A Nemzeti Táncszínház kiköltözött a Karmelita-kolostorból, hogy helyet adjon a Miniszterelnökségnek, majd négy évig tartó huzavona után elkészült Zoboki Gábor építész tervei alapján az új épület a Millenáris Parkban.
Nem ez volt a 168 Óra interjújának fő témája Novák Ferenccel, a 88 éves, Kossuth-díjas koreográfussal, de alighanem ez volt a legfájdalmasabb.
„Európai színvonal, zsinórpadlás nélkül is tökéletesen használható színpad, gyönyörű öltözők, kényelmes nézőtér, isteni hely, szinte a világ csodája.
A megnyitón mindenki eszméletlenül boldog volt. Aztán elkezdett működni az intézmény, és egyszer csak rájöttünk, hogy ez a táncszínház nem a miénk”
– idézte fel Novák Ferenc „Tata” a februári átadást. (A megnyitóról mi itt írtunk.) A koreográfus természetesen arra utalt, hogy a Nemzeti Táncszínház a Millenáris Park igazgatósága alá tartozik, így bármikor bérbe adhatják más rendezvényekre is. „A táncszínház vezetője és a tanácsadó testület (Bozsik Yvette, Kiss János, Korniss Péter, Szakály György és Novák Ferenc) elfogadhatónak tartjuk, hogy időnként bérbe adják a gyönyörű táncszínházat, de olyan szerződéssel, amely nem hozza lehetetlen helyzetbe a színház működését. Ez az épület szebb és alkalmasabb, mint a korábbi volt, de azt a magunkénak érezhettük, és a miénk is volt” – mondta az interjúban Novák Ferenc.
A mostani épületet a Táncszínháznak pénzért kell bérelnie – ahogy mi is írtunk róla, a Millenáris Kht. legalább 50 milliót kér havonta.
Nemzeti Táncszínház (Fotó/Forrás: Véner Orsolya)
Novák Ferenc elmondta, hogy a mai táncosoknak anyagi nehézségeik vannak, különösen rossz helyzetben vannak a Duna Művészegyüttes táncosai és a vidékiek. A helyzetet tovább rontotta a kivezetett tao. „A tao helyett ígért pénzeket pedig egy-két ember osztja, úgy gondolom, nagyon igazságtalanul.”
A 168 Óra interjúja a Győri Táncfesztiválon készült, ahová Novák Ferenc minden évben elmegy.
Táncolni már nem tudok, de irányítani igen, ha szükség van rám
– mondta. Felidézte, hogy mindig erős volt a irodalmi és a néprajzi érdeklődése, az egyetemen László Gyulától tanult régészetet. A tudós pálya és a tánc között kellett döntenie, végül, ahogy ő fogalmaz, prostituálódott: „Nézze, a könyv megmarad, a tudományos életben számontartják. A tánc elmúlik akkor is, ha filmre veszik.”
Novák Ferenc annak idején a táncszínház mellett döntött, holott a „magyar értelmiség népi kultúrából érkező része is úgy gondolta: ha már felfedeztük, összegyűjtöttük ezt a páratlan kincset, akkor azt a maga tisztaságában és nem táncszínházként kell bemutatni”. Művészetében a magyar néptánciskola és a folklórelemek színházi megjelenítése keveredik, tanítványai munkája nyomán indult be a magyar táncházmozgalom. ’72 tavaszán életre szóló barátja, Csoóri Sándor és köre válogatás nélkül beengedték a fiatalokat a Fehérvári úti kultúrházba: „és az igazság az, hogy így lett [a táncház] tömegmozgalom.”
A teljes interjút itt lehet elolvasni.
A fejléckép forrása: Müpa
hírlevél
