Tánc

Szexista lenne a balett?

2017.01.19. 14:48
Ajánlom
Mennyiben reprezentálja a nemek modern társadalomban elfoglalt helyét az egyik legnagyobb múltra visszatekintő táncműfaj? Manapság a nyugati világban a nők és a férfiak (közel) egyenlő státuszt foglalnak el a munkában, vezetőként, szavazóként és kenyérkeresőként is, de megjelenik-e ez az átrendeződés a balettban?

Gondolatébresztő cikket közölt a napokban a The New York Times tánckritikusa, Alastair Macaulayd. A szerző azt vizsgálja, hogyan változik a társadalmi szerkezettel együtt a balettban a férfiak és nők képe. Macaulayd szerint a balett évszázadokon keresztül egy idealizált nőalakot ábrázolt, akinek tündökléséhez a férfi csak támogatást nyújt. Azt mondja, képzeljük el, mi lenne, ha felcserélődnének a szerepek! Az eredmény valóban kimerítené a vígjáték kategóriáját, mint ahogy azt tavaly láthattuk is a Müpában a Les Ballets Trockadero előadásában, ahol fantasztikus képességű férfi balett-táncosok balerinákat megszégyenítő spicctechnikával táncolták el a klasszikus nagy női főszerepeket.

Les Ballets Trockadero de Monte Carlo: Esmeralda

Les Ballets Trockadero de Monte Carlo: Esmeralda (Fotó/Forrás: Zoran Jelenic)

Macaulayd két jelentős alkotót, gondolkodót idéz: George Balanchine már a maga korában azon tanakodott, vajon a balettnek szükségszerűen a nők műfajának kell-e lennie, míg a tánctörténész Pam Tanowitz (szül. 1969.) azt állítja,

a balett a férfiak nőkről alkotott képét reprezentálja. 

A szerző felidézi, a tizenkilencedik század eleji balettekben még sok olyan „háremjelenet” van, ahol női táncosok nagyobb csoportja áll a tekintet fókuszában, és sokszor abban a helyzetben, mint akik számára „édes” ez a fogság. Azonban a romantikus balettől, különösképpen az 1836-os A szilfid című koreográfiától a késő tizenkilencedik század klasszikus Petipa-balettjeiig a nők már inkább a boldogságkereső férfihős célpontjai, akiért utaznak, szenvednek, majd akivel beteljesülnek. Mint írja, ezek a balettek a „férfi tekintet” klasszikus példái.

A Szilfid

A Szilfid (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia, forrás: Opera)

Egy nagyobb fordulatot a cikk szerzője szerint a 20. században Balanchine koreográfiái hoztak, aki számos olyan darabot készített, amiben öntudatos női hősnők tűnnek fel. 

A Giselle, A hattyúk tava szereplői már olyan, komplex tragikus hősnők, akik a belső világukkal kerülnek elsősorban ellentmondásba.

A Coppélia hősnője pedig már túl is jár a balett két férfihősének eszén. „Balanchine világát áthatja a modern tudatosság: női alakjai már nem mindig a szerelemért élnek-halnak, céljaik ritkán korlátozódnak tisztán csak a férfi megtalálására, akire majd támaszkodhatnak. A szexuális bűnrészesség kerül itt konfliktusba az egyéni szabadsággal. Balenchine-nál a férfihős keres és követ, a női hős pedig cselekszik és vezet” - idézi a szerző a tánckritikus Arlene Croce sorait.

Shoko Nakamura, Bajári Levente - Coppélia - Operaház

Shoko Nakamura, Bajári Levente - Coppélia - Operaház (Fotó/Forrás: Nagy Attila)

A szerző szerint Balanchine után viszont már a legnagyobb színpadokon is megjelenik egy új fajta egyenlőség, úgy az ellentétes neműek, mint az azonos nemű táncosok között. Ezt az új koreográfiai archetípust Frederick Ashton brit koreográfus találta ki a hatvanas években. A szentiváni éji álom alapján készült 1964-es The Deam című koreográfiájának pas de deux-jében Oberon nem csak a partnere Titániának, de időnként azonos lépéssoraik is vannak. A hatvanas évek divatszlogenje az uniszex szó volt, aminek Ashton megadta a jelentését a balettben is. Sőt, a cikk szerzője rávilágít, hogy Ashton  a The Dreamben

meg merte csinálni azt is, amit például Balanchine soha, hogy a női szexualitást is előtérbe helyezte.

The Dream az English National Ballet School növendékeinek előadásában

The Dream az English National Ballet School növendékeinek előadásában (Fotó/Forrás: Cate Gillon / Getty Images Hungary)

Ebben Kenneth MacMillan még tovább ment. „Soha senki nem volt még annyira tisztábban a nők szexuális megalázottságával, mint maga MacMillan” - és ezt meg is mutatta előadásaiban, írja Macaulayd. Koreográfiában időnként nőket erőszakolnak meg, legyőzik és manipulálják őket, néhányan közvetlenül, egy intenzív pas de deux eredményeképpen meg is halnak, ami így új fajta dicsfénybe emeli a női alakokat. A szerző felteszi a kérdést, hogy a balettnak vissza kell-e egyáltalán tükröznie a nők áldozat szerepét és ezáltal megdicsőülését.

Kenneth MacMillan: Manon

Kenneth MacMillan: Manon (Fotó/Forrás: Nagy Attila, forrás: Magyar Állami Operaház)

Macaulayd számos olyan koreográfiát sorol, amely már a nyugati társadalom képét tükrözi és amelyben a férfi a korábbiakhoz képes sebezhetőbb, a nő pedig emancipált: Így például Justin Peck 2015-ös, a New York City Ballet számára készített Rodeo című koreográfiájában a hárem motívum fordítottját látjuk: 15 férfi egyetlen nővel táncol és próbálja bizonyítani rátermettségét.

Ezekben a koreográfiákban már nemcsak egy új nőkép, de egy új férfi képe is kirajzolódik tehát.

A nő már kevéssé a szexista tekintet céltárgya és így kevésbé is dicsőülhet meg.

A szerző ugyanakkor felveti: manapság egyre nagyobb számban jelennek meg a női koreográfusok, és ez a jelenség új távlatokat nyithat a nők reprezentálásában is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.
Színház

Egyre több premier marad el, nem kockáztatnak a színházak

A járványhelyzet folyamatos kihívás elé állítja a kulturális intézményeket és produkciós irodákat, nem elég, hogy csak az online térben közvetíthetik előadásaikat, a próbák és a streamelt bemutatók is el-elmaradoznak az egészségügyi kockázat miatt. FRISSÍTVE!
Klasszikus

Bartók nevét viseli a Müpa új fesztiválja

Online zajlik a Bartók Tavasz Művészeti Hetek április 2. és 18. között. Nemcsak a Müpából, hanem Európa neves hangversenytermeiből is közvetítenek koncerteket, amelyeket a közönség ingyenesen láthat a képernyőkön. Mutatjuk, milyen programok lesznek.
Plusz

Megvan a Budapesti Tavaszi Fesztivál időpontja

Április 9-18. között rendezi meg a főváros a 40 éves fesztivált, amelyet idén először egyedül, a kormányzat anyagi segítsége nélkül kénytelen megszervezni.
Vizuál

Bemutatták a Természetes fényt a Berlinalén – A sajtóvisszhangokból válogattunk

Kedden, a Berlinale második napján mutatták be Nagy Dénes Természetes fény című nagyjátékfilmjét. A magyar alkotást méltató külföldi kritikákból válogattunk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

A nem-térben táncol a TranzDanz

Március 6-án különleges performansznak lehetnek tanúi a TRIP Webszínház nézői. Kovács Gerzson Péter Harangozó- és kétszeres Lábán-díjas, Az Év legjobb alkotója díjjal is kitüntetett koreográfus legújabb előadásában a tranzitot, azaz a nem-hely tematikáját helyezi a középpontba.
Tánc magazin

Mozdulatba zárt pillanatok

Ma már a modern tánc előfutáraként tekintünk rá, a 20. század elején azonban a mozdulatművészet még nem volt több egy lázadó gesztusnál, amely a klasszikus táncformák – különösképpen a balett – szigorú szabályrendszeréből kitörve a korlátlanságot hirdette. Börcsök Boglárka dokumentumfilmjében arra vállalkozott, hogy rekonstruálja a mozgásnak azt a fajta konvenciókon túli szabadságát, amely az irányzat lényegét adta.
Tánc videó

A bakibalett, amelyben a táncosoknak muszáj hibázni – VIDEÓ

Jerome Robbins 1956-os koreográfia a néző rekeszizmait is megdolgoztatja. Chopin keringőjére repkednek tétovázva a balerinák.
Tánc hír

Valentin-napon indul a Nemzeti Táncszínház új sorozata

A legnagyobb táncos legendák és feledhetetlen történetek elevenednek meg a Nemzeti Táncszínház legújabb online sorozatában, a Dance Details-ben.
Tánc hír

A jelenből és jelenről táncol a Duda Éva Társulat

Különleges táncelőadást hívott életre a Duda Éva Társulat: túllépve a tavaszi karantén alatt készített Egypercesek videósorozaton, a tavaly megélt élményeket, kollektív tapasztalatot szeretnék színpadra adaptálni. A PRIZMÁT február 25-én közvetítik a TRIP Hajóról.