Tánc

Pintér Béla: "Az anyagi érdek felülírja a morált…"

2013.05.12. 10:22
Ajánlom
Immár második darabjukkal vendégszerepelnek Pintér Béláék az Átrium Film-Színházban május 16-án és 17-én: a Parasztopera után a társulat négy éve bemutatott, A Soha Vissza Nem Térő című darabját nézheti meg a közönség. Az idén tizenöt éves társulat vezetőjével a Könyvfesztiválra megjelent drámakötetéről is kérdeztük az író-rendező. INTERJÚ

- Vissza tudod idézni, hogy több mint négy évvel ezelőtt mi indította el benned A Soha Vissza Nem Térő alapgondolatát?

- Két motívum is munkált bennem, de azt már nem tudom megmondani, hogy melyik volt az erősebb. Arra te is biztosan emlékszel, hogy a nyolcvanas években volt egy nagy szovjet-magyar beruházás, aminek a keretében magyar munkásokat vittek ki a Kaszpi-tenger melletti Tengizbe, hogy feltárják az ottani olaj-és földgázmezőket. Akkortájt ez egy mindenki által áhított munka volt, mert rengeteg pénzt lehetett vele keresni. Aztán kevesebb mint tíz év múlva kiderült, hogy történt ott valami, mert egyre-másra haltak meg - elsősorban tüdőrákban - az emberek. Azért is ismerem közelebbről ezt a történetet, mert többek között az én nagybátyám is a "szerencsések" között volt, akinek ez a csodás lehetőség az életébe került. Ez volt tehát a kiindulópont. (A Soha Vissza Nem Térő című előadásban egy négyfős magyar kisvállalkozás csípheti meg a lehetőségek lehetőségét, azaz a beszédes fantázianevű Fatalisztánban kereshetik magukat halálra. A bonyodalom abból származik, hogy csak hárman vehetnek részt a kihagyhatatlan küldetésben... - a szerk.)

- ... és a másik motívum?

- Nem is annyira egy másik motívumról van szó, hanem inkább a zenei matériáról. Nagyon gazdag és hatásos anyagnak tartom ugyanis a munkásmozgalmi dalokat, indulókat. Természetesen a tartalmukkal egyáltalán nem értek egyet, sőt egyenesen röhejesnek találom, éppen ezért a szövegeket át is írtam. Az "átírás" természetesen nem az én találmányom, ezt a mindenkori aktuális hatalom előszeretettel alkalmazza. A demagógia sajnos ma is hat, csak éppenséggel más lózungokkal működik ugyanaz a mechanizmus.

- Ez volt a (kettős) kiindulópont, amire egy nagyon erős, tulajdonképpen általános érvényű, örök emberi gonoszság rakódik - a leggyengébb láncszem, Kuncz bajtársnő eltiprása...

- Valóban. Ebben a darabban a kiválasztott munkaközösség három tagja csak azon az áron kapja meg az áhított munkát, ha kigolyózzák egyik társukat. Az anyagi érdek győz a lelkiismerettel szemben, felülírja a morált, tönkretesz barátságot, emberi kapcsolatot. Az pedig különösen bizarr, hogy a mozgalmi nóták dallamára tombol a vadkapitalizmus.

- Négy év után hogyan szólal meg benned ez a darab?

- Szerintem teljesen érvényes ma is. Egyébként nem szoktunk változtatni az előadásainkon. De szerencsére még a tizennégy évvel ezelőtti Kórház-Bakony is aktuális a mai napig, a 2009-ben bemutatott A Soha Vissza Nem Térő című előadásunkról nem is beszélve.

- Ha már az aktualitásoknál tartunk. Míg a Kórház-Bakony szerepel az idei Könyvfesztiválra megjelent, első drámakötetedben, A Soha Vissza Nem Térő és a Parasztopera nem kapott helyet ebben a mostani  kiadványban. Milyen szempontok alapján válogattad ki a kötetben olvasható nyolc színművet?

- Az első kötetbe a klasszikus szerkezetű darabok kerültek. Ha anyagi kereteink megengedik, megjelentetünk egy második kötetet is a formabontóbb szövegekkel. Ahol a zene a szöveggel egyenértékű - a Parasztopera és a Gyévuska esetében -, ott az előadás hangzóanyagát mindenképp mellékelni kellene a szöveghez, de A Soha Vissza Nem Térőnél is nagyon fontos például, hogy milyen dallammal szólalnak meg a mondatok. A mostani válogatásban két kivételt találhatunk: az egyik az első darabom, a Kórház-Bakony, amelyben elég fontos szerepet kapott a szöveg mellett a tánc; és a Tündöklő Középszer, amelynek az az érdekessége, hogy versben íródott.

- Azt értem, hogy milyen szempontok szóltak a mellett, hogy milyen színművek szerepeljenek az első drámakötetedben, de az mi alapján dőlt el, hogy ezzel a két darabotokkal, a Parasztoperával és A Soha Vissza Nem Térővel vendégszerepeljetek az Átriumban?

- Ennek elsősorban technikai okai voltak, amivel senkit nem untatnék. Egyébként bizonyos szempontból nem tartom kizártnak, hogy A Soha Vissza Nem Térőnek nagyobb ereje lesz az Átriumban, mint a Parasztoperának, mert ez a darab direktebb hatású. Németországban például elég komoly karrierje volt, hét-nyolc helyen játszottuk egy turné keretében, és nagyon szerették az ottani nézők. Nagyon remélem, hogy az Átrium nézőit is éppúgy megszólítja majd ez az előadás, mint ahogy az megtörtént külföldön, illetve vidéken az elmúlt évek során. Máskülönben tervezzük, hogy elővesszük a régi nagy sikerdarabunkat, A Sehova Kapuját, amit szintén az Átrium Film-Színházban fogunk játszani.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A néző bosszantása és kényeztetése – jegyzetek az idei POSZT-ról

Ha valaki valóban egy fesztiválra kíváncsi, arról szeretne összbenyomást kapni, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Csak látszólag egyszerű megoldás, hogy módszeresen végignézi valamennyi előadást.
Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Tánc

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Zenés színház

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Vizuál

Hollywood elfeledett férfi ikonja

James Dean és Marlon Brando mellett a legnagyobb sztárok közé tartozott - míg rájuk azonban ma is emlékszünk, Montgomery Cliftnek csak zseniális filmjei maradtak fent.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc balett

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Tánc videó

Szergej Polunyinnak az őrület is jól áll, de még mennyire

A szupersztár balett-táncost ezúttal egy ikonikus brit divatfotós, filmkészítő Rankin kérte fel közös munkára, amiből egy igen erős anyag született.
Tánc simkó beatrix

A Simkó-Grecsó páros hozta el a Tánc Fesztiválja fődíját

A Frenák Pál Társulat és a Pécsi Balett is két-két díjat kapott a veszprémi tánctalálkozó után – írta meg a szinhaz.hu.
Tánc balett

Miért ábrázolják ügyefogyottaknak az ázsiaiakat a balettben?

Egy Amerikában élő filipino táncos éles hangú véleménycikket jelentetett meg, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a klasszikus és modern balettdarabokban az ázsiai figurák rendre sematikus, sokszor nevetséges karakterekként tűnnek fel.
Tánc feledi jános

Feledi János a Közép-Európa Táncszínház új művészeti vezetője

A táncos-koreográfus szeptember 1-jén kezdi meg munkáját a társulat élén.