Tánc

Nők, férfiak és ezek különféle kombinációi

2018.06.23. 13:25
Ajánlom
Ha összegezni kellene a győri táncfesztivál 5. napján látottakat, akkor az egyik fontos tapasztalat az lenne, mennyire különbözőképpen gondolkodnak a jelenkori alkotók a nemi szerepekről.

A Frenák Pál Társulat idén technikai okokból nem a legfrissebb, HIR-O című előadását hozta a táncfesztiválra, hanem a Fa_UN címűt, mely Maurer Milán, Esterházy Fanni és Frenák Pál szólóiból áll össze. Rég láttuk Frenák Pált a színpadon, és külön izgalmas, hogy ő, akinek Győrből indult a pályája, most, harmincöt év elteltével visszatért ide. A Fa_UNban megjelennek a már ismert – sokak szerint önismétlésből eredő – motívumok: a tér vertikális használata, ami itt egy kötélrendszer, amelyen Maurer Milán pókemberként, indákon közlekedő erdei faunként lejti fizikai táncát. A mozgásanyag jellemzően repetitív, animális, szépelgéstől mentes, de mégis a technikai képzettség látszatát nem elfedő mivolta. A hangos effektek erős használta.

Ezeket már mind ismerjük Frenák Páltól, de ebben a darabban mégis szépen összeállnak a motívumok, ami miatt egy egyedi – önmagában és nem az életműben nézve – remekműről beszélünk.

Frenák Pál elárulta, hogy „egy archaikus, ősi faunelképzelést állít szembe egy mai faunnal, aki például egy száguldó motoros is lehet”. Olykor a zenével megidézi Nizsinszkij Debussy zenéjére készült híres botránydarabját, az Egy faun délutánját, amelyben először ábrázolták a testiséget és erotikát nyíltan. Persze itt is van jó adag erotika és jó adag fedetlen test, de a hangsúly nem ezen van. Nizsinszkij életrajza is beleíródott már a mű történetébe, aki közismerten szerelmi viszonyt folytatott a társulat vezetőjével, az azonos nemű Gyagilevvel. A mű így szólhat a szerelem és a nemiség relatív voltáról, amire Maurer Milán több helyen utal is a szándékoltan feminin mozdulataival. Itt kapcsolódik össze ez a rész az egyébként hangulatában teljesen eltérő Frenák-szólóval, aki viszont egy (francia sanzonénekes)-dívát hoz, de igazából egyáltalán nem ilyen konkrét a karaktere. A fókusz a nőiség érzékeny megjelenítésén van. És amit csinál, az csodálatos. Talpig fehér szoknyában, fehérre festett testtel, fején óriási rózsával jelenik meg, amit úgy rezegtet apró fejmozdulataival, mint a szellő a rezedát. Nem fordul át paródiába, sem iróniába, de mégis van humora, ahogy

a szemünk láttára elveszíti "frenákpálságát", és átalakul nővé.

Erre talán tényleg csak a butoh képes, hogy a karakter nem valamiféle felvett dologként, hanem jelenidejű átváltozásként tűnjön fel. Frenák Pál ugyanis már elmesélte, hogy ebben a szólóban a japán butoh táncos legenda Kazuo Ohno inspirálta, akivel személyesen is sok időt töltött, és aki 90 éves kora után egyik darabjában egy idős nőt interpretált. Emellett Frenák a női családtagjairól, anyjáról és nővéréről is mesél, aki öngyilkos lett. (Talán így jön képbe a motorbaleset hangja, ami összeköti a Milán és a Fanni, valamint és az ő részét az előadásban). Pedig nem sok mindent csinál mozgásban: a szoknyáját lebegteti szinte ugyanazzal az egy mozdulattal, valamint a gyerekkorából hozott jelnyelvvel mesél nekünk szívről és még ki tudja, miről. Mégis – elemeltségében is közvetít valami maradandóan esszenciálisat.

35971224_1731586633604611_1824087969414250496_o-131639.jpg

Frenák Pál Társulat: FA_UN (Fotó/Forrás: Facebook)

 

Az est második darabja a Szegedi Kortárs Balett Négy évszak – Feminizma című előadása volt, ami Juronics Tamástól szokatlanabb módon női fókuszból mutatja be a nők és férfiak világa közti átjárhatatlanságot. Ebben Tereskova Feminizma című írása segítette őt. Amennyire elemelt és finoman sejtető volt a frenáki elképzelés a nemi szerepekről, itt annyira konkrét, helyenként már didaktikus mesét kaptunk. De ezzel együtt is nagyon sok erős pillanata volt a műnek. A jól olvasható történet nagyjából arról szólt, ahogyan egy nő az álomszerű, egyenrangú társkapcsolatról szóló gyerekkori álmodozásból felnőttkorára eljut oda, hogy a szerelem nehéz, mivel a nő iránt érzett gyengédséget a férfiben mindig felülírja a barátai iránt érzett erős, férfi összetartás. Amikor a nő rájön, hogy soha nem fogja tudni teljesen birtokolni a férfi szívét, mert abban jó nagy hely kell a barátoknak, akkor elférfiasodik, majd a saját eszközeiket ellenük fordítva szexuálisan kihasználja a férfiakat, míg végleg meghal benne a tiszta szerelemről ábrándozó gyermeki önmaga. Ez pedig itt már a halál szimbolikus bekövetkezte is, hiszen, ha elpusztul a remény – amiről tudjuk, hogy utoljára hal meg – akkor nem marad semmi. Juronics Tamás koreográfiájában nagyon hatásosak és hitelesek a férfiak összetartozásáról szóló táncok, melyekben időnként néptáncelemeket is felhasznált annak érzékeltetésére, mennyire háttérbe szorulnak ekkor a nők. Gyönyörűen érzékeny a mindössze 15 éves Pataki Noémi tánca, aki korához képest hihetetlen érett mozdulatokkal fejezi ki a szerelem még érintetlen, harmatos gyerekkori képzetét. Szigyártó Szandra a főszereplő nő pedig nagyon szép ívvel építi fel a lágy, odaadó nőből, a fokozatosan egyre keményebbé váló, egyre dühösebb, végül igazi Tomb Raiderbe, majd fedetlen keblű torreádornőbe forduló fejlődéstörténetét. Én nem hiányoltam volna a végéről a szimbolikus befejezést, amikor az idősebb férfi formájában megérkezik a Halál, aki ellen a nő először ugyanúgy a szexualitás fegyverzetét akarja bevetni. Az idős férfi elutasítja azt, viszont felébreszti a nőben szunnyadó, a szerelemről tisztán álmodó gyereklányt, míg végül ketten egyesülve megnyugvást lelnek a halálban.

35882605_1731587343604540_8228694569294757888_o-131759.jpg

Szegedi Kortárs Balett: Négy évszak - Feminizma (Fotó/Forrás: Facebook)

Az est harmadik darabja az Udvarhely Néptáncműhely Apám tánca című kamaradarabja volt, ami Könczei Árpád rendező 25 éves darabjának felújításaként került színpadra. Ebből következőleg a táncszínházi, narratív elemeket csak nyomokban tartalmazott az előadás, és többségében egy zeneileg és koreográfiailag jól megszerkesztett előadást láttunk. Ugyanakkor ez nem értékítélet, önmagában is beszédesek a népdalok szövegei, a különböző táncokban a nők-férfiak szerepei. Az előadás a főszereplő verbális megszólalásai alapján a fő mondanivaló is az ősöktől kapott örökség továbbvitelének fontossága, hogy „el ne zárják a forrást”. Szívesen megnéztem volna persze mindezt valamilyen dramatikus, konfliktusos helyzetben, de a rendező nem törekedett erre, inkább csak hagyta, hogy a táncosok kőkemény fizikai munkáján, pontos mozdulatain keresztül nyilvánuljon meg a sokat tapasztalt emberi sorsokat tükröző táncok mibenléte, ami persze jól konzerválta a hagyományos nemi szerepeket is. A nők szépek, finomak és erős hátteret biztosítanak a férfiaknak, akiknek – mint az állatvilágban – lehetőségük nyílik erejük, és ügyességük fitogtatására. Ez a világ önmagában kerek, élvezetes, gazdag, és nincs szükség a kortárs előadásokkal való összehasonlításra. Vagy mégis?

35026742_1731587070271234_1934427186782011392_o-131754.jpg

Udvarhely Néptáncműhely: Apám tánca (Fotó/Forrás: Facebook)

Tömegpszichózis és szerelmi vajúdás a győri Magyar Táncfesztiválon

Kapcsolódó

Tömegpszichózis és szerelmi vajúdás a győri Magyar Táncfesztiválon

Idén csupán két napra sikerült eljutnom a XIV. Magyar Táncfesztiválra, Győrbe, ahol a gyönyörködtető változatosság jegyében zajlanak az esti előadások. Beszámoló a 4. nap történéseiről.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc videó

Amikor a tánc találkozik a jelnyelvvel

Frenák Pál már rég kitalálta a kettő házasítását, sőt saját formanyelve egyik alapkövévé avatta, de itt egészen más, sokkal konkrétabb formában láthatjuk a találkozásukat.
Tánc ajánló

Csipkerózsika nővé válik

A Coincidance Társulat legújabb előadása, az Aurora egy olyan Csipkerózsika történet, amely Gyulai Júlia koreográfiájával a nővé válás univerzális történetét meséli el egy korántsem mindennapi táncelőadás formájában.
Tánc cirkusz

Elefántfürdetéssel indul a Cirkuszok Éjszakája

Idén is elefántfürdetéssel indul szombaton Balatonlellén a Cirkuszok Éjszakája. Az országos sorozat keretében a Magyar Nemzeti Cirkusz, a Richter Flórián Cirkusz, a Fővárosi Nagycirkusz, az Exit Cirkusz és az Eötvös Cirkusz várja különleges programokkal a közönséget.
Tánc recirquel társulat

Ukrán artisták, anyaföld és elemelkedés a Recirquel új előadásában

Idén is meghívást kapott a világ legnagyobb előadó-művészeti fesztiváljára a Recirquel. Ezúttal a Vági Bence által rendezett, hét világklasszis ukrán artistát felvonultató My Land című előadást viszi a társulat.
Tánc gyász

Elhunyt a Macskák koreográfusa

Gillian Lynne, 92 éves brit művész vasárnap este halt meg a londoni Princess Grace kórházban - közölte Twitter-üzenetben férje, Peter Land színész.