Tánc

Nők, férfiak és ezek különféle kombinációi

2018.06.23. 13:25
Ajánlom
Ha összegezni kellene a győri táncfesztivál 5. napján látottakat, akkor az egyik fontos tapasztalat az lenne, mennyire különbözőképpen gondolkodnak a jelenkori alkotók a nemi szerepekről.

A Frenák Pál Társulat idén technikai okokból nem a legfrissebb, HIR-O című előadását hozta a táncfesztiválra, hanem a Fa_UN címűt, mely Maurer Milán, Esterházy Fanni és Frenák Pál szólóiból áll össze. Rég láttuk Frenák Pált a színpadon, és külön izgalmas, hogy ő, akinek Győrből indult a pályája, most, harmincöt év elteltével visszatért ide. A Fa_UNban megjelennek a már ismert – sokak szerint önismétlésből eredő – motívumok: a tér vertikális használata, ami itt egy kötélrendszer, amelyen Maurer Milán pókemberként, indákon közlekedő erdei faunként lejti fizikai táncát. A mozgásanyag jellemzően repetitív, animális, szépelgéstől mentes, de mégis a technikai képzettség látszatát nem elfedő mivolta. A hangos effektek erős használta.

Ezeket már mind ismerjük Frenák Páltól, de ebben a darabban mégis szépen összeállnak a motívumok, ami miatt egy egyedi – önmagában és nem az életműben nézve – remekműről beszélünk.

Frenák Pál elárulta, hogy „egy archaikus, ősi faunelképzelést állít szembe egy mai faunnal, aki például egy száguldó motoros is lehet”. Olykor a zenével megidézi Nizsinszkij Debussy zenéjére készült híres botránydarabját, az Egy faun délutánját, amelyben először ábrázolták a testiséget és erotikát nyíltan. Persze itt is van jó adag erotika és jó adag fedetlen test, de a hangsúly nem ezen van. Nizsinszkij életrajza is beleíródott már a mű történetébe, aki közismerten szerelmi viszonyt folytatott a társulat vezetőjével, az azonos nemű Gyagilevvel. A mű így szólhat a szerelem és a nemiség relatív voltáról, amire Maurer Milán több helyen utal is a szándékoltan feminin mozdulataival. Itt kapcsolódik össze ez a rész az egyébként hangulatában teljesen eltérő Frenák-szólóval, aki viszont egy (francia sanzonénekes)-dívát hoz, de igazából egyáltalán nem ilyen konkrét a karaktere. A fókusz a nőiség érzékeny megjelenítésén van. És amit csinál, az csodálatos. Talpig fehér szoknyában, fehérre festett testtel, fején óriási rózsával jelenik meg, amit úgy rezegtet apró fejmozdulataival, mint a szellő a rezedát. Nem fordul át paródiába, sem iróniába, de mégis van humora, ahogy

a szemünk láttára elveszíti "frenákpálságát", és átalakul nővé.

Erre talán tényleg csak a butoh képes, hogy a karakter nem valamiféle felvett dologként, hanem jelenidejű átváltozásként tűnjön fel. Frenák Pál ugyanis már elmesélte, hogy ebben a szólóban a japán butoh táncos legenda Kazuo Ohno inspirálta, akivel személyesen is sok időt töltött, és aki 90 éves kora után egyik darabjában egy idős nőt interpretált. Emellett Frenák a női családtagjairól, anyjáról és nővéréről is mesél, aki öngyilkos lett. (Talán így jön képbe a motorbaleset hangja, ami összeköti a Milán és a Fanni, valamint és az ő részét az előadásban). Pedig nem sok mindent csinál mozgásban: a szoknyáját lebegteti szinte ugyanazzal az egy mozdulattal, valamint a gyerekkorából hozott jelnyelvvel mesél nekünk szívről és még ki tudja, miről. Mégis – elemeltségében is közvetít valami maradandóan esszenciálisat.

35971224_1731586633604611_1824087969414250496_o-131639.jpg

Frenák Pál Társulat: FA_UN (Fotó/Forrás: Facebook)

 

Az est második darabja a Szegedi Kortárs Balett Négy évszak – Feminizma című előadása volt, ami Juronics Tamástól szokatlanabb módon női fókuszból mutatja be a nők és férfiak világa közti átjárhatatlanságot. Ebben Tereskova Feminizma című írása segítette őt. Amennyire elemelt és finoman sejtető volt a frenáki elképzelés a nemi szerepekről, itt annyira konkrét, helyenként már didaktikus mesét kaptunk. De ezzel együtt is nagyon sok erős pillanata volt a műnek. A jól olvasható történet nagyjából arról szólt, ahogyan egy nő az álomszerű, egyenrangú társkapcsolatról szóló gyerekkori álmodozásból felnőttkorára eljut oda, hogy a szerelem nehéz, mivel a nő iránt érzett gyengédséget a férfiben mindig felülírja a barátai iránt érzett erős, férfi összetartás. Amikor a nő rájön, hogy soha nem fogja tudni teljesen birtokolni a férfi szívét, mert abban jó nagy hely kell a barátoknak, akkor elférfiasodik, majd a saját eszközeiket ellenük fordítva szexuálisan kihasználja a férfiakat, míg végleg meghal benne a tiszta szerelemről ábrándozó gyermeki önmaga. Ez pedig itt már a halál szimbolikus bekövetkezte is, hiszen, ha elpusztul a remény – amiről tudjuk, hogy utoljára hal meg – akkor nem marad semmi. Juronics Tamás koreográfiájában nagyon hatásosak és hitelesek a férfiak összetartozásáról szóló táncok, melyekben időnként néptáncelemeket is felhasznált annak érzékeltetésére, mennyire háttérbe szorulnak ekkor a nők. Gyönyörűen érzékeny a mindössze 15 éves Pataki Noémi tánca, aki korához képest hihetetlen érett mozdulatokkal fejezi ki a szerelem még érintetlen, harmatos gyerekkori képzetét. Szigyártó Szandra a főszereplő nő pedig nagyon szép ívvel építi fel a lágy, odaadó nőből, a fokozatosan egyre keményebbé váló, egyre dühösebb, végül igazi Tomb Raiderbe, majd fedetlen keblű torreádornőbe forduló fejlődéstörténetét. Én nem hiányoltam volna a végéről a szimbolikus befejezést, amikor az idősebb férfi formájában megérkezik a Halál, aki ellen a nő először ugyanúgy a szexualitás fegyverzetét akarja bevetni. Az idős férfi elutasítja azt, viszont felébreszti a nőben szunnyadó, a szerelemről tisztán álmodó gyereklányt, míg végül ketten egyesülve megnyugvást lelnek a halálban.

35882605_1731587343604540_8228694569294757888_o-131759.jpg

Szegedi Kortárs Balett: Négy évszak - Feminizma (Fotó/Forrás: Facebook)

Az est harmadik darabja az Udvarhely Néptáncműhely Apám tánca című kamaradarabja volt, ami Könczei Árpád rendező 25 éves darabjának felújításaként került színpadra. Ebből következőleg a táncszínházi, narratív elemeket csak nyomokban tartalmazott az előadás, és többségében egy zeneileg és koreográfiailag jól megszerkesztett előadást láttunk. Ugyanakkor ez nem értékítélet, önmagában is beszédesek a népdalok szövegei, a különböző táncokban a nők-férfiak szerepei. Az előadás a főszereplő verbális megszólalásai alapján a fő mondanivaló is az ősöktől kapott örökség továbbvitelének fontossága, hogy „el ne zárják a forrást”. Szívesen megnéztem volna persze mindezt valamilyen dramatikus, konfliktusos helyzetben, de a rendező nem törekedett erre, inkább csak hagyta, hogy a táncosok kőkemény fizikai munkáján, pontos mozdulatain keresztül nyilvánuljon meg a sokat tapasztalt emberi sorsokat tükröző táncok mibenléte, ami persze jól konzerválta a hagyományos nemi szerepeket is. A nők szépek, finomak és erős hátteret biztosítanak a férfiaknak, akiknek – mint az állatvilágban – lehetőségük nyílik erejük, és ügyességük fitogtatására. Ez a világ önmagában kerek, élvezetes, gazdag, és nincs szükség a kortárs előadásokkal való összehasonlításra. Vagy mégis?

35026742_1731587070271234_1934427186782011392_o-131754.jpg

Udvarhely Néptáncműhely: Apám tánca (Fotó/Forrás: Facebook)

Tömegpszichózis és szerelmi vajúdás a győri Magyar Táncfesztiválon

Kapcsolódó

Tömegpszichózis és szerelmi vajúdás a győri Magyar Táncfesztiválon

Idén csupán két napra sikerült eljutnom a XIV. Magyar Táncfesztiválra, Győrbe, ahol a gyönyörködtető változatosság jegyében zajlanak az esti előadások. Beszámoló a 4. nap történéseiről.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Vizuál

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Könyv

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.
Tánc

Lélegzetelállító klippel tér vissza a Polunyin-Hozier páros

Az ukrán balettművész öt évvel ezelőtt az ír zenész Take Me To Church című zenéjére készült David LaChapelle-videoklipben robbant be a köztudatba. Most ismét összeálltak egy remekműre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc videó

Lélegzetelállító klippel tér vissza a Polunyin-Hozier páros

Az ukrán balettművész öt évvel ezelőtt az ír zenész Take Me To Church című zenéjére készült David LaChapelle-videoklipben robbant be a köztudatba. Most ismét összeálltak egy remekműre.
Tánc ajánló

Mozdulatművészeti sorozat indult a Műcsarnokban

A Rejtett történetek című kiállításához kapcsolódóan a budapesti Műcsarnok átfogó mozdulatművészeti programsorozat indított keddenként.
Tánc magazin

Történelmi pillanat: piacra dobták az első pár barna spicc-cipőt

Szimbolikus jelentőségű, hogy a táncos test meghosszabbítását jelképező spicc cipők immár barna színben is kaphatók, vagyis az afroamerikai táncosoknak nem kell többé színezniük a fehér, rózsaszín, vagy „testszínű” lábbeliket.
Tánc ajánló

Spanyol vendégkoreogárfus darabja debütál a Győri Balettnél

Sötét, csönd címmel mutatja be a társulat november 10-én Győrben, november 21-én pedig a Müpában a spanyol Angel Rodrígez kétfelvonásos balettjét az első világháború végének 100. évfordulója alkalmából.
Tánc interjú

Földön és pokolban - Interjú Feledi Jánossal

Feledi János élőzenés Orfeusz balettje hangos sikert aratott a CAFé Budapest fesztiválon. Erről, valamint a Közép Európa Táncszínházról és készülő, Hullámok című előadásáról is beszélgettünk.