Tánc

Novák Ferenc "Tata": Egyszer csak rájöttünk, hogy a Táncszínház nem a miénk

2019.07.16. 16:20
Ajánlom
Elkészült a Nemzeti Táncszínház épülete, aztán kiderült, hogy nem is az övék. „Megalázó volt” – mondta az ügyről Novák Ferenc „Tata” Kossuth-díjas koreográfus.

A Nemzeti Táncszínház kiköltözött a Karmelita-kolostorból, hogy helyet adjon a Miniszterelnökségnek, majd négy évig tartó huzavona után elkészült Zoboki Gábor építész tervei alapján az új épület a Millenáris Parkban.

Nem ez volt a 168 Óra interjújának fő témája Novák Ferenccel, a 88 éves, Kossuth-díjas koreográfussal, de alighanem ez volt a legfájdalmasabb.

„Európai színvonal, zsinórpadlás nélkül is tökéletesen használható színpad, gyönyörű öltözők, kényelmes nézőtér, isteni hely, szinte a világ csodája.

A megnyitón mindenki eszméletlenül boldog volt. Aztán elkezdett működni az intézmény, és egyszer csak rájöttünk, hogy ez a táncszínház nem a miénk”

– idézte fel Novák Ferenc „Tata” a februári átadást. (A megnyitóról mi itt írtunk.) A koreográfus természetesen arra utalt, hogy a Nemzeti Táncszínház a Millenáris Park igazgatósága alá tartozik, így bármikor bérbe adhatják más rendezvényekre is. „A táncszínház vezetője és a tanácsadó testület (Bozsik Yvette, Kiss János, Korniss Péter, Szakály György és Novák Ferenc) elfogadhatónak tartjuk, hogy időnként bérbe adják a gyönyörű táncszínházat, de olyan szerződéssel, amely nem hozza lehetetlen helyzetbe a színház működését. Ez az épület szebb és alkalmasabb, mint a korábbi volt, de azt a magunkénak érezhettük, és a miénk is volt” – mondta az interjúban Novák Ferenc.

A mostani épületet a Táncszínháznak pénzért kell bérelnie – ahogy mi is írtunk róla, a Millenáris Kht. legalább 50 milliót kér havonta.

IMG_9590_NTSZ_epuletbejaras_VenerOrsolya-142143.jpg

Nemzeti Táncszínház (Fotó/Forrás: Véner Orsolya)

Novák Ferenc elmondta, hogy a mai táncosoknak anyagi nehézségeik vannak, különösen rossz helyzetben vannak a Duna Művészegyüttes táncosai és a vidékiek. A helyzetet tovább rontotta a kivezetett tao. „A tao helyett ígért pénzeket pedig egy-két ember osztja, úgy gondolom, nagyon igazságtalanul.”

A 168 Óra interjúja a Győri Táncfesztiválon készült, ahová Novák Ferenc minden évben elmegy.

Táncolni már nem tudok, de irányítani igen, ha szükség van rám

– mondta. Felidézte, hogy mindig erős volt a irodalmi és a néprajzi érdeklődése, az egyetemen László Gyulától tanult régészetet. A tudós pálya és a tánc között kellett döntenie, végül, ahogy ő fogalmaz, prostituálódott: „Nézze, a könyv megmarad, a tudományos életben számontartják. A tánc elmúlik akkor is, ha filmre veszik.”

Novák Ferenc annak idején a táncszínház mellett döntött, holott a „magyar értelmiség népi kultúrából érkező része is úgy gondolta: ha már felfedeztük, összegyűjtöttük ezt a páratlan kincset, akkor azt a maga tisztaságában és nem táncszínházként kell bemutatni”. Művészetében a magyar néptánciskola és a folklórelemek színházi megjelenítése keveredik, tanítványai munkája nyomán indult be a magyar táncházmozgalom. ’72 tavaszán életre szóló barátja, Csoóri Sándor és köre válogatás nélkül beengedték a fiatalokat a Fehérvári úti kultúrházba: „és az igazság az, hogy így lett [a táncház] tömegmozgalom.”

A teljes interjút itt lehet elolvasni.

A fejléckép forrása: Müpa

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Aki eljátszott mindent, amit magyar színművész eljátszhat – 85 éves Törőcsik Mari

1935. november 23-án született Törőcsik Mari Kossuth-nagydíjas, kétszeres Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, aki egy Heves megyei községből, Pélyről indulva vált a hazai színjátszás egyik legnagyobb alakjává.
Klasszikus

Levelei bizonyíthatják Chopin homoszexualitását

Több férfihoz is szerelem fűzte a nagy lengyel zeneszerzőt, Frédéric Chopint. Mindezt olyan levelek bizonyítják, amelyeket eddig szándékosan rejtettek el, fordítottak vagy magyaráztak félre.
Színház

Otthonában köszöntötte Törőcsik Marit a Nemzeti társulata

A művészek a járványhelyzetben is teljesítették Törőcsik Mari tavalyi kívánságát, mely szerint nem kér mást, csak hogy idén is eljöjjön hozzá az ő drága Nemzetije.
Színház

Elhunyt Böröndi Tamás, a Vidám Színpad igazgatója

Az ismert és sokak által szeretett színész, színházigazgató 65 éves volt.
Színház

„Csönd, zokogás, fájdalom” – Böröndi Tamásra emlékezik Bodrogi Gyula

Rövid, versnek is beillő nekrológot közölt kollégájáról a Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntetett Bodrogi Gyula. Az éjjel elhunyt Böröndi Tamásra emlékezik,

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

A Nemzeti Táncszínház betáncol az otthonokba

Elindult a Nemzeti Táncszínház stream-sorozata, a TáncszínházON. A minden kedden és csütörtökön közvetített felnőtt, illetve a szombati gyerekelőadásokat bárki ingyenesen megtekintheti.
Tánc hír

Fiatal zeneszerzők műveire készít táncjátékot Kulcsár Noémi

A fiatal zeneszerzőkből álló STUDIO 5 hatodik estjére készül, ami november 9-én a Zeneakadémia Solti termében lesz látható. A Bella Máté, Virág András Gábor, Szentpáli Roland, Kutrik Bence és Solti Árpád alkotta formáció ezúttal a mozdulatok nyelvén szeretné közelebb hozni a kortárs zenét a nagyközönséghez.
Tánc interjú

Az iszonyat balladájától Vasarelyig – 60 éves a Pécsi Balett

Hatvanadik jubileumi évadát kezdte meg 2020 szeptemberében a Pécsi Balett. Az ország első európai hírű, modern balettegyüttese a Pécsi Nemzeti Színház balett-tagozataként 1960-ban létesült Eck Imre Kossuth- és Liszt –díjas, érdemes és kiváló művész vezetésével, aki túllépve a klasszikus balettek mesevilágán, a színpadra helyezte a kor emberi problémáit, érzelmeit, morális kétségeit, aktuális tartalmait sajátos, modern mozgásvilágában. Az alapításról, az önállósodásról, a nézőbarát repertoárról és az új utak kereséséről Uhrik Dóra ügyvezető beszélt Péli Nagy Katának.
Tánc hír

Philip Glass zenéjére táncolnak a Feledi Project táncosai

Feledi János Philip Glass Metamorfózis című, zongorára írt művére készített koreográfiát. A társadalmunk, létünk átváltozásáról szóló produkció november 3-tól látható a Nemzeti Táncszínházban.
Tánc kult50

Hívnak a mozdulataik – Rémi Tünde és Appelshoffer János a Kult50-ben

Napjainkban az a folklór legfőbb kihívása, hogy képes legyen megszólítani a MA emberét is, érthető és ismerős témákat kínálva számára. Appelshoffer Jánost és Rémi Tündét nézve egyértelműen azt érzem: hívnak a mozdulataik, legszívesebben táncra perdülnék velük. Hogy mit csinálnak másképp, mint bármely néptáncegyüttes? Úgy kísérleteznek a műfajjal, hogy egyszerre őrzik meg annak legszebb hagyományait, és engedik fel a színpadra a giccsmentes, kortárs szem és fül számára is érthető elemeket.