Optikai játék versekre

A Magyar Nemzeti Galériában tavaly bemutatott premiert követően ez alkalommal, április 8-án 19 órai kezdettel lesz megtekinthető színházi környezetben, megújult vizuális tartalmakkal, valamint interaktív vizuál elemekkel bővítve a Kaleidoszkóp című darab, a Marczi Közösségi Térben, a Nemzeti Táncszínház szervezésében.

Lőrinc Katalin (Fotó/Forrás: Sulyok László)

Az előadásban kortárs költők verseit dolgozzák fel – többek között Lator László, Szabó T. Anna, Weiner Sennyei Tibor - a tánc és a videóművészet széles eszköztára segítségével. A video mapping, animáció és interaktív vizuál megalkotásában a VJ Yourself és a francia Rencontres Audiovisuelles csapata működött közre.

Kaleidoszkóp (Fotó/Forrás: Spengler László)

És hogy mit is jelent az interaktív vetítés? „Azt, hogy más embereket is bevonjunk az alkotói folyamatba, őket az önkifejezésre motiváljuk”- mondta Soós Viktória, a Mimimikri Magicfiled munkatársa, majd hozzátette: „Az interaktív alkotás olyan, mint egy szabad játéktér, ahol előre meghatározott szabályokra épül rá a játékos (néző) saját improvizációja. Fontos megosztani az alkotás örömét, emellett fejlesztő/szociális célzata is van. Az előadás keretei között a táncosok lesznek ebben a játékos pozícióban. Néhány jelenetben a VJ és a táncosok is élőben irányítják a vetítést, mely életre kel és önálló szereplőként jelenik meg, él és mozog. Az előadás megkezdése előtt pedig a nézőknek is lesz lehetőségük kipróbálni az egyik applikációt” - árulta el.

A szó mögötti tartalom ebben az előadásban egy másik értelmezésben jelenik meg, ahogy a kép kiegészíti, új perspektívába helyezi a verseket és a mozdulatokat. A művészetek különböző formái társakként működnek együtt, egy-egy mozaik kockát, színt képviselnek, raknak össze, hogy a Kaleidoszkóp-szerű képek formát öltsenek előttünk. Hol a vers, hol a videó, hol a tánc, hol a zene veszi át a fonalat, és vezeti a figyelmünket, hozzáadnak egy-egy érzetet, ez által teljesül ki a kortárs művészet pillanatban fogant jelenje.