Tánc

Örökség, amelyet őriznünk kell

2014.11.20. 08:03
Ajánlom
Aki látta őt táncolni, soha nem felejtette el. Az Orosz Balett ajánlott neki szerződést, de ő itthon maradt. Később nemzetközi koreográfus karrierje tört ketté. Sajátosan 20. századi magyar sors az övé. OPERA MAGAZIN

E szomorú bevezetés ellenére Harangozó Gyula kifejezetten vidám, bohém személyiség volt. 1908-ban született Budapesten, és személyében a 20. század első jelentős magyar koreográfusát tiszteljük, pedig kezdetben nem készült táncművésznek. Jó sportolóként és a festészet rajongójaként szegődött el statisztának az Operaházba. A diótörő orosz táncában aratta első sikerét, és A háromszögletű kalap kormányzójaként ugrott ki 1929-ben. Huszonegy évesen olyan sikerrel alakított egy roskatag vénembert, hogy azonnal magántáncosnak szerződtették. A balettben akkor még kevésbé, az orosz néptáncokban annál inkább járatos volt.

Az 1930-as évektől kezdve sorra kapta és zseniális ösztönnel, leleménnyel oldotta meg az olyan karakterszerepeket, mint a Bécsi úrfit a Pesti karneválban, az öreg csőszt a Magyar ábrándokban, a nagybácsit a Kuruc mesében, a négert a Játékdobozban és a Fabábot A fából faragott királyfi 1935-ös, expresszionista stílusú Cieplinski-koreográfiában. Az 1936-os év nagy áttörést hozott az életében, ugyanis ekkor került színre élete első egyfelvonásosa, a Csárdajelenet. A kritika kitörő örömmel üdvözölte a Harangozó-művet. A kompozíció zenéjét Hubay Jenő szerezte, és sok segítséget kapott Oláh Gusztávtól, a színház díszlet- és jelmeztervezőjétől. A Csárdajelenet bemutatójában a korszak olyan kiválóságai vettek részt, mint Bordy Bella, Vera Ilona, Zsedényi Károly, Kőszegi Ferenc, Hidas Hedvig és természetesen maga Harangozó is, aki sok más koreográfushoz hasonlóan magának is kreált a táncjátékban egy kiváló karakterszerepet, nevezetesen a lócsiszárét. A Csárdajelenet sikerét jelzi, hogy az Operaház szinte minden külföldi vendégjátékán nagy sikerrel mutatta be, és ezután az immár koreográfussá is avanzsált alkotó azt készített, amit csak akart.

1937-ben két hónapos tanulmányútra ment Londonba, ahol Leonide Massine, az Orosz Balett egykori táncosa és koreográfusa azonnal le akarta szerződtetni. A pesti Opera ezt nem hagyta, azonban nem kötötte gúzsba Harangozót: minden lehetőséget megadott neki, hogy nemzetközi kapcsolatokat alakítson ki, és külföldön is betaníthatta koreográfiáit, például a milánói Scalában a Miraggiót és a Polovec táncokat. Budapesten is egymást követték az egyfelvonásos bemutatók. A Sybill tetszetős táncai, a Csizmás Jankó, a Polovec táncok az Igor herceg című operában, majd önállóan is, a Francia saláta, a Pozsonyi majális, a Rómeó és Júlia, a Nílusi legenda, a Korsó, A pórul járt kérő, a Szerelmi álmok. Megannyi különböző tematikájú, érdekes és ünnepelt darab. Közben még arra is volt ideje és ereje, hogy a világ első gáztámadásról szóló balettjét is elkészítse 1937-ben a Művész Színházban Talán holnap! címmel. Ez a mű nagyon nagy elismerést váltott ki, a nemzetközi táncéletben újabb lehetőségeket nyitva meg előtte.

Harangozó Gyula életében csúcspontot jelentettek a Bartók Béla által komponált táncjátékok. Ezek közül A fából faragott királyfi Fabáb szerepével találkozott először. Ugyanezt a művet maga is színre vitte 1939-ben Bartók intencióival összhangban, sőt még arra is rá tudta venni a mestert, hogy kiegészítő zenét komponáljon a címszereplő kifaragásához. 1941-ben Harangozó A csodálatos mandarinon dolgozott, amelyet Magyarországon addig még nem játszottak. Amint 1931-ben, úgy 1941-ben sem lehetett megtartani a bemutatót, mert az Operaház nem vállalta a konfrontációt az erkölcsvédőkkel. A koreográfus-táncművészt hamarosan még egy nagy csapás érte, amikor imádott felesége, Vera Ilona, akinek a Rómeó és Júlia női főszerepét szánta, harminckét évesen váratlanul elhunyt.

A háború után Harangozó első feladata A csodálatos mandarin színrevitele volt. Bartók ekkor már nem élt. Még ez a változat sem követte az eredeti, Lengyel Menyhért-féle szövegkönyvet. A politika minden 20. századi közép-európai alkotó életébe beleszólt, ezt Harangozó Gyula sem kerülhette el. Nemzetközi karrierjének beindulását a második világháború törte ketté, majd a szovjet balettmesterekkel és a pártfunkcionáriusokkal gyűlt meg a baja. Egyfelvonásos balettjei eltűntek a repertoárról, mert a szovjet nézetek szerint a balettművészet nem haladó ágát képviselték. Mindennek dacára a megváltozott viszonyok között is alkotott tovább. 1948-ban mutatta be a Térzenét, amely még a „régi" nyugatos divatot, az Orosz Balett irányvonalát követte, aztán 1951-ben már az új igények szerint háromfelvonásosra bővítette a Csárdajelenetet Keszkenő címen. Két évre rá pedig megszületett a Coppélia háromfelvonásos változata, amely mind a mai napig a hazai repertoár egyik szeretett darabja. 1956 nyarán került sor A csodálatos mandarin bemutatójára, amely kirobbanó sikert aratott, immár az eredeti szövegkönyv alapján. Lakatos Gabriella táncolta a Lány, Vashegyi Ernő a Mandarin és a koreográfus az Öreg gavallér szerepét.

A forradalom utáni években már csak néhány koreográfiát készített. 1959-ben sor került A háromszögletű kalap és a Seherezádé bemutatójára, majd 1960 nyarán színre vitte a kevésbé sikeres Ludas Matyit. 1960-ban leváltották a balettigazgatói posztról. Darabjai lassan kiszorultak a repertoárból, új feladatot pedig nem kapott. Nagyon felzaklatta, amikor szeretett Mandarinját levették a repertoárról, ezért élete végéig nem lépte át többet az Opera küszöbét. Második felesége, Hamala Irén a mester 1974-ben bekövetkezett halála után, élete végéig gondozta a Harangozó-örökséget, amint fia, ifj. Harangozó Gyula is. Az idei évad Coppélia-sorozatával a 40 éve elhunyt Mester zsenialitása előtt tiszteleg a Magyar Nemzeti Balett társulata.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Zongorabillentyűzetet formázó virágkompozíció Cziffra György tiszteletére

A Cziffra György-emlékév keretében különleges virágkompozíciót készített a FŐKERT Nonprofit Zrt a Szent István Parkba.
Zenés színház

"Science fictionszerű fantáziatúra" – Dömötör András a Figaro³ című előadásról

Tematikus évadot hirdetett a Magyar Állami Operaház A Francia Múzsa Szezonja címmel, amelynek záró darabja a Beaumarchais Figaro-trilógiájának (A sevillai borbély, a Figaro házassága és A bűnös anya) operaváltozataiból készült, Figaro³ című előadás. A produkció rendezőjét, Dömötör Andrást kérdeztük.
Klasszikus

Herboly Domonkos: „Még jobban megbecsüljük a közönséget”

Megpróbáltatásokkal teli koncertévad van mögöttünk, ami az ország első számú együtteseit is próbára tette, szakmailag és lelkileg egyaránt. A Nemzeti Filharmonikusok főigazgatójával, Herboly Domonkossal beszélgettünk a tapasztalatokról és a következő évadra vonatkozó terveikről.
Vizuál

Tablókon Mészöly Miklós élete

A 100 éve született Mészöly Miklós halálának 20. évfordulója alkalmából, az író életművéhez kapcsolódó szabadtéri kiállítás nyílt Budapesten.
Klasszikus

A természet, a mozgás és a művészet egysége

Idén nyolcadik alkalommal rendezik meg a Természet Operaháza Tisza-tavi Fesztivált július 30. és augusztus 1. között.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Magyar Éva újra táncol

A nemrég 60. születésnapját ünneplő színész-koreográfust Ebony Buckle énekesnő új videójában láthatjuk újra táncolni, a videoklip koreográfiáját is ő jegyzi. 
Tánc ajánló

Mediterrán hangulatú Hervé Koubi-balett és Mozart-ünnep a hétvégén a Margitszigeten

Ki ne emlékezne a Hervé Koubi társulat – a francia székhelyű, algériai gyökerű csapat – 2019-es nagysikerű produkciójára a Margitszigeten. Akkor a mediterrán hangulatú trilógiájuk második darabját, a Barbár éjszakákat adták elő, melyet most pénteken a harmadik darab, az Odüsszeia követ. Ha az időjárás túl szeles lenne, akkor – a levegőszámok biztonsága érdekében – az első darabot varázsolja a közönség elé az ismert formáció. Egy biztos: mindenképpen elvarázsolják majd a közönséget.
Tánc interjú

Esti koktél – ideje egy kicsit lazulni

Július 19-én a Nemzeti Táncszínház TáncParkjában sanzonokra készült kortárs darabbal mutatkozik be a PR-Evolution társulata. Az alkotó, Nemes Zsófia két remek énekessel és élő zenével a huszadik század első felének könnyed, de költői igényességű énekes műfajára próbálja rá a kortárs tánc mozgás anyagát, ami furcsa, fanyar, édeskés műfaji koktélt eredményez. Nemes Zsófiával Péli Nagy Kata beszélgetett.
Tánc hír

Új korszakot nyit a cirkuszművészetben a Recirquel

Az Európai Cirkuszművészeti Szövetség (ECA) elsőként választott tagjai közé olyan társulatot, amely nem a konvencionális cirkuszi műfajt képviseli. A Recirquel Társulat felvételével a szervezet a tradicionális és kortárs cirkuszi irányzatok közötti együttműködést szeretné erősíteni.
Tánc ajánló

Véletlenszerű találkozások a tranzit világában

TRANZIT TRIP címmel július 21-én mutatja be a TranzDanz legújabb, a magyar néptáncból ihletet merítő kortárs táncelőadását a TRIP WebSzínházában.