Tánc

Szupermodern lesz a Nemzeti Táncszínház új épülete

2016.10.18. 15:06
Ajánlom
Elindul végre a Nemzeti Táncszínház új, állandó játszóhelyének kialakítása a Millenáris Teátrum újjáépítésével. A sajtótájékoztató tanulsága szerint – bár hosszúra nyúlt az átmeneti időszak – megérte várni, mert egy minden igényt kielégítő épületmonstrum születik.

„A kérdőjelek kiegyenesedtek” - kezdte a sajtótájékoztatót Dr. Kriza Zsigmond, a Millenáris Park Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Közölte: a pontos dátum szerint

2017. január 2-án elkezdődik a Millenáris Teátrum újjáépítése, amire az állam 3,3 milliárd forintot biztosít.

Ezt az anyagi forrást a Millenáris Nonprofit Kft. alapítói jogait gyakorló Forster Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központon keresztül juttatja el a Nemzeti Táncszínházhoz, ami immár két éve működik méltatlan körülmények között, ideiglenes játszóhelyeken szerte a fővárosban. Mint mondta, a 2015 elején elindult közbeszerzési pályázat elbírálása nemcsak a felújításhoz szükséges összeg nagysága miatt húzódott ilyen sokáig, hanem azért is, mert egy olyan multifunkcionális rendezvényépületet alakítanak ki a teátrum újjáépítésével, aminek nagyon sok EU-s szempontnak kell megfelelnie.

„Mintha folyamatosan turnéznánk” – Mikor kapja meg új helyét a Nemzeti Táncszínház?

Kapcsolódó

„Mintha folyamatosan turnéznánk” – Mikor kapja meg új helyét a Nemzeti Táncszínház?

Két éve él vándorszínházi állapotok között a Nemzeti Táncszínház, amióta a Karmelita Kolostor épületéből egy kormánydöntés következtében kiköltöztették őket. A korábbi ígéreteket újra és újra felülírják a döntéshozók, lassan pedig megjelenik egy új táncos generáció, aki nem is tudja, milyen az, amikor minden feltétel adott a nyugodt alkotómunkához. Utánajártunk, hol tart most a Táncszínház ügye.

A Nemzeti Táncszínház új épületének külső terve

A Nemzeti Táncszínház új épületének külső terve

A pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyerte, akik annak a Zoboki és Demeter Építészirodának a terveit fogják kivitelezni, aminek nevéhez többek között a Müpa és az Erkel Színház tervei is fűződnek. Kriza Zsigmond ezzel kapcsolatban kiemelte: abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy

álmaikat nem kellett a pénzügyi forrásokra szabni”,

mert a kormány határozatba foglalta, hogy kompromisszum nélkül rendelkezésükre bocsátja a szükséges összeget, ami 500 millió forinttal több, mint amennyit eredetileg erre a célra szántak. Ennek első lépéseként 608 millió forintot kaptak a legkorszerűbb színpadtechnikai felszerelések beszerzésére.

A Nemzeti Táncszínház új épületének külső terve

A Nemzeti Táncszínház új épületének külső terve

Ertl Péter Juronics Tamás szavait tolmácsolta, amikor mondandóját úgy kezdte: „A táncművészet önálló játszóhely után kiáltott”. A Nemzeti Táncszínház igazgatója ismét felidézte, mennyire nehéz az átmeneti játszóhelyeken működni úgy a táncosok, a technikai személyzet, mint a közönség szempontjából. Hogy mennyire fontos az alkotók számára az állandó játszóhely, azt egy hasonlattal szemléltette: a koreográfus hasonlóan alkot, mint egy szobrász, aki a kőtömbben már látja a végleges művet. A koreográfus az „üres térre szabja elképzeléseit, amit mozdulatokkal tölt meg; ezen keresztül felragyoghat a művészet valósága”. Felszólította a koreográfusokat – akik közül Bozsik Yvette, Kiss János, Novák Ferenc „Tata” és még sokan mások is jelen voltak – hogy kezdjenek el álmodni, mert a tervek szerint 2018 februárjára elkészülő épület lehetőségeinek csak az álmok szabhatnak határt, hiszen az minden 21. századi kihívásoknak eleget tesz majd.

Az épületről konkrétumokat Zoboki Gábortól tudhattunk meg. A Zoboki és Demeter Építésziroda igazgatója felhívta a figyelmet az épület történetére: ez a Ganz-gyár része volt, ahol a Zipernowsky Károly– Déri Miksa– Bláthy Ottó hármas világszabadalmaként a transzformátoron alapuló villamosenergia-elosztásnak és energiaátvitelnek kérdése megoldódott. Ily módon tehát az energiaátalakítás, az energiák magasabb szintre emelése szimbolikusan jelen van a magyar ipartörténeti emlék falai között. A Nemzeti Táncszínház régi lakhelyével, a Karmelita Kolostor épületével összevetve kiemelte: bár a Várnak óriási presztízse volt, a megújuló Millenáris Teátrum egy olyan aktív tér lesz, ami sokkal több lehetőséget rejt majd magában, mint előbbi, ahol kizárólag a frontális kukucskáló színpadi lehetőségekben gondolkodhattak az alkotók. 

Zoboki Gábor építész a MüPa születéséről

Kapcsolódó

Zoboki Gábor építész a MüPa születéséről

"Hörner in Es" - olvassuk az utasítást Wagner Ringjének első hangjegyei fölött - alulról fölfelé, a mélyből a magasba, a sötétből a világosság felé: az ősmélységből keletkező természet hangját a nyolc kürt Esz-dur kánonja teremti meg.

A Nemzeti Táncszínház előterének belső terve

A Nemzeti Táncszínház előterének belső terve

Ebben az épületben egy 16x22 méteres küzdőteret, valamint egy 382 férőhelyes nézőteret alakítanak ki,

amelyek mobil elemek segítségével átépíthetőek lesznek: nemcsak a néző- és színpadtér válik sokoldalúan kombinálhatóvá, de a fenntarthatóság szempontját figyelembe véve arra is gondoltak, hogy más kulturális események befogadására is alkalmas legyen ez a tér. Divatbemutató, filmvetítés, koncert, valamint különböző gasztronómiai események is helyet kaphatnak majd itt, hiszen ezeknek a funkcióknak megfelelően is alakítható lesz a küzdőtér. Az épület egészéről szólva elmondta, hogy a bazilikális alapszerkezethez nem nyúlnak, de az arányaiban méltatlanul kicsi fogadóteret megnövelik és egy közösségi teret alakítanak itt ki büfével és egy olyan lépcsővel, ami adott esetben kisebb stúdiószínpadi előadások nézőterekén is szolgálhat. Az emeleten pedig egy kamaraszínpad épül, ami "úgy csöppen majd bele a tetőbe, mint eper a joghurtba".

Ehhez a bővítéshez azonban le kell bontani a Millenáris előtt álló szabadtéri színpadot.

Az épület több művészöltözővel és új próbatermekkel is gazdagodik, illetve alkalmassá válik arra, hogy kamaratermeiben különböző színház-pedagógiai, tánc- és színházszakmai eseményeket rendezzenek.

A sajtótájékoztató elején és végén Juronics Tamás Rítus című koreográfiájának részleteivel a Szegedi Kortárs Balett táncosai – mintegy alapkőletételként - szimbolikusan kijelölték a tánc új, szakrális terét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Hallgasd meg az összetartozás dalát – Csík Zenekar: Hazám, hazám

Elkészült a Nemzeti Összetartozás Dala, a Csík Zenekar dalát olyan művészek éneklik, mint Miklósa Erika, Szarka Tamás és Molnár Levente.
Klasszikus

Fellélegzés címmel jön a Fesztivál Akadémia Budapest augusztusban

Az idei komolyzenei fesztivált augusztus 20. és 30. között rendezik meg a Zeneakadémián és más budapesti helyszíneken hatvan magyar művész részvételével.
Plusz

Mihelyt vége a veszélyhelyzetnek, nyithatnak a színházak, a mozik, a múzeumok

Ezt Gulyás Gergely jelentette be a mai Kormányinfón. A Parlament június 16-án szavaz a veszélyhelyzet megszűnéséről.
Plusz

Ezt a törvényt csak a gyerekek kárára lehet meghozni – Művészek az örökbefogadásról

Öt ismert művész emelte fel a szavát a kormány új törvényjavaslata ellen, amely nem tenné kötelezővé, hogy az örökbefogadó szülők tanfolyamon készüljenek fel az örökbefogadásra.
Klasszikus

Miért szép a cselló? Márkus Ágnes válaszol

Hangszertár című sorozatunkban ezúttal a csellót mutatjuk be Márkus Ágnes segítségével, aki Saint-Saëns egy jól ismert műrészletét is előadja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc portré

Ritka fotók "Ventillátor kisasszonyról", aki Esterházy hercegné lett

Ottrubay Melinda volt az Operaház ünnepelt csillaga, a magazinok kedvence, egyedüli magyarként elnyerte a prima balerina assoluta címet, majd visszavonult a színpadtól és feleségül ment herceg Esterházy Pálhoz. 43 évnyi házasság után a herceg őt tette meg az óriási Esterházy-vagyon örökösének, hagyatéka ma is él.
Tánc interjú

Folytonosság és megújulás a Győri Balettnél – Interjú Velekei Lászlóval

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a negyvenéves múltra visszatekintő társulat: Kiss János igazgató huszonkilenc év után távozik a Győri Balett éléről, és átadja a helyét az eddigi művészeti vezetőnek, Velekei Lászlónak. A Harangozó- és Seregi-díjas táncművész-koreográfust kérdezte terveiről a Táncművészet szerzője.
Tánc hír

Velekei László a Győri Balett új igazgatója július 1-től

A társulatot 29 éve vezető Kiss János megbízatása lejárta után nem pályázott újra a pozícióra, de utódjának pedig segített felkészülni.
Tánc hír

Táncművészek, figyelem! Hamarosan zárul a Köszönjük, Magyarország! jelentkezési határideje

Május 18-ig várják a táncművészet bármely stílusában tevékenykedő, elsősorban a hivatásos előadóművészet, táncművészet területén életvitelszerűen dolgozó művészek (táncművészek, tánctanárok, koreográfusok) jelentkezését a Köszönjük, Magyarország! című pályázatra a Nemzeti Táncszínház oldalán.
Tánc hír

800 ezres összdíjazású videópályázatot hirdetett a StageHive

Az alkotni vágyó művészek és a jövő évadra tervezett produkciók megsegítésére indult pályázat.