Tánc

Ritka fotók "Ventillátor kisasszonyról", aki Esterházy hercegné lett

100 éve született Ottrubay Melinda
2020.05.24. 23:35
Ajánlom
Ottrubay Melinda volt az Operaház ünnepelt csillaga, a magazinok kedvence, egyedüli magyarként elnyerte a prima balerina assoluta címet, majd visszavonult a színpadtól és feleségül ment herceg Esterházy Pálhoz. 43 évnyi házasság után a herceg őt tette meg az óriási Esterházy-vagyon örökösének, hagyatéka ma is él.

További képekért kattints Esterházy Pál herceg Insta-profiljára, melyet az Esterházy Magyarország Alapítvány hozott létre.

Ha nincs kedved vagy lehetőséged olvasni, hallgasd meg, mit mesélt a cikk szerzője a Jazzy Millásreggeli című műsorában Ottrubay Melinda életéről.

Valóságos tánccsoda a 10—12 éves (sic!) Ottrubay Melinda, aki egy Harlequin-táncot és egy Pas de deux-t olyan nagyszerű kvalitásokkal, ötlettel,- tudással és rafinementtel táncolt, hogy percekig zúgott utána a zsúfolt ház közönsége"

- hangzik az első beszámoló az akkor valójában 13 éves Ottrubay Melinda tehetségéről a 8 Órai Újság Táncvizsga a Royalban című cikkében. Az 1933-as hír Brada Ede koreográfus növendékeinek vizsgájáról tudósított, vagyis épp csak kilépett az iskola kapuján, mikor első alkalommal írtak róla a hivatása kapcsán.

Fidelio_Ballettbildnis1929-230525.jpg

Ottrubay Melinda 1929-ben, 9 évesen (Fotó/Forrás: Esterhazy Privatstiftung)

Ottrubay Melinda 1920-ban született, édesapja dr. Ottrubay Dezső törvényszéki elnök volt. A lány karrierje 11 évesen indult, mikor Brada táncakadémiájáról egyenesen a Királyi Operaházba jelentkezett, ahova rögtön felvételt nyert. 14 évesen már szerződést és fix gázsit kapott.

„Ventillátor kisasszony” néven emlegették, mivel egy piruettben 14-15 forgásra is képes volt. 

De Melinda nem csak technikás táncos volt. Rendkívüli érzékenysége és az a képessége, hogy minden figurával szinte eggyé vált, kiemelte őt a többi táncos közül. Az újságírók is felfigyeltek rá, alakításait poétikusnak titulálták, művészetét a híres orosz balett-táncos Anna Pavlováéval egyenrangúnak tartották.

Fidelio_KekDunakeringo-230524.jpg

Ottrubay Melinda a Kék Duna keringőt táncolja (Fotó/Forrás: Esterhazy Privatstiftung)

Emellett azonban fontos volt számára, hogy képezze magát: egy év múlva 800 pengős ösztöndíjjal Párizsba utazott, hogy a moszkvai Nagyszínház egykori príma balerinájától, Ljubova Jegorovától tanuljon. Komolyan készült a szerepeire. Mikor a Rómeó és Júliát próbálta, partnerével, Tatár Györggyel múzeumokba jártak, együtt olvasták a Rómeó és Júlia koráról szóló irodalmat, így sikerült alaposan megismerniük a témát és a történelmi hátteret.

(…) nem elég az, hogy a balerina a rendező és a táncmester utasítása szerint tánclépéseket próbál. Én legalább nem elégszem meg ezzel. Ismernem kell annak az operának egész szövegét és muzsikáját,

amelyben, ha csak rövid ideig is, de táncolnom kell. Mire eljön a premier, tánccá érik meg bennem minden, amit a zene kifejezni akar."

Ottrubay a fenti cikktől kezdve szinte állandó szereplője lett az újságok hasábjainak. Eleinte a fellépéseiről szóló, szépségét, kecsességét és tehetségét egyformán dicsérő kritikákkal, majd a színpadi jelenetek felvételeivel és a jelmezes fotóival szép lassan a kor sztárjai közé emelkedett. A tánc és az Operaház nagyon fontos szerepet kapott az életében, de ritkán élt társasági életet kollégáival. Szívesebben vonult vissza otthonába, ahol filozófusokat olvasott, zenét hallgatott.

Ennek ellenére a lapok imádták. 

Báli toalettjeinek részletes leírása épp úgy szerepelt a magazinokban a fekete-fehér fotók kiegészítéseként, mint a színpadon viselt jelmezeinek egész oldalt betöltő gyűjteménye.

Szintén egy teljes oldalt szenteltek az otthona fotókkal illusztrált bemutatásának is. A Lendvay utca 23. szám alatti villa meglepő ellentétben állt azzal a képpel, amire az olvasó számíthatott a korábbi leírásokban egyszerűnek, természetesnek, szerénynek leírt művész életkörülményeiről. Bár olyan messzire azért nem merészkedtünk volna, mint a Film, Színház, Irodalomban megjelent cikk szerzője, aki meglepődve konstatálta, hogy a légies hölgy nem rózsaszirmok közé bújik el megpihenni. 

Milyen gázmaszkot szeretne Ottrubay Melinda?

Ma este az Angol Parkban tartják 9 órai kezdettel azt a gálaestet, melyet "Egy vidám nap légoltalomért" címen rendez a Légoltalmi Liga elnöksége. Ottrubay Melinda táncszáma a műsor egyik legnagyobb attrakciója. Az ünnepi műsor szereplői is önzetlenül szolgálják a liga céljait. Az elnökség viszont kedves emlékként megajándékozza az összes szereplőket. Mindenki gázmaszkot kap ajándékba.
— Milyen érzelmekkel fogadja a gáz- maszk-ajándékot, művésznő — kérdeztük Ottrubay Melindát.
— Néhány percig nagyon örültem a gázmaszknak, — feleli, — gondoltam, végre egyszer kézbe is vehetek egy ilyen 'ijesztő masinát, megnézegethetem, felpróbálom. Mikor aztán megtudtam, hogy próbálni is kell, mert mérték után készül, már kissé közelebbről kezdtem megismerkedni vele. Most azonban, hogy ma este megkapom, csak még többet gondolkozom rajta. így jöttem rá, hogy már nem is örülök neki. Mit érek vele, ha csak nekem van és a szülőknek, a családnak nincs. Olyat kellene kitalálni, amely több rekeszes s az egész család bedughatja fejét, akkor már érdemes lenne megmenekülni...
Ottrubay Melinda ötletét jó szívvel ajánljuk a feltalálóknak.

(8 Órai Ujság, 1939. június (25. évfolyam, 97-120. szám)1939-06-21 / 113. szám) Arcanum

Megírták, hogy megkapta a vizsgái időpontjáról szóló értesítőt, de lefotózták azt is, ahogy épp az érettségire készül. Londoni vendégszerepléséről hetekig cikkeztek a lapok. 1939-ben a Magyar Nemzet a balerina naplójából is idéz a hivatására vonatkozó aforizmákat, gondolatokat. Ezek később visszaköszöntek első, és egyetlen könyve a Ritmus és tánc lapjain, melyből előadást is tartott.

A Képes Újság Ottrubay Melinda képével a címlapon jelent meg 1939-ben, 1944-ben a balerina fotójából készült tábori lapot is mellékeltek az egyik magazinhoz. A fantasztikusabb azonban talán az az 1939. június 21-i cikk, amely a 8 Órai Újságban jelent meg Milyen gázmaszkot szeretne Ottrubay Melinda? címmel (lásd keretes írásunk.) 

1943 szeptember elején az Operaház príma balerinájává nevezték ki. A szakmai elismerés mellett ez további felkéréseket jelentett: szerepelt reklámban az Odol szájvizet ajánlva, de

filmszerepet is kapott a Pénz áll a házhoz című moziban. A film stáblistáján olyan neveket találunk, mint Latabár Kálmán és Kis Manyi, Ottrubay pedig a saját terepén is megmutathatta magát egy táncjelenettel, mégsem érezte magáénak a közeget, nem volt elégedett filmszínészi szereplésével.

Visszatért a tánchoz, ahol olyan szerepek várták, mint várták, mint a József legenda Szulamitja, a háború után a Bolero címszerepe, majd eltáncolta Bartók Csodálatos mandarinjának főszerepét is.

1945 augusztusában elnyerte a balerinák Oscar-díját, a prima balerina assoluta címet, melyet ő előtte Magyarországon senki nem érdemelt még ki.

Fidelio_Bolero-230525.jpg

Ottrubay Melinda a Bolerót táncolja (Fotó/Forrás: Esterhazy Privatstiftung)

"A nagyközönség nem is tudja, hogy miféle titulus ez. Kérem, magyarázza meg, hiszen ha jól tudom, maga a legelső magyar táncosnő, aki ezt a címet, rangot viseli..." - kérdez rá a Színház című folyóirat újságírója. 

"— Csak a legnagyobb balletegyüttesek kiváltsága — veszi át a szót a művésznő — az olasz földön, ahol az elnevezés született, alig két olyan tánc ensemble van, melynek a — mondjuk — primadonnáját így nevezik: Rómában az Opera Realeban ez a neve az első táncosnőnek. Máshol megelégszenek a „prima ballerina” igen szép és szintén patinás elnevezésével." 

Az újságíró búcsúzóul még nekiszegezi a kérdést: "Miért táncol? Megérti a kérdést, nem lepődik meg, mosolyog és habozás nélkül felel: — Nem vágyódik-e minden ember arra, hogy kifejezze önmagát? Azt, amilyen ő és aki ő, itt legbelül. Én így fejezem ki önmagamat. Azt is mondhatnám, hogy

ez a természetes beszédmódom. És ha nem veszi szerénytelenségnek: ez az ékesszólásom. A tánc az én számomra: felszabadulás!

Ottrubay nemcsak a színpadi sikereket, köszönhette a táncnak, de későbbi férjét is. „Kezicsókolom, Herceg bácsi” - köszöntötte az anekdota szerint későbbi férjét az akkor mindössze 13 éves Melinda 1933-ban a balatonfüredi mólón, amikor először találkozott az arra sétáló Esterházy Pállal. Legközelebb már kiegyenlítettebb volt a helyzet: a lány az Operaház ünnepelt táncosa volt. A művészetkedvelő Esterházy Pál gyakran járt az Operába, és minden alkalommal ugyanazon a helyen ült. A herceg kedvence a Rómeó és Júlia volt. Egy este virágcsokor várta Melindát az öltözőben az előadás után. Sok apró találkozás, óvatos közeledés és visszavonulás következett.

Fidelio_Sakuntala-230525.jpg

Ottrubay Melinda a Sakuntala címszerepében (Fotó/Forrás: Esterhazy Privatstiftung)

Közben a háború és a nyilas uralom miatt a herceg menedéket ajánlott Melindának és családjának Tárnok utcai háza pincéjében, ahol a svéd és a svájci követség is menedéket lelt. A háború végeztével Melinda visszatért a színpadra, a herceg pedig megszokott helyére, a nézőtér negyedik sorába. Mikor Melinda elnyerte a legmagasabb címet, amit egy balett-táncosnő kiérdemelhet, Esterházy Pál megkérte a kezét. Melinda először elutasította, bár gyermekkora óta szerelmes volt a hercegbe, majd végül igent mondott.

Az Operaház tagjai számára kimondatlanul is, de tilos volt a házasságkötés, ezért eljegyzésüket titokban tartották meg 1946. február 20-án.

Bár Pál sosem kérte, hogy válasszon a tánc és a szerelem között, Melinda az érzéseit követve döntött amellett, hogy elhagyja a színpadot. Tavasszal eltáncolta a Sakuntala főszerepét, utoljára pedig júniusban A denevér előadásában lépett fel, ahol Tatár György volt a partnere, és ezzel az előadással vonult vissza a színpadtól. Herceg Esterházy Pál 1946. augusztus 3-án vette feleségül Melindát, vagy ahogy mindig is nevezte „Tündikét”. Az esküvőt a Regnum Marianum templomban tartották, majd hosszú nászútra indultak a Balatonhoz. A lapok közben sem nyughattak. Röviddel az esküvő után már fel is röppentek a válási hírek. Egyesek tudni vélték, hogy a felek a legnagyobb barátságban váltak el egymástól. A hír természetesen kacsa volt.

 

1948 december 23-án herceg Esterházy Pált az ÁVH elhurcolta József körúti otthonából, mint a Mindszenty-per negyedrendű vádlottját. 1949. február 8-án hirdettek ítéletet, és a herceget 15 év börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélték. A herceg ezzel vesztette el végleg magyarországi birtokait.

Bár Pál felkínálta neki a lehetőséget, Melinda soha nem akarta elhagyni férjét. Táncos pályája során is mindig azt vallotta

A fegyelem a legfontosabb, anélkül minden hiába."

Ez nem csak a táncban, de későbbi életében is meghatározó volt számára, és átsegítette azokon az éveken is, amikor nem találkozhatott férjével. A színpadra nem térhetett vissza, de nem tétlenkedett ezután sem. Mivel táncosként is folyamatosan képezte magát, most is ezt az utat folytatta. Megtanult gépírni, de herceg Esterházy Pál feleségét sehol nem akarták alkalmazni, így egyedüli lehetősége a francia nyelv tanítása volt, abból tudott megélni.

Fidelio_Furstin1-230524.jpg

Ottrubay Melinda (Fotó/Forrás: Esterhazy Privatstiftung)

1954-ben Melinda is váratlanul engedélyt kapott, hogy újra látogathassa férjét. Mikor először ment látogatóba nyugtatót kellett bevennie, annyira félt a mindkettőjükre váró érzelmi megrázkódtatástól.

1956 október 30-án a forradalmárok kiszabadították a fogságból Mindszentyt, és Esterházy Pál is kiszabadult. Első találkozásukra Melinda úgy emlékezett vissza „Az volt az érzésem, mintha most házasodtunk volna össze”. A herceg egykori alkalmazottai a hercegi párt kalandos úton Svájcba szöktették. A herceg innen kezdte el a burgerlandi birtok helyreállítását, melyet a megszálló szovjet hadsereg teljesen tönkretett.

Ottrubay Melinda segítette férjét a burgerlandi birtok igazgatásában. Férje mindenben kikérte a véleményét, a döntések meghozatalakor is.

A hercegnek titkos célja volt, hogy feleségét mind jobban megismertesse a birtok ügyeivel.

Fel akarta készíteni őt későbbi feladataira, hisz az átélt szenvedések ráébresztették, hogy méltó utódja csak Melinda lehet. Végrendeletében őt tette meg általános örökösének, és bár felesége nem értett egyet ezzel, a herceg hajthatatlan volt.

Fidelio_FurstFurstin1967SW-230524.bmp

Esterházy Pál és Ottrubay Melinda 1967-ben (Fotó/Forrás: Esterhazy Privatstiftung)

Az utolsó hitbizományi herceg halála komoly feladatot rótt örökösére. A hitbizomány elveihez hűen arra kérte feleségét, hogy tartsa egyben a birtokot, de a megvalósításban szabad kezet adott neki. Melinda nagyon új helyzetben találta magát, és ez a 350 éves múltra visszatekintő család életében is nagy fordulatot jelentett.

Még sosem igazgatta a hitbizományt asszony, aki ráadásul még polgári származású is.

De Melinda - csak úgy, mint minden korábbi hivatásának - komolyan látott neki ennek a feladatának is – felvértezve eddigi élete során megszerzett tudásával, tapasztalatával és emberismeretével.

Először elrendezte az Esterházy-család tagjaival az örökség ügyét – a szűkebb családi körhöz tartozó rokonoknak jelentős ingatlan és épületi vagyont ajándékozott, melyeket a kedvezményezettek maguk igazgatnak, illetve az alapítványokkal összefüggésben meghatározott juttatásokat folyósított, és meghatározott feladatokat adott.

Ezt követően pedig – folytatva a férje által megkezdett munkát – több vagyonkezelő magánalapítványt hozott létre Burgerlandban, melyek – mivel az alapítványokat nem lehet megszüntetni – a mai napig és a jövőben is biztosítják az egykori ausztriai hitbizomány vagyonának fennmaradását, gyarapodását.

Fidelio_FotoFurstinMelinda-230528.jpg

Herceg Esterházy Pálné Ottrubay Melinda (Fotó/Forrás: Esterhazy Privatstiftung)

2004-ig Melinda hercegné összesen négy nagy magánalapítványt hozott létre, azzal a célkitűzéssel, hogy az alapítványok által biztosított a struktúrában lendületesen növekvő vállalatok jöjjenek létre, melyek hosszútávon és tartósan képesek megbirkózni a négy nagy műemléképület és számos további történelmi tárgy, valamint majorudvarok, régi lakóházak, kulturális színterek (mint például a Szentmargitbányai Kőfejtő) és sok más fenntartásának hatalmas anyagi terhével.

Az alapítványok másik fontos célja a jelentős gyűjtemény – melynek egy része érintetlenül hevert a kastélyok padlásán – tudományos feldolgozása, restaurálása és kiállítások keretében a közönség elé tárása volt.

Az alapítványok fennállásuk óta több mint 50 millió eurót ruháztak be a történelmi műemlékek és a gyűjtemények megőrzésébe és az adott célnak megfelelő átalakításába.

A hercegné a közel 25 év alatt felújíttatta a lakompaki kastélyt, rekonstruáltatta a lanzséri várromot, a kismartoni kastély kulturális események és rendezvények színterévé tette, megszervezte a műkincsek szakszerű és költséges restaurálását, hogy hosszú távon megőrizhesse az egyedülálló kulturális értékeket a következő nemzedékek számára. A Fertő-Hanság Nemzeti Park projekthez majd 6 ezer hektár területet bocsátott rendelkezésre.

2003-ban visszaszerezte a magyar államtól az annak idején a Szovjetunióba elhurcolt Esterházy-könyvtár egy részét. 47 év után ekkor lépett először újra magyar földre.

"Fantasztikus boldogság a hazámat újra látni, és magyarul beszélgetni."

Mikor 2002-ben visszavonult az ügyektől, Melinda nemcsak elhunyt férje végakaratát teljesítette, de a hitbizomány alapítójának, I. Esterházy Pálnak akaratát is. Herceg Esterházy Pálné Ottrubay Melinda az elhivatott, kiváló táncművész, a hű társ és a karizmatikus asszony május 24-én lett volna 100 éves. 2014. augusztis 28-án hunyt el, Kismartonban. 

Az alapítványok megteremtették a hatalmas Esterházy-örökség megőrzésének gazdasági feltételeit, és a mai napig eredményesen végzik értékteremtő és jövőbe mutató tevékenységüket a kultúra, a mezőgazdaság, az erdészet, a borászat és az ingatlanfejlesztés területén. A hercegné még visszavonulása előtt gondoskodott róla, hogy az alapítványok és a vállalkozások zökkenőmentesen tovább tudjanak működni nélküle is.

(A cikkben felhasznált archív anyagok az Arcanum gyűjteményéből származnak, az idézett részeknél megtartottuk az eredeti írásmódot és központozást.

A képeket az Esterhazy Privatstiftung bocsátotta rendelkezésünkre. A fotók kizárólag az ő írásos engedélyével használhatók fel.)

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Ragályi Elemér, Cserhalmi György, Molnár Piroska és további hetven művész emelt szót az SZFE ügyében

Az Emmy- és Kossuth-díjas operatőr, filmrendező, Ragályi Elemér kezdeményezésére született nyílt levél aláírói arra kérik Semjén Zsoltot, hogy vonja vissza a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakításáról szóló törvényjavaslatot. FRISSÍTVE!
Színház

Újabb nyílt levél az SZFE modellváltásáról szóló törvény kapcsán

Több mint hetven színész, rendező, színházi művész támogatta aláírásával a Színművészeti Egyetem modellváltását lehetővé tevő törvényt.
Klasszikus

Elhunyt Ida Haendel, az egykori csodagyerek, akinek Sibelius gratulált

Lengyelországban született, háromévesen felfedezték zenei tehetségét. Kanadában élte le élete jelentős részét. Sibelius levélben gratulált neki a hegedűversenyének előadásáért.
Színház

Szabó Magda: Régimódi történet – online közvetítés

A Tasnádi Csaba által rendezett történet visszarepít a múltba, ahol hasonló problémákkal küzdöttek Szabó Magda hősei, mint a mostaniak, csak szebb ruhákban.
Színház

Megszavazta az Országgyűlés az SZFE modellváltását

Az Országgyűlés július 3-án döntött a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslatról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Kezdőket és profikat is vár a Duda Éva Társulat nyári workshopja

A Duda Éva Társulat első alkalommal rendezi meg nyolc napon át tartó intenzív kurzusát augusztus 1. és 8. között, amelyre kezdőket, haladókat és profi táncosokat is várnak.
Tánc ajánló

A Cirkusz az Éjszakában zárja a Müpa online közvetítéssorozatát

A Recirquel előadása június 28-án 19 órától első alkalommal látható teljes egészében online.
Tánc ajánló

Hazai és nemzetközi néptánc kavalkáddal készül a Nemzeti Táncszínház

A flamenco, a tangó, a kortárs és a hagyományőrző magyar táncok töltik be a Millenárist július 16. és 23. között a Nemzeti Táncszínház nyáresti, szabadtéri táncestjein, a TáncParkon.
Tánc interjú

Misztikus terek, avagy visszatérés a képzőművészethez – Gergye Krisztián festményeiből nyílik kiállítás Kőszegen

A hazai kortárs színház- és táncművészet kiemelkedő alkotója ezúttal új oldalát mutatja meg: festőként lép elő a Levitációk című tárlaton, amelyen főként a karantén idején született alkotásaiból láthatunk válogatást. A Kőszegi Várszínház kiállításának megnyitóját június 21-én, vasárnap 18.00 órakor tartják a Jurisics-vár lovagtermében.