Sokakban még mindig az az elképzelés él, hogy a kortárs zene csupán a vájtfülűek számára jelenthet élményt, nehezen befogadható, közvetlen érzelmi hatásra nem törekvő hangfüzérek jelennek meg lelki „füleik” előtt. Pedig mostanra már a legújabb komolyzene is számos irányzatra, stílusra bomlott, amelyek között éppúgy megtalálhatja mindenki a számára kedveset, mint a régebbi korok alkotásai esetében. De ha még ez sem lenne elég biztosíték:
egy színpadi előadás a mozdulatok, alakítások, látványelemek segítségével mintegy idegenvezetőként kalauzolhatja végig a közönséget a muzsika kifejezésvilágán.
A Feledi Project két dallamos, emberléptékű szerző darabjaira alkotta meg földi és égi világ kapcsolatára épülő előadását, amely során a zeneművek először elevenednek meg a táncszínpadon.
Feledi Project (Fotó/Forrás: Szigeti László / Liszt Ünnep)
„Arra fogadtak a nap meg az éjszaki szél: ki erősebb? Vándorról melyikük húzza le a köpenyét? Teljes erővel fúj a hideg szél; ám dideregve, szűrköpenyét az utas még szorosabbra veszi. Felhagy azért a további fuvással, eláll zizegéssel. Ekkor a nap kisüt és tűzi meleg sugarát. A köpönyeg, lötyög is bár, hajh de nehéz az utasnak! A verítéke szakad, s ő köpenyét — — leveti.” Így szól Aiszóposz, az ókori görög meseíró A nap és a szél című története, Markó László fordításában. A tanulság egyértelmű: finoman, kedvesen könnyebb célt érni, mint erőszakkal. Egy kanál mézzel több legyet lehet fogni, mint egy hordó ecettel – hogy a gondolat másik, közkeletű megfogalmazásával éljünk.
Ezt a művet dolgozta fel Szentpáli Roland tubaművész-zeneszerző a Feledi Project számára írt alkotásában, amelyet a Müpa 2020-as zeneműpályázatán díjaztak is.
A komponista nem először dolgozik együtt a hazai táncélet különleges színfoltját jelentő társulattal, 2018-ban mutatták be Orfeusz című közös balettprodukciójukat.
A kritikák már akkor is kiemelték, milyen kiváló, a színpadra állítás követelményeinek megfelelő, sokszínű muzsika született, érthető tehát, hogy az akkori sikert most újabb közös előadás követi. A tanulságot, vagy ha úgy tetszik, életfilozófiát megfogalmazó alaptörténet így Kozmikus konfliktus címen a készülő előadás első felvonásában kapott helyet.
Feledi János (Fotó/Forrás: Szigeti László / Liszt Ünnep)
A második és harmadik részben a Müpa évad zeneszerzője címének idei kitüntetettje, a Kossuth-díjas Orbán György zeneműveire készült koreográfiák láthatók. A komponista pályáján a kórusművek különösen fontos szerepet játszanak – habár ő maga nagyon nehéz, korlátozott lehetőségekkel bíró, ám éppen ezért kivételesen kreatív lehetőségeket megában rejtő műfajként hivatkozott erre a kifejezési formára. A produkció második, Teremtett világ című részében az egészen kiváló debreceni együttes, a Kodály Kórus szólaltatja meg karnagyuk, Kocsis-Holper Zoltán vezényletével a szerző olyan, nagyrészt klasszikus versszövegekre íródott, a nyolcvanas évektől a közelmúltig készült énekkari műveit, mint az Elefánt voltam, a Paprikajancsi szerenádja, A cselédlány könnye, a Nagyapám int és a Hintafa, illetve latin szövegre írt a Daemon irrepit callidust és a Nobis natust.
Ha valakinek ennyi különlegesség még nem volna elég, a harmadik rész programjára biztosan az is felkapja fejét. Nem túl jellemző a tánc világában, hogy az alkotók a katolikus mise dallamaira készítsenek koreográfiát, ám ezúttal ez is megtörténik. Hiszen mi is volna alkalmasabb „alapanyag” ég és föld, emberi lélek és természetfölötti kapcsolatát kutatni, mint az a rítus, amely évezredek óta ezt teszi? Orbán György Missa duodecima című alkotása, ahogy a címe is mutatja, a szerző tizenkettedik miséje, ám egy interjúban úgy nyilatkozott, sosem érzett kísértést, hogy magát ismételje ebben a műfajban:
A zeneszerző, sőt akár egy bármilyen rosszféle, de vallásos ember nem teheti meg, hogy ne a legjobb magát tegye a misébe.
Szüntelen futnak bennem megannyi liturgikus művem részletei, mondjuk egy Amen megoldásai, s restellném ismét ugyanazt leírni.”
Accord Quartet (Fotó/Forrás: Vivien Naomi / Liszt Ünnep)
Mélység és magasság, test és lélek, a természet végtelensége, földi és túlvilági lét – határainkat kutathatjuk, illetve léphetjük át Feledi János koreográfiáinak köszönhetően, amelyben a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei is közreműködnek majd. A zenei élményért az énekkaron kívül a debreceni Kodály Filharmonikusok gondoskodik, Kollár Imre vezényletével, illetve az Accord Quartet, ifjabb Dráfi Kálmánnal és Fánczi Gáborral kiegészülve. Kétségünk sem lehet tehát afelől, hogy az ember belső világát legjobban megérintő két művészeti ág, a zene és a tánc ezúttal valóban kozmikus magasságba ragadja majd a jelenlevőket.
Feledi Project: Kozmikus konfliktus / Missa Duodecima / Teremtett világ – bemutató a Liszt Ünnepen
október 20. 19:00, Müpa – Fesztivál Színház
Az előadásról további részletek itt érhetők el. >>>
Aki meg szeretne győződni arról, milyen fülbemászó zenét is komponál Orbán György, itt kaphat belőle ízelítőt.
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Feledi Project (fotó/forrás: Szigeti László / Liszt Ünnep)
hírlevél
