Tánc

Táncok, amik a maguk idejében botrányosnak számítottak

2019.09.10. 14:00
Ajánlom
A nem művészi, tehát "szociális" táncok mindig is olyan szelepként szolgáltak, amin keresztül az emberek kiengedhették a fáradt gőzt. A társadalmi normák változásával a szórakozás mozgásos formái is alakultak, néhány járulékos botrány kíséretében.

Volta

A XVI. századi udvari táncok egyik legnépszerűbbike a volta elnevezésű táncstílus volt, ami a többi reneszánsz tánchoz képest szokatlan testi közelséget engedett meg. Míg a korra jellemző páros táncokban viszonylag távol álltak egymástól az emberek és legfeljebb egymás kezét érinthették, itt mélyen egymás szemébe néztek és a férfi a nő derekát is erőteljesen átfoghatta. Thoinot Arbeau, a kor koreográfusa így írt erről: " Amikor a forgás következik, engedje el hölgye kezét, ölelje át bal karjával hátul, és bal kezével fogja meg a derekát jobboldalt, a csípeje felett, jobb kezével pedig tartsa a hasa felett, hogy később így segítse az ugrásban, amikor majd a bal combjával előretolja őt”. A szoros ölelés és az akrobatikai manőver ebben az időben sokkolóan intenzívnek bizonyult, és egyes források szerint vetéléshez vezethetett. 

A legnagyobb izgalmat az adta, hogy ugrás közben felvillanhatott a szoknyák alól a nők fehérneműje, vagy ami még rosszabb, a csupasz combja,

ezért azt tanácsolták egymásnak, hogy szorítsák le szoknyáikat. Ráadásul a tánc hevében a súlyos ruhaneműkben kimelegedtek és megizzadtak a nők, így kénytelenek voltak alsóneműt cserélni, aminek gondolata tovább fokozta a férfiak vágyakozását. A voltára épül a Szerelmes Shakespeare című film egyik ikonikus jelenete is:

Charleston

Pár száz év elteltével fordult a kocka: a 20-as években már az számított sokkolónak, ha a férfi és a nő egymástól függetlenül táncolt.

A charleston volt ugyanis az első olyan stílus, ahol a nő kiszabadulva a férfi öleléséből, elengedve kezét, magában táncolt. Ráadásul a vad lábemelések, rúgások, repülő karok és ki-be csukódó térdek már önmagukban is bizarr és őrült látványt nyújthattak az addigi fegyelmezett táncokhoz képest. Az orvosok fel is jegyezték a charleston egészségkárosító hatásait, többek között a belső szervek elmozdulását, a térdsérülések és a bokasüllyedés veszélyét. Sok helyen be is tiltották a charlestont, de ahol nem, ott kiírták, hogy „Please Charleston Quietly!’ vagy arra kérték a zenekart, hogy olyan zenét játsszanak, amire nem lehet charlestont táncolni. A charleston szabadsága és lendülete jól szimbolizálta a viharos húszas éveket, aminek az USA-ból indulva hatalmas kultusza lett az egész világon, mígnem néhány év elteltével a vihar elcsendesült.

 

Tangó

Az tangó túlfűtöttsége a maga korában egyenesen vérlázítónak hatott.

Az argentin felsőosztály kezdetben mélyen lenézte ezt a táncot, hiszen annak kialakulása szorosan összefüggött a külvárosi prostitúcióval és a bordélyházak kultúrájával,

a legrégibb tangók szövegei, dalcímei pedig tele voltak erotikus, sikamlós utalásokkal, a dél-amerikai nagyvárosok tolvajnyelvén előadva. Az erotikus zenére ráadásul hirtelen, dühös mozdulatokkal, szoros ölelésben táncoltak a párok, ami egyúttal a szabadságot is jelentette – ezáltal egyre többek számára vált vonzóvá. Az idősebbek elítélően vették tudomásul, hogy a táncalkalmakon mind több és több fiatal férfi bukkant fel, akik macsósan, érzéki mozdulatokkal táncoltatták a felsliccelt szoknyájú nőket. A tangó megítélése Európában volt a legrosszabb. II. Wilhelm császár megtiltotta tisztjeinek a tangó táncolását, és ha tudomására jutott, hogy az udvari körökben valaki megszegte ezt a szabályt, ki is végeztette az illetőt. A Francia Katolikus Egyház pedig a tangót erkölcssértőnek nyilvánította.

GettyImages-3309133-134038.jpg

O'Hanlon és Zamouni világhírű táncosok tangót táncolnak 1935-ben (Fotó/Forrás: General Photographic Agency/Getty Images)

Jitterbug

Az énekes Cab Calloway 1934-es Call of The Jitterbug című fülbemászó dala, majd az azt követő rövidfilm, a Cab Calloway Jitterbug Party (1935) hatására egycsapásra bekerült az amerikai köznyelvbe a jitterbug szó, amit gyakran az alkoholfogyasztással is összefüggésbe hoztak. Innen kapta nevét az őrült tánc, ami még több lábmunkát, gyorsabb mozdulatokat és szorosabb testi kontaktust feltételezett, mint elődje, a charleston. Nagy-Britanniában a második világháború alatt beáramló amerikai katonák terjesztették el ezt a táncot, aminek során megfeledkezve a mindennapok borzalmairól szinte önkívületi állapotba lehetett kerülni. A táncosok csípőjük csavarásával, magasra dobált lábakkal és vad szvingeléssel fitogtatták rátermettségüket, gyakran akrobatikai elemeket is bevetve. A nőket egész magasra dobálták partnereik, így nem volt ritka a kivillanó alsónemű. A tánctanárok ellenezték a tánc szabadságát, az improvizációt és a swing zenét, amit egy korabeli kritikus

„tánc címszó alatt elkövetett serdülőkori őrületnek”

nevezett. Így végül a jitterbug egy konszolidáltabb formája terjedt el, amit jive-ként ismerünk.

(A fejlécképen ismeretlen festő Bál a Valois udvarban című festménye, középpontjában egy voltát táncoló párral, forrás: Universal History Archive/Getty Images)

Magyar volt a századforduló ünnepelt sanghaji táncosnője

Kapcsolódó

Magyar volt a századforduló ünnepelt sanghaji táncosnője

Milyen képet közvetítettek a két világháború között a magyar művészek, a szórakoztatóipar és az utazók a Kelet világáról, és milyen volt a virágkorát élő Sanghaj? - teszi fel a kérdést a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Sanghay - Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között címmel megnyílt kiállítása.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Aki eljátszott mindent, amit magyar színművész eljátszhat – 85 éves Törőcsik Mari

1935. november 23-án született Törőcsik Mari Kossuth-nagydíjas, kétszeres Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, aki egy Heves megyei községből, Pélyről indulva vált a hazai színjátszás egyik legnagyobb alakjává.
Klasszikus

Levelei bizonyíthatják Chopin homoszexualitását

Több férfihoz is szerelem fűzte a nagy lengyel zeneszerzőt, Frédéric Chopint. Mindezt olyan levelek bizonyítják, amelyeket eddig szándékosan rejtettek el, fordítottak vagy magyaráztak félre.
Színház

Elhunyt Böröndi Tamás, a Vidám Színpad igazgatója

Az ismert és sokak által szeretett színész, színházigazgató 65 éves volt.
Színház

Otthonában köszöntötte Törőcsik Marit a Nemzeti társulata

A művészek a járványhelyzetben is teljesítették Törőcsik Mari tavalyi kívánságát, mely szerint nem kér mást, csak hogy idén is eljöjjön hozzá az ő drága Nemzetije.
Színház

„Csönd, zokogás, fájdalom” – Böröndi Tamásra emlékezik Bodrogi Gyula

Rövid, versnek is beillő nekrológot közölt kollégájáról a Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntetett Bodrogi Gyula. Az éjjel elhunyt Böröndi Tamásra emlékezik,

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

A Nemzeti Táncszínház betáncol az otthonokba

Elindult a Nemzeti Táncszínház stream-sorozata, a TáncszínházON. A minden kedden és csütörtökön közvetített felnőtt, illetve a szombati gyerekelőadásokat bárki ingyenesen megtekintheti.
Tánc hír

Fiatal zeneszerzők műveire készít táncjátékot Kulcsár Noémi

A fiatal zeneszerzőkből álló STUDIO 5 hatodik estjére készül, ami november 9-én a Zeneakadémia Solti termében lesz látható. A Bella Máté, Virág András Gábor, Szentpáli Roland, Kutrik Bence és Solti Árpád alkotta formáció ezúttal a mozdulatok nyelvén szeretné közelebb hozni a kortárs zenét a nagyközönséghez.
Tánc interjú

Az iszonyat balladájától Vasarelyig – 60 éves a Pécsi Balett

Hatvanadik jubileumi évadát kezdte meg 2020 szeptemberében a Pécsi Balett. Az ország első európai hírű, modern balettegyüttese a Pécsi Nemzeti Színház balett-tagozataként 1960-ban létesült Eck Imre Kossuth- és Liszt –díjas, érdemes és kiváló művész vezetésével, aki túllépve a klasszikus balettek mesevilágán, a színpadra helyezte a kor emberi problémáit, érzelmeit, morális kétségeit, aktuális tartalmait sajátos, modern mozgásvilágában. Az alapításról, az önállósodásról, a nézőbarát repertoárról és az új utak kereséséről Uhrik Dóra ügyvezető beszélt Péli Nagy Katának.
Tánc hír

Philip Glass zenéjére táncolnak a Feledi Project táncosai

Feledi János Philip Glass Metamorfózis című, zongorára írt művére készített koreográfiát. A társadalmunk, létünk átváltozásáról szóló produkció november 3-tól látható a Nemzeti Táncszínházban.
Tánc kult50

Hívnak a mozdulataik – Rémi Tünde és Appelshoffer János a Kult50-ben

Napjainkban az a folklór legfőbb kihívása, hogy képes legyen megszólítani a MA emberét is, érthető és ismerős témákat kínálva számára. Appelshoffer Jánost és Rémi Tündét nézve egyértelműen azt érzem: hívnak a mozdulataik, legszívesebben táncra perdülnék velük. Hogy mit csinálnak másképp, mint bármely néptáncegyüttes? Úgy kísérleteznek a műfajjal, hogy egyszerre őrzik meg annak legszebb hagyományait, és engedik fel a színpadra a giccsmentes, kortárs szem és fül számára is érthető elemeket.