A fülöp-szigeteki Eisa Jocson és a sri lankai Venuri Perera olyan országokból származik, amelyek világszerte munkaerőt exportálnak. Duettjükben a bevándorló női háztartási dolgozók kiszolgáltatottságát mutatják meg: azt a láthatatlanságot, amely az idegen otthonok falai között, gyakran a külvilágtól elszigetelten végzett munkából fakad. A Magic Maids az ő történeteiket erősíti fel, és rámutat a nők kizsákmányolásának hosszú történetére –
a boszorkányüldözésektől a fizetetlen házimunkán át a mai globális gondoskodási válságig.
Jelenet a Magic Maids című táncelőadásból (Fotó/Forrás: Trafó)
A különleges, seprűkkel díszített térben kibontakozó duettben a szóban forgó tárgy szimbolikus: egyszerre hétköznapi takarítóeszköz és a boszorkányok mitikus járműve. Két női archetípust sűrít magába – a boszorkányt és a cselédet –, amelyek ugyanazon hatalmi mátrix két pólusát jelölik ki. Erő és kiszolgáltatottság, rettegett és megvetett, kizsákmányolt és megvádolt: a történelmi előítéletek ma is kísértenek, legyen szó a nők „konyhába utaló” politikai diskurzusokról vagy a nők elleni erőszakról.
Jelenet a Magic Maids című táncelőadásból (Fotó/Forrás: Trafó)
Bár Magyarországon viszonylag kevesen alkalmaznak a globális dél országaiból érkező háztartási dolgozókat, a kérdés mégis égetően aktuális: ki milyen munkát végez, milyen körülmények között, és milyen feltételekkel? Becslések szerint hazánkban akár 63 ezer embert is érinthet a modernkori rabszolgaság.
A Magic Maids a munka–szabadidő összművészeti fókuszprogram részeként látható március 13-án és 14-én 20 órától a Trafóban >>>
Fejléckép: Jelenet a Magic Maids című táncelőadásból (forrás: Trafó)
hírlevél
