Tánc

Szupermodern lesz a Nemzeti Táncszínház új épülete

2016.10.18. 15:06
Ajánlom
Elindul végre a Nemzeti Táncszínház új, állandó játszóhelyének kialakítása a Millenáris Teátrum újjáépítésével. A sajtótájékoztató tanulsága szerint – bár hosszúra nyúlt az átmeneti időszak – megérte várni, mert egy minden igényt kielégítő épületmonstrum születik.

„A kérdőjelek kiegyenesedtek” - kezdte a sajtótájékoztatót Dr. Kriza Zsigmond, a Millenáris Park Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Közölte: a pontos dátum szerint

2017. január 2-án elkezdődik a Millenáris Teátrum újjáépítése, amire az állam 3,3 milliárd forintot biztosít.

Ezt az anyagi forrást a Millenáris Nonprofit Kft. alapítói jogait gyakorló Forster Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központon keresztül juttatja el a Nemzeti Táncszínházhoz, ami immár két éve működik méltatlan körülmények között, ideiglenes játszóhelyeken szerte a fővárosban. Mint mondta, a 2015 elején elindult közbeszerzési pályázat elbírálása nemcsak a felújításhoz szükséges összeg nagysága miatt húzódott ilyen sokáig, hanem azért is, mert egy olyan multifunkcionális rendezvényépületet alakítanak ki a teátrum újjáépítésével, aminek nagyon sok EU-s szempontnak kell megfelelnie.

„Mintha folyamatosan turnéznánk” – Mikor kapja meg új helyét a Nemzeti Táncszínház?

Kapcsolódó

„Mintha folyamatosan turnéznánk” – Mikor kapja meg új helyét a Nemzeti Táncszínház?

Két éve él vándorszínházi állapotok között a Nemzeti Táncszínház, amióta a Karmelita Kolostor épületéből egy kormánydöntés következtében kiköltöztették őket. A korábbi ígéreteket újra és újra felülírják a döntéshozók, lassan pedig megjelenik egy új táncos generáció, aki nem is tudja, milyen az, amikor minden feltétel adott a nyugodt alkotómunkához. Utánajártunk, hol tart most a Táncszínház ügye.

A Nemzeti Táncszínház új épületének külső terve

A Nemzeti Táncszínház új épületének külső terve

A pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyerte, akik annak a Zoboki és Demeter Építészirodának a terveit fogják kivitelezni, aminek nevéhez többek között a Müpa és az Erkel Színház tervei is fűződnek. Kriza Zsigmond ezzel kapcsolatban kiemelte: abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy

álmaikat nem kellett a pénzügyi forrásokra szabni”,

mert a kormány határozatba foglalta, hogy kompromisszum nélkül rendelkezésükre bocsátja a szükséges összeget, ami 500 millió forinttal több, mint amennyit eredetileg erre a célra szántak. Ennek első lépéseként 608 millió forintot kaptak a legkorszerűbb színpadtechnikai felszerelések beszerzésére.

A Nemzeti Táncszínház új épületének külső terve

A Nemzeti Táncszínház új épületének külső terve

Ertl Péter Juronics Tamás szavait tolmácsolta, amikor mondandóját úgy kezdte: „A táncművészet önálló játszóhely után kiáltott”. A Nemzeti Táncszínház igazgatója ismét felidézte, mennyire nehéz az átmeneti játszóhelyeken működni úgy a táncosok, a technikai személyzet, mint a közönség szempontjából. Hogy mennyire fontos az alkotók számára az állandó játszóhely, azt egy hasonlattal szemléltette: a koreográfus hasonlóan alkot, mint egy szobrász, aki a kőtömbben már látja a végleges művet. A koreográfus az „üres térre szabja elképzeléseit, amit mozdulatokkal tölt meg; ezen keresztül felragyoghat a művészet valósága”. Felszólította a koreográfusokat – akik közül Bozsik Yvette, Kiss János, Novák Ferenc „Tata” és még sokan mások is jelen voltak – hogy kezdjenek el álmodni, mert a tervek szerint 2018 februárjára elkészülő épület lehetőségeinek csak az álmok szabhatnak határt, hiszen az minden 21. századi kihívásoknak eleget tesz majd.

Az épületről konkrétumokat Zoboki Gábortól tudhattunk meg. A Zoboki és Demeter Építésziroda igazgatója felhívta a figyelmet az épület történetére: ez a Ganz-gyár része volt, ahol a Zipernowsky Károly– Déri Miksa– Bláthy Ottó hármas világszabadalmaként a transzformátoron alapuló villamosenergia-elosztásnak és energiaátvitelnek kérdése megoldódott. Ily módon tehát az energiaátalakítás, az energiák magasabb szintre emelése szimbolikusan jelen van a magyar ipartörténeti emlék falai között. A Nemzeti Táncszínház régi lakhelyével, a Karmelita Kolostor épületével összevetve kiemelte: bár a Várnak óriási presztízse volt, a megújuló Millenáris Teátrum egy olyan aktív tér lesz, ami sokkal több lehetőséget rejt majd magában, mint előbbi, ahol kizárólag a frontális kukucskáló színpadi lehetőségekben gondolkodhattak az alkotók. 

Zoboki Gábor építész a MüPa születéséről

Kapcsolódó

Zoboki Gábor építész a MüPa születéséről

"Hörner in Es" - olvassuk az utasítást Wagner Ringjének első hangjegyei fölött - alulról fölfelé, a mélyből a magasba, a sötétből a világosság felé: az ősmélységből keletkező természet hangját a nyolc kürt Esz-dur kánonja teremti meg.

A Nemzeti Táncszínház előterének belső terve

A Nemzeti Táncszínház előterének belső terve

Ebben az épületben egy 16x22 méteres küzdőteret, valamint egy 382 férőhelyes nézőteret alakítanak ki,

amelyek mobil elemek segítségével átépíthetőek lesznek: nemcsak a néző- és színpadtér válik sokoldalúan kombinálhatóvá, de a fenntarthatóság szempontját figyelembe véve arra is gondoltak, hogy más kulturális események befogadására is alkalmas legyen ez a tér. Divatbemutató, filmvetítés, koncert, valamint különböző gasztronómiai események is helyet kaphatnak majd itt, hiszen ezeknek a funkcióknak megfelelően is alakítható lesz a küzdőtér. Az épület egészéről szólva elmondta, hogy a bazilikális alapszerkezethez nem nyúlnak, de az arányaiban méltatlanul kicsi fogadóteret megnövelik és egy közösségi teret alakítanak itt ki büfével és egy olyan lépcsővel, ami adott esetben kisebb stúdiószínpadi előadások nézőterekén is szolgálhat. Az emeleten pedig egy kamaraszínpad épül, ami "úgy csöppen majd bele a tetőbe, mint eper a joghurtba".

Ehhez a bővítéshez azonban le kell bontani a Millenáris előtt álló szabadtéri színpadot.

Az épület több művészöltözővel és új próbatermekkel is gazdagodik, illetve alkalmassá válik arra, hogy kamaratermeiben különböző színház-pedagógiai, tánc- és színházszakmai eseményeket rendezzenek.

A sajtótájékoztató elején és végén Juronics Tamás Rítus című koreográfiájának részleteivel a Szegedi Kortárs Balett táncosai – mintegy alapkőletételként - szimbolikusan kijelölték a tánc új, szakrális terét.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Csak röpülnék – beszélgetés Bodnár Erikával

Gyerekként József Attila versei adtak neki hitet. Sírni mindig szégyellt, nevetni csak a főiskolán tanult meg. Legendás művészekkel dolgozott együtt és sohasem elégedett meg azzal, ami már bevált. Új utakat keresve próbált meg röpülni, mindig egyre feljebb, s gondolatban talán most is egyik híres szerepében szárnyal. Bodnár Erika – Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész – már két éve nem lépett színpadra. Megtisztelő, hogy az otthonában beszélgethettünk vele.
Zenés színház

74 évesen elhunyt Edita Gruberová

A „Szlovák Fülemüle” becenéven is emlegetett, világhírű szoprán énekesnő halálhírét a család közlése alapján müncheni ügynöksége, a Hilbert Artists Management tette közzé.
Zenés színház

Így búcsúztak a pályatársak Edita Gruberovától

A hetvennégy éves korában elhunyt, világhírű koloratúrszoprán, Edita Gruberová elvesztése nemcsak a közönséget sújtotta le, kollégái is fájó szívvel emlékeztek meg róla.
Klasszikus

Egy legendás tanárra emlékezik a legifjabb generáció a Zeneakadémián

Varga Tibor hegedűművész-tanár emlékének szenteli október 18-i koncertjét a Pannon Filharmonikusok, melyen négy csodagyerek-hegedűművész is közreműködik.
Klasszikus

Lengyel-magyar barátság - Emszt/Koszowski Duó első lemeze

A Folks című albumon lengyel és magyar zeneszerzők művei szólalnak meg az alkotók átiratában, szoprán szaxofonon és zongorán.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc magazin

Tejbe mártott testek

Új weboldallal jelentkezett a Győri Balett, a honlaphoz tartozó rendhagyó társulati fotókat a csapat egyik táncművésze, Jekli Zoltán készítette.
Tánc hír

Kriterion-koszorút kapott Novák Ferenc „Tata”

Az elismerést 1996 óta ítélik oda azoknak az Erdélyben született személyiségeknek, akik a régió hírét viszik a világban, és munkásságuk döntően befolyásolta a magyar kultúra és tudomány fejlődését. A koreográfus mellett Markó Béla költőt is díjazták.
Tánc ajánló

Minifesztiválon mutatkoznak be a határon túli magyar néptáncegyüttesek

Október 7-től négy napon keresztül a határon túli hivatásos néptáncegyütteseké a Hagyományok Háza színpada. A szemlén nyolc együttes mutathatja be tudását, a produkciókat kísérőprogramok, koncertek és szakmai beszélgetések teszik teljessé.
Tánc ajánló

Aki az életét táncolja – szerzői estet tart Ladányi Andrea

A Divided Time-ban a táncművész arra vállalkozik, hogy egy órába sűrítse több mint 40 éves pályafutásának legfontosabb pillanatait, miközben hat generáció találkozik a Nemzeti Táncszínház Nagytermének színpadán.
Tánc ajánló

Don Quijote modern köntösben

Don Quijote történetéhez nyúl az idén 10 éves Feledi Project, amely a Budapest Táncfesztiválon mutatja be legújabb előadását szeptember 27-én.