Tánc

Pixelek virtuóz tánca – digitális korszak a táncművészetben

2017.07.02. 10:36
Ajánlom
Facebook, Instagram, Twitter, live stream – mindennapi szóhasználatunk és életünk részeivé váltak. De mi hasznát veszi ezeknek a tánc?

Nem túl rég még szentségtörésként hatottak azok az elméletek, amelyek azt jósolták, hogy egyszer a táncból eltűnik az élő test, és átveszi szerepét a technológia, a mindig tökéletesen működő gép. Oscar Schlemmer utópiája például Kleist übermarionett-elméletére alapozva az volt, hogy az organikus emberi test helyett egy mechanikus test, egy gép tudná megvalósítani a tér geometriájába illeszkedő tökéletes mozgást. Szerencsére ezek az elméletek továbbra is utópisztikusak, és az embert soha nem tudja majd nélkülözni a színpadi műfajok egyike sem. Az viszont megkérdőjelezhetetlen tény, hogy a digitális korszak beköszöntött a táncművészetben, és még egy olyan hagyománytisztelő műfaj is él ennek eszközeivel, mint a balett, a kortárs táncban pedig már ezer módját látjuk a technika kreatív alkalmazásának.

Táncélmény a fotelből

A Royal Ballet 2012-es A szentivánéji álom előadása - Steven McRae Oberon szerepében

A Royal Ballet 2012-es A szentivánéji álom előadása - Steven McRae Oberon szerepében (Fotó/Forrás: Johan Persson)

Noha a tánc legfőbb ereje a fizikalitás élő megtapasztalása, ma már senki sem csodálkozik azon, hogy ugyanúgy belépőt kell fizetni egy táncelőadás közvetítéséért, mintha a táncosok valóban ott mozognának előttünk a színpadon. Idén júniusban például a Royal Ballet három előadásának élő közvetítését láthattuk a Pesti Vigadóban a Pannonia Entertainment jóvoltából. A Royal Ballet élen jár a live stream használatában, hiszen 2012. március 23-án ők voltak az elsők, akik egy egész napos online rendezvényt szerveztek. Nemcsak az esti előadásukat követhette élőben az internet népe, hanem a próbákat is. Több mint 200 ezer ember tekintett be ily módon elsőként a YouTube-on és a The Guardian honlapján a színfalak mögé. A függöny efféle fellebbentését aztán világszerte átvették a társulatok, 2016. október 4-én, a balett világnapján pedig újabb digitális mérföldkőhöz érkezett a táncvilág, amikor öt élvonalbeli társulat, az Ausztrál Balett, a Bolsoj, a Royal Balett, a Kanadai Nemzeti Balett és a San Francisco Balett próbáit húsz órán keresztül élőben közvetítették a Facebookon. Ehhez a kezdeményezéshez akkor a Győri Balett is csatlakozott, idén április 29-én, a Tánc világnapján pedig a Táncművészeti Egyetem is online „nyílt napot” tartott, vagyis egy egész délelőttön keresztül figyelhettük a különböző szakokon folyó munkát és élő riportokat is hallhattunk.

Less be a legnagyobb balett-társulatok kulisszái mögé!

Kapcsolódó

Less be a legnagyobb balett-társulatok kulisszái mögé!

Ma, október 4-én van a Balett Világnapja. Immár három éve egyre több hivatásos balett-társulat enged bepillantást a próbatermeibe élő közvetítésen keresztül, öt élvonalbeli társulat idén elsőként a Facebookon is követhető.

A táncosok is emberek

Azon túl, hogy ezek a közvetítések a legkényelmesebb élményszerzést kínálják, vagyis nem kell elutazni Londonba, de még a fotelből sem kell kikelni egy táncelőadás kedvéért, egy nagyon jelentős változást is jeleznek.

Ez pedig a balett demisztifikálása, emberközelivé tétele.

A műfaj megszületése óta azon dolgoznak a balett-táncosok, hogy a természetfelettiség hatását keltsék a legtermészetellenesebb mozdulatok szabályos, mégis könnyed kivitelezése által. Ezenfelül a táncos egyéniségének sem igazán ad teret a műfaj, hiszen a kartáncosok optimális esetben közel egyforma magasak és alkatúak, a koreográfiákban pedig nem engedtetnek meg az egyéni lépéskombinációk, hiszen a jogok védelme miatt egy-egy változtatás is komoly pénzbüntetéssel járhat. Így aztán kedvenc balett-táncosainknak nem is ismerhettük meg a személyiségét, egészen eddig. A social media ugyanis számos platformjával változtat ezen.

Amellett, hogy a Facebook vált a közönséggel való kommunikáció legfontosabb terepévé, egyre több társulatnak van hivatalos Instagram-, vagy Twitter-profilja is.

Emellett a sztárok is sok titkot elárulnak magukról ezeken a felületeken. Szergej Polunyin, a balett rosszfiúja például a Twitteren jelentette be hirtelen távozását 2012-ben a Royal Ballet-től. Az egyik legnagyobb táncos Instagram-sztárnak, az American Ballet első magántáncosának, Maria Kochetkovának több mint 165 ezer követője van az Instagramon, de őt is megelőzi Isabella Boylston, aki 189 ezer követővel büszkélkedhet. A következő képet, amin Szergej Polunyinnal próbál, Budapestről posztolta. 

Surprisingly difficult to get a good picture with Sergei

Isabella Boylston (@isabellaboylston) ltal megosztott bejegyzs,

Az ő profiljuk sikere abban rejlik, hogy nemcsak a tökéletes színpadi fotókat osztják meg itt, hanem esendőségüket is tükröző, vagy éppen humoros fotókat mindennapi életükről, küzdelmeikről. Ezáltal a balett emberközelivé válik, és akarva-akaratlanul az is találkozik a műfajjal az interneten való szörfölgetés közben, aki egyébként soha nem írná be a keresőbe egyetlen balett-társulat nevét sem. A modern médiumok használatában szintén élen járó Holland Nemzeti Balett marketingmenedzsere jól megfogalmazta, miben rejlik e felületek haszna: „A balett még mindig egy exkluzív szórakozási forma. Ezerhatszáz férőhelyes a nézőterünk és 200 előadásunk van egy évben. Ez a határ.

De az internet és a technikai újítások segítségével sokkal szélesebb réteghez juthatunk el, és megmutathatjuk nekik, mi folyik egy balett-társulat berkein belül".

Az érzékek kicselezése

A digitális technológia kreatív használatával olyan új intermediális műfajok is megjelennek, ahol a technika elképesztő módon változtatja meg az érzékelésről alkotott ismereteinket. Ma már szinte természetesnek vesszük, hogy készülnek olyan interaktív, 360 fokos panorámavideók, ahol a kurzor, vagy a telefonunk mozgatásával irányíthatjuk a tekintetünket, vagyis választhatjuk ki, hogy mit akarunk nézi. Ezáltal jelenidejűvé válik az élmény, belépünk a videó kétdimenziós terébe és aktív részesei lehetünk az élménynek. Az egyik első ilyen táncos videót az English National Ballet készítette, akik Derek Dane emblematikus, 1992-es A hattyúk tava koreográfiájának próbáját vették fel ezzel a technikával 2016-ban. Ezt nézve az ember olyan élményben részesülhet, amiben élőben soha: hatvan hattyú, vagyis kartáncos táncolja körbe a nézőt, miközben ő választja meg, hogy hová néz. A Holland Nemzeti Balett ezt is továbbgondolva egy olyan nyolcperces virtuális balettelőadást rendezett, amit VR-szemüveggel kell nézni, és amiben a táncosok látszólag megérintik a monitoron keresztül őket figyelő nézőt, vagyis ők már a kamera tekintetét is belekomponálták a koreográfiába.

Ilyen az, amikor körültáncol hatvan hattyú

Kapcsolódó

Ilyen az, amikor körültáncol hatvan hattyú

Az English National Ballet készített egy applikációt, melynek segítségével bepillanthatunk A hattyúk tava próbájára, nem is akárhogy: 360 fokban körbetekinthetünk a próbateremben, így az az érzésünk támadhat, mintha fizikailag is részese lennénk az előadás előtti hangulatnak.

Nézze meg az első virtuális balett-előadást!

Kapcsolódó

Nézze meg az első virtuális balett-előadást!

A Holland Nemzeti Balett a Night Fall című 8 perces előadással új műfajt teremtett, ami ugyan nélkülözi a hús-vér valóságot, mégis új perspektívákat nyithat a tánc előtt.

Léteznek ugyanakkor olyan hús-vér előadások is, amelyek fordítva gondolkoznak, vagyis a vetítések kétdimenziós élményével ötvözik a színpad négydimenziós valóságát. Ebben élen jár Hiroaki Umeda japán interdiszciplináris művész, aki nemrég a Trafóban mutatta be magyar táncosokkal készült Drives című darabját. Bár élőben látjuk a táncosokat, a Kinetic Force Method elnevezésű speciális technológia azt a hatást kelti, mintha egy nagyon különös filmet néznénk. A táncosokra vetített izgalmas textúrák a hanghatásokkal kiegészülve ugyanis elmossák a határt a plasztikus, négydimenziós alakok és a vetített, egydimenziós sík között. Itthon pedig szintén voltak hasonló kísérletek: a Tünet Együttes 2008-as Nincs ott semmi, avagy alszanak-e nappal az álmok című produkciójában a real-time videotechnika akkor itthon még nem látott alkalmazását láthattuk, nagysikerű, Az éjszaka csodái című 2015-ös előadásukban pedig a Samu Bence által fejlesztett, Animate elnevezésű animációs szoftverrel keltették életre Mezei Ildikó figuráit, amiket Weöres Sándor azonos című versének inspirációjára rajzolt a színpadi történésekkel egyidejűleg.

A koreográfus, aki mindent üvöltve közöl

Kapcsolódó

A koreográfus, aki mindent üvöltve közöl

Hiroaki Umeda a japán avantgárd egyik legbefolyásosabb művésze. Kinetic Force Method elnevezésű munkamódszere ezúttal a magyar kortárs táncosok magas szintű technikai felkészültségével találkozott.Így született meg a Drives című produkció, amely kapcsán Varga Csabát kérdeztük a nem mindennapi közös munkáról.

Nem érdemes tehát azon sajnálkozni, hogy „régen minden jobb volt”, hiszen a technológia fejlődése nem veszi el az élményt az embertől, sőt! Sokszor olyan, már-már transzcendentális tartalmak kifejezésére is alkalmassá teszi a táncot, amelyekre eddig nem volt példa.

A cikk eredetileg a Táncművészet Magazin 2017/2. számában jelent meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Apukák, korhelyek, Alberich, gonosz vagy borvirágos pasik

Nem is igazi basszus, inkább bariton, mondja magáról. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a legjelentősebb operajátszó helyekre hívják. Pünkösdkor például Salzburgba, de az alábbi beszélgetéshez is Párizsba telefonáltunk. Márciusban A Mester és Margarita premierjén láthatjuk színpadon.
Klasszikus

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Klasszikus

Richter, Ojsztrah és Rosztropovics közös Beethoven-felvétele, ami borzalmasan sikerült

Maga Richter is azt mondta rá, nem hajlandó vállalni, de nem volt mit tenni, az EMI klasszikus zenei supergroup-ot álmodott magának.
Zenés színház

Vitray Tamás Händel-operában lép színpadra

Nem mindennapi operabemutatóval készül idei évadára a Szegedi Szabadtéri. Händel vígoperai jellegű művében, az Agrippinában Mester Viktória és Ludovik Kendi mellett Vitray Tamás is színpadra lép.
Plusz

9,3 milliárd forintot kaptak tavaly a zeneszerzők

2019-ben több mint 17 ezer új dal született és közel 14 ezer magyar szerző részesült jogdíjból. Minden korábbinál több jutott a hazai alkotóknak, mint a külföldieknek: közel 5 milliárd Ft jogdíjat kaptak egy év alatt. Az Artisjus szerzői egyesület közzétette 2019-es zenepiaci statisztikáit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Ünnepelt koreográfusok munkái a Budapest Táncfesztiválon

Franciaország, Nagy Britannia és New York neves táncegyüttesei mellett a legnagyobb magyar tánctársulatok is várják az érdeklődőket február 27. és március 11. között.
Tánc gyász

Elhunyt Erdélyi Alice balettművész

Az Operaház egykori magántáncosa 91 éves volt.
Tánc balett

Pénzhiány miatt elmarad a rangos balettverseny

Pénzhiány miatt idén nem rendezik meg a világ egyik legrégibb és legtekintélyesebb balettversenyét, a „balettolimpiát” a bulgáriai Várnában.
Tánc hír

Fiatal táncosoknak hirdet ösztöndíjat a MANK

A Fülöp Viktor táncművészeti ösztöndíj egy éven át tíz fő részére havi bruttó 200 ezer forint összegű támogatást jelent.
Tánc interjú

Birkózó a színházteremben – Interjú Nagy Józseffel

1986 decemberében a Szkénében mutatta be első előadását Nagy József alias „Szkipe”, de A pekingi kacsára Párizs figyelt fel igazán. A világhírű koreográfussal élete meghatározó állomásairól is beszélgettünk: Magyarkanizsa, Budapest, Párizs, majd vissza.