Szertelen fiatalság, a művészlét keserédes és rögös útja elevenedik meg a színpadon, ahol a halál árnyékában élő emberek mindennapjai nem különböznek a miénktől: elhivatottak, szeretnek, vágyakoznak, mulatoznak.
A táncban az opera cselekményét helyenként megtöri egy-egy érzelmi állapot kibontása, kiemelése,
a koreográfiában egyszerre keveredik a szürrealista és klasszikus látásmód.
Puccini zenéjét Gergely Attila dolgozta át a Társulat számára, amihez Fejes Ádám készített látványtervet.
Az előadás adatlapja a társulat honlapján.
Fejléckép: Jelenet az előadásból (fotó: Csendes Krisztina / Inversedance Társulat)