Tánc

Pixelek virtuóz tánca – digitális korszak a táncművészetben

2017.07.02. 10:36
Ajánlom
Facebook, Instagram, Twitter, live stream – mindennapi szóhasználatunk és életünk részeivé váltak. De mi hasznát veszi ezeknek a tánc?

Nem túl rég még szentségtörésként hatottak azok az elméletek, amelyek azt jósolták, hogy egyszer a táncból eltűnik az élő test, és átveszi szerepét a technológia, a mindig tökéletesen működő gép. Oscar Schlemmer utópiája például Kleist übermarionett-elméletére alapozva az volt, hogy az organikus emberi test helyett egy mechanikus test, egy gép tudná megvalósítani a tér geometriájába illeszkedő tökéletes mozgást. Szerencsére ezek az elméletek továbbra is utópisztikusak, és az embert soha nem tudja majd nélkülözni a színpadi műfajok egyike sem. Az viszont megkérdőjelezhetetlen tény, hogy a digitális korszak beköszöntött a táncművészetben, és még egy olyan hagyománytisztelő műfaj is él ennek eszközeivel, mint a balett, a kortárs táncban pedig már ezer módját látjuk a technika kreatív alkalmazásának.

Táncélmény a fotelből

A Royal Ballet 2012-es A szentivánéji álom előadása - Steven McRae Oberon szerepében

A Royal Ballet 2012-es A szentivánéji álom előadása - Steven McRae Oberon szerepében (Fotó/Forrás: Johan Persson)

Noha a tánc legfőbb ereje a fizikalitás élő megtapasztalása, ma már senki sem csodálkozik azon, hogy ugyanúgy belépőt kell fizetni egy táncelőadás közvetítéséért, mintha a táncosok valóban ott mozognának előttünk a színpadon. Idén júniusban például a Royal Ballet három előadásának élő közvetítését láthattuk a Pesti Vigadóban a Pannonia Entertainment jóvoltából. A Royal Ballet élen jár a live stream használatában, hiszen 2012. március 23-án ők voltak az elsők, akik egy egész napos online rendezvényt szerveztek. Nemcsak az esti előadásukat követhette élőben az internet népe, hanem a próbákat is. Több mint 200 ezer ember tekintett be ily módon elsőként a YouTube-on és a The Guardian honlapján a színfalak mögé. A függöny efféle fellebbentését aztán világszerte átvették a társulatok, 2016. október 4-én, a balett világnapján pedig újabb digitális mérföldkőhöz érkezett a táncvilág, amikor öt élvonalbeli társulat, az Ausztrál Balett, a Bolsoj, a Royal Balett, a Kanadai Nemzeti Balett és a San Francisco Balett próbáit húsz órán keresztül élőben közvetítették a Facebookon. Ehhez a kezdeményezéshez akkor a Győri Balett is csatlakozott, idén április 29-én, a Tánc világnapján pedig a Táncművészeti Egyetem is online „nyílt napot” tartott, vagyis egy egész délelőttön keresztül figyelhettük a különböző szakokon folyó munkát és élő riportokat is hallhattunk.

Less be a legnagyobb balett-társulatok kulisszái mögé!

Kapcsolódó

Less be a legnagyobb balett-társulatok kulisszái mögé!

Ma, október 4-én van a Balett Világnapja. Immár három éve egyre több hivatásos balett-társulat enged bepillantást a próbatermeibe élő közvetítésen keresztül, öt élvonalbeli társulat idén elsőként a Facebookon is követhető.

A táncosok is emberek

Azon túl, hogy ezek a közvetítések a legkényelmesebb élményszerzést kínálják, vagyis nem kell elutazni Londonba, de még a fotelből sem kell kikelni egy táncelőadás kedvéért, egy nagyon jelentős változást is jeleznek.

Ez pedig a balett demisztifikálása, emberközelivé tétele.

A műfaj megszületése óta azon dolgoznak a balett-táncosok, hogy a természetfelettiség hatását keltsék a legtermészetellenesebb mozdulatok szabályos, mégis könnyed kivitelezése által. Ezenfelül a táncos egyéniségének sem igazán ad teret a műfaj, hiszen a kartáncosok optimális esetben közel egyforma magasak és alkatúak, a koreográfiákban pedig nem engedtetnek meg az egyéni lépéskombinációk, hiszen a jogok védelme miatt egy-egy változtatás is komoly pénzbüntetéssel járhat. Így aztán kedvenc balett-táncosainknak nem is ismerhettük meg a személyiségét, egészen eddig. A social media ugyanis számos platformjával változtat ezen.

Amellett, hogy a Facebook vált a közönséggel való kommunikáció legfontosabb terepévé, egyre több társulatnak van hivatalos Instagram-, vagy Twitter-profilja is.

Emellett a sztárok is sok titkot elárulnak magukról ezeken a felületeken. Szergej Polunyin, a balett rosszfiúja például a Twitteren jelentette be hirtelen távozását 2012-ben a Royal Ballet-től. Az egyik legnagyobb táncos Instagram-sztárnak, az American Ballet első magántáncosának, Maria Kochetkovának több mint 165 ezer követője van az Instagramon, de őt is megelőzi Isabella Boylston, aki 189 ezer követővel büszkélkedhet. A következő képet, amin Szergej Polunyinnal próbál, Budapestről posztolta. 

Surprisingly difficult to get a good picture with Sergei

Isabella Boylston (@isabellaboylston) ltal megosztott bejegyzs,

Az ő profiljuk sikere abban rejlik, hogy nemcsak a tökéletes színpadi fotókat osztják meg itt, hanem esendőségüket is tükröző, vagy éppen humoros fotókat mindennapi életükről, küzdelmeikről. Ezáltal a balett emberközelivé válik, és akarva-akaratlanul az is találkozik a műfajjal az interneten való szörfölgetés közben, aki egyébként soha nem írná be a keresőbe egyetlen balett-társulat nevét sem. A modern médiumok használatában szintén élen járó Holland Nemzeti Balett marketingmenedzsere jól megfogalmazta, miben rejlik e felületek haszna: „A balett még mindig egy exkluzív szórakozási forma. Ezerhatszáz férőhelyes a nézőterünk és 200 előadásunk van egy évben. Ez a határ.

De az internet és a technikai újítások segítségével sokkal szélesebb réteghez juthatunk el, és megmutathatjuk nekik, mi folyik egy balett-társulat berkein belül".

Az érzékek kicselezése

A digitális technológia kreatív használatával olyan új intermediális műfajok is megjelennek, ahol a technika elképesztő módon változtatja meg az érzékelésről alkotott ismereteinket. Ma már szinte természetesnek vesszük, hogy készülnek olyan interaktív, 360 fokos panorámavideók, ahol a kurzor, vagy a telefonunk mozgatásával irányíthatjuk a tekintetünket, vagyis választhatjuk ki, hogy mit akarunk nézi. Ezáltal jelenidejűvé válik az élmény, belépünk a videó kétdimenziós terébe és aktív részesei lehetünk az élménynek. Az egyik első ilyen táncos videót az English National Ballet készítette, akik Derek Dane emblematikus, 1992-es A hattyúk tava koreográfiájának próbáját vették fel ezzel a technikával 2016-ban. Ezt nézve az ember olyan élményben részesülhet, amiben élőben soha: hatvan hattyú, vagyis kartáncos táncolja körbe a nézőt, miközben ő választja meg, hogy hová néz. A Holland Nemzeti Balett ezt is továbbgondolva egy olyan nyolcperces virtuális balettelőadást rendezett, amit VR-szemüveggel kell nézni, és amiben a táncosok látszólag megérintik a monitoron keresztül őket figyelő nézőt, vagyis ők már a kamera tekintetét is belekomponálták a koreográfiába.

Ilyen az, amikor körültáncol hatvan hattyú

Kapcsolódó

Ilyen az, amikor körültáncol hatvan hattyú

Az English National Ballet készített egy applikációt, melynek segítségével bepillanthatunk A hattyúk tava próbájára, nem is akárhogy: 360 fokban körbetekinthetünk a próbateremben, így az az érzésünk támadhat, mintha fizikailag is részese lennénk az előadás előtti hangulatnak.

Nézze meg az első virtuális balett-előadást!

Kapcsolódó

Nézze meg az első virtuális balett-előadást!

A Holland Nemzeti Balett a Night Fall című 8 perces előadással új műfajt teremtett, ami ugyan nélkülözi a hús-vér valóságot, mégis új perspektívákat nyithat a tánc előtt.

Léteznek ugyanakkor olyan hús-vér előadások is, amelyek fordítva gondolkoznak, vagyis a vetítések kétdimenziós élményével ötvözik a színpad négydimenziós valóságát. Ebben élen jár Hiroaki Umeda japán interdiszciplináris művész, aki nemrég a Trafóban mutatta be magyar táncosokkal készült Drives című darabját. Bár élőben látjuk a táncosokat, a Kinetic Force Method elnevezésű speciális technológia azt a hatást kelti, mintha egy nagyon különös filmet néznénk. A táncosokra vetített izgalmas textúrák a hanghatásokkal kiegészülve ugyanis elmossák a határt a plasztikus, négydimenziós alakok és a vetített, egydimenziós sík között. Itthon pedig szintén voltak hasonló kísérletek: a Tünet Együttes 2008-as Nincs ott semmi, avagy alszanak-e nappal az álmok című produkciójában a real-time videotechnika akkor itthon még nem látott alkalmazását láthattuk, nagysikerű, Az éjszaka csodái című 2015-ös előadásukban pedig a Samu Bence által fejlesztett, Animate elnevezésű animációs szoftverrel keltették életre Mezei Ildikó figuráit, amiket Weöres Sándor azonos című versének inspirációjára rajzolt a színpadi történésekkel egyidejűleg.

A koreográfus, aki mindent üvöltve közöl

Kapcsolódó

A koreográfus, aki mindent üvöltve közöl

Hiroaki Umeda a japán avantgárd egyik legbefolyásosabb művésze. Kinetic Force Method elnevezésű munkamódszere ezúttal a magyar kortárs táncosok magas szintű technikai felkészültségével találkozott.Így született meg a Drives című produkció, amely kapcsán Varga Csabát kérdeztük a nem mindennapi közös munkáról.

Nem érdemes tehát azon sajnálkozni, hogy „régen minden jobb volt”, hiszen a technológia fejlődése nem veszi el az élményt az embertől, sőt! Sokszor olyan, már-már transzcendentális tartalmak kifejezésére is alkalmassá teszi a táncot, amelyekre eddig nem volt példa.

A cikk eredetileg a Táncművészet Magazin 2017/2. számában jelent meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Belenézhetünk Fischer Iván utazószekrényébe

Magyarósi Csaba vlogger a Fesztiválzenekar Müpa-maratonja előtt forgatott az együttessel, még Fischer Iván utazószekrényébe is benézhetett.
Könyv

Elhunyt Tandori Dezső

80 éves korában elhunyt Tandori Dezső író, költő, műfordító, az utóbbi évtizedek irodalmának koronázatlan és különc királya.
Zenés színház

A nép dívája: Renée Fleming 60 éves

Születésnapot ünnepel Renée Fleming, akinek hangját az opera mellett filmekben is gyakran hallani, és nálunk is koncertezett már.
Zenés színház

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.
Jazz/World

Kvíz: Mennyit tudsz a jazzről?

Összeállítottunk egy kérdéssort, hogy letesztelhesd, mennyire vagy otthon az amerikai, európai és magyar jazz múltjában és jelenében! A kérdések többségére megtalálod a választ a Fidelio cikkeiben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc galéria

Gyárépületből lett a tánc új otthona – Bejártuk a Nemzeti Táncszínház frissen átadott épületét

A Nemzeti Táncszínház Millenárison található új épületének exkluzív sajtóbejárásán azt is megtudtuk, hogyan lesz valami szupermodern és korszerű annak ellenére, hogy „régi”.
Tánc interjú

"Leonard Cohen jelen van velünk az egész előadás során"

A Les Ballets Jazz de Montréal együttese egyike a 2019-es Budapest Táncfesztivál külföldi fellépőinek. Dance Me című előadásuk kapcsán Louis Robitaille-t, a társulat művészeti vezetőjét kértük, hogy meséljen Leonard Cohen és a társulat különleges kapcsolatáról és a produkció létrehozásáról.
Tánc ajánló

Da Vinci életéről készült táncelőadás

Az 500 éve elhunyt Leonardo da Vinciről készített táncdarabot Da Vinci mosolya címmel Nemes Zsófia, a PR-Evolution művészeti vezetője.
Tánc ajánló

Reflektorfényben a táncművészet Magyarországon!

Egyedülálló magyarországi bemutatókkal, külföldi és hazai sztárokkal, formabontó előadásokkal készül Közép-Európa egyik legnagyobb tánceseménye, a Budapest Táncfesztivál. Február közepétől két hétig a táncvilág reflektora Budapestre irányul. A nemzetközi kulturális esemény idén a Nemzeti Táncszínház új épületének ünnepélyes megnyitójával veszi kezdetét február 15-én.
Tánc interjú

"A legfontosabb szempont, hogy mire van szüksége egy táncművésznek" - Interjú Ertl Péterrel

Négy év bizonytalanság után elkészült a Nemzeti Táncszínház új otthona a Millenáris Parkban, amit az intézmény nemzetközi rendezvényén, a február 16-án induló Budapest Táncfesztiválon avatnak fel. Ertl Péter igazgatót emellett a tao-változásokról is kérdeztük.