Tánc

Rugalmas balettszínpad és ami alatta van

2015.09.02. 07:32
Ajánlom
A színpadon az előadások előtt, közben és után láthatatlanul, hangtalanul végzik munkájukat a díszítők, színpadmesterek, hogy a néző a balettelőadás közben változatos helyszínekre, varázslatos tájakra utazhasson. Hogyan zajlik a kulisszák mögötti munka, mit kell tudni az ország legnagyobb színházának szcenikájáról, és milyen akadályokat kell leküzdenie a színpadon dolgozóknak? MAGAZIN

A Magyar Állami Operaház előadásainak sikerében nemcsak a kreatív alkotóknak és előadóknak, hanem a színpad hátterében dolgozó szakembereknek is nagy szerep és felelősség jut. A színpad 634 négyzetméteres összterületén több tucat díszítő készíti elő és cseréli az egyes színeket, a felvonásokat megjelenítő díszleteket, miközben a színpadmesterek teljes koncentrációval felügyelik az előadást és a színpad működését.

A színpad fölött az épület legnagyobb magassága 48 méter, a színpad belmagassága 25 méter, gombnyomásra mozgatható, színpadszintig felhúzható zenekari árka alapállásban 2 méter mély, 15-17 méter széles, a világítási hídja 9,5 méter magasságig kinyitható, ezzel hazánk legnagyobb színpadaként tartják számon.

Magyar Állami Operaház

Magyar Állami Operaház (Fotó/Forrás: Nagy Attila)

„Nekünk a nap nem az esti előadással kezdődik, mi korán reggel kezdünk, késő este végzünk. Munkánkban a logisztikának nagy szerepe van, mert állandóan más és más előadást tartunk.” - meséli Kőműves József színpadfelügyelő.

„A Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban összesen több mint háromszáz előadást tartunk évente, külső díszletraktárokból hozzuk-visszük a díszleteket, heti három-négy alkalommal cserélgetjük a darabokat. Délelőtt tíz órakor kezdődnek a díszletes és jelzéses próbák. A darab jellegétől függ, hogy milyen díszlettípust használunk, a balett esetében leggyakrabban a bekötött díszletek jellemzőek; trégerekbe rögzített fix és gurulós elemeket alkalmazunk, melyeket ötvenhárom trégerrel, hetvenkettő ponthúzóval mozgatunk és illesztünk a helyükre. A géprendszer bonyolult, de a föl-le mozgásra előre beprogramozható, így pillanatok alatt színt lehet váltani, amely a balett esetében különösen fontos. Az emelvényekre lépcsőn lehet felmenni, amelyek előre legyártott speciális díszletek. Szintén kiemelten fontos a próbán ezeknek a díszleteknek a bejárása, a térben és mozgás közben történő betáncolása a balettművészek által.”

Magyar Állami Operaház

Magyar Állami Operaház (Fotó/Forrás: Herman Péter)

A veszélyforrást gyakran az utcák közötti rések jelentik. Ahol nem mozognak az elemek, ott a réseket fémlemezekkel szüntetik meg, hogy elkerüljék a baleseteket. Ekkora elemek mozgatásánál a precizitás, a reakcióidő és felelősségtudat meghatározó tényezők a díszletépítő munka során: „Néhány évvel ezelőtt az egyik balettelőadás során a vezető táncos lába beszorult a lefelé mozgó utca alá, és bár megsérült, szerencsére még sikerült időben leállítani a színpadelemet.”

A színpadot tizenkét díszletmozgatói utca osztja fel, egy utca tizenkét méter hosszú és három méter széles, ezek párhuzamosak a rivaldával. Így lehetőség nyílik arra, hogy a teljes színpadot fölfelé és lefelé is mozgatni lehessen, utcáként külön-külön vagy akár egyszerre az egész színpad lesüllyeszthető. Ezeknek a segítségével 10 %-osan emelkedő ferde színpadot is elő lehet állítani szükség szerint, azonban ezt Magyarországon balettelőadások esetében nem használják. A moszkvai Nagyszínházban 5 %-os színpademelkedést alkalmaztak korábban, ami nagy kihívást jelentett a művészeknek, hiszen úgy jelentősen nehezebb táncolni, mint a vízszintes színpadon.

Magyar Állami Operaház

Magyar Állami Operaház (Fotó/Forrás: Csibi Szilvi)

Balettelőadások esetében a színpad sajátossága, hogy balettpadlót raknak le. A balettpadló nem azonos a balettszőnyeggel, az csupán annak legfelső rétege. A balettpadló két centiméter vastag és hét méterszer egy méteres elemekből áll, amelyek egymás mellé helyezve egy teljesen sík színpadot alkotnak. A balettpadló specialitása, hogy többek között szivacsból álló puhább rétegekből épül fel, ami rugalmassá teszi azt, és ezzel megelőzi a táncosok sérüléseit. A balettpadlót végül fekete, fehér vagy a darabhoz igazodó festett balettszőnyeggel fedik be.

„A balettpadló alkalmazásakor nem mozgatjuk az utcákat, bár két darabban a Giselle-ben és a Diótörőben a dramaturgia megkívánja a süllyesztő használatát. Az Egérkirály és Giselle hirtelen előtűnésekor a balettpadlót kivágjuk azon a részen, ahol használjuk a süllyesztőt.”

Magyar Állami Operaház

Magyar Állami Operaház (Fotó/Forrás: Csillag Pal)

Minden darabnál más a díszlet összeállítása: van amelyik másfél nap munkát követel, van, amikor nyolc órát vesz igénybe, ezért a műsortervet ehhez igazodva alapos előkészítéssel kell összeállítani, hogy az előadás előtt még a délelőtti próba is beleférjen. „A műsorterv már két évre előre elkészül. Nagyon alapos, sok időt igénylő megbeszélés szükséges, amelyen a főigazgató, a művészeti tárak vezetői és a műszak is képviselteti magát. Amíg a műsorterv megszületik, részletesen végigvesszük, hogy az előadások, hogyan kövessék egymást. Az Opera repertoárszínház, ami azt jelenti, hogy hivatalosan három-négy óra alatt alkalmasnak kell lennie az egyes darabok közötti díszletváltásra. Ez például a Rómeó és Júlia vagy a Makrancos Kata esetében szinte lehetetlen előkészítés nélkül, hiszen önmagában a világítás összeállítása, a lámpák bekötése is több időt vesz igénybe. Létezik egy alapkoncepció a műsortervezésben, amit a balett részéről Solymosi Tamás, balettigazgató határoz meg, ezt a tervet próbáljuk úgy megvalósítani, hogy az technikailag is működőképes legyen, és ne merüljenek föl időbeli vagy logisztikai problémák.” - hangsúlyozza a színpadfelügyelő.

A díszletek nagysága és az díszletelemek száma határozza meg a darabok előkészítésének nehézségi fokát. A lámpabekötés ideje szintén minden előadásnál más és más, annak időtartamát a világítástervezők és koreográfusok által megálmodott alkotás határozza meg. A hattyúk tavában sokkal több lámpa kerül bekötésre, mint a Karamazov testvérek esetében, ahol a lámpabekötés ideje és a darab bevilágítása nyolc, míg a díszletek összeállítása mindössze csak két órát vesz igénybe. Mivel az egyes képek gyorsan követik egymást, valamint kevés idő van a felvonások, színek összeállítására, a hátsószínpadon és az utcák belsejében is tárolnak díszleteket, így lehetővé válhat a maximum két-három perces gyorsváltás az egyes színek között. Gyakori a nyíltszíni átrendezés is, ami a nézők szeme előtt történik, jelmezbe öltözött műszaki dolgozókkal.

Magyar Állami Operaház

Magyar Állami Operaház (Fotó/Forrás: Csibi Szilvi)

A Rómeó és Júlia és a Makrancos Kata színpadtechnikailag rendhagyó daraboknak számítanak a darabrepertoárban. Ezekben az előadásokban több gurulós díszletelem is van, ami speciális felkészülést igényel, ezért nem lehet három-négy óra alatt elkészülni a díszlet összeállításával. Ekkor hívják segítségül a közel 252 négyzetméter nagyságú hátsószínpadot, amire a forgószínpadot helyezik el, összeállítják a gurulós elemeket, beállítják a kezdő képet, majd ezt követően állítják be a világítást. A Rómeó és Júliában nincsen balettpadló, itt gyakori az utcahasználat, a bálterem ennek segítségével készül el. Az utcába rejtett elemeket, lépcsőt, korlátokat a takarásban villámgyorsan állítják be úgy, hogy a sötétben 26 ember elképesztő sebességgel és teljes csöndben dolgozik, miközben előtérben az előadás zajlik. A hatalmas és látványos változásokból a néző azonban semmit sem vehet észre, őt már csak egy tökéletesen megváltozott, rögzített színpadkép fogadja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Ők kapták idén a Junior Príma Díjakat a színház- és filmművészet kategóriában

Hat fiatal művész vehette át a Junior Prima Díjat a színház- és filmművészet kategóriában szeptember 22-én, a Haris Parkban. Az elismerést és az azzal járó pénzjutalmat Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója nyújtotta át a 62 jelölt közül kiválasztott fiatal tehetségeknek.
Klasszikus

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Vizuál

2019 legfantasztikusabb fotói - és a mögöttük álló történetek - Galéria

Nemcsak a felvételeket, hanem a mögöttük meghúzódó problémákat és történeteket is megosztjuk!
Klasszikus

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Zenés színház

„Káros az elitizmus” – interjú Philipp Györggyel

Philipp György a zenés színházi élet megkerülhetetlen kakukktojása. Formabontó és gondolatokat provokáló előadásaival a partvonalról céloz a dolgok közepébe. Karmester, énekes és rendező. Októberben az Artus társulattal készült Minden (is) című produkciójához zeneszerzőként járult hozzá.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Online közvetíti előadásait a Fővárosi Nagycirkusz

Szombat délutánonként élőben követhetjük a Fővárosi Nagycirkusz előadásainak online közvetítését.
Tánc hír

Tisztújítást tartottak a Magyar Táncművészek Szövetségében

A Magyar Táncművészek Szövetségének közgyűlésén ötödik alkalommal választotta meg a tagság újabb három évre elnöknek Mihályi Gábort, a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjét és társelnöknek Kiss Jánost, a győri Magyar Táncfesztivál igazgatóját - adta hírül a szakmai és érdekvédelmi szövetség.
Tánc magazin

Nevetve sírni, sírva nevetni – Cacti a Nemzeti Balett előadásában

A kaktuszok nem sírnak. Legalábbis egyikünk sem találkozott még könnyező tüskékkel – vagy mégis? A világhírű svéd koreográfus, Alexander Ekman Cacti című darabja csontig-velőig hatoló őszinteséggel mutatja be a kortárs tánc világát, humoros és fájdalmasan pontos képet adva arról, mennyire fontos számunkra a művészet „értelmezése”. Néha lényegesebb, mint a művészet maga. Ekman legsikeresebb koreográfiája a Magyar Nemzeti Balett tolmácsolásában érkezik Budapestre.
Tánc ajánló

Alexander Ekman svéd koreográfus indítja az Opera új évadát

A világhírű alkotó egyik legnépszerűbb műve, a Cacti a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Állami Operaház első bemutatója szeptember 11-én látható az Eiffel Műhelyházban.
Tánc hír

Átadták az idei Lábán Rudolf- és Halász Péter-díjakat

Augusztus 31-én a Trafóban immár 15. alkalommal hirdették ki a legjobb hazai kortárs táncprodukciókat elismerő díjat, valamint a színházi alkotókat méltató elismerést.