Tánc

Táncok, amik a maguk idejében botrányosnak számítottak

2019.09.10. 14:00
Ajánlom
A nem művészi, tehát "szociális" táncok mindig is olyan szelepként szolgáltak, amin keresztül az emberek kiengedhették a fáradt gőzt. A társadalmi normák változásával a szórakozás mozgásos formái is alakultak, néhány járulékos botrány kíséretében.

Volta

A XVI. századi udvari táncok egyik legnépszerűbbike a volta elnevezésű táncstílus volt, ami a többi reneszánsz tánchoz képest szokatlan testi közelséget engedett meg. Míg a korra jellemző páros táncokban viszonylag távol álltak egymástól az emberek és legfeljebb egymás kezét érinthették, itt mélyen egymás szemébe néztek és a férfi a nő derekát is erőteljesen átfoghatta. Thoinot Arbeau, a kor koreográfusa így írt erről: " Amikor a forgás következik, engedje el hölgye kezét, ölelje át bal karjával hátul, és bal kezével fogja meg a derekát jobboldalt, a csípeje felett, jobb kezével pedig tartsa a hasa felett, hogy később így segítse az ugrásban, amikor majd a bal combjával előretolja őt”. A szoros ölelés és az akrobatikai manőver ebben az időben sokkolóan intenzívnek bizonyult, és egyes források szerint vetéléshez vezethetett. 

A legnagyobb izgalmat az adta, hogy ugrás közben felvillanhatott a szoknyák alól a nők fehérneműje, vagy ami még rosszabb, a csupasz combja,

ezért azt tanácsolták egymásnak, hogy szorítsák le szoknyáikat. Ráadásul a tánc hevében a súlyos ruhaneműkben kimelegedtek és megizzadtak a nők, így kénytelenek voltak alsóneműt cserélni, aminek gondolata tovább fokozta a férfiak vágyakozását. A voltára épül a Szerelmes Shakespeare című film egyik ikonikus jelenete is:

Charleston

Pár száz év elteltével fordult a kocka: a 20-as években már az számított sokkolónak, ha a férfi és a nő egymástól függetlenül táncolt.

A charleston volt ugyanis az első olyan stílus, ahol a nő kiszabadulva a férfi öleléséből, elengedve kezét, magában táncolt. Ráadásul a vad lábemelések, rúgások, repülő karok és ki-be csukódó térdek már önmagukban is bizarr és őrült látványt nyújthattak az addigi fegyelmezett táncokhoz képest. Az orvosok fel is jegyezték a charleston egészségkárosító hatásait, többek között a belső szervek elmozdulását, a térdsérülések és a bokasüllyedés veszélyét. Sok helyen be is tiltották a charlestont, de ahol nem, ott kiírták, hogy „Please Charleston Quietly!’ vagy arra kérték a zenekart, hogy olyan zenét játsszanak, amire nem lehet charlestont táncolni. A charleston szabadsága és lendülete jól szimbolizálta a viharos húszas éveket, aminek az USA-ból indulva hatalmas kultusza lett az egész világon, mígnem néhány év elteltével a vihar elcsendesült.

Tangó

Az tangó túlfűtöttsége a maga korában egyenesen vérlázítónak hatott.

Az argentin felsőosztály kezdetben mélyen lenézte ezt a táncot, hiszen annak kialakulása szorosan összefüggött a külvárosi prostitúcióval és a bordélyházak kultúrájával,

a legrégibb tangók szövegei, dalcímei pedig tele voltak erotikus, sikamlós utalásokkal, a dél-amerikai nagyvárosok tolvajnyelvén előadva. Az erotikus zenére ráadásul hirtelen, dühös mozdulatokkal, szoros ölelésben táncoltak a párok, ami egyúttal a szabadságot is jelentette – ezáltal egyre többek számára vált vonzóvá. Az idősebbek elítélően vették tudomásul, hogy a táncalkalmakon mind több és több fiatal férfi bukkant fel, akik macsósan, érzéki mozdulatokkal táncoltatták a felsliccelt szoknyájú nőket. A tangó megítélése Európában volt a legrosszabb. II. Wilhelm császár megtiltotta tisztjeinek a tangó táncolását, és ha tudomására jutott, hogy az udvari körökben valaki megszegte ezt a szabályt, ki is végeztette az illetőt. A Francia Katolikus Egyház pedig a tangót erkölcssértőnek nyilvánította.

GettyImages-3309133-134038.jpg

O'Hanlon és Zamouni világhírű táncosok tangót táncolnak 1935-ben (Fotó/Forrás: General Photographic Agency/Getty Images)

Jitterbug

Az énekes Cab Calloway 1934-es Call of The Jitterbug című fülbemászó dala, majd az azt követő rövidfilm, a Cab Calloway Jitterbug Party (1935) hatására egycsapásra bekerült az amerikai köznyelvbe a jitterbug szó, amit gyakran az alkoholfogyasztással is összefüggésbe hoztak. Innen kapta nevét az őrült tánc, ami még több lábmunkát, gyorsabb mozdulatokat és szorosabb testi kontaktust feltételezett, mint elődje, a charleston. Nagy-Britanniában a második világháború alatt beáramló amerikai katonák terjesztették el ezt a táncot, aminek során megfeledkezve a mindennapok borzalmairól szinte önkívületi állapotba lehetett kerülni. A táncosok csípőjük csavarásával, magasra dobált lábakkal és vad szvingeléssel fitogtatták rátermettségüket, gyakran akrobatikai elemeket is bevetve. A nőket egész magasra dobálták partnereik, így nem volt ritka a kivillanó alsónemű. A tánctanárok ellenezték a tánc szabadságát, az improvizációt és a swing zenét, amit egy korabeli kritikus

„tánc címszó alatt elkövetett serdülőkori őrületnek”

nevezett. Így végül a jitterbug egy konszolidáltabb formája terjedt el, amit jive-ként ismerünk.

(A fejlécképen ismeretlen festő Bál a Valois udvarban című festménye, középpontjában egy voltát táncoló párral, forrás: Universal History Archive/Getty Images)

Magyar volt a századforduló ünnepelt sanghaji táncosnője

Kapcsolódó

Magyar volt a századforduló ünnepelt sanghaji táncosnője

Milyen képet közvetítettek a két világháború között a magyar művészek, a szórakoztatóipar és az utazók a Kelet világáról, és milyen volt a virágkorát élő Sanghaj? - teszi fel a kérdést a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Sanghay - Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között címmel megnyílt kiállítása.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Marton László

A Vígszínház egykori igazgatóját hosszú, méltósággal viselt betegség után érte a halál. 76 éves volt.
Zenés színház

Gyerekszereplők mesélnek a távozó Billy Elliot musicalről

Az évek során több gyerek is játszott a musicalben, amelyre szeptember 22-én lejár az Operaház szerződése. Búcsúzóul nézd meg, milyen volt a darabban játszani.
Klasszikus

Ők a Bartók Világverseny finalistái

Balogh Ádám, Peter Klimo és Szokolay Ádám jutott be a Zeneakadémia által szervezett Bartók Világverseny szombati nagyzenekari döntőjébe.
Könyv

„Nincs kitől többé megtanulni, hogyan bocsáthatnánk meg egymásnak” – Konrád Györgyre emlékezve

Pályatársakat, kortárs művészeket, barátokat kértünk meg, hogy pár sorban írjanak Konrád Györgyről, Konrád Györgyhöz.
Klasszikus

Mikor kezdtünk el ráadást követelni a hangversenyeken?

Megszokott dolog: ha a műsor megengedi, addig tapsolunk, míg a muzsikus újra színpadra nem jön, és ráadást ad. Mint minden hagyomány, ez is elkezdődött valamikor.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc magazin

Mi a hosszú élet titka? – Egy 100 éves balettmester válaszolt

Henry Danton korát meghazudtoló szellemi-fizikai állapotban van, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a mai napig balettot oktat, a tanulók pedig isszák a szavait, lesik a mozdulatait.
Tánc hír

Magyarok is csatlakoztak a #BoysDanceToo kampányhoz

A Táncművészet Magazin felhívására több magyar táncegyüttes és táncos is csatlakozott fotóval a két hete indult internetes mozgalomhoz, ami a férfi táncosok társadalmi elfogadottságát igyekszik növelni.
Tánc hír

Több mint háromszáz táncos állt egyszerre spiccen

Megdőlt a „legtöbb egyidejűleg spiccen álló táncos” világrekordja. Szeptember 10-én még a reggeli kávé előtt sikerült történelmet írniuk a balettosoknak.
Tánc ajánló

70 éves a Honvéd Férfikar és a Nemzeti Táncegyüttes

Egész estés gálaműsorral ünnepli fennállásának 70. évfordulóját a Honvéd Együttes két művészeti kara, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara, valamint a Honvéd Férfikar szeptember 29-én az Erkel Színházban.
Tánc ajánló

Mexikói zenészek magyar flamencotáncosokkal fűtik fel a Ráday utcát

Szeptember 15-én vasárnap Andalúzia zenei kincsét mexikói és magyar művészek hozzák el a Stúdió K színpadára.