ő színházi világuk. Moszkvában a Magyar rapszódia előadásunkkal a Csajkovszkij teremben léptünk föl, ahol a nézők soraiban ülő Mojszejev Együttes táncosait, művészeti menedzserét is elkápráztatta a darab friss és mély gyökerekkel rendelkező, de mainak tűnő világa. Számomra mégis a kazanyi Tatár Állami Táncegyüttes balettigazgatójának – pozíciójánál fogva kissé meglepő – kijelentése volt a legszívmelengetőbb: „Fantasztikus, hogy csak autentikus néptánc és semmi balett.”

A két ukrán és az oroszországi út a magyar kormány támogatásával jött létre. Az év elején voltunk Olaszországban is, de ott már üzleti alapon, egy impresszárió hívott meg minket három előadásra, s már jövőre lekötöttek számunkra újabb tíz fellépést. Májusban Erdélyben a Szarvaséneket játszottuk a nagyobb színházakban, tehát Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Kolozsvárott és Sepsiszentgyörgyön. Ahol szerényebbek voltak a körülmények ott a Magyar rapszódiát adtuk elő.

A Magyar Állami Népi Együttes 65 éves jubileumát több izgalmas programmal ünnepeljük. Ezenkívül egy premierünk is lesz: a Tavaszi Fesztivál keretében a Müpában mutatjuk be Farkas Zoltán „Batyu” rendezésében Menyegzőjének új feldolgozását.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ha ez így marad, nehezebbé válik az ELTE Zenei Tanszék működése

Le kellett építeni az oktatói létszám egyharmadát a tanszéken, miután 250 millió forintot von el a BTK-tól a kormány. FRISSÍTVE!
Klasszikus

Meglepetés lánykérés volt a pécsi koncerten

Filmekbe illő romantikus jelenet zajlott le a Pannon Filharmonikusok koncertjén Valentin-napon a Kodály Központban.
Tánc

Gyárépületből lett a tánc új otthona – Bejártuk a Nemzeti Táncszínház frissen átadott épületét

A Nemzeti Táncszínház Millenárison található új épületének exkluzív sajtóbejárásán azt is megtudtuk, hogyan lesz valami szupermodern és korszerű annak ellenére, hogy „régi”.
Könyv

Kötött sapka – Tandori Dezső emlékére

A 80 éves korában elhunyt költőre Fáy Miklós emlékezik.
Klasszikus

Mi van, ha a Tavaszi áldozat botrányos premierje meg sem történt?

Lehet, hogy a bemutató karmestere terjesztette el, hogy összeverekedtek Sztravinszkij balettje közben a nézők? Úgy tűnik, a Sacre botránya csak egy jól csengő reklámszöveg.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc galéria

Gyárépületből lett a tánc új otthona – Bejártuk a Nemzeti Táncszínház frissen átadott épületét

A Nemzeti Táncszínház Millenárison található új épületének exkluzív sajtóbejárásán azt is megtudtuk, hogyan lesz valami szupermodern és korszerű annak ellenére, hogy „régi”.
Tánc interjú

"Leonard Cohen jelen van velünk az egész előadás során"

A Les Ballets Jazz de Montréal együttese egyike a 2019-es Budapest Táncfesztivál külföldi fellépőinek. Dance Me című előadásuk kapcsán Louis Robitaille-t, a társulat művészeti vezetőjét kértük, hogy meséljen Leonard Cohen és a társulat különleges kapcsolatáról és a produkció létrehozásáról.
Tánc ajánló

Da Vinci életéről készült táncelőadás

Az 500 éve elhunyt Leonardo da Vinciről készített táncdarabot Da Vinci mosolya címmel Nemes Zsófia, a PR-Evolution művészeti vezetője.
Tánc ajánló

Reflektorfényben a táncművészet Magyarországon!

Egyedülálló magyarországi bemutatókkal, külföldi és hazai sztárokkal, formabontó előadásokkal készül Közép-Európa egyik legnagyobb tánceseménye, a Budapest Táncfesztivál. Február közepétől két hétig a táncvilág reflektora Budapestre irányul. A nemzetközi kulturális esemény idén a Nemzeti Táncszínház új épületének ünnepélyes megnyitójával veszi kezdetét február 15-én.
Tánc interjú

"A legfontosabb szempont, hogy mire van szüksége egy táncművésznek" - Interjú Ertl Péterrel

Négy év bizonytalanság után elkészült a Nemzeti Táncszínház új otthona a Millenáris Parkban, amit az intézmény nemzetközi rendezvényén, a február 16-án induló Budapest Táncfesztiválon avatnak fel. Ertl Péter igazgatót emellett a tao-változásokról is kérdeztük.