Tánc

Mindenkinek megadom a lehetőséget

2014.06.14. 07:09
Ajánlom
Solymosi Tamás balettigazgatót az új balettestről - a Trójai játékokról és A Szilfidről - valamint a következő évadról kérdeztük.

- Miként került ez a két nagyon eltérő darab egy műsorba?

- Mindkettő mestermű. A Szilfid a romantika gyöngyszeme, amelyet nekünk, az ország egyetlen klasszikus együttesének játszanunk kell. Robert North koreográfiáját, a Trójai játékokat pedig a világon nagyon sokfelé sikerrel mutatták már be. A két darab valóban két végletet képvisel, de nem ehetünk csak túrógombócot, mert az unalmas lenne, éppen ezért szükséges, hogy a repertoárunkat tovább szélesítsük. Ha megmutatjuk, hogy a társulat jó egy Lander-, Seregi-, Bournonville-, MacMillan-, Forsythe- vagy egy Pártay-balettben, akkor az egyrészt a sokszínűségünket bizonyítja, másrészt több emberhez vihetjük közelebb a klasszikus táncot.

- Szándékos volt, hogy az Etűdök felújítását követi A Szilfid színrevitele, hiszen a két balett „mozgáskészlete" igen hasonló?

- Azt hiszem, hogy az Etűdök alapmű. A bemutatása bátorságról is tanúskodik, hiszen ezt csak jól szabad interpretálni. Ha egy társulat el tudja táncolni - márpedig a miénk képes rá -, akkor jó formában van. Ha viszont meg sem próbáljuk, és eleve lemondunk darabokról, akkor nem fejlődik a Magyar Nemzeti Balett, mert nincs kihívás. Az Etűdökben szerzett gyakorlat pedig hozzásegít ahhoz, hogy jól és stílustisztán adjunk elő olyan darabokat, mint A Szilfid, a Giselle vagy éppen A hattyúk tava, amelyet jövőre tűzünk műsorra Rudi van Dantzig koreográfiájában. Mindig abban hittem, hogy tegyük eleve magasra a lécet és higgyünk abban, hogy meg tudjuk ugrani a kitűzött szintet. S amint egy szint már megvan, akkor ahhoz igazodva még feljebb léphetünk.

- Miként sikerült megnyerni Maina Gielgudot A Szilfid betanításához?

- Eredetileg Nagy Iván álmodta volna színpadra A Szilfidet, de váratlanul elhunyt. Ekkor léptem kapcsolatba Maina Gielguddal, aki a hetvenes években sokat táncolt Budapesten, ráadásul magyar gyökerei is vannak. Boldogan vállalta, és úgy látom, hogy szeret az együttessel dolgozni.

- A Szilfidnek négy különböző szereposztása van. Ez elég extrém...

- Inkább azt mondanám, hogy ennyire gazdag a Magyar Nemzeti Balett tehetségekben. Igyekszem mindenkinek megadni a lehetőséget, hogy kiderüljön, ki képes felnőni egy-egy feladathoz. Ezenkívül egy társulatban mindig az egészséges verseny viszi előre a táncosokat. Ha egy táncos tehetséges és akar dolgozni, akkor mindenképpen előrébb fog jutni.

- A jövő évadban elkészül a Trójai játékok női verziója is, az Amazonok.

- Amikor felvetettem az ötletet Robert Northnak, akkor azt hiszem, hogy egy perc sem kellett hozzá, hogy elvállalja a felkérést. Nem kétséges, hogy az együttesünkben vannak olyan nagyszerű szólisták és kartáncosnők, akik ezt a vállalkozást sikerre tudják majd vinni. Egyben érdekes színt is visz a repertoárunkba az Amazonok, hiszen a nőknek is a férfi lépéseket kell eltáncolniuk, ugyanazokat a karaktereket kell megformálniuk, mégis egészen más lesz a darab, új mű születik.

- A hattyúk taváról már esett szó, de mit tartogat még a következő évad?

- MacMillan Manonját. Mérföldkő volt az életemben - hiszen voltam Lescaut és Des Grieux is -, és remélem, hogy az együttesnek is az lesz, mivel nagyszerű balett. A világon sokfelé játsszák, azonban eddig mindössze kétszer találkozhatott a Manonnal a hazai közönség: a 80-as évek elején a Royal Ballet vendégjátéka alkalmával, illetve a bécsiek vendégszerepeltek a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon pár évvel ezelőtt. Ez egy szép kiállítású - az eredeti Georgiadis-féle látványt sikerült megvennünk - cselekményes balett, amely az angol táncstíluson alapszik. Nagy szerencsénkre A Szilfid színpadra állítóját, Maina Gielgudot sikerült megnyerni a Manon betanításához, ugyanakkor olyan magyar balettmestereket is kap a produkció, akik át tudják venni ezt a speciális tudást. Ily módon megint csak gazdagodik az együttesünk. Ha rajtam múlna, akkor már most próbálnánk, pedig még csak egy év múlva lesz a bemutató! Ezen kívül elővesszük a Coppéliát Harangozó Gyula halálának negyvenedik évfordulója alkalmából, és igen sokszor adjuk elő A diótörőt is, amelyben sokan kaphatnak lehetőséget.

- Milyen stratégiát követ a Magyar Nemzeti Balett fejlődése érdekében?

- Mindig előre nézek és tudom, hogy mit szeretnék velük elérni. Ismerem a cél eléréséhez szükséges munka mennyiségét is, hiszen ezen az úton magam is végigmentem. Ha munkával sikert tudnak elérni a nagy, nemzetközileg jegyzett együttesek, akkor ennek a módszernek nálunk is működnie kell. A Magyar Nemzeti Balettet egyébként drágakőként kezelem és megpróbálom a csillogását csiszolással növelni, amely jelen esetben a repertoár építését jelenti. Mindig lesznek kétkedők, akik felteszik a kérdéseket: „Miért pont most?", „Miért ezt a darabot?", „Jó lesz-e ez nekünk?" Nem elég azt kommunikálni, hogy mi vagyunk a legjobbak, hanem a munka mellett el is kell hinnünk, hogy meg tudjuk csinálni. Ehhez a legjobb mestereket hívom meg, vagy magukat az alkotókat. Ha pedig ilyen nagyszerű szakemberek segítenek és megvannak a tehetséges művészeink, akkor a végeredmény csak siker lehet.

- Némelyek nehezményezik, hogy az együttes már csak a nevében magyar.

- Külön köszönöm ezt a kérdést, mert ezzel kapcsolatban több kérdést is szeretnék tisztázni. Egyrészt az elmúlt húsz év során is voltak külföldi tagjai a Magyar Nemzeti Balettnek. Jelenleg száztizenkilenc tagunk van, és uhszonöt százalék alatt van a külföldiek száma, akiknek majdnem a fele régóta él itt, itt is járt iskolába, és beszél magyarul. Ezzel nemzetközi összehasonlításban még mindig nemzeti együttesnek számítunk. Nézzék meg a nagy európai balettegyütteseket: mindenhol ez a tendencia, sőt ezekben valóban többségben vannak a külföldiek. Egyébként amikor ebbe a pozícióba kerültem, úgy kaptam meg a társulatot, hogy egyszerre tizenhárom balerina volt várandós, akiket nélkülözve nem tudtuk például A hattyúk tavát színpadra vinni. Át kellett szervezni az együttest, próbatáncot kellett tartani. Így sikerült elérni azt a létszámot, amely a két játszóhely számára - mivel időközben az Erkel Színház is megnyílt - megfelelő. Ahhoz pedig, hogy ennek a kihívásnak kiválóan meg tudjunk felelni, táncosokra van szükség! Másrészről azt gondolom, hogy ez a nyitás abszolút pozitív változás: amíg a hatvanas években a magyaroknak nem nagyon volt lehetőségük külföldre menni, és külföldiek is csak korlátozottan jöhettek, most kinyílt a világ, sokaknak adatik meg a lehetőség, hogy több helyen megmérettessék magukat. Az elmúlt években személy szerint tíz külföldön dolgozó magyar művészt szerződtettem vissza a Magyar Nemzeti Baletthez. Ugyanakkor olyan is előfordult, hogy azon kevés magyar tehetséges pályakezdők közül, akik a főiskolán végeztek, többen külföldre szerződtek, holott szerződést ajánlottam nekik. Hála Istennek ma már mindenki szabadon dönthet, hogy hova szerződik. Sőt ha tehetséges végzős magyar balettművészek külföldön szeretnék kipróbálni magukat, azzal sincsen semmi gond. Harmadrészt mindez nagyon szorosan összefügg az utánpótlás kérdésével, amely itthon nagy probléma. Napjainkban sokkal kevesebben jelentkeznek balett szakra, mint azelőtt. Húsz éve majdnem ezer fő, ma maximum harminc-negyven fő jelentkezik. Én még tavaly is tanítottam a főiskolán, és volt, van olyan osztály, ahol nincs is fiú növendék! Ezen okok miatt a Magyar Táncművészeti Főiskolára egyre több külföldit vesznek fel, mert csak így tudják pótolni a hiányokat, amelynek egyik eredménye, hogy a most végzős lányok több mint a fele külföldi. Azt gondolom, hogy mind a főiskolának, mind nekünk aktívabban kell népszerűsíteni a balettet, így talán több gyereket vonzana ez a csodás művészet.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Rudolf Péter értetlenül áll Wunderlich József támadása előtt

November 25-én a Vígszínház művésze a közösségi médiában súlyos vádakat fogalmazott meg a színház vezetőségével kapcsolatban: első posztjában a járványügyi intézkedéseket kifogásolta, később pedig a főigazgató nyilatkozatára reagálva egy közelgő bemutató próbaidőszakában történt esettel állt elő. A leírtakra Rudolf Péter közleményben reagált.
Klasszikus

„Az együttjáték olyan, mint egy megújuló energiaforrás” – Beszélgetés Fejérvári Zoltánnal

Fejérvári Zoltánt az utóbbi években a legváltozatosabb koncerteken hallhatta a közönség, emellett rendszeresen tanít is, idén kezdte meg oktatói tevékenységét Bázelben. A zongoraművésszel az egyedüllét fontosságáról, a kortárs zenéről és a zenetanítás feladatairól is beszélgettünk.
Zenés színház

Vörös Szilvia Kékszakállú-felvételét Grammy-díjra jelölték

Az énekesnő két évvel ezelőtt Helsinkiben vette lemezre Bartók operáját, a produkciót most az öt legjobb operafelvétel közé választotta a neves zenei díj bírálóbizottsága.
Vizuál

Mikortól színész a színész? - Megjelent Trokán Nóra fotóalbuma

Trokán Nóra egész életét áthatja a színházi közeg varázslatos világa, amelyre gyermekkora óta második otthonként tekint. Színésztársairól készült portrésorozata, a színpadi fellépés előtti átváltozás varázslatos és a néző számára elképzelhetetlen pillanatait rögzíti.
Könyv

„Ne hagyd a sorsod csillagokra” – 100 éve született Pilinszky János

November 27-én ünnepeljük a 20. századi magyar költészet egyik legtitokzatosabb alakja, Pilinszky János születésének 100. évfordulóját, akinek irodalmi hatása máig elevenen él. Szikár sorai számos művészt megérintettek és megihlettek, megemlékező cikkünkben olyan alkotók méltatják a költőt, akik saját munkásságukkal is szorosan kapcsolódnak Pilinszky János költészetéhez.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Több mint 40 francia városban mutatják be a Recirquel előadását

Történetének eddigi leghosszabb turnéjára indul 2021 novemberében a Recirquel: a számos nemzetközi díjjal jutalmazott My Landet összesen 47 alkalommal mutatják be Franciaország-szerte.
Tánc hír

Nívódíjat kapott Nemzeti Táncszínház

Az Építőipari Nívódíj után a FIABCI is díjazta a Nemzeti Táncszínházat: a legjobb magyar kulturális épületnek választották XXIII. FIABCI Hungary Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton.
Tánc ajánló

Gálaesttel és kötettel ünnepli az Operaház Dózsa Imrét

A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas táncművész 80. születésnapjára készített gála november 21-én látható az Erkel Színházban.
Tánc interjú

Duda Éva: „Muszáj cselekednünk”

Duda Éva több mint két évtizede a hazai kortárs táncélet meghatározó alakja, saját társulatával rendszeresen képviselteti magát rangos magyar és nemzetközi fesztiválokon. Legújabb darabjában, a RAMAZURI-ban a cirkusz és a tánc találkozik. A koreográfussal az új formákról, az előadásról és a független szféra helyzetéről beszélgettünk.
Tánc ajánló

A White Stripes zenéjére készült díjnyertes előadást mutat be a Magyar Nemzeti Balett

Először látható Magyarországon Wayne McGregor, napjaink vezető brit koreográfusának Chroma című munkája. A radikális és innovatív alkotó modern balettje két hasonlóan eredeti és izgalmas kortárs produkcióval – az izraeli Sharon Eyal és Gai Behar Bedroom Folk, valamint a svéd Alexander Ekman Episode 31 című darabjával – szerepel közös programban 2021. október 29-től a Magyar Nemzeti Balett Kon-takt(s) című modern balettestjén, a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházában.