Tánc

"Nem célunk üzeneteket küldeni…"

2008.01.31. 00:00
Ajánlom
Szabó Réka társulatának, a Tünet Együttesnek február 14-én lesz a következő bemutatója a Trafóban. Az általában intim közelséget biztosító terekben játszó társulat tehát kilép egy nagy színházi térbe, ám nem ez lesz az egyedüli újdonsága előadásuknak, a Nincs ott semmi – avagy alszanak-e nappal az álmok című produkciónak.

Szabó Réka (foto: Koch Péter)

Fidelio Súgó: Ha jól gondolom, az érzékszervek és az érzékelés elég fontos szerepet játszik az új darabban.

Szabó Réka: Az elsődleges kapocs a világgal az érzékszerveken keresztüli érzékelés. Az agyunk is csak azok alapján tud beindulni, amit látunk, hallunk, érzékelünk. Fontosnak érzem, hogy a munkafolyamat során olyan hangulatot és figyelmet teremtsek, amely nem a verbalitáson alapszik. Sokkal inkább azon, hogy mindenki folyamatosan jelen van. Így szövődik a csoporton belül egy gazdag kapcsolati háló, ami elengedhetetlen ehhez a típusú munkához. Az érzékek kinyitása nagyon fontos feladata a próbafolyamatnak. A most készülő darabban egészen mást kell bekapcsolni, nem a fizikai látást: sokat foglalkoztunk azzal, hogy belső fi gyelemmel, szinte csukott szemmel kell reagálni elképzelt, csak az agyukban létező külső veszélyekre.

FS: A belső érzékelés aztán kivetítődik...

SzR: Ez a darab másik témája: vagyis hogy miképpen érzékeljük a külvilág jelenségeit a saját rendszerünkön keresztül. Miért van az, hogy te és én egészen másképp fogjuk fel ugyanazt.

FS: A valóság, a realitás nem számít?

SzR: Filozófiailag egyáltalán nem érdekel az a kérdés, hogy létezik-e objektív valóság. Engem sokkal inkább az foglalkoztat, hogy mi az a kényszer, amelytől folyamatosan értelmeznünk kell, ami körül vesz minket, ami történik velünk. Úgy érzem, mindenkinek van valamilyen értelemben egy kényszerpályája. Gyerekkorunktól fogva felépülnek azok a stratégiák, személyiségünk azon meghatározó elemei, amelyek miatt muszáj mindig ugyanazokat a válaszokat adni bizonyos helyzetekre, hatásokra. Mi korlátozzuk saját magunkat. A világból beérkező információkat egyéni szorongásaink torzítják, amelyek létezése szürreális, szimbolikus álmainkban lepleződik le. Ébren is szorongásaink foglyai vagyunk, a világot mindig ezen a szűrőn-torzítón át látjuk. A felébredés lehetetlensége a darab központi gondolata.


Szabó Réka (foto: Hapák Péter)

FS: Valahogyan azért mindenki értelmezi ezeket a beérkező információkat.

SzR: Azt is nagyon érdekesnek tartom, ahogy ebben az én-központú világunkban próbáljuk megmagyarázni a világ - sokszor nagyon kaotikus - eseményeit. Úgy tűnik, mintha az agyunk arra kényszerítene, hogy mindent racionalizáljunk és egy értelmes rendszerbe elhelyezzünk. Az új darabban engem nagyon vonz egy asszociatív, szabadabb szerkesztésmód. Furcsa dolgok történnek, és a néző fogja megcsinálni a saját történetét. Nem akarok egyértelmű megoldást adni. Ettől még van íve az előadásnak, dramaturgiailag végiggondolt, hangulatilag is koherens, de jobban átlépünk a megmagyarázhatatlan, a szürreális területére, mint eddigi darabjainkban. Mindig igyekszem megtartani az egyensúlyt a tudatosság és a bizonytalanság között. Ha túl tudatos egy próbafolyamat, akkor elveszik a születés, a munka szabadsága. Ez egy kísérletező műfaj, muszáj, hogy rizikózz.

FS: Az is kísérlet például, hogy először használsz vetítést egy előadásban?

SzR: A darabban főszereplő lesz a technikai vetítés. Ilyen eszközökkel még nem dolgoztunk, ez egy nagy kísérlet számunkra. Tíz éve ismerem Sárosi Anitát, aki az MTA Számítástechnikai Kutató Intézetében médiatechnológiával foglalkozik, azon belül az úgynevezett real time technikával. Ez azt jelenti, hogy a kamerán keresztül nézett világ azonnal kivetítődik, de nem egy az egyben, hanem mindenféle torzított formában. Az előadásban a kamera érzékeli a táncost, ahhoz képest vetít egy képet, ami reagál a táncos helyére, a mozgás irányára, erejére. Kifejezésmódjában tehát egészen más lesz ez az előadásunk, mint az eddigiek, a verbalitásnak szinte egyáltalán nem lesz szerepe benne. Sokkal inkább a fi zikalitásra, a látványra és a képre épít, de azért ugyanúgy színházat szeretnék csinálni - csak most éppen szöveg nélkül.

FS: Nekem az az olvasatom, hogy egy-egy előadásotok olyan, mintha tünetek diagnózisa lenne.

SzR: Ez így van, mert nem célunk üzeneteket küldeni. Inkább csak megmutatni a tüneteket humorral, iróniával, elfogadással és nem valamilyen felsőbb nézőpontból.

FS: Hogy álltok most, egy hónappal a bemutató előtt?

SzR: Izgulunk. Nekünk a Trafó új közeg a méretei miatt, de mint koprodukciós partnertől, maximális segítséget kapunk. A Tünet Együttes tagjai és megszokott alkotótársai mellett új vendégművészekkel és Nagy Fruzsi jelmeztervezővel készül az új bemutatónk.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Tomboló sikert aratott Berlinben Eötvös Péter új operája

November 28-án este mutatta be a Berlini Állami Opera Eötvös Péter legújabb, Jon Fosse Trilógiája alapján készült operáját. A Sleepless Mundruczó Kornél rendezésében került színre.
Zenés színház

Elhunyt a Broadway-legenda, Stephen Sondheim

Az Oscar-, Tony- és Pulitzer-díjas zeneszerző, dalszövegíró, az amerikai zenés színház egyik legismertebb alkotója 91 éves volt – tudatta az MTI.
Klasszikus

Klasszikus koncertek karácsonyra – a Zeneakadémia adventi ajánlata

Élményt ajándékozni mindig jó: remek ünnepi meglepetés a Zeneakadémia háromféle értékben megváltható ajándékkártyája, amely felhasználható például a világklasszis előadókat és különleges hangversenyeket kínáló 2022. tavaszi szezonra is.
Vizuál

Újra látható a Moholy-Nagy Lászlóról szóló film az Urániában

Alysa Nahmias sokszorosan díjnyertes amerikai dokumentumfilmje a 125 éve született világhírű művész és tanár, Moholy-Nagy László életútját és örökségét mutatja be, azt az újító szellemű, a modern technikai lehetőségeket integráló művészi gondolkodást, amely máig inspirálja az alkotókat.
Zenés színház

„A Diótörő mérföldkő egy balerina életében” – interjú Rotter Biankával

Rotter Bianka életét végigkísérte a Diótörő: az Operaház színpadán a darab csaknem összes gyerekszerepét eltáncolta, a Budapesti Operettszínházban pedig most a női főszereplő, Klára bőrébe bújik. A táncművészetis évekről, Klára hercegnőről és a jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc kritika

Lapokba zárt mozdulatok

Zs. Vincze Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetője különleges kísérletre vállalkozott: több évtizedes alkotói munkásságának legfontosabb előadásait gyűjtötte kötetbe, librettókon és fotókon keresztül elevenítve fel egy-egy ikonikus darabot.
Tánc hír

Több mint 40 francia városban mutatják be a Recirquel előadását

Történetének eddigi leghosszabb turnéjára indul 2021 novemberében a Recirquel: a számos nemzetközi díjjal jutalmazott My Landet összesen 47 alkalommal mutatják be Franciaország-szerte.
Tánc hír

Nívódíjat kapott Nemzeti Táncszínház

Az Építőipari Nívódíj után a FIABCI is díjazta a Nemzeti Táncszínházat: a legjobb magyar kulturális épületnek választották XXIII. FIABCI Hungary Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton.
Tánc ajánló

Gálaesttel és kötettel ünnepli az Operaház Dózsa Imrét

A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas táncművész 80. születésnapjára készített gála november 21-én látható az Erkel Színházban.
Tánc interjú

Duda Éva: „Muszáj cselekednünk”

Duda Éva több mint két évtizede a hazai kortárs táncélet meghatározó alakja, saját társulatával rendszeresen képviselteti magát rangos magyar és nemzetközi fesztiválokon. Legújabb darabjában, a RAMAZURI-ban a cirkusz és a tánc találkozik. A koreográfussal az új formákról, az előadásról és a független szféra helyzetéről beszélgettünk.