Tánc

Rugalmas balettszínpad és ami alatta van

2015.09.02. 07:32
Ajánlom
A színpadon az előadások előtt, közben és után láthatatlanul, hangtalanul végzik munkájukat a díszítők, színpadmesterek, hogy a néző a balettelőadás közben változatos helyszínekre, varázslatos tájakra utazhasson. Hogyan zajlik a kulisszák mögötti munka, mit kell tudni az ország legnagyobb színházának szcenikájáról, és milyen akadályokat kell leküzdenie a színpadon dolgozóknak? MAGAZIN

A Magyar Állami Operaház előadásainak sikerében nemcsak a kreatív alkotóknak és előadóknak, hanem a színpad hátterében dolgozó szakembereknek is nagy szerep és felelősség jut. A színpad 634 négyzetméteres összterületén több tucat díszítő készíti elő és cseréli az egyes színeket, a felvonásokat megjelenítő díszleteket, miközben a színpadmesterek teljes koncentrációval felügyelik az előadást és a színpad működését.

A színpad fölött az épület legnagyobb magassága 48 méter, a színpad belmagassága 25 méter, gombnyomásra mozgatható, színpadszintig felhúzható zenekari árka alapállásban 2 méter mély, 15-17 méter széles, a világítási hídja 9,5 méter magasságig kinyitható, ezzel hazánk legnagyobb színpadaként tartják számon.

Magyar Állami Operaház

Magyar Állami Operaház (Fotó/Forrás: Nagy Attila)

„Nekünk a nap nem az esti előadással kezdődik, mi korán reggel kezdünk, késő este végzünk. Munkánkban a logisztikának nagy szerepe van, mert állandóan más és más előadást tartunk.” - meséli Kőműves József színpadfelügyelő.

„A Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban összesen több mint háromszáz előadást tartunk évente, külső díszletraktárokból hozzuk-visszük a díszleteket, heti három-négy alkalommal cserélgetjük a darabokat. Délelőtt tíz órakor kezdődnek a díszletes és jelzéses próbák. A darab jellegétől függ, hogy milyen díszlettípust használunk, a balett esetében leggyakrabban a bekötött díszletek jellemzőek; trégerekbe rögzített fix és gurulós elemeket alkalmazunk, melyeket ötvenhárom trégerrel, hetvenkettő ponthúzóval mozgatunk és illesztünk a helyükre. A géprendszer bonyolult, de a föl-le mozgásra előre beprogramozható, így pillanatok alatt színt lehet váltani, amely a balett esetében különösen fontos. Az emelvényekre lépcsőn lehet felmenni, amelyek előre legyártott speciális díszletek. Szintén kiemelten fontos a próbán ezeknek a díszleteknek a bejárása, a térben és mozgás közben történő betáncolása a balettművészek által.”

Magyar Állami Operaház

Magyar Állami Operaház (Fotó/Forrás: Herman Péter)

A veszélyforrást gyakran az utcák közötti rések jelentik. Ahol nem mozognak az elemek, ott a réseket fémlemezekkel szüntetik meg, hogy elkerüljék a baleseteket. Ekkora elemek mozgatásánál a precizitás, a reakcióidő és felelősségtudat meghatározó tényezők a díszletépítő munka során: „Néhány évvel ezelőtt az egyik balettelőadás során a vezető táncos lába beszorult a lefelé mozgó utca alá, és bár megsérült, szerencsére még sikerült időben leállítani a színpadelemet.”

A színpadot tizenkét díszletmozgatói utca osztja fel, egy utca tizenkét méter hosszú és három méter széles, ezek párhuzamosak a rivaldával. Így lehetőség nyílik arra, hogy a teljes színpadot fölfelé és lefelé is mozgatni lehessen, utcáként külön-külön vagy akár egyszerre az egész színpad lesüllyeszthető. Ezeknek a segítségével 10 %-osan emelkedő ferde színpadot is elő lehet állítani szükség szerint, azonban ezt Magyarországon balettelőadások esetében nem használják. A moszkvai Nagyszínházban 5 %-os színpademelkedést alkalmaztak korábban, ami nagy kihívást jelentett a művészeknek, hiszen úgy jelentősen nehezebb táncolni, mint a vízszintes színpadon.

Magyar Állami Operaház

Magyar Állami Operaház (Fotó/Forrás: Csibi Szilvi)

Balettelőadások esetében a színpad sajátossága, hogy balettpadlót raknak le. A balettpadló nem azonos a balettszőnyeggel, az csupán annak legfelső rétege. A balettpadló két centiméter vastag és hét méterszer egy méteres elemekből áll, amelyek egymás mellé helyezve egy teljesen sík színpadot alkotnak. A balettpadló specialitása, hogy többek között szivacsból álló puhább rétegekből épül fel, ami rugalmassá teszi azt, és ezzel megelőzi a táncosok sérüléseit. A balettpadlót végül fekete, fehér vagy a darabhoz igazodó festett balettszőnyeggel fedik be.

„A balettpadló alkalmazásakor nem mozgatjuk az utcákat, bár két darabban a Giselle-ben és a Diótörőben a dramaturgia megkívánja a süllyesztő használatát. Az Egérkirály és Giselle hirtelen előtűnésekor a balettpadlót kivágjuk azon a részen, ahol használjuk a süllyesztőt.”

Magyar Állami Operaház

Magyar Állami Operaház (Fotó/Forrás: Csillag Pal)

Minden darabnál más a díszlet összeállítása: van amelyik másfél nap munkát követel, van, amikor nyolc órát vesz igénybe, ezért a műsortervet ehhez igazodva alapos előkészítéssel kell összeállítani, hogy az előadás előtt még a délelőtti próba is beleférjen. „A műsorterv már két évre előre elkészül. Nagyon alapos, sok időt igénylő megbeszélés szükséges, amelyen a főigazgató, a művészeti tárak vezetői és a műszak is képviselteti magát. Amíg a műsorterv megszületik, részletesen végigvesszük, hogy az előadások, hogyan kövessék egymást. Az Opera repertoárszínház, ami azt jelenti, hogy hivatalosan három-négy óra alatt alkalmasnak kell lennie az egyes darabok közötti díszletváltásra. Ez például a Rómeó és Júlia vagy a Makrancos Kata esetében szinte lehetetlen előkészítés nélkül, hiszen önmagában a világítás összeállítása, a lámpák bekötése is több időt vesz igénybe. Létezik egy alapkoncepció a műsortervezésben, amit a balett részéről Solymosi Tamás, balettigazgató határoz meg, ezt a tervet próbáljuk úgy megvalósítani, hogy az technikailag is működőképes legyen, és ne merüljenek föl időbeli vagy logisztikai problémák.” - hangsúlyozza a színpadfelügyelő.

A díszletek nagysága és az díszletelemek száma határozza meg a darabok előkészítésének nehézségi fokát. A lámpabekötés ideje szintén minden előadásnál más és más, annak időtartamát a világítástervezők és koreográfusok által megálmodott alkotás határozza meg. A hattyúk tavában sokkal több lámpa kerül bekötésre, mint a Karamazov testvérek esetében, ahol a lámpabekötés ideje és a darab bevilágítása nyolc, míg a díszletek összeállítása mindössze csak két órát vesz igénybe. Mivel az egyes képek gyorsan követik egymást, valamint kevés idő van a felvonások, színek összeállítására, a hátsószínpadon és az utcák belsejében is tárolnak díszleteket, így lehetővé válhat a maximum két-három perces gyorsváltás az egyes színek között. Gyakori a nyíltszíni átrendezés is, ami a nézők szeme előtt történik, jelmezbe öltözött műszaki dolgozókkal.

Magyar Állami Operaház

Magyar Állami Operaház (Fotó/Forrás: Csibi Szilvi)

A Rómeó és Júlia és a Makrancos Kata színpadtechnikailag rendhagyó daraboknak számítanak a darabrepertoárban. Ezekben az előadásokban több gurulós díszletelem is van, ami speciális felkészülést igényel, ezért nem lehet három-négy óra alatt elkészülni a díszlet összeállításával. Ekkor hívják segítségül a közel 252 négyzetméter nagyságú hátsószínpadot, amire a forgószínpadot helyezik el, összeállítják a gurulós elemeket, beállítják a kezdő képet, majd ezt követően állítják be a világítást. A Rómeó és Júliában nincsen balettpadló, itt gyakori az utcahasználat, a bálterem ennek segítségével készül el. Az utcába rejtett elemeket, lépcsőt, korlátokat a takarásban villámgyorsan állítják be úgy, hogy a sötétben 26 ember elképesztő sebességgel és teljes csöndben dolgozik, miközben előtérben az előadás zajlik. A hatalmas és látványos változásokból a néző azonban semmit sem vehet észre, őt már csak egy tökéletesen megváltozott, rögzített színpadkép fogadja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyen látható a Macskák londoni előadása az online térben

Bemutatásának 40. évfordulóján a The Show Must Go On Youtube-csatornája ingyenesen közvetíti Andrew Lloyd Webber kultikus darabját, a Macskákat.
Plusz

A b(m)űvész embersége – interjú a 110 éve született Rodolfo lányával, Gálvölgyi Judittal

Polgári neve Gross Dezső volt, de Rodolfoként ismerte meg a világ. „Vigyázat, csalok!”, mondta – és csalt. A többi már játék volt és szórakozás. Születésének 110. évfordulója alkalmából lánya, Gálvölgyi Judit segítségével idéztük föl a bűvész és édesapa legendás alakját.
Könyv

Felavatták Tandori Dezső és felesége síremlékét

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, író, műfordító és felesége, Tandori Ágnes síremlékét május 15-én avatták fel Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.
Plusz

Itt a teljes program: magyar művészeket jelentett be a VeszprémFest

Véglegessé vált az idei VeszprémFest programja. A korábban már meghirdetett Tom Jones, Jazz+Az és VeszprémFest Classic koncertek mellett jön az LGT sztárjaival színpadra lépő Zenevonat, a 25 éves jubileumát ünneplő Cotton Club Singers, valamint a Concerto Budapest Snétberger Ferenc és Roby Lakatos közreműködésével.
Színház

Nyári színház négy helyszínen, visszatérnek A Pál utcai fiúk is

Komédiák, bohózatok, visszatérő színésznő, szerelem, mámor, Grund és stand up, mert ehhez van kedvünk. Idén nyáron a Vörösmarty Színház négy helyszínen várja közönségét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

A Magyar Állami Népi Együttes előadásaival nyit a Hagyományok Háza

A május 27-én megnyíló Hagyományok Háza az első előadást az egészségügyi és szociális dolgozóknak ajánlja, a nagyközönség május 29-én nézheti meg először a Kolozsvári piactéren című előadást.
Tánc ajánló

Triple Crown – A magyar balett koronaékszerei

A nyüzsgő nagyvárosok szinte mágnesként vonzzák magukhoz a művészeket, így nem meglepő, hogy a metropoliszokban egymást érik a színházak és társulatok. A hazai táncszakma azonban abban a szerencsés helyzetben van, hogy színtere nem csupán a fővárosra koncentrálódik. Sőt, a vezető társulatok nagy része Budapest közigazgatási határain kívül találta meg otthonát. A Bartók Tavasz nézői pedig a fesztivál első évében nemcsak láthatják a hazai kortárs tánc vezető együtteseit, de mindhárman egy-egy eddig sosem látott, új produkcióval érkeznek.
Tánc videó

Táncfilmmel ünnepli a nyitást Sofia Coppola

Az Oscar-díjas filmrendező a New York City Ballet társulatáról készített rövidfilmet.
Tánc hír

A Recirquel produkciójával nyit újra Ausztria kortárs művészeti központja

A Recirquel Társulat trilógiájának befejező darabjával, a Solus Amorral nyitja meg kapuit május 20-án a kortárs előadóművészet egyik kiemelkedő európai játszóhelye, a Festspielhaus St. Pölten.
Tánc interjú

„Álmomban az Andrássy úton sétáltam” – interjú Kozmér Alexandrával

Huszonnégy éve van a pályán, eltáncolta a balettirodalom legszebb szerepeit, újabban pedig balettmesteri feladatokat is ellát. Kozmér Alexandra a Budapesti Operettszínház új, rendkívüli balettelőadásában mutatja meg, hogy a tánc nem ismer korhatárt.