Tánc

Nemes Zsófia: "Szükséged van arra, hogy felsóhajts"

2013.04.11. 07:06
Ajánlom
A PR-Evolution áprilisi bemutatójához a társulat vezetője nem kívánt népszerű témát választani. Arra törekszik, hogy a tánc és a művészet felszabadító erejét adja a nézőknek. Nemes Zsófiával az Egy nap dátum nélkül című készülő előadásról a Kreatív Kolónia frissen megnyílt műhelyében beszélgettünk.

- Kikkel és hol dolgoztál a PR-Evolution előtt? Miként jött, hogy 2008-ban átvedd a társulat vezetését Kun Attilától?

- Azon kevesek közül való vagyok, aki nem a balettintézetből került ki, akkor még eszembe se jutott, hogy táncolni fogok. Jártam viszont ritmikus sportgimnasztikára, jazztáncra, aztán pszichológia szakra akartam felvételizni az egyetemre. Ekkor jött egy modern tánckurzus, ami után megszületett az elhatározás, hogy mindenképpen tánccal kell foglalkoznom. Ezután nagyon sokfelé dolgoztam: voltam kisebb együtteseknél, alkotói közösségeknél, hosszú ideig a Szegedi Kortárs Balettnél, ahol több előadásban is Juronics Tamás partnerekét léptem fel. 2004-ben jöttem fel Pestre, akkor kerültem be a PR-Evolution társulatába, de párhuzamosan voltak munkáim Kovács Gerzson Péterrel, Bozsik Yvette-tel, a Dream Team-mel, illetve bábszínházakkal is. 2008-ban Kun Attila Baselben leszerződött le, ekkor adta át nekem az együttest. A társulat életében most is történt egy fontos változás: a Kreatív Kolóniával március közepétől együttműködő partnerek lettünk, most már az ő vadonatúj, tágas próbatermükben dolgozhatunk itt a Trafóval szomszédos épületben. Emellett a menedzsment feladatokat is magukra vállalják, ami óriási segítség a társulatnak.

- Mikor utoljára beszélgettünk, akkor is egy szép, költői című előadásra, az Amikor elered az esőre készültél. Viszonylag ritka a versből születő táncelőadás. Neked hogyan jött Karinthy Frigyes és Szép Ernő mint alapanyag?

- Most úgy indultam neki az előadásnak, hogy megnéztem, milyen évforduló apropóján kapcsolódhatok hozzá egy-egy szerzőhöz. Így jött szembe Karinthy és Szép Ernő, akiknek az írásait mindig is nagyon szerettem, ezért ezt egy jó apropónak találtam, hogy velük foglalkozzak. Ehhez az is hozzájárul, hogy én úgy tudok a legjobban dolgozni, hogy ha kapok egy témát. Szeretem, ha van egy olyan külső szerző vagy alkotó, akinek a munkájából kiindulhatunk, akinek a gondolataiba belefűzhetem a sajátjaimat.

- Az Egy nap dátum nélkül, amit te koreografálsz, az elmúlás és a „semmire sincs idő" érzése, a mai kor emberének elég aktuális problémáival foglalkozik. Hogyan lehet ezekről beszélni, különösen a tánc nyelvén?

- Én valahogy úgy látom, hogy azért tart itt a világ és a művészet, mert épp egy új kor nyílik ki. Az Egy reggel dátum nélkül című vers számomra az új megszületését jelenti, de ehhez, ahogy a szülésnél is, szükségszerűen hozzátartozik a fájdalom, a kín. Én ennek a lecsapódását olvasom ki ebből a Karinthy-versből is. Fontosnak tartom, hogy a művészet visszataláljon ahhoz a szerepéhez, hogy ez egy csatorna az emberek számára, aminek iránymutatónak kell lennie a mindennapjainkban. Mindez azért lételemünk, mert ha kijössz fáradtan, leterhelten a munkahelyedről, és megnézel egy ilyen előadást, akkor szükséged van arra, hogy felsóhajts, és azt mondd, megkönnyebbültem, felszakadt bennem valami. Szeretném azt az érzést előcsalogatni az emberekből, hogy rájöjjenek, nem annyira fontos, amiért úgy rohannak, és ami miatt nincs idejük semmire. A tévé előtt pedig nem fogják azt megkapni, amit mi át tudunk adni.

- Egyáltalán mennyire vagyunk hajlandók manapság az elmúlással foglalkozni, amikor minden arról szól, hogy „szépség, fiatalság, egészség"?

- A halál gondolata félelmet kelt bennünk, mert nem tudjuk, hogy mi van utána. Pedig lehet, hogy ez csak egy új minőség kezdete, és nem a vége mindennek. A van és a nincs gondolatteremtő ereje izgat ebben a témában, a halál pedig azért érdekel, mert szeretném, ha egy kicsit át tudna formálódni az erről való gondolkodásunk. Ma nem akarunk, nem is merünk a halálról beszélni, egyszerűen nem veszünk róla tudomást. Valahol olvastam azt, hogy „a halál is egy megszokás". Ez az erős mondat, nagyon bennem ragadt és elgondolkodtatott. A darab témája tehát elég súlyos, de ezeket a nyomasztó kérdéseket nem fogom direkt módon a színpadon megjeleníteni, inkább csak a hangulatát, azt a sodrást, ami a Karinthy-szövegben benne van.

- Leo Mujic, az est másik koreográfusa, aki a Magdaléna című darabot készíti, már többször dolgozott veletek. Szép Ernőt, gondolom, te adtad a kezébe.

- Igen, én adtam neki, ez az ő munkájának is alapját képezi. De ő sem a verseket dolgozza fel, hanem egy hangulatként jelenik meg a szöveg a főszereplő nőnek a világában egy „se veled, se nélküled" kapcsolatban. Leo Mujic 2005-ben jött először hozzánk egy háromhetes kurzust tartani, és én utána visszahívtam. A tavalyi pályázásnak köszönhetően el tudott jönni, hogy csináljon itt egy előadást a Művészetek Palotájában. Most ismét velünk dolgozik, és jövőre is tervezünk egy közös projektet. Ő szintén hasonló energiákat mozgat meg, mint én, eléggé egy rúgóra jár az agyunk. Van egy abszolút nyitottsága a világra, amit szerintem itthon is látni, éreznie kell mindenkinek. Én állandóan keresem a hozzá hasonló alkotókat, mert szeretném, ha az együttes is mindig nyitott lenne az új dolgokra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Schiff András nem lép fel többé az Egyesült Államokban

A világhírű zongoraművész, aki korábban már Magyarországgal és Oroszországgal kapcsolatban is hasonló döntést hozott, a New York Timesnak adott interjúban fejtette ki, milyen politikai tényezők vezettek az elhatározásához.
Vizuál

„Attilának isteni tehetsége volt” – Henrik Irén a Csongor és Tündéről

Április 17-én mutatják be a Csongor és Tünde egész estés rajzfilmverzióját: Vörösmarty Mihály klasszikusából Dargay Attila eredeti figuratervei alapján készült feldolgozás. A magyar animáció legendás alakjának özvegyével, Henrik Irénnel beszélgettünk.
Vizuál

Mindenki bűnhődik, de nem a saját bűnei miatt

Sós Bálint Dániel első nagyjátékfilmje megdöbbentően érett rendezői debütálás, amely bonyolult morális kérdéseket vet fel, célja mégsem az, hogy moralizáljon. A rendkívül feszült és jól megírt történetet a bravúros technikai megoldások teszik igazán teljessé.
Könyv

Vámos Miklós: Kegyetlen állat az ember

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal az osztrák Christoph Ransmayr Egy félénk férfi atlasza című könyvét ajánlja. Gondolataira a Kalligram gondozásában megjelent kötet fordítója, Adamik Lajos reagál.
Klasszikus

Mendelssohn-variációk – először hallható zongoraest az Óbudai Zsinagógában

Villányi Dániel zongoraművész koncertjének műsora a romantika-késő romantika világát olyan zeneszerzők remekművein keresztül járja be, akiket Felix Mendelssohn szelleme mélyen érintett – személyesen vagy művészetén át.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc magazin

A cirkusz az egekbe juttat – így zajlik a jövő artistáinak és bohócainak képzése a Cirkuszművészeti Főiskolán

A jelenleg 67 hallgatót képző Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola rektorával, Reidl Kamillával és a bohócképzés vezetőjével, Greifenstein Jánossal beszélgettünk a cirkusz és a bohócok mai helyéről, a világ és a humor megváltozásáról, majd Budavári Zoé levegőakrobatika szakos hallgatótól azt is megtudtuk, hogyan lehet legyőzni a magasságtól való félelmet.
Tánc gyász

Elhunyt Kristó Annamária, a Győri Balett alapító tagja

Elhunyt Dr. Kristó Annamária táncművész, a Győri Balett alapító tagja – tudatta a tánctársulat. „Emlékét megőrizzük, s nem feledjük!” – írják. Dr. Kristó Annamária táncosként indult, végül jogászként végzett, de aktívan fotózott, elsősorban táncot.
Tánc interjú

Fekete Péter: „Nem szabad feladni”

„Hosszú távú, tudatos építkezés zajlik” – fogalmaz Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója arról a munkáról, amely a cirkuszművészet újradefiniálását tűzte ki célul. De miről is van szó pontosan, kiből lesz ma artista, milyen formában zajlik az utánpótlásnevelés, és lesz-e új épülete a Fővárosi Nagycirkusznak?
Tánc interjú

Takashima Kentaro, a Mariinszkij Színház korábbi művésze visszatért a Magyar Táncművészeti Egyetemre

2016-ban végzett a Magyar Táncművészeti Egyetem Táncművész BA képzés klasszikus balett szakirányán Takashima Kentaro, aki korábban a Mariinszkij Színház balett-társulatában is táncolt. A kiváló művész januárban visszatért az Alma materba.
Tánc interjú

A Magyar Táncművészeti Egyetem támogatásra érdemes csodavilág – vallja az új rektorhelyettes

Két hónapja dolgozik a Magyar Táncművészeti Egyetem rektora, Fodorné Molnár Márta egyetemi tanár mellett rektorhelyettesként Salát Magdolna. Az intézmény korábbi tanulmányi igazgatója, aki 2008 óta tevékenykedik egyetemi pályán.