Tánc

Nők, férfiak és ezek különféle kombinációi

2018.06.23. 13:25
Ajánlom
Ha összegezni kellene a győri táncfesztivál 5. napján látottakat, akkor az egyik fontos tapasztalat az lenne, mennyire különbözőképpen gondolkodnak a jelenkori alkotók a nemi szerepekről.

A Frenák Pál Társulat idén technikai okokból nem a legfrissebb, HIR-O című előadását hozta a táncfesztiválra, hanem a Fa_UN címűt, mely Maurer Milán, Esterházy Fanni és Frenák Pál szólóiból áll össze. Rég láttuk Frenák Pált a színpadon, és külön izgalmas, hogy ő, akinek Győrből indult a pályája, most, harmincöt év elteltével visszatért ide. A Fa_UNban megjelennek a már ismert – sokak szerint önismétlésből eredő – motívumok: a tér vertikális használata, ami itt egy kötélrendszer, amelyen Maurer Milán pókemberként, indákon közlekedő erdei faunként lejti fizikai táncát. A mozgásanyag jellemzően repetitív, animális, szépelgéstől mentes, de mégis a technikai képzettség látszatát nem elfedő mivolta. A hangos effektek erős használta.

Ezeket már mind ismerjük Frenák Páltól, de ebben a darabban mégis szépen összeállnak a motívumok, ami miatt egy egyedi – önmagában és nem az életműben nézve – remekműről beszélünk.

Frenák Pál elárulta, hogy „egy archaikus, ősi faunelképzelést állít szembe egy mai faunnal, aki például egy száguldó motoros is lehet”. Olykor a zenével megidézi Nizsinszkij Debussy zenéjére készült híres botránydarabját, az Egy faun délutánját, amelyben először ábrázolták a testiséget és erotikát nyíltan. Persze itt is van jó adag erotika és jó adag fedetlen test, de a hangsúly nem ezen van. Nizsinszkij életrajza is beleíródott már a mű történetébe, aki közismerten szerelmi viszonyt folytatott a társulat vezetőjével, az azonos nemű Gyagilevvel. A mű így szólhat a szerelem és a nemiség relatív voltáról, amire Maurer Milán több helyen utal is a szándékoltan feminin mozdulataival. Itt kapcsolódik össze ez a rész az egyébként hangulatában teljesen eltérő Frenák-szólóval, aki viszont egy (francia sanzonénekes)-dívát hoz, de igazából egyáltalán nem ilyen konkrét a karaktere. A fókusz a nőiség érzékeny megjelenítésén van. És amit csinál, az csodálatos. Talpig fehér szoknyában, fehérre festett testtel, fején óriási rózsával jelenik meg, amit úgy rezegtet apró fejmozdulataival, mint a szellő a rezedát. Nem fordul át paródiába, sem iróniába, de mégis van humora, ahogy

a szemünk láttára elveszíti "frenákpálságát", és átalakul nővé.

Erre talán tényleg csak a butoh képes, hogy a karakter nem valamiféle felvett dologként, hanem jelenidejű átváltozásként tűnjön fel. Frenák Pál ugyanis már elmesélte, hogy ebben a szólóban a japán butoh táncos legenda Kazuo Ohno inspirálta, akivel személyesen is sok időt töltött, és aki 90 éves kora után egyik darabjában egy idős nőt interpretált. Emellett Frenák a női családtagjairól, anyjáról és nővéréről is mesél, aki öngyilkos lett. (Talán így jön képbe a motorbaleset hangja, ami összeköti a Milán és a Fanni, valamint és az ő részét az előadásban). Pedig nem sok mindent csinál mozgásban: a szoknyáját lebegteti szinte ugyanazzal az egy mozdulattal, valamint a gyerekkorából hozott jelnyelvvel mesél nekünk szívről és még ki tudja, miről. Mégis – elemeltségében is közvetít valami maradandóan esszenciálisat.

35971224_1731586633604611_1824087969414250496_o-131639.jpg

Frenák Pál Társulat: FA_UN (Fotó/Forrás: Facebook)

 

Az est második darabja a Szegedi Kortárs Balett Négy évszak – Feminizma című előadása volt, ami Juronics Tamástól szokatlanabb módon női fókuszból mutatja be a nők és férfiak világa közti átjárhatatlanságot. Ebben Tereskova Feminizma című írása segítette őt. Amennyire elemelt és finoman sejtető volt a frenáki elképzelés a nemi szerepekről, itt annyira konkrét, helyenként már didaktikus mesét kaptunk. De ezzel együtt is nagyon sok erős pillanata volt a műnek. A jól olvasható történet nagyjából arról szólt, ahogyan egy nő az álomszerű, egyenrangú társkapcsolatról szóló gyerekkori álmodozásból felnőttkorára eljut oda, hogy a szerelem nehéz, mivel a nő iránt érzett gyengédséget a férfiben mindig felülírja a barátai iránt érzett erős, férfi összetartás. Amikor a nő rájön, hogy soha nem fogja tudni teljesen birtokolni a férfi szívét, mert abban jó nagy hely kell a barátoknak, akkor elférfiasodik, majd a saját eszközeiket ellenük fordítva szexuálisan kihasználja a férfiakat, míg végleg meghal benne a tiszta szerelemről ábrándozó gyermeki önmaga. Ez pedig itt már a halál szimbolikus bekövetkezte is, hiszen, ha elpusztul a remény – amiről tudjuk, hogy utoljára hal meg – akkor nem marad semmi. Juronics Tamás koreográfiájában nagyon hatásosak és hitelesek a férfiak összetartozásáról szóló táncok, melyekben időnként néptáncelemeket is felhasznált annak érzékeltetésére, mennyire háttérbe szorulnak ekkor a nők. Gyönyörűen érzékeny a mindössze 15 éves Pataki Noémi tánca, aki korához képest hihetetlen érett mozdulatokkal fejezi ki a szerelem még érintetlen, harmatos gyerekkori képzetét. Szigyártó Szandra a főszereplő nő pedig nagyon szép ívvel építi fel a lágy, odaadó nőből, a fokozatosan egyre keményebbé váló, egyre dühösebb, végül igazi Tomb Raiderbe, majd fedetlen keblű torreádornőbe forduló fejlődéstörténetét. Én nem hiányoltam volna a végéről a szimbolikus befejezést, amikor az idősebb férfi formájában megérkezik a Halál, aki ellen a nő először ugyanúgy a szexualitás fegyverzetét akarja bevetni. Az idős férfi elutasítja azt, viszont felébreszti a nőben szunnyadó, a szerelemről tisztán álmodó gyereklányt, míg végül ketten egyesülve megnyugvást lelnek a halálban.

35882605_1731587343604540_8228694569294757888_o-131759.jpg

Szegedi Kortárs Balett: Négy évszak - Feminizma (Fotó/Forrás: Facebook)

Az est harmadik darabja az Udvarhely Néptáncműhely Apám tánca című kamaradarabja volt, ami Könczei Árpád rendező 25 éves darabjának felújításaként került színpadra. Ebből következőleg a táncszínházi, narratív elemeket csak nyomokban tartalmazott az előadás, és többségében egy zeneileg és koreográfiailag jól megszerkesztett előadást láttunk. Ugyanakkor ez nem értékítélet, önmagában is beszédesek a népdalok szövegei, a különböző táncokban a nők-férfiak szerepei. Az előadás a főszereplő verbális megszólalásai alapján a fő mondanivaló is az ősöktől kapott örökség továbbvitelének fontossága, hogy „el ne zárják a forrást”. Szívesen megnéztem volna persze mindezt valamilyen dramatikus, konfliktusos helyzetben, de a rendező nem törekedett erre, inkább csak hagyta, hogy a táncosok kőkemény fizikai munkáján, pontos mozdulatain keresztül nyilvánuljon meg a sokat tapasztalt emberi sorsokat tükröző táncok mibenléte, ami persze jól konzerválta a hagyományos nemi szerepeket is. A nők szépek, finomak és erős hátteret biztosítanak a férfiaknak, akiknek – mint az állatvilágban – lehetőségük nyílik erejük, és ügyességük fitogtatására. Ez a világ önmagában kerek, élvezetes, gazdag, és nincs szükség a kortárs előadásokkal való összehasonlításra. Vagy mégis?

35026742_1731587070271234_1934427186782011392_o-131754.jpg

Udvarhely Néptáncműhely: Apám tánca (Fotó/Forrás: Facebook)

Tömegpszichózis és szerelmi vajúdás a győri Magyar Táncfesztiválon

Kapcsolódó

Tömegpszichózis és szerelmi vajúdás a győri Magyar Táncfesztiválon

Idén csupán két napra sikerült eljutnom a XIV. Magyar Táncfesztiválra, Győrbe, ahol a gyönyörködtető változatosság jegyében zajlanak az esti előadások. Beszámoló a 4. nap történéseiről.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Premierrel ünnepel a Nagyvárad Táncegyüttes

Petőfi Sándor János vitéz című epikus költeményéből készít táncjátékot a magyar kultúra napjára a nagyváradi Szigligeti Színház Nagyvárad Táncegyüttese. Az előadást, amely egyben a társulat idei első premierje is lesz, Györfi Csaba rendezi, és a tervek szerint január 21-én mutatják be.
Tánc hír

Online térbe költözik a SzólóDuó Fesztivál

Január 13-án kezdetét veszi az idei SzólóDuó Fesztivál, melyet rendhagyó módon ezúttal az Orkesztika Alapítvány Youtube-csatornáján közvetítenek majd. A négynapos rendezvény versenyprogramjában 26 produkció kapott bemutatkozási lehetőséget.
Tánc gyász

Elhunyt Móger Ildikó táncművész, koreográfus

66 éves korában elhunyt Móger Ildikó táncművész, koreográfus, táncpedagógus, aki pályafutása során olyan vezető színházakban dolgozott, mint a Miskolci Nemzeti Színház és a kecskeméti Katona József Színház.
Tánc magazin

60 éve a tánc szolgálatában a Pécsi Balett

2021-ben ünnepli 60. jubileumát a Pécsi Balett, de nem csak a jeles évfordulónak örülhetnek: az általuk szervezett Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozót ismét jelölték az év eseményének járó Made in Pécs-díjra.
Tánc hír

Gálaműsorral jubilál Fővárosi Nagycirkusz

Gálaműsorral ünnepli a 131 éves múltra visszatekintő Fővárosi Nagycirkusz az új épület megnyitásának 50. évfordulóját. A különleges előadást január 14-én a cirkusz Facebook-oldalán élőben közvetítik.