Tánc

Ne nézz vissza, királyfi!

2012.10.21. 07:05
Ajánlom
A Szegedi Kortárs Balett a tavasszal bemutatott Orfeusz és A fából faragott királyfi táncjáték-párral lép ismét a Fesztivál Színház színpadára október 24-én. Juronics Tamás koreográfustól e két téma nem állt távol, az általa korábban már többször feldolgozott, világhírű darabok színpadi újragondolását láthatja most a közönség egy rendhagyó párosításban.

A Kocsis Zoltán ötlete nyomán összekapcsolódó két táncművet először idén márciusban mutatták be a Tavaszi Fesztiválon a Bartók Béla születésnapjára rendezett Bartók- és Stravinsky-esten. A különleges esemény keretében a Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház  a Nemzeti Filharmonikusok közreműködésével adta elő Orfeusz/A fából faragott királyfi című előadását, melyben Juronics Tamás a klasszikus koreográfiákat és korábbi rendezéseit, Kocsis Zoltán a zeneműveket öltöztette új formába. Az előadás nemcsak a balett-társulat és a zenekar együttműködése, hanem a két táncmű találkozása révén készteti a nézőt újraolvasásra és egy új értelmezés megalkotására.

Bartók első táncjátékának 1917-es bemutatóját - a mű szokatlansága miatt - senki nem akarta vezényelni, egyedül Egisto Tango olasz dirigens vállalkozott rá, míg a koreográfiát a balettmesterek érdeklődése híján a szövegíró Balázs Béla készítette elő, amihez a lelkes táncosok maguk alkották meg a mozgásanyagot. "E muzsika nem csak illusztrál, kiegészít, magyaráz. Helyenként szétrobbantja az adott kereteket, kiönt medréből, végtelenbe vesző dimenziók felé áramlik. Szinte szenvedünk a feszültség nyomása alatt. Jajgat, morajlik, beszél az ember helyett, eleven szó, emberi sóhajtás száll ki a hangszerek közül." - írta a Nyugat másnapi számában Bálint Aladár. S bár a bemutató végül hatalmas sikert aratott - Bartók első átütő sikerét ez hozta meg - a koreográfia, szimbolikus és reális kettősége miatt, mindig is fejtörést okozott az Operaházban, s csak többedszeri felújításra tudták a közönség szélesebb rétegeivel is megkedveltetni Bartók remekét. 1935-ben a külföldi vendégeket Bartók zenéjével az Operaházba csalogatni kívánó vezetés ismét elővette a táncjátékot: Jan Cieplinski lengyel balettmester expresszionista stílusban, erősen stilizált, szögletes mozgással állította színpadra. S míg Cieplinski a darabot bábjátékszerűvé, vele a mesét is még homályosabbá tette, addig az 1939-es Harangozó Gyula féle koreográfia már az érthetőség és világosság elvei mentén haladt, és ehhez az előadást a korábban hiányolt mesei és magyaros elemekkel látta el. Harangozó 1958-as felújított verzióját, Bartók halálának huszonötödik évfordulójára felkérve Seregi László koreográfiája követte (1970, 1981), később pedig Fodor Antal (1993) átdolgozását láthatta a dalszínház közönsége.

A táncest másik felét alkotó, itthon alig játszott Stravinsky-balett egy A fából faragott királyfi alakjához hasonló, a szeretett nőért küzdő férfit alakját csatolja a másik történethez. Habár Orfeusz a görög mitológiából ismert hérosz, a természetet és az alvilágot megbabonázó tulajdonságainál és a nő iránt érzett feltétlen szerelménél fogva könnyen azonosíthatjuk akár a magyar népmesei szövegvilág részeként. Az először 1948-ban George Balanchine koreográfiájával New York-ban bemutatott Orfeusz az 1928-as Apolló és az 1933-as Perszefoné című műveinek neoklasszikus korszakába illeszkedik, mely Stravinskynak nemcsak a klasszikus kor zenéjéhez való visszatérését jelzi, hanem az ősi, antik világ és a görög mitológia témáinak felfedezését. Stravinsky gyakori alkotótársával, George Balanchine-nal közösen dolgozott az alvilágba alászálló hős témáján, és egyetértettek abban, hogy a táncmű Eurüdiké halálával induljon, s így a pokolraszállás kerüljön előtérbe.

Juronics Tamás 1999-ben az Orfeuszban már táncolta Hadész szerepét (sőt előzménye volt az 1993-as Alvilági sztori is), 2001-ben a Szegedi Szabadtéri Játékokon, majd néhány évvel később Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Balettel pedig már színpadra állította A fából faragott királyfit is. Juronics 2012-es darabja, ahogy jellemzően a korábbiak is, felfüggesztik a klasszikus művel kapcsolatos előzetes tapasztalatokat. "Amikor klasszikus művön dolgozom, mindig ugyanúgy járok el. Először szinte lecsupaszítom a szerkezetig, az előtűnő vonalakra pedig ráteszem az új képi világot és a mozgásrendszert. A fából faragott királyfi végkicsengése, a meseszerű idill számomra korántsem egyértelmű. Hanem nagyon is kérdőjelesnek, amolyan tudatos szerzői önbecsapásnak érzem. A Tündér nem a hétköznapi szerelem világát képviseli, ez más. Ez a művészszabadság, az elemelkedés, a repülés, a színözön. Mindaz, amit a másik pólus, a valóságosan létező világ nem tud." - elemzi az alkotás folyamatát a koreográfus. A Czár Gergely és Szarvas Krisztina főszereplésével előadott színpadi látvány sem a megszokott Bartók-baletteket idézi fel. Balázs Béla meséjét 21. századi digitális videojátékként tálalják: ki-bejárást is lehetővé tevő, rafinált, felszabdalt, széles, fehér vászonfalra - és a táncosokra - vetítenek mozgó- és állóképeket. Ezáltal a koreográfusi alkotás fontos részévé válik Stadler Ferenc fényfelelős, Zengo videótechnikus és Bianca Imelda Jeremias díszlet- és jelmeztervező munkája.

A francia táncos-koreográfussal, Myriam Naisyvel 12 évvel ezelőtti Stravinsky-esten bemutatott Orpheus női szemmel közvetítette az archaikus történetet. Az új koreográfia egészen más irányba vezet, követhetőbben meséli el a történetet, és ebben az Orpheusban inkább a vizualitás a meghatározó. Horváth M. Gergő és Hortobágyi Brigitta előadásában nemcsak a történet csupaszodik le, a látvány és a díszlet is minimalista. Bianca Imelda Jeremias letisztult díszlete jelképekkel operálva az antik mitológia világát idézi meg, közben pedig az idő univerzális jellegét hangsúlyozza. A színpadkép központi eleme egy hatalmas, fénylő napkorong, amely egyben óriási szemként is tekint ránk: a pupillával és a szivárványhártya változó színével az érzelmek hullámzását is képes kifejezni. S ez az ember belsejébe látó szem válik mindvégig a látvány és a darab egyik fő szervezőjévé.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Színház

Otthagyja a Nemzetit Bánsági Ildikó

A színésznő a közösségi oldalán jelentette be, hogy felmondott a Vidnyánszky Attila vezette teátrumban.
Jazz/World

10+1 magyar jazzlemez, amit hallanod kell idén

Összeszedtük az elmúlt hónapok legfontosabb megjelenéseit a magyar jazzben: Lukács Miklós, a Subtones, Dés András, a Modern Art Orchestra és Juhász Gábor, valamint egy külföldi csapat tisztelgése Bartók előtt – a Fidelio válogatásában.
Színház

Trokán Péter Székesfehérvárra szerződött - Évadnyitót tartott a Vörösmarty Színház

Az Ember tragédiája 2-vel kezdődik az új évad a Vörösmarty Színházban, ezt követően azonban bőven lesz alkalma az önfeledt szórakozásra a nézőknek a Boeing, Boeing, leszállás Párizsban című bohózat, a Mágnás Miska, vagy a Koccanás megtekintésével.
Zenés színház

Parkfoglaló gála Jonas Kaufmannal

Az Eiffel Műhelyház körüli hatalmas park ad otthont annak a nagyszabású gálaműsornak, amelyen az Opera művészei és napjaink legnépszerűbb tenorja, Jonas Kaufmann lépnek a közönség elé augusztus 19-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc gyász

Elhunyt Fodor Antal táncművész, koreográfus

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Fodor Antal táncművész, koreográfus, a Magyar Táncművészeti Egyetem professor emeritusa, a Magyar Állami Operaház egykori balettigazgatója - tudatta az egyetem kedden.
Tánc portré

Pina Bausch, a modern tánc úttörője 80 éves lenne

A német koreográfus a tánc, a színház, az érzelmek, a nyelv és a dal összekapcsolásával forradalmasította a táncszínházat. Hitvallása ez volt: "nem úgy akarok mozogni, mint egy táncos, azt akarom megmutatni, ami mozgat".
Tánc mank

Eleven alkotások - Mozdulat- és képzőművészet egy helyen

Táncművészeti és mozdulatszínházi produkciókkal indít új kezdeményezést a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. Az Eleven alkotások című programsorozat júliustól a MANK kiállításaihoz és összművészeti programjaihoz kapcsolódóan kínál tánc-és képzőművészeti programokat.
Tánc hír

Van humora Mona Lisának? – Cirkuszi tárlatvezetés egy kislány szemével

Különös, a klasszikus cirkusz határait kitágító, egyedi hangulatú előadást mutat be július 18-án a Fővárosi Nagycirkusz.
Tánc hír

Táncba hívunk! - A Duna Művészegyüttes nyári programja

A Duna Művészegyüttes idén nyáron gyerekelőadással is készül.