2014 júniusában született az a határozat, amelynek értelmében a Nemzeti Táncszínháznak ki kellett költöznie a Várnegyedben található Karmelita kolostor impozáns épületéből, hogy a Miniszterelnökség költözhessen be helyettük. Az intézmény vezetősége maga is a sajtóból értesült a döntésről, ennek ellenére rendkívül feszített tempóban, még 2014 nyarának végére elhagyták az épületet. Az ügyet nem kísérte botrány, vagy hangos felháborodás az intézmény részéről, csak szakmai berkekben lehetett negatív, borúlátó hozzászólásokat hallani. Bár akkor kormányhatározatban rögzítették azt is, hogy a Nemzeti Táncszínház már a következő, 2015/2016-os évadát a kifejezetten a táncintézmény funkcióinak megfelelően újjáépített Millenáris Teátrumban kezdheti el, az évad véget ért, a felújítási munkálatok pedig el sem kezdődtek. Nem úgy, mint az új miniszterelnöki iroda körül, ami már egész szépen alakul. A magyar közélet mindennapos botrányai mellett a táncszínház ügye lassan feledésbe merül, és a szakmabeliek mellett csak az egyszeri táncszínházba járó érzi a nehézséget, amikor az előadás előtt alaposan át kell tanulmányoznia a térképet, hogy hová kell utaznia a városon belül a Nemzeti Táncszínház hat befogadóhelye közül az aznap estére kiválasztott darabra.

A Nemzeti Táncszínház korábbi "otthona", a Karmelita Kolostor (Fotó/Forrás: Wikipedia)

A kiköltöztetés óta a Táncszínház „átmeneti időszakára” a kormány két ízben (2016 februárjában és egy hete) rendelt el kiegészítő támogatást. Egyfelől megnyugtató ez, hiszen legalább rendelkezésre áll a működéséhez szükséges összeg, másfelől viszont felmerül a kérdés, meddig tart még ez a hosszúra nyúlt átmeneti időszak, és tulajdonképpen nem a táncszínház – és ezzel együtt a szakma – lassú kivéreztetéséről van-e szó? (Nem kell hosszasan töprengeni példáért, gondoljunk csak a kulturális lapok ellehetlenülésére.)

Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Miniszterelnöki Hivatalt, ahonnan megerősítették, hogy a 2014-es kormányhatározat értelmében „a Millenáris Teátrum épületében kerül elhelyezésre a Nemzeti Táncszínház Nonprofit Kft.”

Ertl Péter (Fotó/Forrás: Andrea Merlo)

Arról, hogy a felújítás eddig miért nem kezdődött el, Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója elmondta: annak ellenére, hogy azt a kormány még 2013 végén kiemelt beruházásnak nyilvánította, ez már a folyamat elején elveszett a bürokratikus útvesztőkben. A felújítás előfeltételeként közbeszerzési, kivitelezési pályázatot kellett hirdetni, valamint elkészíteni az engedélyterveket. 2014 tavaszán ki is írták a közbeszerzési pályázatot, ami 2015 augusztusában le is zárult, viszont nem tudtak eredményt hirdetni, az érvénytelen eljárásról pedig csak 2016 januárjában kapott értesítést a Nemzeti Táncszínház. Ekkor a miniszterelnökség ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz azért, hogy ez a folyamat a sikertelenség ellenére minél gyorsabban újrainduljon. Ekkor szavazta meg a kormány először a működéshez szükséges kiegészítő összeget.

„Noha vannak fejlemények, amelyek bizalomra adhatnak okot, borzasztó nehezen működünk az alternatív játszóhelyeken” – árulta el Ertl Péter, hozzátéve:

Abban érzek elmaradást, hogy elkezdődjön a szerződéskötés a Nemzeti Táncszínház és a Millenáris Park között, amely rögzíti, hogy milyen előzetes feltételekkel, milyen jogi struktúrával vehetjük majd birtokba ezt az épületet. Ezekben még nagyon sok olyan tisztázatlan kérdés van, amire minél előbb pontot kellene tenni a táncos szakma és közönségünk megnyugtatása érdekében”.

Kérdésünkre, hogy melyek a legfőbb nehézségek ebben az átmeneti helyzetben, a Nemzeti Táncszínház igazgatója kiemelte: „Amíg a Karmelita Kolostorban laktunk, pontosan tudtuk, hogy milyen infrastruktúrával gazdálkodhatunk. Másfél évvel előre rögzíthettük, hogy melyik napon van premierünk. Ez a fajta stabilitás és kiszámíthatóság nagyban segítette az alkotómunkát és a produkciók színvonalát. A mostani működési módunk nagy mértékben megnehezíti ezt a stabil felkészülő munkát” – mondta. Ertl Péter arról is kifejtette véleményét, miért lenne fontos a mielőbbi költözés a táncosok szempontjából. Mint fogalmazott, egy színész vagy egy zenész pályája majdnem az egész aktív felnőttkort felölelheti, de egy táncos mindössze 15-20 éven keresztül aktív. 

A táncművészet elsősorban a fiatalok művészete. Egy három éves kimaradás egy mai aktív táncművész pályának jelentős részét teszi ki”

– fogalmazott.

Bozsik Yvette (Fotó/Forrás: Horváth Judit)

Bozsik Yvette táncművész, koreográfus társulatának több előadása érintett a Táncszínház ügyében. A kialakult helyzetről lapunk érdeklődésére így reagált:

Vándorcirkuszi helyzet alakult ki, olyan, mintha folyamatosan turnéznánk. ​

A jelmezeket, kellékeket, díszleteket az előadások különböző helyszíneire kell juttatnunk. Ez plusz terhet jelent a társulatnak, nem csak azért, mert az előadásainkat más és más színpadokhoz kell adaptálnunk, hanem azért is, mert saját műszak híján a táncosaink maguk pakolnak, cipekednek. Mindenkinek áldozatot kell hozni a szakmában most, hogy a korábbi rendszerességgel tudjunk fellépni. A MÜPA továbbra is működik, aminek nagyon örülök, viszont a többi helyszín mindig valamilyen kompromisszumot követel meg részünkről.” - fogalmazott.

Arról is érdeklődtünk Ertl Péternél és Bozsik Yvette-nél, miért lengi körül ilyen nagy csönd ezt a nyugtalanító helyzetet. Mindketten arra hivatkoztak, hogy a Millenáris Teátrum a tervezett újjáépítéssel a táncszakma bölcsőjeként még a Várszínháznál is megfelelőbb helyszín lehet elhelyezkedésében és infrastrukturálisan. „Látva azt, hogy a Millenárisból mit lehet kihozni, elfogadtuk, hogy kiköltöztettek” – mondta Ertl Péter. Bozsik Yvette szerint pozitív fordulat lesz, ha egyszer beváltják az ígéreteket, mert az újjáépített teátrumban például helyet kap egy stúdióterem is, ezáltal pedig többfajta előadás jöhet majd létre. A koreográfus hozzátette: „A Táncszövetség nevében is próbálunk tenni a Táncszínház ügyében, de

Személy szerint abban hiszek, hogy az alkotónak nem az a dolga, hogy politizáljon, hanem hogy jó előadásokat hozzon létre. Ennyi idő után persze jó volna mindezt méltó körülmények között tenni, ezt kéne megérteni a döntéshozóknak is” – fogalmazott.„Mivel azonban az új épület nem csupán egy ígéret, hanem kormányhatározat van rá, hiszünk benne, hogy ez a színház fel fog épülni” – hangsúlyozta.

Nemzeti Táncszínház

A Nemzeti Táncszínház következő évadát hét befogadóhelyen kezdi meg: a MOM Kulturális Központban, a Marczibányi Téri Közösségi Házban, a Várkert Bazárban, a Bethlen Téri Színházban, a Müpában, valamint az éppen felújítás alatt álló Hagyományok Háza helyett új helyszínként a Nemzeti Színházban és a Zeneakadémián lesznek láthatóak az intézmény szervezésében megvalósuló táncelőadások.

A Millenárisba tervezett játszóhely a legoptimistább tervek szerint is csak a 2017/2018-es évad elejére készül el. Hogy addigra végre pont kerüljön ennek a már-már többszörösen összetett mondatnak a végére, Ertl Péter szavaival üzenjük a mindenkori döntéshozóknak:

Egyetlenegy táncszínháza van a magyar táncszakmának, nagyon kell rá vigyázni!”