Tánc

Prokofjev balettjének esete a szovjet propagandával

2017.03.14. 11:07
Ajánlom
Az idők során mindig változott a tánc viszonya a hatalommal. Egészen szélsőséges helyzetekbe is keveredett így egy-egy mű. Lássuk Prokofjev elfeledett műve, az Acéllépés esetét!

Oroszországban a szovjet éra idején a diktatórikus vezetésnek nagy beleszólása volt abba, mi kerülhet a színpadra, sőt a moszkvai és szentpétervári balettiskolák működésébe is. Ahogyan a kemény felvételi meghallgatásokon is megtalálták a legkisebb fizikai tökéletlenséget, úgy az ideológiai alapon működő Bolsoj és a Mariinszkij Színházak is folytonos cenzúra alatt álltak. Nemcsak abba szóltak bele, hogy miről szóljon a majdan színpadra kerülő mű, hanem a zenébe és a mozgásanyagba is. Ezt annyira komolyan vették, hogy még a ruhapróbákon is rendszeres vendégek voltak a politikusok, vagy megbízottjaik. Sokszor már egy kész produkció is elbukhatott a végső cenzúránál, ha valami ideológiailag kifogásolhatót találtak benne.

Leonide Massine egy hatalmas kalapácsot tart Alexandra Danilova feje fölé az Acéllépés című balettban

Leonide Massine egy hatalmas kalapácsot tart Alexandra Danilova feje fölé az Acéllépés című balettban (Fotó/Forrás: Sasha / Getty Images Hungary)

A testeket és a cselekményt is megváltoztatta a politika. A tradicionális szerepköröket meghagyta, de

a hangsúlyok a kecses, hajlékony formákról a nagyobb testekre, a robusztusabb formákra helyeződtek át.

Mindezzel az új „szovjet ember” reprezentálása volt a cél, akinek az ideológia szerint a görög és római istenségek mintájára az acélnál is erősebb izmai voltak.

1927-ben Szergej Prokofjev és a koreográfus Léonid Massine Gyagilev megbízásából pontosan a célból próbált meg egy új balettet készíteni, hogy bemutassa a párizsi közönségnek a hősi szovjet embert. A Le pas d'acier, vagyis az Acéllépés című produkció jelenetei a korabeli szovjet életben gyökereztek, így tengerészek és gyári munkások, állomás, piac is megjelenik benne. Ezt a művet be is mutatták Párizsban, majd Londonban és Monte Carlóban is, de soha nem kerülhetett föl a Bolsoj színpadára. A Proletár Zenészek Szövetsége ugyanis Prokofjevet a szarkazmus vádjával bélyegezte meg és nem engedélyezte. Prokofjev már 1918 óta külföldön élt, Európa szerte turnézott és külső szemlélője volt csupán a szovjet forradalomnak, így valószínűleg az általa érzett irónia beleszűrődött a műbe is. Prokofjev allegorikus balettjével szemben az egyik legfőbb kritika az volt, hogy

a színpadon a kalapács nem látszott elég hangsúlyosan.

Az Acéllépés tulajdonképpen a forradalom következményeit fogalmazta meg, ugyanakkor Gyagilev, a darab impresszáriója ezt nem szerette volna hangsúlyozni, ezért az első felvonást a francia közönség szórakoztatása érdekében át is íratta. A történetet orosz népmesei elemek sorával tűzdelte tele, 

így került be a dráma közepébe egy boszorkány és egy krokodil is.  

Valamint ő íratta át a darab végkifejletét is úgy, hogy a hős és a hősnő egyéni érdekeit a közösség érdekeinek alávetve belép a munkáspártba.

Serge Lifar és Lubov Tchernicheva az Acéllépés című balettban

Serge Lifar és Lubov Tchernicheva az Acéllépés című balettban (Fotó/Forrás: Sasha / Getty Images Hungary)

Prokofjev azt remélte, a Bolsoj-béli bemutatóra visszaállíthatják az eredeti cselekményt, és kitisztíthatják a dráma végét, ami eredetileg úgy nézett ki, hogy miután az acélgyárat bezáratják az új gazdaságpolitika nevében, a munkások maguk nyitják azt ki újra és foglalják el, majd taszítják börtönbe a kapitalista gyárigazgatót - de eddig sosem jutottak el. Ugyanakkor ebben a groteszk történetben mégis van valami szép. Nem a gyárakban, a kommunizmusban és a kapitalizmusban, hanem abban, ami ezeket az elveket és ideológiákat túlélte,

ez pedig egy új forma, a kinetikus mozgás. 

Mindenesetre a Proletár Zenészek Egyesülete ezt a maga korában nem értékelte.

Naplójában Prokofjev a Proletár Zenészek Egyesületének tevékenységét a tisztogatás szóval jellemezte. Leírt egy olyan esetet ugyanitt, amikor a színpadon ülve kellett a közönség kérdéseire válaszolnia az akkori igazgató, Mejerhold jelenlétében, aki szerette volna újradefiniálni a balettet a Bolsoj közönsége számára. Prokofjevvel itt közölték: az új ideológia jegyében újra kell gondolnia a darab végét.

„Ön szerint a gyár egy kapitalista hely, ahol rabszolgaként dolgoznak az emberek vagy pedig a szovjet mintának megfelelően mesteremberek dolgozóhelye? És mikor és hol tanulmányozta Ön ezek működését, ha 1918 óta külföldön él és 1927-ben mindössze két hétre tért vissza a Szovejtunióba?” - tették fel neki nyilvánosan a kérdést. Prokofjev erre így felelt:

Ez egy politikai jellegű kérdés, nem zenei, így erre nem kívánok válaszolni”.

Ennek a mondatnak a következménye egyértelművé vált 1930. január 23-án, a Bolsoj művészeti és politikai tanácsának összejövetelén, aminek elnöke Gusman volt és amin a szezon repertoárját beszélték át. Ezen Sosztakovics új operáját, Az orr-t kétes besorolásúnak ítélték, Prokofjev balettjét pedig eltörölték a műsortervről.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Klasszikus

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.
Színház

Székely Krisztát, Kováts Adélt és a kolozsvári társulatot is díjazta a POSZT

A XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai, színész- és közönségzsűrije idén is döntött a fesztivál díjairól. A Kolozsvári Állami Magyar Színházé a legjobb előadásnak járó elismerés, a Fidelio támogatásával átadott legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat Szakács Hajnalka vehette át. Íme a díjazottak listája!
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc győri balett

Győrben bepótolhatja az elszalasztott tánceseményeket

14. alkalommal rendezik meg a Magyar Táncfesztivált és negyedszer a gyermek táncfesztivált Győrben mától egészen vasárnapig.
Tánc balett

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Tánc videó

Szergej Polunyinnak az őrület is jól áll, de még mennyire

A szupersztár balett-táncost ezúttal egy ikonikus brit divatfotós, filmkészítő Rankin kérte fel közös munkára, amiből egy igen erős anyag született.
Tánc simkó beatrix

A Simkó-Grecsó páros hozta el a Tánc Fesztiválja fődíját

A Frenák Pál Társulat és a Pécsi Balett is két-két díjat kapott a veszprémi tánctalálkozó után – írta meg a szinhaz.hu.
Tánc balett

Miért ábrázolják ügyefogyottaknak az ázsiaiakat a balettben?

Egy Amerikában élő filipino táncos éles hangú véleménycikket jelentetett meg, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a klasszikus és modern balettdarabokban az ázsiai figurák rendre sematikus, sokszor nevetséges karakterekként tűnnek fel.