Tánc

„Nem minden fa nő egyenesen!”

2017.04.26. 08:53
Ajánlom
Klasszikus tánctanulmányai után más utat választott, alkotásaiban a kortárs mozdulatformák válnak abszolút módon uralkodóvá. Blaskó Borbálával a Balettintézetről, az esseni évekről és a koreográfusi gondolkodásmódjáról beszélgettünk a Pukedli és Hajsza című előadásai kapcsán, amelyek május 9-én lesznek ismét láthatóak az Átrium Film-Színházban.

- Eredendően balettművésznek készült, a Balettintézet után azonban egyre hangsúlyosabb lett az életében a kortárs tánc. Hogyan történt ez a külső szemmel talán éles váltás?

-Művészcsaládból jövök, a szüleim színművészek, és én is olyan típusú képzést kerestem, ami a művészi kifejezést elősegíti. A klasszikus balett azonban erőteljesen a rendszerre, a szabályszerűségre, a fegyelemre és az alázatra nevel. Ezt egy idő után a magam számára túlszabályozottnak, merevnek éreztem, ezért fordultam a szabadabb formák felé.

Úgy tapasztaltam, hogy a klasszikus tánc hátráltat az önkifejezésben, a saját érzéseim megfogalmazásában.

Egyre lényegesebbé vált számomra, hogy belőlem, az egyénből fakadjon a mozdulat, akkor is, ha az szabálytalan. Sokkal jobban tetszik ugyanis a színpadon egy groteszk, abszurd jelenet, ahol a csúnya is lehet gyönyörű. Nem minden fa nő egyenesen, az egyik ág erre hajlik, a másik arra. Ahhoz azonban, hogy felborítsam és visszájára fordítsam a rendet, először meg kellett ismernem az alapokat. Ezért mindenképpen hasznos, hogy foglalkoztam klasszikus balettal.

Blaskó Borbála

Blaskó Borbála (Fotó/Forrás: Bodnár Dávid)

- Ez vezetett ahhoz, hogy Bozsik Yvette hatására más irányt vegyen a pályáján?

-Yvette mesélte, hogy neki egy vágya volt: tanulni Pina Bauschtól és eljutni az iskolájába, Essenbe. Ő javasolta, hogy próbáljak ott szerencsét. A felvételi egy hétig tartott, és a táncnak sok formáját felölelte, többek között improvizálni kellett, aminek során arra voltak kíváncsiak, hogy én milyen vagyok, önmagamból mit adok. Olyan helyzetekbe terelt ez a vizsga, amelyeket addig nem tapasztaltam. Azután itt végeztem a négyéves kortárs táncos képzést is, és egy kétéves pedagógusképzésre is kint maradtam. A Folkwang Hochschuléban mindig azt tanácsolták, hogy a saját mércémet tartsam szem előtt, ne egy általános elváráshoz igazodjak.

Itt találtam meg, hogy mi a feladatom, a küldetésem a saját művészi utamon.

Ebben nagy segítséget nyújtott az is, hogy sokféle stílust tanultunk a klasszikustól kezdve a kinetográfián (táncjelíráson) át a Limón- és Laban-technikáig.

Blaskó Borbála

Blaskó Borbála (Fotó/Forrás: Bege Nóra)

- Hogyan kezdődött a koreográfusi tevékenysége?

-Essenben minden februárban Pina Bausch felügyelete alatt volt egy úgynevezett Junge Choreographen, amelynek keretében a fiatalok önálló alkotásokkal bemutatkozhattak. Ezekre minden évben készültünk, ami azért is volt nagyon hasznos és termékeny, mert teret adott az egyéni koreográfiáknak. Ez vezetett oda, hogy hazatérve elkezdjek saját darabokban is gondolkodni. Eddig három készült el, tavaly mutattuk be a Hekabét, idén pedig a Pukedlit és a Hajszát. A bemutató létrejöttében nagy segítséget nyújtott, hogy az L1 Egyesület – amelynek Ladjánszki Márta a művészeti alelnöke – a rezidensi programjába engem is beválogatott.

- Látható a darabjaiban, hogy mindig van egy kiindulópont, egy kapaszkodó, amelyre azok gondolatilag épülnek: egy irodalmi mű, egy mitológiai alak vagy épp egy festmény. Mi az oka ennek?

Mivel elvonatkoztatott módon szeretnék megjeleníteni gondolatokat, állapotokat, szükségét érzem, hogy valamiféle keretet találjak a mondanivalómnak. Sokszor használok éles, erőteljes mozdulatokat és játszom a maszkulinitás és feminitás határaival. Mindig is izgatott a határátlépés, és ezt igyekszem a darabjaimba is belecsempészni. Ez megjelenik a mozgásvilágban, de a sminkekben, hajakban és a viszonyrendszerekben is. Nem szeretek direktben fogalmazni, sokkal inkább utalni és lebegtetni.

A felnőtt visszafogja, kontrollálja magát, én a gyermeki, az ösztönös léthez szeretném visszavinni a nézőket.

Ez a határkeresés a darabjaim műfajában is megjelenik: például a Pukedli című alkotásomat – amely Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című drámájából készült – performanszként definiáltam. Mivel kávézóban játsszuk a darabot, a nézői viselkedésre is igyekeztem rákérdezni. Mennyire felelünk meg a társadalmi elvárásoknak? Hogy tudunk kikerülni a kontrollált térből és kissé öntörvényűen viselkedni? A nézőket olyan helyzetbe akartam hozni, hogy kimozduljanak a kényelmi pozícióból. Muszáj kilépni a megszokásokból, hogy önmagunkhoz közelebb juthassunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Több ezer aláíró követeli Demeter Szilárd lemondását

Miután holokausztrelativizáló publicisztikát közölt Soros György nevének tízszeri említésével az Origón, számos szervezet és ismert értelmiségi lemondásra szólítja fel a PIM főigazgatóját
Könyv

„Szégyen és gyalázat” – Írók reagáltak Demeter Szilárd publicisztikájára

Kepes András lemondta a PIM-ben megrendezendő könyvbemutatóját, Vámos Miklós melegebb éghajlatra küldte Demeter Szilárdot, Dragomán szégyennek és gyalázatnak nevezte az esetet. Felbolygatta a szakmát a PIM főigazgatójának írása.
Könyv

Nem meneszti a kormány Demeter Szilárdot az origós írás miatt

Arról kérdeztek az ellenzéki képviselők, hogy menesztik-e a Demeter Szilárdot a holokausztrelativizáló publicisztika miatt.
Színház

Ünnepre hív a Rózsavölgyi Szalon

Hogyan változtak meg a kommunikációs szokásaink a vírushelyzetben? Mit csinálhatunk a korlátozások ideje alatt? Milyen tervekkel vágunk bele a következő időszakba? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Csiby Gergely és Józan László a Mi jár a fejedben? második adásában Vecsei H. Miklóssal, Herner Dorkával, Molnár Piroskával és Grecsó Krisztiánnal. Természetesen az adventi időszak előestéjén az ünnep is szóba került.
Klasszikus

Online koncertek a Filharmónia Magyarországtól

A 17 éves zongorista Bach, Beethoven és Schumann műveit adja elő a pécsi Kodály Központban. A Filharmónia Magyarország közvetítéseit ajánljuk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Kékben táncol a Szegedi Kortárs Balett

Bár a járványhelyzet a Szegedi Kortárs Balettet is online térbe kényszeríti, új bemutatóra készül Juronics Tamás, aki ezúttal Czár Gergellyel és Kurucz Sándorral együtt vágott bele egy formailag és tartalmilag is érdekes kísérletbe. A három koreográfus narratíváktól mentes koncepcióban gondolkodik, mely a mai társadalom konfliktusaira irányítja a figyelmet, uralkodó színe pedig a kék.
Tánc interjú

A tánc önkifejezés, a cirkusz káprázat – Interjú Vági Bencével

Záró részéhez érkezett a Recirquel Újcirkusz Társulat trilógiája. A Solus Amor, ami a Non Solus és My Land méltó folytatása, a „cirque danse” nyelvén megszólaló monumentális légi táncelőadás. Vági Bence művészeti vezetővel, a produkció rendező-koreográfusával beszélgettünk az előadásokról, sikerekről és a következő időszak lehetőségeiről.
Tánc hír

A Nemzeti Táncszínház betáncol az otthonokba

Elindult a Nemzeti Táncszínház stream-sorozata, a TáncszínházON. A minden kedden és csütörtökön közvetített felnőtt, illetve a szombati gyerekelőadásokat bárki ingyenesen megtekintheti.
Tánc hír

Fiatal zeneszerzők műveire készít táncjátékot Kulcsár Noémi

A fiatal zeneszerzőkből álló STUDIO 5 hatodik estjére készül, ami november 9-én a Zeneakadémia Solti termében lesz látható. A Bella Máté, Virág András Gábor, Szentpáli Roland, Kutrik Bence és Solti Árpád alkotta formáció ezúttal a mozdulatok nyelvén szeretné közelebb hozni a kortárs zenét a nagyközönséghez.
Tánc interjú

Az iszonyat balladájától Vasarelyig – 60 éves a Pécsi Balett

Hatvanadik jubileumi évadát kezdte meg 2020 szeptemberében a Pécsi Balett. Az ország első európai hírű, modern balettegyüttese a Pécsi Nemzeti Színház balett-tagozataként 1960-ban létesült Eck Imre Kossuth- és Liszt –díjas, érdemes és kiváló művész vezetésével, aki túllépve a klasszikus balettek mesevilágán, a színpadra helyezte a kor emberi problémáit, érzelmeit, morális kétségeit, aktuális tartalmait sajátos, modern mozgásvilágában. Az alapításról, az önállósodásról, a nézőbarát repertoárról és az új utak kereséséről Uhrik Dóra ügyvezető beszélt Péli Nagy Katának.