Tánc

Régi adósságot törlesztünk

2014.12.06. 07:04
Ajánlom
November 16-án mutatta be a Magyar Állami Népi Együttes legújabb koreográfiáját, mely a Megidézett Kárpátalja - Hágókon innen és túl címet viseli. A bemutató kapcsán Mihályi Gábor művészeti vezetővel többek között arról beszélgettünk, milyen űrt próbál betölteni ez az előadás a magyar néptánc-koreográfiák sorában. INTERJÚ

- Némi halasztás után, de végül eljutottak Kárpátaljára, hogy tánc- és zenei anyagot gyűjtsenek a novemberi premierjükhöz. Tették ezt azért, mert itthon nem találtak elegendő archív anyagot. Mennyire volt sikeres a gyűjtőút?

- Nagyon, de nemcsak a gyűjtés volt a lényeg, hanem az új zenék és lépéskombinációk, stílusok megtalálása. Amikor ugyanis az ember egy városban él, akkor azt érzi, nehéz hitelesen megszólalni. Most, még az utolsó órákban volt lehetőség arra, hogy elmenjünk az adott tájegységre, megérezzük az adott világot, leüljünk egy asztalhoz, igyunk egy pálinkát, megmerítkezzünk. Ezekkel az érzésekkel feltöltődve talán hitelesebben tudunk a színpadon is helytállni.

Odakint temérdek inspirációt kaptam. Megrázó volt a técsői zenekar harmonikásának házában lenni. Olyan bensőséges pillanatok születtek ott, amelyeket átemeltem az előadásba is. Nagyon érdekes volt, amikor egy görögkeleti fatemplomot néztünk meg, és kijőve egyszer csak föltámadt a szél, elkezdtek zizegni az ágak, hullani a levelek. Mintha még a templom is megreccsent volna. Mindig is azt akartam, hogy a szélnek legyen jelentősége egy darabomban: a szélnek, amely emlékeket hoz és visz, elsodor bennünket, megtisztít, vihart kavar, amely feldúlja a hétköznapjainkat, megidéz.

A szél meg is jelenik az előadásban. A műsort a hagyományok, a tradíciók köré építettem, a szél, a színen újra és újra megjelenő női alak pedig egy másik dramaturgiai szál. A legfontosabb a tánc és a zene, amely képes új helyzeteket teremteni, asszociatív módon mesélni a hagyományról, az emlékezés fontosságáról.

- Korábban már említette, hogy a társulat részéről ez egy nagy adósság, hiszen a jelentősebb tájegységeket már feltérképezték, Kárpátaljára viszont még nem jutottak el.

- Nem csak az én személyes adósságom ez. A magyar néptáncművészek és koreográfusok valahogy nem szenteltek elég figyelmet Kárpátaljának. Azt remélem, hogy ez a műsor kaput nyit az alkotók számára, hogy rápillantsanak, s ugyanolyan fontosnak tekintsék ennek a régiónak a táncait is, mint az erdélyi vagy a felvidéki folklórt. Ugyanakkor az is igaz, hogy bármilyen barátságban voltunk is a „nagy szovjet birodalommal", ez a határ a legjobban lezártak közé tartozott, ezért a korai gyűjtések nem indultak meg. Természetesen az itt is látszik, hogy egy közösség társadalmi-szociológiai fejlődése, urbanizációja miatt kezdi elveszteni a hagyományait. Azzal kellett szembesülnünk, hogy miközben a zene még nagyon erősen él, a tánc a magyaroknál már jelentősen megkopott. A néhány évvel ezelőtt készült filmeken látszik, hogy már senki nem áll fel táncolni. Korábban néhány idős asszony még lépegetett, de mivel férjeik már meghaltak, más partnerekkel már nem mozognak. A ruszinoknál és a románoknál ugyanakkor még kiválóan táncoló párokat tudtunk filmre venni.

- Ez befolyásolta a készülő mű szerkezetét?

- Nem, hiszen nem a jelen romlott állapotát kívántuk konzerválni, hanem a szándék az volt, hogy magyar szemszögből tekintsünk más nemzetek táncaira is. Talán nem tűnik sovinizmusnak, hogy erős magyar hangsúlyokat tettem az előadásba. Ugyanakkor hasonló erővel kívántam megjeleníteni a román, a ruszin táncokat és megidézünk zsidó hangszeres zenét is, mert ez így egy egységes kultúra. A románok erdélyi tánca ugyanúgy előfordul a mi táncainkban is.

Az előadás zeneszerzője Pál István Szalonna, zenei szerkesztője az édesapja, Pál Lajos. Felkerestük Vidnyánszky Attilát, hiszen ő is kárpátaljai születésű, és ezt a műsort rendhagyó módon a Nemzeti Színházban mutattuk be novemberben. Ez egyfajta üzenet a körülöttünk lévő országok hasonló együtteseinek: közös ez a kultúra, ne féljetek tőlünk. Vigyétek ti is a mi magyar kultúránkat, még ha kisebbségben élő is, Bukarestbe, Pozsonyba. Hiszen egy ez a Kárpát-medence, még ha a határok el is szakítanak bizonyos nemzetrészeket egymástól.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Vizuál

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Jazz/World

Kizökkenés a mából – Megjelent Orbán Bori első albuma

A Kaláka Kiadó gondozásában látott napvilágot Orbán Bori első lemeze Ma chanson címmel. Az album készüléséről, terveiről és vágyairól faggattuk a fiatal énekesnőt.
Plusz

A nyugalom fesztiválja vár a Káli-medencében

Pál István Szalonna és Bandája, Nagy Feró, Ferenczi György és a Pesti Rackák, a Szent Efrém Férfikar, a Fonó zenekar, de Pély Barna is ott lesz a Kőfeszten, aminek idén is a Káli-medence ad otthont augusztus 4. és 8. között. A fesztivál tíz településen, ingyenes programokkal várja az érdeklődőket.
Klasszikus

Középpontban Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága Pannonhalmán

Augusztus 27-29. között rendezik meg az Arcus Temporum Pannonhalmi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelynek zenei gerincét idén Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága adja. A programot Klukon Edit és Ránki Dezső művészházaspár állított össze. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Magyar Éva újra táncol

A nemrég 60. születésnapját ünneplő színész-koreográfust Ebony Buckle énekesnő új videójában láthatjuk újra táncolni, a videoklip koreográfiáját is ő jegyzi. 
Tánc ajánló

Mediterrán hangulatú Hervé Koubi-balett és Mozart-ünnep a hétvégén a Margitszigeten

Ki ne emlékezne a Hervé Koubi társulat – a francia székhelyű, algériai gyökerű csapat – 2019-es nagysikerű produkciójára a Margitszigeten. Akkor a mediterrán hangulatú trilógiájuk második darabját, a Barbár éjszakákat adták elő, melyet most pénteken a harmadik darab, az Odüsszeia követ. Ha az időjárás túl szeles lenne, akkor – a levegőszámok biztonsága érdekében – az első darabot varázsolja a közönség elé az ismert formáció. Egy biztos: mindenképpen elvarázsolják majd a közönséget.
Tánc interjú

Esti koktél – ideje egy kicsit lazulni

Július 19-én a Nemzeti Táncszínház TáncParkjában sanzonokra készült kortárs darabbal mutatkozik be a PR-Evolution társulata. Az alkotó, Nemes Zsófia két remek énekessel és élő zenével a huszadik század első felének könnyed, de költői igényességű énekes műfajára próbálja rá a kortárs tánc mozgás anyagát, ami furcsa, fanyar, édeskés műfaji koktélt eredményez. Nemes Zsófiával Péli Nagy Kata beszélgetett.
Tánc hír

Új korszakot nyit a cirkuszművészetben a Recirquel

Az Európai Cirkuszművészeti Szövetség (ECA) elsőként választott tagjai közé olyan társulatot, amely nem a konvencionális cirkuszi műfajt képviseli. A Recirquel Társulat felvételével a szervezet a tradicionális és kortárs cirkuszi irányzatok közötti együttműködést szeretné erősíteni.
Tánc ajánló

Véletlenszerű találkozások a tranzit világában

TRANZIT TRIP címmel július 21-én mutatja be a TranzDanz legújabb, a magyar néptáncból ihletet merítő kortárs táncelőadását a TRIP WebSzínházában.