Tánc

„Mintha folyamatosan turnéznánk” – Mikor kapja meg új helyét a Nemzeti Táncszínház?

2016.06.21. 08:29
Ajánlom
Két éve él vándorszínházi állapotok között a Nemzeti Táncszínház, amióta a Karmelita Kolostor épületéből egy kormánydöntés következtében kiköltöztették őket. A korábbi ígéreteket újra és újra felülírják a döntéshozók, lassan pedig megjelenik egy új táncos generáció, aki nem is tudja, milyen az, amikor minden feltétel adott a nyugodt alkotómunkához. Utánajártunk, hol tart most a Táncszínház ügye.

2014 júniusában született az a határozat, amelynek értelmében a Nemzeti Táncszínháznak ki kellett költöznie a Várnegyedben található Karmelita kolostor impozáns épületéből, hogy a Miniszterelnökség költözhessen be helyettük. Az intézmény vezetősége maga is a sajtóból értesült a döntésről, ennek ellenére rendkívül feszített tempóban, még 2014 nyarának végére elhagyták az épületet. Az ügyet nem kísérte botrány, vagy hangos felháborodás az intézmény részéről, csak szakmai berkekben lehetett negatív, borúlátó hozzászólásokat hallani. Bár akkor kormányhatározatban rögzítették azt is, hogy a Nemzeti Táncszínház már a következő, 2015/2016-os évadát a kifejezetten a táncintézmény funkcióinak megfelelően újjáépített Millenáris Teátrumban kezdheti el, az évad véget ért, a felújítási munkálatok pedig el sem kezdődtek. Nem úgy, mint az új miniszterelnöki iroda körül, ami már egész szépen alakul. A magyar közélet mindennapos botrányai mellett a táncszínház ügye lassan feledésbe merül, és a szakmabeliek mellett csak az egyszeri táncszínházba járó érzi a nehézséget, amikor az előadás előtt alaposan át kell tanulmányoznia a térképet, hogy hová kell utaznia a városon belül a Nemzeti Táncszínház hat befogadóhelye közül az aznap estére kiválasztott darabra.

A Nemzeti Táncszínház korábbi "otthona", a Karmelita Kolostor

A Nemzeti Táncszínház korábbi "otthona", a Karmelita Kolostor (Fotó/Forrás: Wikipedia)

A kiköltöztetés óta a Táncszínház „átmeneti időszakára” a kormány két ízben (2016 februárjában és egy hete) rendelt el kiegészítő támogatást. Egyfelől megnyugtató ez, hiszen legalább rendelkezésre áll a működéséhez szükséges összeg, másfelől viszont felmerül a kérdés, meddig tart még ez a hosszúra nyúlt átmeneti időszak, és tulajdonképpen nem a táncszínház – és ezzel együtt a szakma – lassú kivéreztetéséről van-e szó? (Nem kell hosszasan töprengeni példáért, gondoljunk csak a kulturális lapok ellehetlenülésére.)

2016. június 7-én, a Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, mely szerint a korábbi csaknem 2,7 milliárd forinton felül további 500 millió forintot biztosít a kormány a Nemzeti Táncszínház új játszóhelyének kialakítására. A közlemény szerint a kormány egyetért azzal, hogy a Nemzeti Táncszínház új játszóhelyének kialakítása érdekében szükséges ez az összeg, és felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy július 1-jéig gondoskodjon a többletforrás biztosításáról az idei költségvetésben. A Nemzeti Táncszínház új játszóhelyéhez szükséges forrás biztosításáról szóló korábbi - 2014-es - kormányrendelettel 2669 millió forintot rendeltek a célra.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Miniszterelnöki Hivatalt, ahonnan megerősítették, hogy a 2014-es kormányhatározat értelmében „a Millenáris Teátrum épületében kerül elhelyezésre a Nemzeti Táncszínház Nonprofit Kft.”

Ertl Péter

Ertl Péter (Fotó/Forrás: Andrea Merlo)

Arról, hogy a felújítás eddig miért nem kezdődött el, Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója elmondta: annak ellenére, hogy azt a kormány még 2013 végén kiemelt beruházásnak nyilvánította, ez már a folyamat elején elveszett a bürokratikus útvesztőkben. A felújítás előfeltételeként közbeszerzési, kivitelezési pályázatot kellett hirdetni, valamint elkészíteni az engedélyterveket. 2014 tavaszán ki is írták a közbeszerzési pályázatot, ami 2015 augusztusában le is zárult, viszont nem tudtak eredményt hirdetni, az érvénytelen eljárásról pedig csak 2016 januárjában kapott értesítést a Nemzeti Táncszínház. Ekkor a miniszterelnökség ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz azért, hogy ez a folyamat a sikertelenség ellenére minél gyorsabban újrainduljon. Ekkor szavazta meg a kormány először a működéshez szükséges kiegészítő összeget.

„Noha vannak fejlemények, amelyek bizalomra adhatnak okot, borzasztó nehezen működünk az alternatív játszóhelyeken” – árulta el Ertl Péter, hozzátéve:

Abban érzek elmaradást, hogy elkezdődjön a szerződéskötés a Nemzeti Táncszínház és a Millenáris Park között, amely rögzíti, hogy milyen előzetes feltételekkel, milyen jogi struktúrával vehetjük majd birtokba ezt az épületet. Ezekben még nagyon sok olyan tisztázatlan kérdés van, amire minél előbb pontot kellene tenni a táncos szakma és közönségünk megnyugtatása érdekében”.

Kérdésünkre, hogy melyek a legfőbb nehézségek ebben az átmeneti helyzetben, a Nemzeti Táncszínház igazgatója kiemelte: „Amíg a Karmelita Kolostorban laktunk, pontosan tudtuk, hogy milyen infrastruktúrával gazdálkodhatunk. Másfél évvel előre rögzíthettük, hogy melyik napon van premierünk. Ez a fajta stabilitás és kiszámíthatóság nagyban segítette az alkotómunkát és a produkciók színvonalát. A mostani működési módunk nagy mértékben megnehezíti ezt a stabil felkészülő munkát” – mondta. Ertl Péter arról is kifejtette véleményét, miért lenne fontos a mielőbbi költözés a táncosok szempontjából. Mint fogalmazott, egy színész vagy egy zenész pályája majdnem az egész aktív felnőttkort felölelheti, de egy táncos mindössze 15-20 éven keresztül aktív. 

A táncművészet elsősorban a fiatalok művészete. Egy három éves kimaradás egy mai aktív táncművész pályának jelentős részét teszi ki”

– fogalmazott.

Bozsik Yvette

Bozsik Yvette (Fotó/Forrás: Horváth Judit)

Bozsik Yvette táncművész, koreográfus társulatának több előadása érintett a Táncszínház ügyében. A kialakult helyzetről lapunk érdeklődésére így reagált:

Vándorcirkuszi helyzet alakult ki, olyan, mintha folyamatosan turnéznánk. ​

A jelmezeket, kellékeket, díszleteket az előadások különböző helyszíneire kell juttatnunk. Ez plusz terhet jelent a társulatnak, nem csak azért, mert az előadásainkat más és más színpadokhoz kell adaptálnunk, hanem azért is, mert saját műszak híján a táncosaink maguk pakolnak, cipekednek. Mindenkinek áldozatot kell hozni a szakmában most, hogy a korábbi rendszerességgel tudjunk fellépni. A MÜPA továbbra is működik, aminek nagyon örülök, viszont a többi helyszín mindig valamilyen kompromisszumot követel meg részünkről.” - fogalmazott.

Arról is érdeklődtünk Ertl Péternél és Bozsik Yvette-nél, miért lengi körül ilyen nagy csönd ezt a nyugtalanító helyzetet. Mindketten arra hivatkoztak, hogy a Millenáris Teátrum a tervezett újjáépítéssel a táncszakma bölcsőjeként még a Várszínháznál is megfelelőbb helyszín lehet elhelyezkedésében és infrastrukturálisan. „Látva azt, hogy a Millenárisból mit lehet kihozni, elfogadtuk, hogy kiköltöztettek” – mondta Ertl Péter. Bozsik Yvette szerint pozitív fordulat lesz, ha egyszer beváltják az ígéreteket, mert az újjáépített teátrumban például helyet kap egy stúdióterem is, ezáltal pedig többfajta előadás jöhet majd létre. A koreográfus hozzátette: „A Táncszövetség nevében is próbálunk tenni a Táncszínház ügyében, de

a politikával szemben bizonyos mértékig tehetetlenek vagyunk. Nem járunk tüntetni és nem vagyunk agresszívek.

Személy szerint abban hiszek, hogy az alkotónak nem az a dolga, hogy politizáljon, hanem hogy jó előadásokat hozzon létre. Ennyi idő után persze jó volna mindezt méltó körülmények között tenni, ezt kéne megérteni a döntéshozóknak is” – fogalmazott.„Mivel azonban az új épület nem csupán egy ígéret, hanem kormányhatározat van rá, hiszünk benne, hogy ez a színház fel fog épülni” – hangsúlyozta.

Nemzeti Táncszínház

Nemzeti Táncszínház

A Nemzeti Táncszínház következő évadát hét befogadóhelyen kezdi meg: a MOM Kulturális Központban, a Marczibányi Téri Közösségi Házban, a Várkert Bazárban, a Bethlen Téri Színházban, a Müpában, valamint az éppen felújítás alatt álló Hagyományok Háza helyett új helyszínként a Nemzeti Színházban és a Zeneakadémián lesznek láthatóak az intézmény szervezésében megvalósuló táncelőadások.

A Millenárisba tervezett játszóhely a legoptimistább tervek szerint is csak a 2017/2018-es évad elejére készül el. Hogy addigra végre pont kerüljön ennek a már-már többszörösen összetett mondatnak a végére, Ertl Péter szavaival üzenjük a mindenkori döntéshozóknak:

Egyetlenegy táncszínháza van a magyar táncszakmának, nagyon kell rá vigyázni!”

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Könyv

Dragomán György Máglya című regényét méltatja a New York Times

Elbűvölőnek nevezi a rangos amerikai napilap kritikusa Dragomán György regényét. Ottilie Mulzet fordításában angolul is megjelent a Máglya, és máris dicsérő recenziót kapott.
Zenés színház

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc magazin

Mozdulatba zárt pillanatok

Ma már a modern tánc előfutáraként tekintünk rá, a 20. század elején azonban a mozdulatművészet még nem volt több egy lázadó gesztusnál, amely a klasszikus táncformák – különösképpen a balett – szigorú szabályrendszeréből kitörve a korlátlanságot hirdette. Börcsök Boglárka dokumentumfilmjében arra vállalkozott, hogy rekonstruálja a mozgásnak azt a fajta konvenciókon túli szabadságát, amely az irányzat lényegét adta.
Tánc videó

A bakibalett, amelyben a táncosoknak muszáj hibázni – VIDEÓ

Jerome Robbins 1956-os koreográfia a néző rekeszizmait is megdolgoztatja. Chopin keringőjére repkednek tétovázva a balerinák.
Tánc hír

Valentin-napon indul a Nemzeti Táncszínház új sorozata

A legnagyobb táncos legendák és feledhetetlen történetek elevenednek meg a Nemzeti Táncszínház legújabb online sorozatában, a Dance Details-ben.
Tánc hír

A jelenből és jelenről táncol a Duda Éva Társulat

Különleges táncelőadást hívott életre a Duda Éva Társulat: túllépve a tavaszi karantén alatt készített Egypercesek videósorozaton, a tavaly megélt élményeket, kollektív tapasztalatot szeretnék színpadra adaptálni. A PRIZMÁT február 25-én közvetítik a TRIP Hajóról.
Tánc hír

Az artistaművészet előtt tiszteleg a Fővárosi Nagycirkusz új online műsora

A cirkusz új épületének 50. évfordulóját egyedülálló programokkal ünnepli az intézmény, köztük egy nagyszabású produkcióval, a Dinasztiákkal.