Tánc

Prokofjev balettjének esete a szovjet propagandával

2017.03.14. 11:07
Ajánlom
Az idők során mindig változott a tánc viszonya a hatalommal. Egészen szélsőséges helyzetekbe is keveredett így egy-egy mű. Lássuk Prokofjev elfeledett műve, az Acéllépés esetét!

Oroszországban a szovjet éra idején a diktatórikus vezetésnek nagy beleszólása volt abba, mi kerülhet a színpadra, sőt a moszkvai és szentpétervári balettiskolák működésébe is. Ahogyan a kemény felvételi meghallgatásokon is megtalálták a legkisebb fizikai tökéletlenséget, úgy az ideológiai alapon működő Bolsoj és a Mariinszkij Színházak is folytonos cenzúra alatt álltak. Nemcsak abba szóltak bele, hogy miről szóljon a majdan színpadra kerülő mű, hanem a zenébe és a mozgásanyagba is. Ezt annyira komolyan vették, hogy még a ruhapróbákon is rendszeres vendégek voltak a politikusok, vagy megbízottjaik. Sokszor már egy kész produkció is elbukhatott a végső cenzúránál, ha valami ideológiailag kifogásolhatót találtak benne.

Leonide Massine egy hatalmas kalapácsot tart Alexandra Danilova feje fölé az Acéllépés című balettban

Leonide Massine egy hatalmas kalapácsot tart Alexandra Danilova feje fölé az Acéllépés című balettban (Fotó/Forrás: Sasha / Getty Images Hungary)

A testeket és a cselekményt is megváltoztatta a politika. A tradicionális szerepköröket meghagyta, de

a hangsúlyok a kecses, hajlékony formákról a nagyobb testekre, a robusztusabb formákra helyeződtek át.

Mindezzel az új „szovjet ember” reprezentálása volt a cél, akinek az ideológia szerint a görög és római istenségek mintájára az acélnál is erősebb izmai voltak.

1927-ben Szergej Prokofjev és a koreográfus Léonid Massine Gyagilev megbízásából pontosan a célból próbált meg egy új balettet készíteni, hogy bemutassa a párizsi közönségnek a hősi szovjet embert. A Le pas d'acier, vagyis az Acéllépés című produkció jelenetei a korabeli szovjet életben gyökereztek, így tengerészek és gyári munkások, állomás, piac is megjelenik benne. Ezt a művet be is mutatták Párizsban, majd Londonban és Monte Carlóban is, de soha nem kerülhetett föl a Bolsoj színpadára. A Proletár Zenészek Szövetsége ugyanis Prokofjevet a szarkazmus vádjával bélyegezte meg és nem engedélyezte. Prokofjev már 1918 óta külföldön élt, Európa szerte turnézott és külső szemlélője volt csupán a szovjet forradalomnak, így valószínűleg az általa érzett irónia beleszűrődött a műbe is. Prokofjev allegorikus balettjével szemben az egyik legfőbb kritika az volt, hogy

a színpadon a kalapács nem látszott elég hangsúlyosan.

Az Acéllépés tulajdonképpen a forradalom következményeit fogalmazta meg, ugyanakkor Gyagilev, a darab impresszáriója ezt nem szerette volna hangsúlyozni, ezért az első felvonást a francia közönség szórakoztatása érdekében át is íratta. A történetet orosz népmesei elemek sorával tűzdelte tele, 

így került be a dráma közepébe egy boszorkány és egy krokodil is.  

Valamint ő íratta át a darab végkifejletét is úgy, hogy a hős és a hősnő egyéni érdekeit a közösség érdekeinek alávetve belép a munkáspártba.

Serge Lifar és Lubov Tchernicheva az Acéllépés című balettban

Serge Lifar és Lubov Tchernicheva az Acéllépés című balettban (Fotó/Forrás: Sasha / Getty Images Hungary)

Prokofjev azt remélte, a Bolsoj-béli bemutatóra visszaállíthatják az eredeti cselekményt, és kitisztíthatják a dráma végét, ami eredetileg úgy nézett ki, hogy miután az acélgyárat bezáratják az új gazdaságpolitika nevében, a munkások maguk nyitják azt ki újra és foglalják el, majd taszítják börtönbe a kapitalista gyárigazgatót - de eddig sosem jutottak el. Ugyanakkor ebben a groteszk történetben mégis van valami szép. Nem a gyárakban, a kommunizmusban és a kapitalizmusban, hanem abban, ami ezeket az elveket és ideológiákat túlélte,

ez pedig egy új forma, a kinetikus mozgás. 

Mindenesetre a Proletár Zenészek Egyesülete ezt a maga korában nem értékelte.

Naplójában Prokofjev a Proletár Zenészek Egyesületének tevékenységét a tisztogatás szóval jellemezte. Leírt egy olyan esetet ugyanitt, amikor a színpadon ülve kellett a közönség kérdéseire válaszolnia az akkori igazgató, Mejerhold jelenlétében, aki szerette volna újradefiniálni a balettet a Bolsoj közönsége számára. Prokofjevvel itt közölték: az új ideológia jegyében újra kell gondolnia a darab végét.

„Ön szerint a gyár egy kapitalista hely, ahol rabszolgaként dolgoznak az emberek vagy pedig a szovjet mintának megfelelően mesteremberek dolgozóhelye? És mikor és hol tanulmányozta Ön ezek működését, ha 1918 óta külföldön él és 1927-ben mindössze két hétre tért vissza a Szovejtunióba?” - tették fel neki nyilvánosan a kérdést. Prokofjev erre így felelt:

Ez egy politikai jellegű kérdés, nem zenei, így erre nem kívánok válaszolni”.

Ennek a mondatnak a következménye egyértelművé vált 1930. január 23-án, a Bolsoj művészeti és politikai tanácsának összejövetelén, aminek elnöke Gusman volt és amin a szezon repertoárját beszélték át. Ezen Sosztakovics új operáját, Az orr-t kétes besorolásúnak ítélték, Prokofjev balettjét pedig eltörölték a műsortervről.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Vizuál

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Jazz/World

Magyarországon lép fel a norvég jazzdíva, Rebekka Bakken

November 2-án pótolja tavaly elmaradt koncertjét a Müpában Rebekka Bakken, aki zenéjével előszeretettel távolodik el a hagyományos műfaji kategóriáktól és otthonosan mozog a pop, illetve blues világában is.
Vizuál

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.
Klasszikus

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

A White Stripes zenéjére készült díjnyertes előadást mutat be a Magyar Nemzeti Balett

Először látható Magyarországon Wayne McGregor, napjaink vezető brit koreográfusának Chroma című munkája. A radikális és innovatív alkotó modern balettje két hasonlóan eredeti és izgalmas kortárs produkcióval – az izraeli Sharon Eyal és Gai Behar Bedroom Folk, valamint a svéd Alexander Ekman Episode 31 című darabjával – szerepel közös programban 2021. október 29-től a Magyar Nemzeti Balett Kon-takt(s) című modern balettestjén, a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházában.
Tánc ajánló

Ikonikus koreográfiák a Müpában

Női lélek, férfierő, szenvedély és boldogság, hit és hazaszeretet – csupán néhány téma, amely a Kossuth-díjas, kiváló művész Zsuráfszky Zoltán és a Harangozó Gyula-díjas, érdemes művész Zs. Vincze Zsuzsa koreográfiáin keresztül megelevenedik. Közös alkotásaik ikonikus táncait október 27-én láthatja a közönség.
Tánc magazin

Tejbe mártott testek

Új weboldallal jelentkezett a Győri Balett, a honlaphoz tartozó rendhagyó társulati fotókat a csapat egyik táncművésze, Jekli Zoltán készítette.
Tánc hír

Kriterion-koszorút kapott Novák Ferenc „Tata”

Az elismerést 1996 óta ítélik oda azoknak az Erdélyben született személyiségeknek, akik a régió hírét viszik a világban, és munkásságuk döntően befolyásolta a magyar kultúra és tudomány fejlődését. A koreográfus mellett Markó Béla költőt is díjazták.
Tánc ajánló

Minifesztiválon mutatkoznak be a határon túli magyar néptáncegyüttesek

Október 7-től négy napon keresztül a határon túli hivatásos néptáncegyütteseké a Hagyományok Háza színpada. A szemlén nyolc együttes mutathatja be tudását, a produkciókat kísérőprogramok, koncertek és szakmai beszélgetések teszik teljessé.