Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

2019.05.18. 14:55
Ajánlom
1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.

Margaret Hookham néven jött a világra a Londonhoz közeli Reigate-ben angol apa és félig brazil, félig ír anya gyermekeként. Sötét szemét, olajosan fénylő bőrét anyjától örökölte, és művésznevét is az ő Fontes családnevéből alakította ki. Kalandos gyermekkora szülőhazájában, Amerikában és Kínában telt, a tánccal komolyabban Sanghajban kezdett foglalkozni, ahol egy orosz tanártól vett órákat. Hazatérve Londonba az orosz Szerafina Asztafjeva, majd az ír Ninette de Valois, a kor legnagyobb brit balerinájának iskolájában képezte magát.

GettyImages-2638968-123826.jpg

A fiatal Margot Fonteyn (Fotó/Forrás: Sasha/Getty Images)

Amikor de Valois 1931-ben megalapította a későbbi Királyi Balettet, a társulat tagja lett, és olyan klasszikus darabokban lépett fel, mint A diótörő, a Giselle, A hattyúk tava vagy a Rómeó és Júlia. 1939-ben eltáncolta Csajkovszkij Csipkerózsikájának főszerepét, és ma is az ő interpretációját tartják meghatározónak.

Sir Frederick Ashton, a múlt század egyik legnagyobb brit koreográfusa, Roland Petit és Martha Graham is külön az ő számára készített koreográfiákat,

szerepelt Mihail Fokin felújított balettjeiben, a Tűzmadárban és a Petruskában.

GettyImages-2665805-123826.jpg

A Tűzmadár főszerepében, 1956-ban (Fotó/Forrás: Baron/Hulton Archive/Getty Images)

1949-ben a Királyi Balett amerikai vendégszereplésén Csipkerózsikaként meghódította az ottani közönséget is. 1955-ben az első élő, színes televíziós balettközvetítésben is ezt a szerepét táncolta, Michael Somes volt a partnere, akivel együtt léptek fel 1958-ban A diótörő brit televíziós változatában is.

1954-ben a Királyi Táncművészeti Akadémia elnökévé választották, két évvel később megkapta a Dame of British Empire kitüntetést, a lovagi rang női megfelelőjét, hatvanadik születésnapján II. Erzsébet királynő a Királyi Balett prima ballerina assolutájának nevezte ki, ezt a címet a világon rajta kívül csak 12 táncosnő kapta meg.

Fonteyn partnereként mutatkozhatott be 1961-ben a londoni Covent Gardenben Róna Viktor, a magyar művészek közül együtt táncolt vele Orosz Adél és Nagy Iván is.

1962-ben a Giselle című balettben lépett először színpadra a Szovjetunióból disszidált Rudolf Nurejevvel, a múlt század egyik legzseniálisabb táncművészével. A már a visszavonulás gondolatával foglalkozó, több mint negyvenéves balerina és a nála csaknem két évtizeddel fiatalabb Nurejev varázslatos párost alkotott, és Fonteyn 1979-es visszavonulásáig együtt maradt.

Nurejev azt nyilatkozta partneréről: számára az örök ifjúságot testesíti meg.

Kettősük forradalmasította a balettművészetet, hosszú időre meghatározva annak irányát és színvonalát. Szinte minden fellépésük után ráadást kellett adniuk, a tomboló közönség 1964-ben Bécsben 89 alkalommal tapsolta őket vissza. A kor- és kulturális különbségek ellenére a magánéletben is harmonikus kapcsolat alakult ki közöttük, művészetüket több film is őrzi.

GettyImages-3274713-123825.jpg

Margot Fonteyn és Rudolf Nurejev a Margit és Armand kettősét próbálják, 1961-ben (Fotó/Forrás: Keystone/Getty Images)

Fonteyn, akit a klasszikus balett egyik legnagyobb művészének tekintenek, bámulatos eleganciával és drámaisággal táncolt, a kritikák muzikalitását, technikai tökéletességét és kiváló jellemábrázoló képességét emelték ki.

Magánélete korántsem alakult olyan sikeresen, mint szakmai pályafutása. 1955-ben férjhez ment Roberto "Tito" Emilio Arias panamai diplomatához (Harmodio Arias egykori panamai elnök fiához), aki hűtlenkedéseivel keserítette életét. Csaknem egy évtizede derült ki, hogy a házaspár az 1950-es évek végén belekeveredett a panamai kormány elleni, Fidel Castro kommunista Kubája által támogatott puccskísérletbe, ezért

a közép-amerikai államban rövid időre börtönbe is kerültek.

Férje 1965-ben egy merénylet következtében lebénult,  Fonteyn azért is folytatta pályáját, hogy előteremtse a gyógykezelés költségeit.

GettyImages-3368090-123826.jpg

Margot Fonteyn galambokat etet Milónóban (Fotó/Forrás: Enzo Graffeo/BIPs/Getty Images)

A táncosnő végül 1979-ben, hatvanévesen vonult vissza, ezután férjét ápolta panamai farmjukon. A tánccal nem szakított teljesen, 1984-ben fellépett a kifejezetten a koreográfusa, Ashton és az ő számára írt balett (Acte de présence) világpremierjén, a New York-i Metropolitan operaház centenáriumi ünnepségén.

Utoljára 1986 februárjában, a Csipkerózsika királynőjének szerepéért vette fel balettcipőit a Királyi Balett floridai vendégszereplésén Miamiban.

Az 1970-es évek második felében több könyvet írt, köztük egy önéletrajzi és egy tánctörténeti munkát is, amelyből hatrészes televíziós sorozatot is készített a BBC.

Dame Margot 1991. február 21-én halt meg Panamavárosban rákbetegség következtében, Nurejevvel való debütálásának 29. évfordulóján. Hamvai férjével együtt Panamában, egykori otthona közelében nyugszanak, tiszteletére a londoni Westminster-székesegyházban 1991 júliusában gyászszertartást tartottak. Szülővárosában, Reigate-ben bronzból készült emlékműve áll, a Durham Egyetemen, amelynek 1981 és 1990 között kancellárja volt, több épület is a nevét viseli, a New Yorkhoz közeli Peekskillben róla nevezték el a helyi balettakadémiát. Életéről 2005-ben Tony Palmer dokumentumfilmet forgatott, 2009-ben pedig a BBC játékfilmet készített Anne-Marie Duff főszereplésével. Egykori Covent Garden-beli lakóháza falát 2016 óta emléktáblája díszíti.

A születésnapi centenárium alkalmából számos eseményt szerveznek, leghíresebb szerepeiből bélyegsorozat jelent meg. A Királyi Balett június 9-én különleges előadással tiszteleg minden idők egyik legnagyobb táncművésze előtt, a műsoron többek közt a Tűzmadár szerepel, amelyben Fonteyn egyik legemlékezetesebb alakítását nyújtotta.

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Kapcsolódó

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.

Az összes létező határt áthágta a szabadság táncosa, Rudolf Nurejev

Az összes létező határt áthágta a szabadság táncosa, Rudolf Nurejev

25 éve, 1993. január 6-án halt meg Rudolf Nurejev, a 20. század egyik legnagyobb és legismertebb táncosa.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Jazz/World

Frissítette minden idők legjobb 500 albumának listáját a Rolling Stone

Tizenhét évvel első kiadása után napra kész állapotba hozta a Rolling Stone magazin minden idők legjobb 500 albumának listáját, amelynek élén Marvin Gaye What's Going On című albuma felváltotta a Beatles együttes Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band című albumát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Online közvetíti előadásait a Fővárosi Nagycirkusz

Szombat délutánonként élőben követhetjük a Fővárosi Nagycirkusz előadásainak online közvetítését.
Tánc hír

Tisztújítást tartottak a Magyar Táncművészek Szövetségében

A Magyar Táncművészek Szövetségének közgyűlésén ötödik alkalommal választotta meg a tagság újabb három évre elnöknek Mihályi Gábort, a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjét és társelnöknek Kiss Jánost, a győri Magyar Táncfesztivál igazgatóját - adta hírül a szakmai és érdekvédelmi szövetség.
Tánc magazin

Nevetve sírni, sírva nevetni – Cacti a Nemzeti Balett előadásában

A kaktuszok nem sírnak. Legalábbis egyikünk sem találkozott még könnyező tüskékkel – vagy mégis? A világhírű svéd koreográfus, Alexander Ekman Cacti című darabja csontig-velőig hatoló őszinteséggel mutatja be a kortárs tánc világát, humoros és fájdalmasan pontos képet adva arról, mennyire fontos számunkra a művészet „értelmezése”. Néha lényegesebb, mint a művészet maga. Ekman legsikeresebb koreográfiája a Magyar Nemzeti Balett tolmácsolásában érkezik Budapestre.
Tánc ajánló

Alexander Ekman svéd koreográfus indítja az Opera új évadát

A világhírű alkotó egyik legnépszerűbb műve, a Cacti a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Állami Operaház első bemutatója szeptember 11-én látható az Eiffel Műhelyházban.
Tánc hír

Átadták az idei Lábán Rudolf- és Halász Péter-díjakat

Augusztus 31-én a Trafóban immár 15. alkalommal hirdették ki a legjobb hazai kortárs táncprodukciókat elismerő díjat, valamint a színházi alkotókat méltató elismerést.