Tánc

Prokofjev balettjének esete a szovjet propagandával

2017.03.14. 11:07
Ajánlom
Az idők során mindig változott a tánc viszonya a hatalommal. Egészen szélsőséges helyzetekbe is keveredett így egy-egy mű. Lássuk Prokofjev elfeledett műve, az Acéllépés esetét!

Oroszországban a szovjet éra idején a diktatórikus vezetésnek nagy beleszólása volt abba, mi kerülhet a színpadra, sőt a moszkvai és szentpétervári balettiskolák működésébe is. Ahogyan a kemény felvételi meghallgatásokon is megtalálták a legkisebb fizikai tökéletlenséget, úgy az ideológiai alapon működő Bolsoj és a Mariinszkij Színházak is folytonos cenzúra alatt álltak. Nemcsak abba szóltak bele, hogy miről szóljon a majdan színpadra kerülő mű, hanem a zenébe és a mozgásanyagba is. Ezt annyira komolyan vették, hogy még a ruhapróbákon is rendszeres vendégek voltak a politikusok, vagy megbízottjaik. Sokszor már egy kész produkció is elbukhatott a végső cenzúránál, ha valami ideológiailag kifogásolhatót találtak benne.

Leonide Massine egy hatalmas kalapácsot tart Alexandra Danilova feje fölé az Acéllépés című balettban

Leonide Massine egy hatalmas kalapácsot tart Alexandra Danilova feje fölé az Acéllépés című balettban (Fotó/Forrás: Sasha / Getty Images Hungary)

A testeket és a cselekményt is megváltoztatta a politika. A tradicionális szerepköröket meghagyta, de

a hangsúlyok a kecses, hajlékony formákról a nagyobb testekre, a robusztusabb formákra helyeződtek át.

Mindezzel az új „szovjet ember” reprezentálása volt a cél, akinek az ideológia szerint a görög és római istenségek mintájára az acélnál is erősebb izmai voltak.

1927-ben Szergej Prokofjev és a koreográfus Léonid Massine Gyagilev megbízásából pontosan a célból próbált meg egy új balettet készíteni, hogy bemutassa a párizsi közönségnek a hősi szovjet embert. A Le pas d'acier, vagyis az Acéllépés című produkció jelenetei a korabeli szovjet életben gyökereztek, így tengerészek és gyári munkások, állomás, piac is megjelenik benne. Ezt a művet be is mutatták Párizsban, majd Londonban és Monte Carlóban is, de soha nem kerülhetett föl a Bolsoj színpadára. A Proletár Zenészek Szövetsége ugyanis Prokofjevet a szarkazmus vádjával bélyegezte meg és nem engedélyezte. Prokofjev már 1918 óta külföldön élt, Európa szerte turnézott és külső szemlélője volt csupán a szovjet forradalomnak, így valószínűleg az általa érzett irónia beleszűrődött a műbe is. Prokofjev allegorikus balettjével szemben az egyik legfőbb kritika az volt, hogy

a színpadon a kalapács nem látszott elég hangsúlyosan.

Az Acéllépés tulajdonképpen a forradalom következményeit fogalmazta meg, ugyanakkor Gyagilev, a darab impresszáriója ezt nem szerette volna hangsúlyozni, ezért az első felvonást a francia közönség szórakoztatása érdekében át is íratta. A történetet orosz népmesei elemek sorával tűzdelte tele, 

így került be a dráma közepébe egy boszorkány és egy krokodil is.  

Valamint ő íratta át a darab végkifejletét is úgy, hogy a hős és a hősnő egyéni érdekeit a közösség érdekeinek alávetve belép a munkáspártba.

Serge Lifar és Lubov Tchernicheva az Acéllépés című balettban

Serge Lifar és Lubov Tchernicheva az Acéllépés című balettban (Fotó/Forrás: Sasha / Getty Images Hungary)

Prokofjev azt remélte, a Bolsoj-béli bemutatóra visszaállíthatják az eredeti cselekményt, és kitisztíthatják a dráma végét, ami eredetileg úgy nézett ki, hogy miután az acélgyárat bezáratják az új gazdaságpolitika nevében, a munkások maguk nyitják azt ki újra és foglalják el, majd taszítják börtönbe a kapitalista gyárigazgatót - de eddig sosem jutottak el. Ugyanakkor ebben a groteszk történetben mégis van valami szép. Nem a gyárakban, a kommunizmusban és a kapitalizmusban, hanem abban, ami ezeket az elveket és ideológiákat túlélte,

ez pedig egy új forma, a kinetikus mozgás. 

Mindenesetre a Proletár Zenészek Egyesülete ezt a maga korában nem értékelte.

Naplójában Prokofjev a Proletár Zenészek Egyesületének tevékenységét a tisztogatás szóval jellemezte. Leírt egy olyan esetet ugyanitt, amikor a színpadon ülve kellett a közönség kérdéseire válaszolnia az akkori igazgató, Mejerhold jelenlétében, aki szerette volna újradefiniálni a balettet a Bolsoj közönsége számára. Prokofjevvel itt közölték: az új ideológia jegyében újra kell gondolnia a darab végét.

„Ön szerint a gyár egy kapitalista hely, ahol rabszolgaként dolgoznak az emberek vagy pedig a szovjet mintának megfelelően mesteremberek dolgozóhelye? És mikor és hol tanulmányozta Ön ezek működését, ha 1918 óta külföldön él és 1927-ben mindössze két hétre tért vissza a Szovejtunióba?” - tették fel neki nyilvánosan a kérdést. Prokofjev erre így felelt:

Ez egy politikai jellegű kérdés, nem zenei, így erre nem kívánok válaszolni”.

Ennek a mondatnak a következménye egyértelművé vált 1930. január 23-án, a Bolsoj művészeti és politikai tanácsának összejövetelén, aminek elnöke Gusman volt és amin a szezon repertoárját beszélték át. Ezen Sosztakovics új operáját, Az orr-t kétes besorolásúnak ítélték, Prokofjev balettjét pedig eltörölték a műsortervről.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

75 éve halt meg Csortos Gyula - PORTRÉ

Hetvenöt éve, 1945. augusztus 1-jén halt meg Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze, a Hyppolit, a lakáj című film főszereplője. 
Vizuál

Herceg a vasfüggöny mögül – Róna Viktor kiállítás

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet új időszaki kiállítását Róna Viktor balettművésznek szenteli.
Színház

Egy klasszikus és kortárs színházi társulat élete és hirtelen halála

Molière, Bulgakov, Szophoklész, Shakespeare művei, a szereplők improvizációi alapján készül és a jelen történéseire reflektál a Szentendrei Teátrum ősbemutatója, a Függöny. A rendező, Sardar Tagirovsky, arról is beszélt, hogy ami Molière korában történt, és ami most történik, aközött nincs nagy különbség.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Zenés színház

„Jó volt felfedezni, hogy van egy könnyedebb, komikusabb vénám is”

Augusztus 8-án debütál a Budavári Palotakoncertek fellépőjeként Bojtos Luca, a Budapesti Operettszínház mindig mosolygós és energikus szubrettje, aki többek között Stázi szerepében is elbűvölte már a közönséget. Ezúttal nemcsak a humorát, tánc- és énektudását csillogtatja majd meg, de a líraibb oldalát is megismerhetjük. A közelgő gálakoncert kapcsán arról is mesélt, milyen tulajdonságaira lelt rá az operettel való találkozásnak köszönhetően.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc gyász

Elhunyt Fodor Antal táncművész, koreográfus

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Fodor Antal táncművész, koreográfus, a Magyar Táncművészeti Egyetem professor emeritusa, a Magyar Állami Operaház egykori balettigazgatója - tudatta az egyetem kedden.
Tánc portré

Pina Bausch, a modern tánc úttörője 80 éves lenne

A német koreográfus a tánc, a színház, az érzelmek, a nyelv és a dal összekapcsolásával forradalmasította a táncszínházat. Hitvallása ez volt: "nem úgy akarok mozogni, mint egy táncos, azt akarom megmutatni, ami mozgat".
Tánc mank

Eleven alkotások - Mozdulat- és képzőművészet egy helyen

Táncművészeti és mozdulatszínházi produkciókkal indít új kezdeményezést a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. Az Eleven alkotások című programsorozat júliustól a MANK kiállításaihoz és összművészeti programjaihoz kapcsolódóan kínál tánc-és képzőművészeti programokat.
Tánc hír

Van humora Mona Lisának? – Cirkuszi tárlatvezetés egy kislány szemével

Különös, a klasszikus cirkusz határait kitágító, egyedi hangulatú előadást mutat be július 18-án a Fővárosi Nagycirkusz.
Tánc hír

Táncba hívunk! - A Duna Művészegyüttes nyári programja

A Duna Művészegyüttes idén nyáron gyerekelőadással is készül.