Tánc

Táncok, amik a maguk idejében botrányosnak számítottak

2019.09.10. 14:00
Ajánlom
A nem művészi, tehát "szociális" táncok mindig is olyan szelepként szolgáltak, amin keresztül az emberek kiengedhették a fáradt gőzt. A társadalmi normák változásával a szórakozás mozgásos formái is alakultak, néhány járulékos botrány kíséretében.

Volta

A XVI. századi udvari táncok egyik legnépszerűbbike a volta elnevezésű táncstílus volt, ami a többi reneszánsz tánchoz képest szokatlan testi közelséget engedett meg. Míg a korra jellemző páros táncokban viszonylag távol álltak egymástól az emberek és legfeljebb egymás kezét érinthették, itt mélyen egymás szemébe néztek és a férfi a nő derekát is erőteljesen átfoghatta. Thoinot Arbeau, a kor koreográfusa így írt erről: " Amikor a forgás következik, engedje el hölgye kezét, ölelje át bal karjával hátul, és bal kezével fogja meg a derekát jobboldalt, a csípeje felett, jobb kezével pedig tartsa a hasa felett, hogy később így segítse az ugrásban, amikor majd a bal combjával előretolja őt”. A szoros ölelés és az akrobatikai manőver ebben az időben sokkolóan intenzívnek bizonyult, és egyes források szerint vetéléshez vezethetett. 

A legnagyobb izgalmat az adta, hogy ugrás közben felvillanhatott a szoknyák alól a nők fehérneműje, vagy ami még rosszabb, a csupasz combja,

ezért azt tanácsolták egymásnak, hogy szorítsák le szoknyáikat. Ráadásul a tánc hevében a súlyos ruhaneműkben kimelegedtek és megizzadtak a nők, így kénytelenek voltak alsóneműt cserélni, aminek gondolata tovább fokozta a férfiak vágyakozását. A voltára épül a Szerelmes Shakespeare című film egyik ikonikus jelenete is:

Charleston

Pár száz év elteltével fordult a kocka: a 20-as években már az számított sokkolónak, ha a férfi és a nő egymástól függetlenül táncolt.

A charleston volt ugyanis az első olyan stílus, ahol a nő kiszabadulva a férfi öleléséből, elengedve kezét, magában táncolt. Ráadásul a vad lábemelések, rúgások, repülő karok és ki-be csukódó térdek már önmagukban is bizarr és őrült látványt nyújthattak az addigi fegyelmezett táncokhoz képest. Az orvosok fel is jegyezték a charleston egészségkárosító hatásait, többek között a belső szervek elmozdulását, a térdsérülések és a bokasüllyedés veszélyét. Sok helyen be is tiltották a charlestont, de ahol nem, ott kiírták, hogy „Please Charleston Quietly!’ vagy arra kérték a zenekart, hogy olyan zenét játsszanak, amire nem lehet charlestont táncolni. A charleston szabadsága és lendülete jól szimbolizálta a viharos húszas éveket, aminek az USA-ból indulva hatalmas kultusza lett az egész világon, mígnem néhány év elteltével a vihar elcsendesült.

 

Tangó

Az tangó túlfűtöttsége a maga korában egyenesen vérlázítónak hatott.

Az argentin felsőosztály kezdetben mélyen lenézte ezt a táncot, hiszen annak kialakulása szorosan összefüggött a külvárosi prostitúcióval és a bordélyházak kultúrájával,

a legrégibb tangók szövegei, dalcímei pedig tele voltak erotikus, sikamlós utalásokkal, a dél-amerikai nagyvárosok tolvajnyelvén előadva. Az erotikus zenére ráadásul hirtelen, dühös mozdulatokkal, szoros ölelésben táncoltak a párok, ami egyúttal a szabadságot is jelentette – ezáltal egyre többek számára vált vonzóvá. Az idősebbek elítélően vették tudomásul, hogy a táncalkalmakon mind több és több fiatal férfi bukkant fel, akik macsósan, érzéki mozdulatokkal táncoltatták a felsliccelt szoknyájú nőket. A tangó megítélése Európában volt a legrosszabb. II. Wilhelm császár megtiltotta tisztjeinek a tangó táncolását, és ha tudomására jutott, hogy az udvari körökben valaki megszegte ezt a szabályt, ki is végeztette az illetőt. A Francia Katolikus Egyház pedig a tangót erkölcssértőnek nyilvánította.

GettyImages-3309133-134038.jpg

O'Hanlon és Zamouni világhírű táncosok tangót táncolnak 1935-ben (Fotó/Forrás: General Photographic Agency/Getty Images)

Jitterbug

Az énekes Cab Calloway 1934-es Call of The Jitterbug című fülbemászó dala, majd az azt követő rövidfilm, a Cab Calloway Jitterbug Party (1935) hatására egycsapásra bekerült az amerikai köznyelvbe a jitterbug szó, amit gyakran az alkoholfogyasztással is összefüggésbe hoztak. Innen kapta nevét az őrült tánc, ami még több lábmunkát, gyorsabb mozdulatokat és szorosabb testi kontaktust feltételezett, mint elődje, a charleston. Nagy-Britanniában a második világháború alatt beáramló amerikai katonák terjesztették el ezt a táncot, aminek során megfeledkezve a mindennapok borzalmairól szinte önkívületi állapotba lehetett kerülni. A táncosok csípőjük csavarásával, magasra dobált lábakkal és vad szvingeléssel fitogtatták rátermettségüket, gyakran akrobatikai elemeket is bevetve. A nőket egész magasra dobálták partnereik, így nem volt ritka a kivillanó alsónemű. A tánctanárok ellenezték a tánc szabadságát, az improvizációt és a swing zenét, amit egy korabeli kritikus

„tánc címszó alatt elkövetett serdülőkori őrületnek”

nevezett. Így végül a jitterbug egy konszolidáltabb formája terjedt el, amit jive-ként ismerünk.

(A fejlécképen ismeretlen festő Bál a Valois udvarban című festménye, középpontjában egy voltát táncoló párral, forrás: Universal History Archive/Getty Images)

Magyar volt a századforduló ünnepelt sanghaji táncosnője

Kapcsolódó

Magyar volt a századforduló ünnepelt sanghaji táncosnője

Milyen képet közvetítettek a két világháború között a magyar művészek, a szórakoztatóipar és az utazók a Kelet világáról, és milyen volt a virágkorát élő Sanghaj? - teszi fel a kérdést a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Sanghay - Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között címmel megnyílt kiállítása.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Plusz

Kőbányára kell utaznunk a legújabb Kolodkóért

A gerillaszobrász két új alkotásával gazdagodott Budapest: ezúttal a Dreher Sörgyárak története ihlette meg Kolodko Mihályt.
Klasszikus

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Színház

A nyáron is látható az év egyik legfelkavaróbb előadása Molnár Piroskával

A dokumentumfilmként, majd könyv változatban is megjelent, mélyen elgondolkodtató Egy német sorsot február elején, nagy szakmai és közönségsikerrel mutatta be az Orlai Produkciós Iroda Molnár Piroska tolmácsolásában, Máté Gábor rendezésében. Az előadás – ami igazi kuriózum, hiszen a színésznő élete első monodrámáját játssza – júliusban és augusztusban hét alkalommal látható a Hatszín Teátrumban.
Zenés színház

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Táncba hívunk! - A Duna Művészegyüttes nyári programja

A Duna Művészegyüttes idén nyáron gyerekelőadással is készül.
Tánc hír

Kezdőket és profikat is vár a Duda Éva Társulat nyári workshopja

A Duda Éva Társulat első alkalommal rendezi meg nyolc napon át tartó intenzív kurzusát augusztus 1. és 8. között, amelyre kezdőket, haladókat és profi táncosokat is várnak.
Tánc ajánló

A Cirkusz az Éjszakában zárja a Müpa online közvetítéssorozatát

A Recirquel előadása június 28-án 19 órától első alkalommal látható teljes egészében online.
Tánc ajánló

Hazai és nemzetközi néptánc kavalkáddal készül a Nemzeti Táncszínház

A flamenco, a tangó, a kortárs és a hagyományőrző magyar táncok töltik be a Millenárist július 16. és 23. között a Nemzeti Táncszínház nyáresti, szabadtéri táncestjein, a TáncParkon.
Tánc interjú

Misztikus terek, avagy visszatérés a képzőművészethez – Gergye Krisztián festményeiből nyílik kiállítás Kőszegen

A hazai kortárs színház- és táncművészet kiemelkedő alkotója ezúttal új oldalát mutatja meg: festőként lép elő a Levitációk című tárlaton, amelyen főként a karantén idején született alkotásaiból láthatunk válogatást. A Kőszegi Várszínház kiállításának megnyitóját június 21-én, vasárnap 18.00 órakor tartják a Jurisics-vár lovagtermében.