Vörös rózsákkal teleszórt tiszta fehér tánctér és koromfekete falak. Ebben a térben találkoznak, fonódnak össze vagy épp taszítják el egymást a kapcsolatok hálójába gabalyodott, botladozó, csábító, vágyakozó és vergődő figurák. Az emblematikus vörös kanapé mellett, körül, mögött. Immár ötvenedik alkalommal. Egy független kortárs tánctársulat életében ez igen fontos szám és igazi alkalom az ünneplésre.
Az ünnepi előadást közönségtalálkozó és beszélgetés követi, melynek keretében a koreográfust és a társulattagokat Teszári Nóra tévés műsorvezető és riporter kérdezi majd. Az 50. InTimE kapcsán eddig nem publikált fotókat és backstage videókat mutat meg majd a közönségnek a társulat az Átrium Film-Színház online felületein és http://www.frenak.hu/ oldalon, valamint önálló anyagot jelentet meg az előadásról a gyönyörű ázsiai művészeti magazin, az Auditorium berlini székhelyű, európai kiadása is.
Egy másik izgalmas lehetőség haladó táncosoknak és kíváncsi, mozgással már foglalkozó nézőknek és táncrajongóknak az intenzív InTimE workshop a SÍN Kulturális Központban, október 19-20-án. Partnering és egyéni munka, kontakt gyakorlatok és szólók, az InTimE című produkció története, kulisszatitkai és mozgásnyelve a Frenák Pál Társulat táncosaitól-táncosaival, Vasas Erikával, Jantner Emesével, Holoda Péterrel, Feicht Zoltánnal és Nelson Reguerával.
Frenák Pál InTimE című koreográfiáját 2008 decemberében láthatta először a közönség és a bemutató óta eltelt négy évben a produkció meghódította a hazai és a nemzetközi táncszcénát egyaránt. A 2009-ben az év legkiemelkedőbb táncelőadásának járó Lábán-díjra jelölt előadás a premier óta járt már többek között Franciaországban, Olaszországban, Romániában, Szlovákiában, Lengyelországban, Dániában, Litvániában illetve Belgiumban is. A darab 2012 tavaszától új szereposztásban látható: a produkció a Cirque du Soleil kötelékében is dolgozó táncossal, Feicht Zoltánnal és a fiatal tehetséggel, Vasas Erikával egészült ki.
Frenák Pál 1957-ben született Budapesten. Gyermekkora meghatározó mozzanata, hogy szülei siketek és nagyothallók voltak, így első elsajátított kifejező eszköze a jelnyelv lett, ami különleges fogékonyságot fejlesztett ki benne az arcjáték és a gesztusok, az emberi testtel kifejezhető tartalmak iránt. Frenák útkeresésének első állomása Párizs, ahová az 1980-as évek derekán távozott. Itt a klasszikus balett több illusztris személyiségével dolgozott, valamint Cunningham, illetve Limón tánctechnikát tanult. Francia feleségének, Catherine Frenák építésznek köszönhetően betekintést nyert a kortárs művészetek világába, és megismerte a rendhagyó forma- és térhasználatot.
Pier Paolo Pasolini olasz rendező filmjei, Francis Bacon munkái, Gilles Deleuze francia filozófus írásai nagy hatást gyakoroltak későbbi alkotásaira. 1999-ben a már tízéves múltra visszatekintő Compagnie Pal Frenakot fiatal magyar táncosokkal kibővítve párizsi és budapesti székhellyel működő magyar-francia társulattá alakította, mely egyedülálló táncnyelvet hozott létre. Ennek fontos jellemzője a mimika, a jelnyelv és a test mozgásának integrált használata csakúgy, mint társműfajok (cirkusz, színház, divatbemutató, kortárs zene) beemelése az alkotásokba. Frenák Pál a hazai táncéletben radikálisan új stílust hozott a maga dinamikus mozgásvilágával, újfajta érzékenységével, a verbális üzeneteken túlmutató kifejezési formáival. Innovatív tér- és testhasználata meghatározó hatással volt a hazai kortárs tánc fejlődésére.
Koreográfusi, alkotó munkája mellett rendszeresen ad szakmai workshopokat, a társulattal beavató előadásokat tart középiskolások részére, közönségtalálkozókon és szakmai beszélgetéseken vesz részt, nagy hangsúlyt helyezve a más művészeti ágakkal és a közönséggel fenntartott folyamatos párbeszédre. A legismertebb európai kortárs zeneszerzőkkel dolgozik együtt. Koreográfiáihoz a zenét komponált többek között Kurtág György, Patrick Schneider, Francois Donato, Fred Bigot és Fabrice Planquette is.
hírlevél
