Tánc

Szabó Balázs: “Megtisztelő történet ez az életemben”

2016.12.13. 10:30
Ajánlom
A Szabó Balázs Bandája frontembere nemcsak a zenei, de a színházi közegben is otthonosan mozog, hiszen korábban bábszínészként, majd rendezőként és zeneszerzőként számos sikeres alkotást hozott létre. Decemberben a Nemzeti Táncszínház szervezésében a Magyar Állami Népi Együttes Apám ablakából az ég címmel mutatta be az általa írt, rendezett darabot, amihez ráadásul a zenét is ő szerezte.

Az Apám ablakából az ég című előadás története egy apa és fia között létező, sok dimenziós kapcsolatrendszer szövevényes útjait járja végig: a fiú (a férfi) szemszögéből visszapillantva, feltekintve az apára egy nyiladozó elme rajongó rácsodálkozásától a férfivá válás törvényszerű távolodásáig.

- Az elmúlt évek egyik legnépszerűbb alternatív zenekarát vezeted, bátran kísérletezel a műfajokkal, de dalaitok gyakran népzenei alapokon nyugszanak. Milyen kötődésed van a folklórhoz?

Szabó Balázs

Szabó Balázs (Fotó/Forrás: Gyarmati Lili)

- Vidéken születtem, Tetétlen nevű faluban, távolabb az urbánus közegtől, felénk mindennapos volt az énekelgetés, a mesélés, a zene és a tánc - mondhatom, hogy itt kezdődött minden. De ha szigorúan vesszük, akkor Debrecenhez kapcsolódnak az első komolyabb kötődések a folklórhoz, itt volt ugyanis az első saját szervezésű táncházam. Később, mind az utcaszínházi, mind a bábszínházas közegben is rengeteg jó embertől tanulhattam erről a világról. Ezek a találkozások és közös munkák, muzsikák nagyon meghatározóvá váltak aztán a hétköznapi életemben is, értem ezt nem csupán a népzenére, de a természethez való viszonyomra is.

A dalaimban nem kell küzdenem azért, hogy ezen a prizmán keresztül fogalmazzak meg valamit, mert számomra olyanná vált kicsit, mint az anyanyelv, vagy a légzés: néha észre sem veszem, miközben sok zenei rezdülésemben benne van.

- Zeneszerzője és rendezője is vagy a Magyar Állami Népi Együttes Apám ablakából az ég című új bemutatójának. Hogy találtatok egymásra a MÁNÉ-val? Ez az első közös munkátok?

- Ez az első közös munkánk. A legelső impulzus, az ötlet Kelemen Lászlótól, a Hagyományok Háza igazgatójától érkezett, ő keresett meg azzal, hogy lenne-e kedvem dolgozni velük. Az ő kalandos ötletét - mint később megtudtam - az Apám a vadludakkal című dalom inspirálta. Majd elkezdődtek az első beszélgetések, és hamar kiderült, hogy sok a közös bennünk, és hasonló dolgok mozgatnak minket ebben a világban. Aztán nem gondolkodtam sokáig, megszülettek az első dallamok, majd jelenetek, színpadképek, mozdulatok. Néhány héttel később le is ültünk egy asztal köré - akkor már Mihályi Gábor művészeti vezetővel is - és csak meséltem, meséltem, ők pedig látták benne az együttest is és azt mondták, hogy akkor fogjunk bele. Így indult. Én pedig azóta is hálás vagyok a sorsnak, hogy összehozott minket, hogy ilyen emberekkel dolgozhatok, egy ilyen előadáson - őszintén megtisztelő történet ez az életemben.

- Neked zenészként mi a kihívás egy ilyen táncprodukcióban?

A legelső talán az, hogy hogyan lehet elrejteni egy zenét egy tánc mögé úgy, hogy észrevétlen maradjon, akár egy filmzene.

Egyszerűnek hangzik, de nem ennyire könnyű. Ha kell, feszültséget kelt, ha kell, érzelmeket fokoz, öltöztet, elvonatkoztat, megmagyaráz, lecsupaszít, és mégis minden rezdülése érvényes kell legyen a tánc nélkül is. Legtöbbször épp fordítva működöm, a zenével próbálok, próbálunk olyan víziókat, képeket, ábrándokat "rajzolni", ami egy képzelt filmet vetít a hallgatónak, de itt pont az ellenkezője történik. Ugyanakkor vannak pillanatok, ahol nagyon is kikönyököl az előadás ablakán egy zene, gondolok itt a dalokra, vagy olyan jelenetet mozgató ritmusokra, amik magukhoz húzzák a táncot.

Apám ablakából az ég

Apám ablakából az ég (Fotó/Forrás: Nagy Márton)

- Mi volt az eddigi legkülönlegesebb koncerted, ami a legnagyobb élményt jelentette eddig?

- Már most rengeteg olyan koncerttel és helyszínnel áldott meg a sors, hogy lehetetlen egyet is kiemelnem: vártól a kompig, fesztiváloktól a festői falvakig, sok rendhagyó helyszínen és sok muzsikussal hozott össze az élet. Szerencsés embernek tartom magam ebből a szempontból is. És biztos, hogy ez az előadás is, vagy így, vagy úgy, de benne lesz az életem nagy könyvében. Emlékezetes, szép téli esték voltak, amikor íródott, de mondanivalójában, történetében is nagyon erősen kötődik hozzám: személyes ihletettségű, ráadásul ez az első saját előadásom, amit írok is, rendezek is.

Felkeltettük érdeklődését? Váltsa meg jegyét egyszerűen, a Port.hu felületén!

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Vizuál

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!
Plusz

Ők kapták idén a Junior Prima díjakat népművészet és közművelődés kategóriában

A díjátadó rendezvény idén a Docler Irodaházban kapott helyet, ahol a biztonsági előírásokat betartva nyújtotta át a díjakat Árendás Péter, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, valamint Gattyán György, a Docler cégcsoport alapító-tulajdonosa.
Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Tisztújítást tartottak a Magyar Táncművészek Szövetségében

A Magyar Táncművészek Szövetségének közgyűlésén ötödik alkalommal választotta meg a tagság újabb három évre elnöknek Mihályi Gábort, a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjét és társelnöknek Kiss Jánost, a győri Magyar Táncfesztivál igazgatóját - adta hírül a szakmai és érdekvédelmi szövetség.
Tánc magazin

Nevetve sírni, sírva nevetni – Cacti a Nemzeti Balett előadásában

A kaktuszok nem sírnak. Legalábbis egyikünk sem találkozott még könnyező tüskékkel – vagy mégis? A világhírű svéd koreográfus, Alexander Ekman Cacti című darabja csontig-velőig hatoló őszinteséggel mutatja be a kortárs tánc világát, humoros és fájdalmasan pontos képet adva arról, mennyire fontos számunkra a művészet „értelmezése”. Néha lényegesebb, mint a művészet maga. Ekman legsikeresebb koreográfiája a Magyar Nemzeti Balett tolmácsolásában érkezik Budapestre.
Tánc ajánló

Alexander Ekman svéd koreográfus indítja az Opera új évadát

A világhírű alkotó egyik legnépszerűbb műve, a Cacti a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Állami Operaház első bemutatója szeptember 11-én látható az Eiffel Műhelyházban.
Tánc hír

Átadták az idei Lábán Rudolf- és Halász Péter-díjakat

Augusztus 31-én a Trafóban immár 15. alkalommal hirdették ki a legjobb hazai kortárs táncprodukciókat elismerő díjat, valamint a színházi alkotókat méltató elismerést.
Tánc gyász

Elhunyt Rab István balettművész

Az 1953 disszidált táncművész 90 éves korában hunyt el, Amerikában – írja a New York Times-ra hivatkozva a Színház Online.