A Honvéd Táncszínház nagy sikerű Élő Martin Archívum sorozatának ötödik állomása Mezőség. Az "élővé" tett archívumban a névtelen népművészettel, a személytelennek nevezett népi örökséggel szembeállították az egyén fontosságát, a táncos személyiségének varázsát, aki táncán és dalain keresztül vallomást tesz saját sorsáról, a paraszti kultúra szépségéről. A rendező-koreográfus Zsuráfszky Zoltán és a Honvéd Táncszínház művészei ebben is követték Martin György útmutatásait, aki szenvedéllyel gyűjtötte, s örökítette meg e hanyatlásában is felemelő kultúra táncemlékeit, táncos személyiségeit.
A Mezőség hullámos dombjait néhányan Erdély "Holt-tengerének" nevezik, s valóban kultúrája is olyan ősi, akárcsak egy hajdani tenger megmaradt iszapja. Az itt élő magyarság szinte szívbemarkolóan őrzi archaikus nyelvét, táncait, zenéjét. S miközben elzártsága folytán itt őrződtek meg kultúránk legrégibb nemzeti vonásai, érdekességét mégis az adja, hogy az itt együtt élő különböző nemzetiségek (magyarok, románok, szászok, cigányok) kultúrájuk kölcsönhatása révén megajándékoztak minket egy Európában is egyedülálló, különleges és közös értékkel: a mezőségi tánc- és zenekultúrával.
A műsorban a belső-mezőségi falvak (Visa, Mezőkeszü, Magyarpalatka, Magyarszovát és Vajdakamarás) táncait, dalait (Kallós Zoltán gyűjtéseiből), és a magyarpalatkai zenészek muzsikáját mutatják be.
Rossz idő esetén az előadás a Nemzeti Táncszínház Színháztermében tekinthető meg.
Kérdésünk: Hol található a Karmelita udvar?
A helyesen válaszolók közül ketten vehetnek részt partnerükkel az augusztus 2-án 20:30-kor kezdődő előadáson.
hírlevél
