Tánc

Szenvedélyesen szeretem a szakmámat!

2010.03.09. 11:21
Ajánlom
Jónás Zsuzsa, Virág Melinda és Hámor József, Gergye Krisztián és Szögi Csaba a társalkotói a Közép-Európa Táncszínház márciusi premierjének, a Viharnak. Jónás Zsuzsával a készülő darabról beszélgettünk, és arról, mik a tapasztalatai táncpedagógusként, koreográfusként és táncosként.

- Évekig táncoltál külföldön, táncpedagógusi diplomát is Párizsban szereztél. Mi az, ami a legfontosabb különbség számodra a francia, a holland és a magyar táncéletben tapasztaltak között?

- A Magyar Fesztivál Balettnél és a Budapest Táncszínháznál töltött időszak után, eredetileg fél évre mentem ki Hollandiába a Company Djazzexhez. Összesen hét, külföldön töltött év lett belőle. Rengeteg pozitív tapasztalatot szereztem, azt láttam például, hogy Hollandiában, Franciaországban több száz ugyanolyan jó táncos van ugyanarra a helyre: a versenyszellem doppingolja őket, megtanulják, mi a szakma iránti alázat, ugyanakkor nyitottak egymás munkáira. A kinti fesztiválokon mindenki megnézett mindenkit: a balett-táncos a néptáncost, a néptáncos a kortárs előadást. Hollandia után Franciaország következett, Raza Hammadinál táncoltam a Ballet Jazz Artban, és ezzel párhuzamosan moderntánc-pedagógusnak tanultam az Escape Pleiade-ben. Kint rengeteg kurzuson vettem részt, többek között Jiří Kylián, Matt Mattox, Angelin Preljocaj kurzusain, azóta is rendszeresen visszajárok Franciaországba és Brüsszelbe, hogy részt vegyek egy-egy workshopon vagy megnézzem az aktuális előadásokat. Szenvedélyesen szeretem a szakmámat! Persze, már én sem vagyok annyira őrült, mint régebben, ma már képes vagyok kijönni a próbateremből, amikor úgy érzem, ideje van pihenni.

- Milyen élmény most a KET-tel dolgozni?

- A Közép-Európa Táncszínházban már négy éve tanítok. Itt végre egy olyan csapatot találtam, akik profik, akarnak dolgozni, és megvan bennük a tánc iránti tisztelet. Azért is vállaltam el, hogy a Vihar társkoreográfusa legyek, mert ismerem ezeket a táncosokat, és ők is ismernek engem, így tudjuk, mit várhatunk egymástól. Nagyon örülök annak, hogy a Vihar próbáit már novemberben elkezdtük, így tudunk időt hagyni a kísérletezésre, a tapasztalatok leülepedésére. Van idő arra, hogy a táncosok is elmondhassák a véleményüket, kreatívan vegyenek részt a folyamatban, hogy tudatosítsák magukban egy-egy mozdulat érzelmi gyökerét, hogy megkeressék, nekik mit jelent a Vihar.

- Hogyan épül fel a próbafolyamat?

- Jelenleg mindhárman, Virág Melinda, Hámor József és én tizenöt-húsz perces koreográfiákon dolgozunk. A végén ezeket összedolgozzuk majd, de addig is folyamatosan nézzük és véleményezzük egymás munkáját. Gergye Krisztiánnal és Szögi Csabával, a darab társalkotóival együtt alakítjuk a készülő előadást. Philipp György, a zeneszerző is folyamatosan velünk van a próbákon. Szeretek társakkal dolgozni, izgalmas, hogy egy közös munka során alakítjuk egymást, és az is, hogy le kell győznünk a saját egónkat, hogy együtt hozzunk létre valami értékeset.

- Téged mi izgat leginkább a Viharban?

- Az út a megbocsátásig. Hogy számtalan sérelem, fájdalom után az ember el tudjon jutni oda, hogy megbékéljen, túllépjen a haragján, és képes legyen más perspektívából nézni a dolgokat.

- Táncosként hogy érezted magad az utóbbi években? Csak mert szerintem összesen két darabban vagy igazán a helyeden: Frenák Pál KáOsz! című darabjában és Duda Éva Lunatikájában.
- Örülök, hogy ezt mondod, én is pontosan így érzem. Amikor hazajöttem, sokáig nem kaptam olyan igazi feladatot, mellyel valóban meg kellett volna küzdenem. Sokáig komoly problémáim voltak azzal, hogy egy-egy feladattal azonosulni tudjak. Szerintem nem az a lényeg, hogy az ember minél híresebb-nevesebb együttesnél táncoljon, hanem, hogy a tudását tudja-e kamatoztatni, megfelelő intelligenciával, alázattal, minőségi munkával. Duda Éva darabja, a Lunatika jókor jött, olyan volt számomra, mint a megváltás. Teljesen felszabadultam tőle. Nagyon szeretem a csapatot, akikkel együtt táncolok, és mesés volt az az irány, amerre Évi elindított minket. Hagyott minket szabadon alkotni, szabadon létezni a színpadon. Frenák Pál pedig külön fejezet az életemben, elképesztő szenzorai vannak, pontosan érzi egy-egy táncos személyiségét: a KáOsz!-ban annyi mélység van, hogy mindent ki tudok adni magamból. A KáOsz! szülőszékes jelenetében nagyon erős tapasztalat ért: mintha minden szülő nő fájdalmát, sőt minden vetélés fájdalmát éreztem volna egyszerre. Az összes nő eggyé vált bennem, és ez olyan kín volt, hogy utána hátul percekig nem tudtam abbahagyni a zokogást. Pali ott állt mellettem, és azt mondta: "Igen, ez az!"

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

„Ha valaki harisnyában is férfi tud maradni, az igazán férfi”

Balázsi Gergő Ármin, a Magyar Nemzeti Balett szólistája kapta a Tánc Világnapján Az évad legjobb férfi balettművésze-díjat. Ennek apropóján kérdeztük őt hivatásról, szerepálmokról, stresszkezelésről.
Vizuál

Pedro Almodóvar elkészítette élete legszemélyesebb filmjét

Élet és film szétválaszthatalanul összegabalyodik Pedro Almodóvar legújabb alkotásában. Egy héttel a cannes-i bemutató után itthon is látható a Fájdalom és dicsőség Antonio Banderas és Penelope Cruz főszereplésével. Kritika.
Vizuál

Egy kis napfény – Budapesti életképek 1945–1949

Budán még javában zajlott az ostrom, amikor Pesten már megnyílt az első mozi, a következő napon megindult az első villamosjárat, majd Buda felszabadulása után öt nappal fogadta vendégeit az első kávéház is. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársai ezúttal az 1945 és 1949 közötti néhány békés évből válogattak fotókat.
Klasszikus

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Vizuál

Leonardo da Vinci figyelemzavaros és hiperaktív volt, és egyszerre volt ez áldás és átok életében

Legalábbis egy újabb kutatás szerint, amely a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) magyarázza Leonardo állandó halogatását.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

A tánc majd’ összes alműfaját felsorakoztatja a Magyar Táncfesztivál

Balett, néptánc, kortárs tánc, sőt tánc-cirkusz is lesz június 17. és 22. között Győrben, a Magyar Táncfesztiválon, amihez idén is hozzákapcsolódik a Gyermek Táncfesztivál.
Tánc interjú

„Ha valaki harisnyában is férfi tud maradni, az igazán férfi”

Balázsi Gergő Ármin, a Magyar Nemzeti Balett szólistája kapta a Tánc Világnapján Az évad legjobb férfi balettművésze-díjat. Ennek apropóján kérdeztük őt hivatásról, szerepálmokról, stresszkezelésről.
Tánc videó

A videó, ami után soha többé nem mondod azt, hogy a balett unalmas

A Hongkong Balett alapításának 40. évfordulójára készült videó minden balettal kapcsolatos negatív sztereotípiával leszámol.
Tánc ajánló

A kiégett szerelemmel szembesít az izraeliek könyörtelen táncelőadása

Sharon Eyal legújabb koreográfiájában, a Love Chapter 2-ban azt az élményt foglalja táncba, amikor a szerelem már csak egy „utóbetegség, miután már minden elveszett”. Az előadás három alkalommal látható a Trafóban május 24. és 26. között.
Tánc magazin

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.