Tánc

Róna Viktor 20 éve nincs velünk

2014.01.15. 22:29
Ajánlom
1994. január 15-én hunyt el Budapesten a Kossuth- és Liszt-díjas balettművész, érdemes és kiváló művész.

Budapesten született 1936. augusztus 17-én. Művészcsaládból származott: édesapja színész, édesanyja operett primadonna, vidéki színházak kedvelt színésznője volt. Róna Viktor színpadi pályafutása már kétéves korában elkezdődött, később gyermekszínészként rádióban és filmen is többször szerepelt. Nyolcévesen vették fel az operaház balettiskolájába, 1950-ben lett az Állami Balettintézetben Nádasi Ferenc növendéke. Ugyanebben az évben, tizennégy évesen lett a Magyar Állami Operaház szerződött tagja, olyan darabokban dicsérték kiemelkedő alakítását, mint a Diótörő és a Párizs lángjai. A diploma megszerzését követően Leningrádba ment, ahol életre szóló barátságba került a később szintén világhírűvé vált Rudolf Nurejevvel.

Róna Viktor az Operaház társulatának tagjaként már az ötvenes években is eljuthatott külföldre. 1961-ben volt az első önálló meghívása: Orosz Adéllal vett részt a Picasso nyolcvanadik születésnapjára rendezett nizzai gálaesten. A következő évben a londoni Covent Gardenben is bemutatkozhatott Margot Fonteyn, a világhírű angol primabalerina partnereként. London után az Egyesült Államok, majd az akkori Nyugat- és Kelet-Németország következett, a klasszikus szerepekben mindenütt megcsillantotta művészi és technikai kvalitásait.

1974-től 1980-ig vezető táncosa, balettmestere és koreográfusa volt a Norvég Nemzeti Balettnek. Hazatérése után, 1980-ban abbahagyta a táncot, ahogy egy interjúban elmondta: "Spartacusként, keresztre feszítve haltam meg az Operaház színpadán". A világot jelentő deszkáknak azonban nem fordított teljesen hátat: több esztendőn keresztül külföldön dolgozott, többek között a párizsi nagyopera egyik vezető balettmestere, a milánói Scala balettigazgató-helyettese, Tokióban vendégprofesszor volt, tanított Bonnban, Stockholmban, Berlinben, Cannes-ban és Kölnben is.

1991-ben újra a budapesti Operaházba hívták: az ő rendezésében és koreográfiájával került színpadra a Csipkerózsika. Tervbe vette még A hattyúk tava szakszerű átdolgozását is, ám betegsége ezt már nem tette lehetővé. A csodálatosan gazdag művészpálya 1994. január 15-én végleg véget ért.

Róna Viktor pályafutása alatt eltáncolta a klasszikus-romantikus balettek és a kortárs alkotások szinte valamennyi főszerepét. Volt Herceg a Diótörőben, Mercutio a Rómeó és Júliában, címszereplő a Spartacusban, Királyfi A fából faragott királyfiban, James A szilfidben, Orion a Sylviában, Albert a Giselle-ben, Siegfried a Hattyúk tavában. Gyönyörűen kimunkált felsőtesttartás és kézgesztusok, biztos technika, elegáns színpadi magatartás jellemezte. Művészetét több kitüntetéssel ismerték el: 1963-ban Liszt-, 1965-ben Kossuth-díjat kapott, 1972-ben lett érdemes, 1976-ban kiváló művész, 1968-ban a finn Fehér Rózsa lovagrend tulajdonosa. 1994 januárjában, halála előtt két nappal megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Szabadon hozzáférhető Sára Sándor hét emblematikus filmje

A közelmúltban elhunyt Sára Sándor emléke előtt tisztelegve, hét emblematikus filmjét mától 20 napon át szabadon elérhetővé teszi a Magyar Nemzeti Filmalap.
Klasszikus

RENDKÍVÜLI: Ázsiai turnéra indulunk a Concerto Budapesttel

Három nagyvárosba, Bangkokba, Fucsouba és Sanghajba kísérjük el a világhírű magyar szimfonikus zenekart, amely többek között Bartók mesterművével, a Concertóval a bőröndben utazik.
Zenés színház

A János vitéz az Operettszínházban – negyven év után

Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz novemberben tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. Szeptember 30-án sajtónyilvános olvasópróbával vette kezdetét a munka, ahol számos érdekesség kiderült az előadásról és az alkotógárdáról.
Klasszikus

Kicsoda Hildur Guðnadóttir, a Joker zeneszerzője?

Egy nő a férfidominálta zeneszerzőszakmában, aki a Chernobyl után a Joker eredeti filmzenéjével új színt hoz a film világába.
Zenés színház

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Megmentenek minket a lájkok a katasztrófáktól? – Jön a Duda Éva Társulat jubileumi előadása

November 4-én és 5-én új bemutatóval, harsány fináléval ünnepli tizedik évfordulóját a Duda Éva Társulat. A Wonderland című darabot a Trafóban játsszák majd. A jubileum kapcsán pedig azt is elárulták, mik voltak a legfontosabb pillanatai az elmúlt tíz évnek.
Tánc ajánló

Sztravinszkij katonája kortárs táncosan mozdul meg

A PR-Evolution Dance Company ezúttal A katona történetét, Sztravinszkij táncos mesejátékát adaptálja kortárs táncszínpadra. Az előadás október 11-én beavató táncszínházi programként debütál, később kerül a felnőttközönség elé.
Tánc collective dope

Mi történik, ha egy kortárs táncost összeszabadítunk egy breaktáncossal?

A szabadságuk összeadódik. A Collective Dope (D)open your move elnevezésű, október 4-ei estjén a kortárs- és az urban táncszcéna találkozott és lépett egyással reakcióba, amiből teljesen új, életképes minőségek születtek.
Tánc portré

A tökéletességre törekszik – Balázsi Gergő Ármin

Nemcsak szerepeiben kiváló danseur noble, a való életben is hercegi magasztosságot áraszt a Magyar Nemzeti Balett vezető szólistája, Balázsi Gergő Ármin, aki fiatal kora ellenére elismerések egész sorával büszkélkedhet. A Junior Prima Díj eddigi kemény munkáját és kitartását igazolja vissza.
Tánc a létezés eufóriája

Cuhorka Emese: "Az érdekel, hogy mit jelent belakni a testemet"

Fahidi Éva kilencvenéves holokauszt-túlélő mellett Cuhorka Emese a főszereplője annak a Sóvirág című előadásnak, amelynek a próbafolyamatát rögzíti A létezés eufóriája című, többszörösen díjazott dokumentumfilm. A kortárs táncos Emesével arról beszélgettünk, hogyan élte meg ezt a sajátos próbafolyamatot, és miként kezdett el prózai előadásokban dolgozni.