Tánc

Rugalmas balettszínpad és ami alatta van

2015.09.02. 07:32
Ajánlom
A színpadon az előadások előtt, közben és után láthatatlanul, hangtalanul végzik munkájukat a díszítők, színpadmesterek, hogy a néző a balettelőadás közben változatos helyszínekre, varázslatos tájakra utazhasson. Hogyan zajlik a kulisszák mögötti munka, mit kell tudni az ország legnagyobb színházának szcenikájáról, és milyen akadályokat kell leküzdenie a színpadon dolgozóknak? MAGAZIN

A Magyar Állami Operaház előadásainak sikerében nemcsak a kreatív alkotóknak és előadóknak, hanem a színpad hátterében dolgozó szakembereknek is nagy szerep és felelősség jut. A színpad 634 négyzetméteres összterületén több tucat díszítő készíti elő és cseréli az egyes színeket, a felvonásokat megjelenítő díszleteket, miközben a színpadmesterek teljes koncentrációval felügyelik az előadást és a színpad működését.

A színpad fölött az épület legnagyobb magassága 48 méter, a színpad belmagassága 25 méter, gombnyomásra mozgatható, színpadszintig felhúzható zenekari árka alapállásban 2 méter mély, 15-17 méter széles, a világítási hídja 9,5 méter magasságig kinyitható, ezzel hazánk legnagyobb színpadaként tartják számon.

Magyar Állami Operaház

Magyar Állami Operaház (Fotó/Forrás: Nagy Attila)

„Nekünk a nap nem az esti előadással kezdődik, mi korán reggel kezdünk, késő este végzünk. Munkánkban a logisztikának nagy szerepe van, mert állandóan más és más előadást tartunk.” - meséli Kőműves József színpadfelügyelő.

„A Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban összesen több mint háromszáz előadást tartunk évente, külső díszletraktárokból hozzuk-visszük a díszleteket, heti három-négy alkalommal cserélgetjük a darabokat. Délelőtt tíz órakor kezdődnek a díszletes és jelzéses próbák. A darab jellegétől függ, hogy milyen díszlettípust használunk, a balett esetében leggyakrabban a bekötött díszletek jellemzőek; trégerekbe rögzített fix és gurulós elemeket alkalmazunk, melyeket ötvenhárom trégerrel, hetvenkettő ponthúzóval mozgatunk és illesztünk a helyükre. A géprendszer bonyolult, de a föl-le mozgásra előre beprogramozható, így pillanatok alatt színt lehet váltani, amely a balett esetében különösen fontos. Az emelvényekre lépcsőn lehet felmenni, amelyek előre legyártott speciális díszletek. Szintén kiemelten fontos a próbán ezeknek a díszleteknek a bejárása, a térben és mozgás közben történő betáncolása a balettművészek által.”

Magyar Állami Operaház

Magyar Állami Operaház (Fotó/Forrás: Herman Péter)

A veszélyforrást gyakran az utcák közötti rések jelentik. Ahol nem mozognak az elemek, ott a réseket fémlemezekkel szüntetik meg, hogy elkerüljék a baleseteket. Ekkora elemek mozgatásánál a precizitás, a reakcióidő és felelősségtudat meghatározó tényezők a díszletépítő munka során: „Néhány évvel ezelőtt az egyik balettelőadás során a vezető táncos lába beszorult a lefelé mozgó utca alá, és bár megsérült, szerencsére még sikerült időben leállítani a színpadelemet.”

A színpadot tizenkét díszletmozgatói utca osztja fel, egy utca tizenkét méter hosszú és három méter széles, ezek párhuzamosak a rivaldával. Így lehetőség nyílik arra, hogy a teljes színpadot fölfelé és lefelé is mozgatni lehessen, utcáként külön-külön vagy akár egyszerre az egész színpad lesüllyeszthető. Ezeknek a segítségével 10 %-osan emelkedő ferde színpadot is elő lehet állítani szükség szerint, azonban ezt Magyarországon balettelőadások esetében nem használják. A moszkvai Nagyszínházban 5 %-os színpademelkedést alkalmaztak korábban, ami nagy kihívást jelentett a művészeknek, hiszen úgy jelentősen nehezebb táncolni, mint a vízszintes színpadon.

Magyar Állami Operaház

Magyar Állami Operaház (Fotó/Forrás: Csibi Szilvi)

Balettelőadások esetében a színpad sajátossága, hogy balettpadlót raknak le. A balettpadló nem azonos a balettszőnyeggel, az csupán annak legfelső rétege. A balettpadló két centiméter vastag és hét méterszer egy méteres elemekből áll, amelyek egymás mellé helyezve egy teljesen sík színpadot alkotnak. A balettpadló specialitása, hogy többek között szivacsból álló puhább rétegekből épül fel, ami rugalmassá teszi azt, és ezzel megelőzi a táncosok sérüléseit. A balettpadlót végül fekete, fehér vagy a darabhoz igazodó festett balettszőnyeggel fedik be.

„A balettpadló alkalmazásakor nem mozgatjuk az utcákat, bár két darabban a Giselle-ben és a Diótörőben a dramaturgia megkívánja a süllyesztő használatát. Az Egérkirály és Giselle hirtelen előtűnésekor a balettpadlót kivágjuk azon a részen, ahol használjuk a süllyesztőt.”

Magyar Állami Operaház

Magyar Állami Operaház (Fotó/Forrás: Csillag Pal)

Minden darabnál más a díszlet összeállítása: van amelyik másfél nap munkát követel, van, amikor nyolc órát vesz igénybe, ezért a műsortervet ehhez igazodva alapos előkészítéssel kell összeállítani, hogy az előadás előtt még a délelőtti próba is beleférjen. „A műsorterv már két évre előre elkészül. Nagyon alapos, sok időt igénylő megbeszélés szükséges, amelyen a főigazgató, a művészeti tárak vezetői és a műszak is képviselteti magát. Amíg a műsorterv megszületik, részletesen végigvesszük, hogy az előadások, hogyan kövessék egymást. Az Opera repertoárszínház, ami azt jelenti, hogy hivatalosan három-négy óra alatt alkalmasnak kell lennie az egyes darabok közötti díszletváltásra. Ez például a Rómeó és Júlia vagy a Makrancos Kata esetében szinte lehetetlen előkészítés nélkül, hiszen önmagában a világítás összeállítása, a lámpák bekötése is több időt vesz igénybe. Létezik egy alapkoncepció a műsortervezésben, amit a balett részéről Solymosi Tamás, balettigazgató határoz meg, ezt a tervet próbáljuk úgy megvalósítani, hogy az technikailag is működőképes legyen, és ne merüljenek föl időbeli vagy logisztikai problémák.” - hangsúlyozza a színpadfelügyelő.

A díszletek nagysága és az díszletelemek száma határozza meg a darabok előkészítésének nehézségi fokát. A lámpabekötés ideje szintén minden előadásnál más és más, annak időtartamát a világítástervezők és koreográfusok által megálmodott alkotás határozza meg. A hattyúk tavában sokkal több lámpa kerül bekötésre, mint a Karamazov testvérek esetében, ahol a lámpabekötés ideje és a darab bevilágítása nyolc, míg a díszletek összeállítása mindössze csak két órát vesz igénybe. Mivel az egyes képek gyorsan követik egymást, valamint kevés idő van a felvonások, színek összeállítására, a hátsószínpadon és az utcák belsejében is tárolnak díszleteket, így lehetővé válhat a maximum két-három perces gyorsváltás az egyes színek között. Gyakori a nyíltszíni átrendezés is, ami a nézők szeme előtt történik, jelmezbe öltözött műszaki dolgozókkal.

Magyar Állami Operaház

Magyar Állami Operaház (Fotó/Forrás: Csibi Szilvi)

A Rómeó és Júlia és a Makrancos Kata színpadtechnikailag rendhagyó daraboknak számítanak a darabrepertoárban. Ezekben az előadásokban több gurulós díszletelem is van, ami speciális felkészülést igényel, ezért nem lehet három-négy óra alatt elkészülni a díszlet összeállításával. Ekkor hívják segítségül a közel 252 négyzetméter nagyságú hátsószínpadot, amire a forgószínpadot helyezik el, összeállítják a gurulós elemeket, beállítják a kezdő képet, majd ezt követően állítják be a világítást. A Rómeó és Júliában nincsen balettpadló, itt gyakori az utcahasználat, a bálterem ennek segítségével készül el. Az utcába rejtett elemeket, lépcsőt, korlátokat a takarásban villámgyorsan állítják be úgy, hogy a sötétben 26 ember elképesztő sebességgel és teljes csöndben dolgozik, miközben előtérben az előadás zajlik. A hatalmas és látványos változásokból a néző azonban semmit sem vehet észre, őt már csak egy tökéletesen megváltozott, rögzített színpadkép fogadja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Belenézhetünk Fischer Iván utazószekrényébe

Magyarósi Csaba vlogger a Fesztiválzenekar Müpa-maratonja előtt forgatott az együttessel, még Fischer Iván utazószekrényébe is benézhetett.
Könyv

Elhunyt Tandori Dezső

80 éves korában elhunyt Tandori Dezső író, költő, műfordító, az utóbbi évtizedek irodalmának koronázatlan és különc királya.
Zenés színház

A nép dívája: Renée Fleming 60 éves

Születésnapot ünnepel Renée Fleming, akinek hangját az opera mellett filmekben is gyakran hallani, és nálunk is koncertezett már.
Zenés színház

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.
Jazz/World

Kvíz: Mennyit tudsz a jazzről?

Összeállítottunk egy kérdéssort, hogy letesztelhesd, mennyire vagy otthon az amerikai, európai és magyar jazz múltjában és jelenében! A kérdések többségére megtalálod a választ a Fidelio cikkeiben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc galéria

Gyárépületből lett a tánc új otthona – Bejártuk a Nemzeti Táncszínház frissen átadott épületét

A Nemzeti Táncszínház Millenárison található új épületének exkluzív sajtóbejárásán azt is megtudtuk, hogyan lesz valami szupermodern és korszerű annak ellenére, hogy „régi”.
Tánc interjú

"Leonard Cohen jelen van velünk az egész előadás során"

A Les Ballets Jazz de Montréal együttese egyike a 2019-es Budapest Táncfesztivál külföldi fellépőinek. Dance Me című előadásuk kapcsán Louis Robitaille-t, a társulat művészeti vezetőjét kértük, hogy meséljen Leonard Cohen és a társulat különleges kapcsolatáról és a produkció létrehozásáról.
Tánc ajánló

Da Vinci életéről készült táncelőadás

Az 500 éve elhunyt Leonardo da Vinciről készített táncdarabot Da Vinci mosolya címmel Nemes Zsófia, a PR-Evolution művészeti vezetője.
Tánc ajánló

Reflektorfényben a táncművészet Magyarországon!

Egyedülálló magyarországi bemutatókkal, külföldi és hazai sztárokkal, formabontó előadásokkal készül Közép-Európa egyik legnagyobb tánceseménye, a Budapest Táncfesztivál. Február közepétől két hétig a táncvilág reflektora Budapestre irányul. A nemzetközi kulturális esemény idén a Nemzeti Táncszínház új épületének ünnepélyes megnyitójával veszi kezdetét február 15-én.
Tánc interjú

"A legfontosabb szempont, hogy mire van szüksége egy táncművésznek" - Interjú Ertl Péterrel

Négy év bizonytalanság után elkészült a Nemzeti Táncszínház új otthona a Millenáris Parkban, amit az intézmény nemzetközi rendezvényén, a február 16-án induló Budapest Táncfesztiválon avatnak fel. Ertl Péter igazgatót emellett a tao-változásokról is kérdeztük.