Tánc

Szögi Csaba: "Itthon nincsen teljesen független színház"

2012.11.27. 07:08
Ajánlom
Már egészen fiatalon is a hazai táncélet egyik vezető egyéniségeként szervezte az együtteseket, majd többek közt megalapította a jövőre huszonöt éves Közép-Európa Táncszínházat. Szögi Csaba művészeti vezető a Bethlen Téri Színházban történt változásokról és az önfenntartás lehetőségeiről beszélt.

- Hány éve dolgozol itt a Bethlen téren?

- 1996 őszén költöztünk ide, akkor ment el innen a Rock Színház, és felszabadult ez az épület. A Közép-Európa Táncszínház elődjét 1978-ban alapították az Állami Déryné Színház és a 25. Színház összevonásából, ebből jött létre az állami fenntartású Népszínház Táncegyüttes, aminek a 25. Színház volt az egyik prózai tagozata, volt tíz utazószínháza, egy utazó operája és létrehoztak egy tánctagozatot is Györgyfalvay Katalin vezetésével. 1988-ig működött ebben a formában, amikor felkértek engem és Énekes Istvánt, hogy vegyük át ennek a vezetését. Akkor úgy gondoltuk, hogy jó lenne engedélyeztetni egy névváltoztatást. Nem volt egyszerű dolog megértetni az akkori minisztériummal, hogy a "Közép-Európa" kifejezés csak földrajzi név, és nem politikai állásfoglalás. Végül elfogadták, és 1989 januárjától ezen a néven folytattuk a munkát. Amikor a Népszínház Várszínházát átadták a Nemzeti Színháznak, mert elvették a Katona József Színházat, mely addig a kamaraszínháza volt, megszűnt az állandó játszóhelye a társulatnak. Mi viszont azt akartuk, hogy legyen saját helye, így 1988-tól azért küzdöttünk, hogy találjunk állandó bázist az együttesnek és végül a Bethlen téren sikerült otthonra lelnünk.

- Amikor huszonöt éve átneveztétek az együttest Közép-Európa Táncszínházzá, mit képviselt ez a társulat a szakmában?

- A Népszínház Táncegyüttes 1988-as átvételének volt egy hosszú előzménye. Húszéves koromban Novák Ferenc  mesterem leküldött Dunaújvárosba az éppen távozó művészeti vezető helyére. Neuwirth Annamáriával átvettük a nagy múlttal rendelkező Dunai Vasmű szakszervezeti együttesét, amiből pár év alatt felépítettük egy nagy utánpótlásos rendszerű együttest. Sok fiatal táncost és alkotót gyűjtöttem itt magam köré, akikkel elkezdtünk táncszínházi produkciókat is létrehozni, hozzá kell tenni, a táncszínház fogalom akkor még nagy újdonságnak számított idehaza. Mi lettünk a Dunaújvárosi Alkotóműhely, és 1988-ra annyira kiteljesedett ez az aktivitás, hogy a minisztériumból is lejártak Dunaújvárosba megnézni az előadásainkat. Többek között maga Markó Iván is beültette a Győri Balett társulatát a buszba, elhozta őket Dunaújvárosba, mert azt mondta, hogy "ezt nektek látni kell!", majd meghívta az együttesemet a Győri Baletthoz, hogy dolgozzunk együtt. Tehát ilyen híre és hatása volt akkor ennek a társulatnak. Ezért az, hogy a minisztériumban nekünk ajánlották fel a Népszínház Táncegyüttes vezetését, természetesnek vettük. A Közép-Európa Tánczínházként újjászerveződő együttes alapkoncepciója pedig az volt, hogy fiatal alkotóknak helyet, társulatot biztosítson a kísérletezéshez és keresse az újabb tehetségeket. Az elmúlt évtizedekben a legnagyobb táncos-koreográfusok, mostani társulatvezetők alkottak itt fiatalon, többek közt: Mihályi Gábor, Juronics Tamás, Bozsik Yvette, Horváth Csaba, Gergye Krisztián, Hámor József és Duda Éva.

- A Közép-Európa Táncszínház az elmúlt egy évben sok változáson ment keresztül. A korábban állami fenntartású Bethlen téri intézményből önfenntartókká kellett válnotok, amit párhuzamosan a Bethlen Téri Színház név visszaállítása kísért. Milyen változásokkal járt a befogadó színházzá válás a műsorpolitika szempontjából?

- A műsor kialakításánál a szélesebb repertoár és az önfenntartás érdekében arra törekedtünk, hogy ne csak táncszínház szerepeljen a repertoáron, hiszen ez Külső Erzsébetváros egyetlen kulturális intézménye. Így jött létre az épület eredeti nevével a Bethlen Téri Színház, amiben 2012 őszétől négy szervezet dolgozik együtt: a Közép-Európa Táncszínház továbbra is a táncelőadásokat szervezi, a Füge a színházi, az ESZME a bábszínházi, az Apró Színház pedig a gyerekszínházi programokért felel. A folyamatos támogatáscsökkentések és megvonások miatt kidolgoztunk egy támogatói rendszert, amiben a megvásárolt támogatói kártyákért cserébe kedvezményekkel kedveskedünk a nézőinknek. A színház januári indulásakor meghirdettük az első három „zsöllye" kategóriát, aminek most a nemrég bejelentett zárolások miatt jelent meg a folytatása, a "balkon" és "páholy" kategóriákkal, ma reggel pedig már meg is érkezett az első nagyobb összegű támogatás a színház részére. A programterveink már megvannak és minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy lehető legnagyobb mértékben függetlenítsük magunkat az állami támogatásoktól, de azt látni kell, hogy itthon valójában nem létezik teljesen független színházi működés.

- A Közép-Európa Táncszínház mindig is hangsúlyt fektetett az oktatási és nevelési programokra. Ezeken keresztül továbbra is keresitek az új tehetségeket, az utánpótlást?

- Az utánpótlás-keresés a KET Terminál táncosoknak szóló kutatóprogramja alatt fut, ami egy kéthónapos nyári intenzív kurzust jelent a hét hat napján. Idén már a korábbi kettőhöz képest négy táncmesterrel működött, utólag visszanézve pedig azt láttuk, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel kettőt is el tudtunk volna indítani. A másik ehhez hasonló programunk, a Dance Open, amit idén ősszel indítottunk el kifejezetten a közönséghez fordulva: ez egy nyitott tréning mindenkinek a KET mestereinek vezetésével, ahol kezdő szinteket is indítunk. Továbbá megszületett a Shakespeare-mesék című drámaórával és beszélgetéssel egybekötött beavató színházi előadássorozatunk is az iskolák számára. A fiatal koreográfusok támogatására és új tehetségek felfedezésére az Ifjú Koreográfusok Fóruma pályázatot bocsátjuk útjára. A közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy az első darabjukra pályázó alkotók a korábbitól is kevesebb támogatást kapnak, ha kapnak egyáltalán. November végén nyílt pályázatot írunk ki alkotóknak és közülük a legjobbaknak (évadonként 3 fiatalnak) lehetőséget biztosítunk, hogy a KET profi táncosaival egy héten keresztül megvalósítsa elképzeléseit, a Bethlen Téri Színház technikája és technikusa segítségével a hét végén az elkészült munkából nyilvános demonstrációt tartunk, amit rögzítünk. A fiataloknak így lehetősége kínálkozik kipróbálnia magát egy nagyobb csapattal való munkában is, az elkészült produkciót pedig későbbi pályázatai során referenciaként használhatja.

- Beszéljünk egy pár szót még az elmúlt hetek eseményeiről. Miért érezted szükségét, hogy nyílt levélben reagálj Markó Iván nyilatkozatára a Fesztivál Balett támogatása kapcsán?

- Nekem Markó Iván az egyik legnagyobb példaképem, rengeteget tanultam tőle, azért is mentem el hozzá Győrbe táncolni. Miután megalapította a Magyar Fesztivál Balettet, amihez az aktuális minisztertől mindig kapott támogatást, soha nem szólt senki, mert mindenki fontos szakmai tekintélynek tartja őt. Idén tavasszal is kapott a Fesztivál Balett huszonöt millió forintot, és emiatt sem szólalt fel senki. De az ősszel megadott nagymértékű támogatásuk azonban abban a helyzetben, amikor társulatokat számolnak fel, színházak szűnnek meg, érthetetlen és aránytalan. A nyílt levelet pedig Markó Iván tévében tett nyilatkozata hozta ki belőlem, amiben olyan dolgokkal vádol meg - többek közt engem is - ami mellett már nem tudtam szó nélkül elmenni. Úgy éreztem, hogy ezt a táncosaim és saját becsületem miatt meg kell tennem.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Wagner istenek nélkül – kritikaszemle a bayreuthi Ringről

Bár eredetileg 2020-ra tervezték, a pandémia miatt csak idén találkozhatott a közönség Valentin Schwarz osztrák rendező új Ring-produkciójával. A közönség részéről heves elutasítással fogadott előadásoknak a sajtó erényeit és hibáit is kiemelte.
Zenés színház

Jégkristály nyár közepén

Gálakoncerten lépett a közönség elé a 2013-as Operalia-győzelme óta nemzetközi hírnévnek örvendő szoprán, Aida Garifullina. Az énekesnő augusztus 2-án a Margitszigeti Színházban tartott koncertjén népszerű áriákat és kevésbé ismert darabokat is megszólaltatott.
Klasszikus

Mozarttal járja körül a Balatont a Concerto Budapest

A Jupiter szimfónia, a Varázsfuvola-nyitány, a Kis éji zene, a Serenata notturna, a klarinétverseny, az Üvegharmonika-kvintett, a D-dúr és az F-dúr divertimento is megszólal azokon a hangversenyeken, amelyeket a Concerto Budapest rendez augusztus 11-14. között, nyolc balatoni helyszínen.
Színház

Tizedszer is Színházi Szemle a Városmajorban

A közönség és a szakma által is kedvelt és elismert Városmajori Színházi Szemle versenyprogramja idén kibővült: augusztus 27. és szeptember 10. között hét nagyszerű vidéki és határon túli, valamint egy fővárosi, független előadás mutatkozik be a budapesti közönségnek.
Zenés színház

Inspiráló és felejthetetlen előadásnak ígérkezik az Attila

Attila legendáját, történelmünk ezen apró, sokszor bizonyára teljesen félreértelmezett darabkáját augusztus 12-én és 14-én a jövő köntösébe csomagolva tárja nézői elé a Margitszigeti Színház. Az alkotói folyamatról a címszerepet alakító Bretz Gábor és az Odabellát megtestesítő Maria Agresta mesélt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Erdély legnagyobb kulturális fesztiválján lép fel a Székesfehérvári Balett Színház

A társulat meghívást kapott a 13. Kolozsvári Magyar Napokra, előadásuk, a Fantomfájdalom augusztus 16-án lesz látható.
Tánc galéria

Balett-táncosok a 20. századi Magyarország utcáin – GALÉRIA

A balett a 16. század óta rendkívül népszerű színpadi forma, amely folyamatosan elvarázsolja a közönséget: a légies, kecses mozgás mindig csodálat övezte.
Tánc ajánló

Bartók parasztdalai táncban és jazzben elmesélve

Feledi János táncművész és Oláh Dezső jazz-zongorista együttműködése nem újkeletű, immár a harmadik közös munkájukra készülnek a Nemzeti Táncszínház szabadtéri fesztiválján, a TáncParkon. A július 22-én bemutatásra kerülő Esszencia című jazz táncesten közreműködik a Nemzeti Színház színművésze, Szűcs Nelli is.
Tánc ajánló

Carmina Burana a Maribori Balett előadásában a Margitszigeten

A Carmina Burana július 1-jén kerül színpadra a Margitszigeten. Tüzes, letisztult, lélegzetelállító. Két kultikus darab modern feldolgozásával indul az idei szezon második hónapja a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Maribori Szlovén Nemzeti Színház Balettegyüttesének előadásában.
Tánc interjú

„Jelentősége van az időnek” – interjú Barta Dórával

Miközben a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban sikerrel mutatták be a Bánk bán-rendezését, Barta Dóra márciusban átvehette a Seregi László-díjat. A kitüntetésről, a tánc és az opera kapcsolatáról, valamint a fiatal táncosgeneráció lehetőségeiről is beszélgettünk.