Tánc

Román Sándor: Leonardo zseni volt, de nem tudós

2015.04.14. 06:58
Ajánlom
A színpadon repkedő modern drónok meg nem valósult futurisztikus szárnyakat szimbolizálnak az Én, Leonardo című új ExperiDance-produkcióban. A plakáton tűzpiros Ferrariból kilépő karrierista főhős a reneszánsz zseni jelenkori újragondolása. Román Sándor táncelőadásával a Milánói Világkiállításon is komoly nemzetközi érdeklődésre számíthat.

- A köztudatban élő, általános Leonardo da Vinci-képet, a sokoldalú, korát meghaladó, találmányairól ismert polihisztor alakját erősen átírják az új produkcióban. Életének milyen rejtett oldalára világítanak rá?

- Az általános közvélekedés szerint valóban egy polihisztor zseniről van szó, akinek a találmányai mégsem valósulhattak meg. A valódi siker elkerülte, mert azt kevesen tudják róla, hogy sokrétű érdeklődése mellett az egzakt részletekre már nem mindig figyelt oda. Jövőbe mutató felfedezései csak papíron maradtak fenn, mert munkái sokszor egy kíváncsi megfigyelő kissé felszínes tapasztalatából táplálkoztak, nem pedig a tudományból.

- A sajtótájékoztatón kifejezett izgalmas és különleges anekdotákat, életrajzi elemeket osztottak meg Meskó Zsolt rendezővel közösen. Ilyen komoly előtanulmányokat folytattak Leonardoval kapcsolatban?

- Igen, alaposan utána olvastunk a főszereplőnek, az alkotást egy komoly lexikális munka előzte meg, ami elsőre nekünk is csalódást okozott. Legalábbis ahhoz a tudóshoz képest, akit korábban Leonardoként ismertünk. Aki ma őt csak a tudományos nagysága felől közelíti meg, az bizonyos értelemben hamis képet fest. A zsenialitásáról szóló történetek csak ideák formájában léteznek, amit ma már erősen torzítva látunk. Közelebb lépve kiderül, hogy kíváncsi és kreatív ember volt, de közel sem annyira sikeres, mint ahogy manapság hivatkozunk rá.

- Nem félnek tehát megmutatni a gyengébb, emberi oldalát sem. Mi okozta a sikertelenségeit?

- Az, hogy nem szánt elég időt a tételek tudományos bizonyítására. A festészetben és az anatómiában tényleg fantasztikus dolgokat vitt véghez, de a repülésre alkalmas szárnyakat például hiába tervezte meg. A leírásaiban a felhajtóerővel már nem foglalkozott, hiszen a matematikában nem volt annyira jártas. Rengeteg dolog érdekelte őt, de mintha jellemzően nem vitte volna végig saját gondolatmenetét a megvalósításig. Zseni volt, de mégsem tudományos. Tanítványai a halála után megpróbálták rendszerezni azt az átláthatatlan univerzumot, amit maga után hagyott, de nem volt egyszerű feladatuk, mert ráadásul összes munkáját tükörírással írta, tehát bal kézzel jobbról visszafelé.

- Az ExperiDance modern feldolgozásában egy fiatal és egy idős Leonardo is megjelenik majd. Egyben pedig a modern kor karrierre törekvő embertípusaként láttatják, aki körül a legújabb technológia drónjai röpködnek.

- A két különböző korú főszereplővel a művész igazi arcát kívánjuk bemutatni táncban. A fiatal sikerre éhes, karrierista Leonardo gyakran hoz hirtelen, meggondolatlan döntéseket, ennek pedig zsenialitása és művészete látja kárát. Idősebb énje ennek az életstílusnak tart tükröt, és híres művének, az Utolsó vacsorának befejezésekor szembesül saját tékozlásával. A hadi iparban használt drón technológiával a repülés modern elemére utalunk, ami egy látványos színpadképként jelenik meg a show-ban.

- A tizenöt éves ExperiDance egyik sikerének titka, hogy a művészi szempontok mellett a nagyon tudatos brandépítésre is figyelmet fordít, és ezt nem csak az alkotásban, hanem a nemzetközi piacon is kamatoztatja. Így volt ez a Leonardo-darab esetében is?

- Az előadás megtervezése az ExperiDance-nél egy több tényezős összművészeti munka, amiben a rendező és koreográfus mellett a producernek, Vona Tibornak is fontos szerep jut. Az új darab kapcsán egyaránt mérlegelnünk kellett a hazai és külföldi nézői igényeket, hiszen az ExperiDance-nek már volt egy olasz témájú előadása korábban, a Szenvedélyem, Velence. A Leonardo-darab ötlete Manfred Schweigkofler olasz rendezőtől származik, és az előadás első verzióját a 2015-ös Milánói Világkiállítás egyik fő attrakciójaként készítettük el múlt év októberében. Azért született meg idén tavasszal egy szinte teljesen új előadás, mert a világkiállításon hamarosan szintén fellépő Cirque du Soleil váratlanul bejelentette, ingyen előadásokat tartanak majd Milánóban. Ez teljesen átrendezte a piaci viszonyokat és a mi darabunkat is.

- Hogyan lehet ilyenkor művészi és piaci értelemben egyensúlyozni, továbblépni?

- Az egyértelmű volt, hogy egy világhírű társulat ingyenes előadásaival nem kelhetünk versenyre. Ugyanakkor továbbra is szerettünk volna ezen a fontos eseményen előadásainkkal jelen lenni, és ezen keresztül újabb külföldi meghívásokra pályázni. Az első, hagyományosabb verziót, mely inkább a külföldi elvárásoknak kívánt megfelelni, egy művészileg szabadabb, saját koreográfusi stílusomhoz közelebb álló, új koncepció követte. Ebből született meg idén áprilisra az Én, Leonardo című előadás, de az még nem dőlt el, melyik produkcióval tudunk majd Milánóban fellépni. A magyarországi bemutató április 17-én lesz a RaM Colosseumban.

- Mit tapasztal, miben különbözik egy nemzetközi turné és egy magyarországi előadássorozat?

- Saját magam és a társulatom számára is azért fontos az európai jelenlét, mert a külföldi vendégelőadások során látjuk azt, hogy kint egészen eltérő elvárásrendszer működik. Ez egyfajta minőségbiztosítást jelent számunkra: a sokféleségnek és minőségnek is meg kell felelni a külföldi nagy színházaknál. Ezek a folyamatok itthon máshogy zajlanak, a nézők más szempontokat vesznek figyelembe. Az én táncosaim azonban mindkét terepen versenyképesek, és mind hazánkban, mind nemzetközi színpadon megtanultak  helytállni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Színház

A darab, ami egyszerre hat intellektusra, rekeszizmokra és könnycsatornákra

A 2020-2021-es évad első bemutatója Peter Shaffer Amadeusa a József Attila Színházban. Ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Koltai M. Gáborral a darabról.
Könyv

A férfi, aki tipográfiailag is vicces – Kőhalmi Zoltán a Kult50-ben

A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit – avagy 101 hulla Dramfjordban frappáns című kötetével tette meg első lépését Kőhalmi Zoltán az irodalmi életben. A humorát eddig elsősorban a színpadon és a címlapon bizonyító stand-upos formabontó könyvet hozott létre.
Színház

Elhunyt Verebély Iván

A színész halálhírét a Centrál Színház jelentette be.
Jazz/World

Elhunyt Juliette Gréco, akinek Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre írt dalszöveget

Kilencvenhárom éves korában szerdán meghalt Juliette Gréco, a francia sanzon nagyasszonya, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója - közölte családja az AFP francia hírügynökséggel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Online közvetíti előadásait a Fővárosi Nagycirkusz

Szombat délutánonként élőben követhetjük a Fővárosi Nagycirkusz előadásainak online közvetítését.
Tánc hír

Tisztújítást tartottak a Magyar Táncművészek Szövetségében

A Magyar Táncművészek Szövetségének közgyűlésén ötödik alkalommal választotta meg a tagság újabb három évre elnöknek Mihályi Gábort, a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjét és társelnöknek Kiss Jánost, a győri Magyar Táncfesztivál igazgatóját - adta hírül a szakmai és érdekvédelmi szövetség.
Tánc magazin

Nevetve sírni, sírva nevetni – Cacti a Nemzeti Balett előadásában

A kaktuszok nem sírnak. Legalábbis egyikünk sem találkozott még könnyező tüskékkel – vagy mégis? A világhírű svéd koreográfus, Alexander Ekman Cacti című darabja csontig-velőig hatoló őszinteséggel mutatja be a kortárs tánc világát, humoros és fájdalmasan pontos képet adva arról, mennyire fontos számunkra a művészet „értelmezése”. Néha lényegesebb, mint a művészet maga. Ekman legsikeresebb koreográfiája a Magyar Nemzeti Balett tolmácsolásában érkezik Budapestre.
Tánc ajánló

Alexander Ekman svéd koreográfus indítja az Opera új évadát

A világhírű alkotó egyik legnépszerűbb műve, a Cacti a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Állami Operaház első bemutatója szeptember 11-én látható az Eiffel Műhelyházban.
Tánc hír

Átadták az idei Lábán Rudolf- és Halász Péter-díjakat

Augusztus 31-én a Trafóban immár 15. alkalommal hirdették ki a legjobb hazai kortárs táncprodukciókat elismerő díjat, valamint a színházi alkotókat méltató elismerést.