Tánc

Pap, festő, pszichológus akart lenni – a táncművészetet választotta

Kult50: Gergye Krisztián
2018.10.24. 13:05
Ajánlom
Összetett gondolatiságot fejez ki a mozdulatok nyelvén, Oskar Kokoschka és Egon Schiele a kedvenc festője, és szereti a groteszk humort és Istent egy darabban megjeleníteni. A Kult50 portréja Gergye Krisztiánról.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Gyerekkorában pap, festőművész és pszichológus is szeretett volna lenni Gergye Krisztián, aki végül ápoló végzettséggel vágott bele az előadóművészetbe, ahol tulajdonképpen ezeknek a szintézisét hozta létre. Amikor még az Országos Pszichiátriai Intézetben ápolóként dolgozott, az éjszakai ügyeletben tradicionális jávai táncokat gyakorolt, ami miatt sokszor őt is „bolondnak” nézték. Azóta is ez táncos anyanyelve, amely nemcsak a mozdulatok, de a gondolatiság szintjén is rendre megnyilvánul nála.

Ez a kultúra úgy fogja fel az emberi testet, mint egy üres edényt, amibe hagyni kell istent aláereszkedni. Bizonyos mozdulatok a mai napig megjelennek a koreográfiáimban, de alapvetően saját művészi irányba mentem el

– mondta a Librariusnak adott interjújában. Ezt az ürességet pedig ő valóban bármilyen minőséggel meg tudja tölteni, igazi kaméleonként alkot a színpadon úgy koreográfusként, mint táncosként. Belefér ebbe a legsúlyosabb drámaiság, a leggroteszkebb humor, a plasztikus bábtáncoltatás és a letisztult mozdulatok, a feminin finomság és a férfias határozottság, a térspecifikus performanszművészet és az alkalmazott színházi koreografálás. Amit viszont minden erejével kerülni igyekszik, az a középszerűség és a nézői közöny.

Gergye Krisztián

Gergye Krisztián (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

Előadásai mögött mindig összetett gondolatiság van, olyan mondanivaló, amivel létkérdésekre keres válaszokat. Ezek megfogalmazásához gyakran nyúl inspirációként a képzőművészethez és az irodalomhoz. „A figuratív festészetben mindig az örök érvényre emelt pillanatok és a megállított mozdulatok időtlensége ragadott meg. Amikor ezeknek a képeknek a mögöttesét sikerül megmutatni, és a test által a színpadon újra mozdulatba hozni, úgy érzem, megtörténik a csoda” – fogalmazott a Fideliónak adott interjújában. Egyik első nagy sikeréhez, az E. SCH EROTO című szólóelőadáshoz Egon Schiele képeit vette alapul, amelyek akkor önfelismerésként hatottak rá: az akt műfaját újragondoló festő művein keresztül átértelmezte a színpadi nem fogalmát.

2014-ben szintén a képzőművészettől ihletve hozta létre sajátos táncperformanszát, az Aukciót,

amelyben a mozdulatok céljaként és végeredményeként festmények születtek. 2015-ben elővette másik kedvenc festőjét, a polihisztor Oskar Kokoschkát, akinek a zeneszerző Mahlerhez és a femme fatale múzsa Alma Mahlerhez fűződő viszonya apropóján Kokoschka babája címmel elképesztően látványos és progresszív előadást készített. Ebben „debütáltak” az azóta több előadásában is hangsúlyos szerephez jutó bábok, amikkel egyfajta metagesztusként az alkotás teremtő jellegére is reflektál.

Ugyancsak 2016-ban művészettörténeti felkészültségéről és szintetizálókészségéről is bizonyítványt állított ki a Lautrec táncolni fog című alkotással, ahol Henri de Toulouse-Lautrec festői világából kiindulva keltette éltre a XIX. század utolsó negyedének pezsgő, kifinomult, de olykor nyomasztóan sűrű és beteges művészvilágát. Az előadáshoz a társművészetekből csatlakozott Tárnok Marica bábművész, valamint Philipp György és Kolonits Klára operaénekesek, akik saját műfajuk határait meghaladva tudták felmutatni sokrétű tehetségüket.

Gergye Krisztián

Gergye Krisztián (Fotó/Forrás: Tiszeker Dániel)

Bátorság volt ez mind a szereplők, mind Gergye Krisztián részéről, ahogy az is, amikor 2017-ben „befalazva” címmel Ország Lili képzőművész hommage-át rendezte meg, nem máshol, mint a Budapest Bábszínházban. Ország Lili több mint két évtizeden át volt az Állami Bábszínház tagja, a darab így, adekvát módon, az ő képeiből vett idézetek bábos megjelenítésén alapult. „Alkotás közben is folyton a tapasztalás érdekel, a megélés lehetőségének a felmutatása. Az életre szóló élmény foglalkoztat, hogy belemerülhessek egy-egy kép vagy érzet valós mélységébe, és a nézőnek is lehetőséget teremtsek saját élményének a megtapasztalására” – nyilatkozta az előadás kapcsán a szinhaz.org-nak. Gergye Krisztián vidéki munkái mellett (Miskolci Balett: Harlequinade, Hevesi Sándor Színház: A vihar kapujában) az egyik legnagyobb szabású tavalyi alkotása kétség kívül Bartók Béla A csodálatos mandarin és A fából faragott királyfi című műveihez készített koreográfiája volt, ahol a Budapesti Fesztiválzenekarral hágták át a szüntelenül határátlépésre csábító műfaji záróvonalakat.

(A címlapfotó Dömölky Dániel munkája)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Jazz/World

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Milyen hatással van az alkotói munkára a klímavészhelyzet? – Beszélgetés a Trafóklubban

A klímavédelem témakörét járja körbe február 13-án Duda Éva (Duda Éva Társulat), Hevesi Flóra (Greenpeace) és Macskásy Éva (Fridays For Future) a Trafóban.
Tánc ajánló

Vizuális színpadi varázslat – Kiállítás a Magyar Állami Népi Együttes jelmezeiből

A Magyar Állami Népi Együttes mindennapjait is bemutató tárlatot Bodor Johanna táncművész, koreográfus nyitja meg január 25-én.
Tánc hír

Cirkusztörténelmet írt ifj. Richter József és Merrylu Richter

Pas de deux – balett lóháton című produkciójukkal elnyerték mindkét fődíjat, a magyar cirkuszigazgatók aranyfokozatú díját és fesztivál nagydíját, az Arany Pierrot-díjat is.
Tánc hír

Latin életérzés a Szegedi Kortárs Balett előadásában

Három egyfelvonásos produkcióval indítja az új év bemutatóinak sorát a Szegedi Kortárs Balett februárban. Az előadásokon keresztül a vágy megnyilvánulásának különböző fajtáival foglalkoznak.
Tánc interjú

„Sok kihívás elé állítjuk a szereplőket” – Interjú a Szent Boszorkány alkotóival

A 2019-es Staféta-pályázat kiemelt kategóriájának egyik nyertes alkotópárosával, Pál Dániel Leventével és Kalmár Ákossal a Szent Boszorkány című újcirkuszi est január 7-ei bemutatója kapcsán beszélgettünk.