1.  Dancer (2016)

Senkinek nem kell bemutatni Szergej Polunyint, a balett James Deanjét, aki rebellis viselkedésével, tetoválásaival és mindenekfölött táncos kvalitásaival korunk egyik legikonikusabb táncművészévé avanzsált, mindössze 26 évesen. Minden várakozást felülmúlt az a videoklip, amiben Polunyin Hozier Take me the curch című számára táncol: a videó többmilliós nézettségével egy csapásra új megvilágításba helyezte a táncost, akinek egészen addig a pillanatig vegyes volt a megítélése. Többek között ez a sokakat megmozgató videó ihlette Steven Cantor filmjét, a Dancert, amelyből Polunyin családi hátterére, összetett apaképére, példaképeire is fény derül, méghozzá olyan, egészen személyes képkockákon keresztül, amik közé Polunyin saját telefonos felvételei közül is bekerült néhány. Polunyin egyébként a videó és a film sikerén felbuzdulva eldöntötte, globálisan kíván változtatni a táncról kialakult képen. Alapítványt hoz létre, támogatókat keres, megmozgatja a divat és filmipar nagyjait, hogy a tánc filmeken, talkshowkon keresztül bekerüljön a mainstream műfajok közé és részévé váljon az emberek mindennapjainak.

2. Relevé (2015)

A balettvilág másik jelenlegi férfi főszereplője Benjamin Millepied, aki szintén nem ismer alkut, ha művészetről és táncról van szó. A New York City Ballet egykori szólistája, aki nem mellesleg Natalie Portman férje, 15 hónapig volt a Párizsi Opera balettigazgatója, idén februárban azonban váratlanul felállt az igazgatói székből. Ennek a döntésnek a hátterét, valamint Millepied munkamódszerét mutatja be a Relève című francia dokumentumfilm. A filmben Millepied első bemutatójára (Clear, Loud, Bright, Forward) készül a híres Párizsi Opera Balett igazgatójaként. A koreográfus szerint az alkotás pontosan ábrázolja a 335 éves múlttal rendelkező intézmény megújítására tett erőfeszítéseinek sikereit és kudarcait. 

3. Bolshoi Babylon (2015)

A moszkvai Nagyszínház 2010-es éveinek sötét kulisszatitkaiba enged bepillantást az HBO új dokumentumfilmje. Bolshoi Babylon című produkció központi figurája Szergej Filin, a balett-társulat 2013. januárban kénsavval megtámadott korábbi művészeti vezetője. A produkció körbejárja a 2013-as támadás körülményeit, egyesével bemutatva az érintetteket, ám korántsem tünteti fel mártírként a balettigazgatót Szergej Filint, aki a szerződése lejártáig, 2015 júliusáig maradt a teátrum művészeti vezetője. A rendező Nick Read elsődleges célja a dokumentumfilmmel annak kiderítése volt, hogy mi teszi a Bolsojt egyedülállóvá, és hogy magyarázatot adjon a savtámadás miértjére. A filmben megszólalnak a táncosok is, akik zsarnokként írják le az egykori művészeti vezetőt, és beszélnek a közte és a vezérigazgató, Vlagyimir Urin közötti feszültségről.

4. Mr. Gaga (2015)

Vannak, akik szerint Wim Wenders Pina Baush életét bemutató 3d-s mozija óta nem született olyan izgalmas dokumentumfilm a modern táncról, mint Tomer Heymann filmje, a Mr. Gaga. A produkció a vezető izraeli koreográfus Ohad Naharin életét és műveit mutatja be a 25 éve működő Batescheva Táncegyüttes élén. Megismerhetjük Mr. Gaga izgalmas életútját, ahogyan sportolóból előadóművésszé, a gaga stílust megteremtő koreográfussá, majd kultikus hőssé vált azáltal, hogy nem hódolt be az izraeli kormánynak. A film legerősebb epizódja éppen az, ami megmutatja, hogyan állt ellen az állami szerveknek, amikor az Izrael 50. évfordulójára készített koreográfiáját cenzúrázni akarták. Az alkotásban lebilincselő, többkamerás felvételeket láthatunk Ohad Naharin monumentális koreográfiáiról, beleshetünk a kulisszák mögé, archív felvételek alapján képet kaphatunk kibuc közösségben töltött gyerekkoráról, valamint táncos feleségével való kapcsolatába is bepillantást nyerhetünk.

5. A Ballerina's Tale (2015)

Természetesen nem maradhat ki a sorból Misty Copeland sem, akinek története egyértelműen filmre kívánkozott, hiszen az maga a tündérmese. Az American Dance Theater első színesbőrű magántáncosának életét bemutató film középpontjában az az este áll, amikor első szólószerepében, a Tűzmadárban mutatkozott be a New York-i Metropolitan Operában, amit sípcsontján az előadás közben esett törések ellenére is hatalmas sikerrel táncolt végig. A film bemutatja azt a küzdelmes utat, ahogyan a klasszikus balett erősen diszkriminatív világában egy színes bőrű balerina kitartásával tánctörténelmet írt és kinyitott egy kaput a hozzá hasonló táncosok számára. A filmet egyébként közösségi finanszírozásból forgatták: a rendező Nelson George 2013-ban indított kampányt a Kickstarteren, amiből 2015 végére már meg is valósult az alkotás.