Tánc

Ne nézz vissza, királyfi!

2012.10.21. 07:05
Ajánlom
A Szegedi Kortárs Balett a tavasszal bemutatott Orfeusz és A fából faragott királyfi táncjáték-párral lép ismét a Fesztivál Színház színpadára október 24-én. Juronics Tamás koreográfustól e két téma nem állt távol, az általa korábban már többször feldolgozott, világhírű darabok színpadi újragondolását láthatja most a közönség egy rendhagyó párosításban.

A Kocsis Zoltán ötlete nyomán összekapcsolódó két táncművet először idén márciusban mutatták be a Tavaszi Fesztiválon a Bartók Béla születésnapjára rendezett Bartók- és Stravinsky-esten. A különleges esemény keretében a Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház  a Nemzeti Filharmonikusok közreműködésével adta elő Orfeusz/A fából faragott királyfi című előadását, melyben Juronics Tamás a klasszikus koreográfiákat és korábbi rendezéseit, Kocsis Zoltán a zeneműveket öltöztette új formába. Az előadás nemcsak a balett-társulat és a zenekar együttműködése, hanem a két táncmű találkozása révén készteti a nézőt újraolvasásra és egy új értelmezés megalkotására.

Bartók első táncjátékának 1917-es bemutatóját - a mű szokatlansága miatt - senki nem akarta vezényelni, egyedül Egisto Tango olasz dirigens vállalkozott rá, míg a koreográfiát a balettmesterek érdeklődése híján a szövegíró Balázs Béla készítette elő, amihez a lelkes táncosok maguk alkották meg a mozgásanyagot. "E muzsika nem csak illusztrál, kiegészít, magyaráz. Helyenként szétrobbantja az adott kereteket, kiönt medréből, végtelenbe vesző dimenziók felé áramlik. Szinte szenvedünk a feszültség nyomása alatt. Jajgat, morajlik, beszél az ember helyett, eleven szó, emberi sóhajtás száll ki a hangszerek közül." - írta a Nyugat másnapi számában Bálint Aladár. S bár a bemutató végül hatalmas sikert aratott - Bartók első átütő sikerét ez hozta meg - a koreográfia, szimbolikus és reális kettősége miatt, mindig is fejtörést okozott az Operaházban, s csak többedszeri felújításra tudták a közönség szélesebb rétegeivel is megkedveltetni Bartók remekét. 1935-ben a külföldi vendégeket Bartók zenéjével az Operaházba csalogatni kívánó vezetés ismét elővette a táncjátékot: Jan Cieplinski lengyel balettmester expresszionista stílusban, erősen stilizált, szögletes mozgással állította színpadra. S míg Cieplinski a darabot bábjátékszerűvé, vele a mesét is még homályosabbá tette, addig az 1939-es Harangozó Gyula féle koreográfia már az érthetőség és világosság elvei mentén haladt, és ehhez az előadást a korábban hiányolt mesei és magyaros elemekkel látta el. Harangozó 1958-as felújított verzióját, Bartók halálának huszonötödik évfordulójára felkérve Seregi László koreográfiája követte (1970, 1981), később pedig Fodor Antal (1993) átdolgozását láthatta a dalszínház közönsége.

A táncest másik felét alkotó, itthon alig játszott Stravinsky-balett egy A fából faragott királyfi alakjához hasonló, a szeretett nőért küzdő férfit alakját csatolja a másik történethez. Habár Orfeusz a görög mitológiából ismert hérosz, a természetet és az alvilágot megbabonázó tulajdonságainál és a nő iránt érzett feltétlen szerelménél fogva könnyen azonosíthatjuk akár a magyar népmesei szövegvilág részeként. Az először 1948-ban George Balanchine koreográfiájával New York-ban bemutatott Orfeusz az 1928-as Apolló és az 1933-as Perszefoné című műveinek neoklasszikus korszakába illeszkedik, mely Stravinskynak nemcsak a klasszikus kor zenéjéhez való visszatérését jelzi, hanem az ősi, antik világ és a görög mitológia témáinak felfedezését. Stravinsky gyakori alkotótársával, George Balanchine-nal közösen dolgozott az alvilágba alászálló hős témáján, és egyetértettek abban, hogy a táncmű Eurüdiké halálával induljon, s így a pokolraszállás kerüljön előtérbe.

Juronics Tamás 1999-ben az Orfeuszban már táncolta Hadész szerepét (sőt előzménye volt az 1993-as Alvilági sztori is), 2001-ben a Szegedi Szabadtéri Játékokon, majd néhány évvel később Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Balettel pedig már színpadra állította A fából faragott királyfit is. Juronics 2012-es darabja, ahogy jellemzően a korábbiak is, felfüggesztik a klasszikus művel kapcsolatos előzetes tapasztalatokat. "Amikor klasszikus művön dolgozom, mindig ugyanúgy járok el. Először szinte lecsupaszítom a szerkezetig, az előtűnő vonalakra pedig ráteszem az új képi világot és a mozgásrendszert. A fából faragott királyfi végkicsengése, a meseszerű idill számomra korántsem egyértelmű. Hanem nagyon is kérdőjelesnek, amolyan tudatos szerzői önbecsapásnak érzem. A Tündér nem a hétköznapi szerelem világát képviseli, ez más. Ez a művészszabadság, az elemelkedés, a repülés, a színözön. Mindaz, amit a másik pólus, a valóságosan létező világ nem tud." - elemzi az alkotás folyamatát a koreográfus. A Czár Gergely és Szarvas Krisztina főszereplésével előadott színpadi látvány sem a megszokott Bartók-baletteket idézi fel. Balázs Béla meséjét 21. századi digitális videojátékként tálalják: ki-bejárást is lehetővé tevő, rafinált, felszabdalt, széles, fehér vászonfalra - és a táncosokra - vetítenek mozgó- és állóképeket. Ezáltal a koreográfusi alkotás fontos részévé válik Stadler Ferenc fényfelelős, Zengo videótechnikus és Bianca Imelda Jeremias díszlet- és jelmeztervező munkája.

A francia táncos-koreográfussal, Myriam Naisyvel 12 évvel ezelőtti Stravinsky-esten bemutatott Orpheus női szemmel közvetítette az archaikus történetet. Az új koreográfia egészen más irányba vezet, követhetőbben meséli el a történetet, és ebben az Orpheusban inkább a vizualitás a meghatározó. Horváth M. Gergő és Hortobágyi Brigitta előadásában nemcsak a történet csupaszodik le, a látvány és a díszlet is minimalista. Bianca Imelda Jeremias letisztult díszlete jelképekkel operálva az antik mitológia világát idézi meg, közben pedig az idő univerzális jellegét hangsúlyozza. A színpadkép központi eleme egy hatalmas, fénylő napkorong, amely egyben óriási szemként is tekint ránk: a pupillával és a szivárványhártya változó színével az érzelmek hullámzását is képes kifejezni. S ez az ember belsejébe látó szem válik mindvégig a látvány és a darab egyik fő szervezőjévé.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bolyki György elmondta: nem lesz tizenegyedik Kaposfest

Tíz év után búcsúzik a Kaposfest, ahogy azt a társalapító igazgatótól megtudtuk. Bolyki György távozik a Liszt Ferenc Kamarazenekar éléről is, pedig tovább tervezett maradni. Eközben hangsúlyozza: nagyon büszke mindkettőre. Elsőként a Fideliónak beszélt a változásokról. FRISSÍTVE!
Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Klasszikus

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Vizuál

A nap, amikor Charlie Chaplin 20. lett a Chaplin-hasonmás versenyen

Igaz, vagy csupán legenda – nem tudni. Mindenesetre az alábbi történet olyan, mintha Charlie Chaplin rendezte volna.
Klasszikus

Komolyzene szól a budapesti szórakozóhelyeken

A zene éjszakáján, november 16-án este hat órától éjfélig nyolc frekventált szórakozóhelyen hallhatunk ingyenes komolyzenei koncerteket. A fellépők között találjuk a Budapesti Fesztiválzenekar zenészeit és Fischer Annie-ösztöndíjas muzsikusokat is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc magazin

"Ő volt A balerina" – 30 éve halt meg Lakatos Gabriella

Lakatos Gabriella az 1945 utáni magyar balettművészet egyik legnagyobb csillaga volt, akit semmi sem tántorított el a színpadtól: nyugdíjazása után énekes karriert épített. A táncos díva 1989. november 12-én hunyt el.
Tánc ajánló

Velekei László másodszor is táncszínpadra állítja az Anna Kareninát

Két évvel ezelőtt már készített egy táncszínpadi adaptációt Tolsztoj regényéből a GGTánc Eger és a Miskolci Balett közös produkciójaként. Most saját társulata, a Győri Balett számára készített friss koreográfiát Veleki László, ami november 9-én debütál Győrben, december 21-én pedig a Müpában.
Tánc ajánló

A Nemzeti Táncszínházban várnak az éjszaka csodái

4 év és 19 teltházas előadás után búcsúzik a Trafótól Az éjszaka csodái. A Weöres Sándor ihlette vizuális trip új helyen, a Nemzeti Táncszínházban kerül repertoárra, először november 7-én.
Tánc interjú

"Annyira hittünk ebben az őrületben, hogy a falon is átmentünk volna"

Negyven éve az akkori végzős klasszikus balett-évfolyam forradalmi hevülettől fűtve úgy döntött, társulatot alapít, és radikálisan új irányokat keres a táncművészeten belül. A Győri Balettről Kiss Jánost kérdeztük, akinek ez az utolsó évada társulatigazgatóként.
Tánc gyász

„Anyanyelve a folklór volt” – Elhunyt Foltin Jolán

Az Erkel- és Kossuth-díjjal kitüntetett Nemzet Művésze, a koreografált néptánc nagyasszonya 76 éves volt.