Az ország legtehetségesebb gyerek musicalszínészeit kérdeztük arról, milyen érzésekkel állnak színpadra.

Tizenegyen vannak, egy csapatba tartoznak, de riválisai is egymásnak, bár ez utóbbi egyáltalán nem látszik rajtuk. A legfiatalabb fiú, Császár Patrik mindössze tíz éves, a legidősebb, Császár Benedek tizenöt. Azért gyakorolnak minden hétköznap délután és gyakran hétvégén is, hogy megfeleljenek annak a magas követelményrendszernek, amit Szirtes Tamás rendező és csapata támaszt velük szemben. Gyerekek, de többet dolgoznak, mint a legtöbb felnőtt. Van köztük magántanuló, van, aki iskolai kötelezettségei mellett vállalta a szereppel járó feladatokat.

Vizlendvai Áron (Fotó/Forrás: Nagy Attila)

Vizlendvai Áron már három éve alakítja Billy szerepét (idén is ő lesz az egyik), tehetsége már a legelső válogatáson megmutatkozott. 11 éves kora óta táncol, először a Magyar Táncművészeti Egyetemre nyert felvételt.

A Billy-castingra is az egyetemen – akkor még főiskolán – hívták fel a figyelmem. Bár részt vettem rajta, úgy éreztem, nagyon rosszul sikerült, hiszen egyáltalán nem tudtam még énekelni. Tavaly ősszel hirtelen több darabban kezdtem el játszani, A nyomorultakban, a József és a színes szélesvásznú álomkabátban, és ezek mellett a Billy Elliotban, így választás elé állítottak, én pedig eljöttem.

Ez volt az első igazán nagy szerep az életemben, és kezdetben úgy éreztem, hogy nem leszek képes megoldani a feladatot. Nem sokat tudtam a színészmesterségről, nem értettem, hogyan kellene eljátszanom egy karaktert a színpadon. Később otthon odaálltam a tükör elé, és elkezdtem mondani a szöveget mindenféle hangszíneken, mélyen és magasan, majd egészen beleéltem magam. Nagyon sokat gyakoroltam, és egyszer csak megéreztem a jó irányt.”

A csapatból csak egyvalaki nem vágyik arra, hogy a címszerepet játssza, a többieknek mind Billyvé válni a legnagyobb álmuk. Császár Patrik azonban nem akar jófiú lenni az idei szériában is Michaelt alakítja. Imád szteppelni, vicces és laza, a gyerekek életét szervező Sükösd Orsolya azt meséli róla, hogy „nagy kedvence az alkotócsapatnak, rendkívül tehetséges színész és szórakoztató ember”.  Patrik családjában sincsenek színészek, de édesanyja légtornász volt, és ismerte a Madách alapítóját, Sárközi Gyulát. Így amikor a fiúban megfogalmazódott, hogy táncolni szeretne, rögtön ide felvételizett. Be is került a kiemelt osztályba, ahol a leendő profikat képzik.

Halász Dávid szintén a legelejétől benne van a produkcióban, az első két évadban Michaelként szerepelt, most Billy Elliotnak tanult, és a május 10-i meghallgatás után meg is kapta a szerepet. Ez számára hatalmas tét, bár közben rengeteg más darabban is játszik: A nyomorultakban Gavroche szerepét, a Mary Poppinsban Michaelt. A casting óta teljesen megváltozott az élete: „Nagyon sokat vagyok színházban és magántanuló lettem. Ha akad egy kis szabadidőm, azt tanulással töltöm.”

Bacsur Dániel tavaly a Magas fiút (a darab egyik gyerekmellékszerepe – a szerk.) játszotta, most is így lesz, és közben az új Szirtes-darabba, a Rocksuliba is beválasztották. Ő egész kiskorától néptáncolt, fordulatot az életében az hozott, amikor az Erkel Színházban először látta a Billy Elliotot: „Nagyon megtetszett a mű, és el tudtam képzelni magam benne. Pörgős és fárasztó a hozzá tartozó képzés, de nagyon szeretem. És nagyon jó egy ilyen nagy hírű énekesnőnél tanulni, mint Toldy Mária”. Dániel csak gyerekkorát szenteli a színházi életnek: „Felnőttként már másra vágyom. Nagyon érdekel az elektrotechnika, most is építek robotokat, azzal szeretnék majd foglalkozni.”

Nem ő az egyetlen, aki a Sir Elton John–Lee Hall szerzőpáros alkotásának hatására kezdett el balettozni, Havasi Tamás is az Erkel Színházban döntötte el, hogy felvételizik a Magyar Nemzeti Balettintézetbe. Most másodikos, idén a darabban Magas fiú lesz, de azért tanul, hogy nemsokára már Billyként állhasson színpadra.

Lukács Olivér (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia)

Lukács Olivér két éve tagja a csapatnak, közben a táncművészeti növendéke is. Michael szerepét kapta meg elsőre, aminek kevésbé örült, de az énektudásán még sokat kellett csiszolnia, idén már Billyként láthatja a közönség. „Nekem Billy a szívem csücske, egyrészt azért, mert ez egy nagyobb feladat, másrészt megtaláltam benne magam: vele ugyanaz történt, ami velem, váratlanul megtetszik neki a balett és nem akar már mást csinálni. Ebben a szerepben önmagam lehetek.” Olivér akkor döntötte el végérvényesen, hogy a klasszikus tánc lesz az élete, amikor fellépett az Opera Diótörőjében:

Bakonyi Simon rögtön a címszerepet kapta a második castingon, tavaly már játszotta is, és idén sem lesz ez másként. Őt a családja háromévesen íratta be a Madáchba: „Nagyon szerettem volna táncolni, de eleinte anyukám nem foglalkozott ezzel, végül annyit mondogattam neki, hogy beadta a derekát és elhozott ide. Megkedveltem és a mai napig idejárok.”

A saját első színpadi élményükre mindannyian büszkén csillogó szemmel gondolnak vissza, bár van, aki már csak a meghajlásra tud visszaemlékezni. „A Jézus Krisztus Szupersztárban alakítottam az első szerepem, de ott inkább táncolni kellett, kevésbé volt szükség színészi képességekre. Az első alkalmat, amikor Billyt alakítottam, szinte nem is tudom felidézni. Egy része kimaradt az emlékezetemből: nem az előadásra, az érzelmeimre nem emlékszem. Amikor bementem és elkezdődött a darab, nagyon rosszul voltam: rettenetesen izgultam és rádöbbentem, hogy már nincs kiút, nem mehetek haza, nem jelenthetek beteget. Aztán 5-10 perc után már nem figyeltem semmire, ami zavart volna” – meséli Császár Benedek, aki ugyan csak két éve táncol, de rögtön beválasztották a főszerepre.

Vass Torda egyszerre készült két figura megformálására idén, tavaly Pici fiúként (a darab másik gyerekmellékszerepe – a szerk.) volt a színpadon: „Ugyanannyira szerettem volna a két szerepet, mert Michael humoros alak, de Billy többet szerepel a színpadon, többet is kell színészkedni. Ne játszd túl magad, de kevés se legyél – ez a színészmesterségben a legnehezebb számomra.”

Ketten, Puczkó-Smith Levente és Sütő Zalán idén kaphattak először szerepet. Levente már az első casting óta szeretne a darabba bekerülni, most végre Billy Elliot lehet: „Először túl fiatal voltam, azt mondták, hogy jöjjek vissza a következő körben. Akkor viszont a hangom nem volt elég képzett, ezért elkezdtem énektanárhoz járni. Három éve nem tudtam, mire vállalkoztam, másodjára már értettem, de sejtettem, hogy a hang probléma lesz majd, ezért nem is viselt meg, hogy nem sikerült akkor.” Zalán a társastánc világából érkezett a színházba: „Háromszoros országos bajnok voltam, utána tértem át a balettra. Színpadon először az Össztáncban játszottam, ezt követte a Tévedések vígjátéka és a Légy jó mindhalálig.” Most Michael szerepét kapta meg:

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2018. nyári számában jelent meg.