Tánc

Táncok, amik a maguk idejében botrányosnak számítottak

2019.09.10. 14:00
Ajánlom
A nem művészi, tehát "szociális" táncok mindig is olyan szelepként szolgáltak, amin keresztül az emberek kiengedhették a fáradt gőzt. A társadalmi normák változásával a szórakozás mozgásos formái is alakultak, néhány járulékos botrány kíséretében.

Volta

A XVI. századi udvari táncok egyik legnépszerűbbike a volta elnevezésű táncstílus volt, ami a többi reneszánsz tánchoz képest szokatlan testi közelséget engedett meg. Míg a korra jellemző páros táncokban viszonylag távol álltak egymástól az emberek és legfeljebb egymás kezét érinthették, itt mélyen egymás szemébe néztek és a férfi a nő derekát is erőteljesen átfoghatta. Thoinot Arbeau, a kor koreográfusa így írt erről: " Amikor a forgás következik, engedje el hölgye kezét, ölelje át bal karjával hátul, és bal kezével fogja meg a derekát jobboldalt, a csípeje felett, jobb kezével pedig tartsa a hasa felett, hogy később így segítse az ugrásban, amikor majd a bal combjával előretolja őt”. A szoros ölelés és az akrobatikai manőver ebben az időben sokkolóan intenzívnek bizonyult, és egyes források szerint vetéléshez vezethetett. 

A legnagyobb izgalmat az adta, hogy ugrás közben felvillanhatott a szoknyák alól a nők fehérneműje, vagy ami még rosszabb, a csupasz combja,

ezért azt tanácsolták egymásnak, hogy szorítsák le szoknyáikat. Ráadásul a tánc hevében a súlyos ruhaneműkben kimelegedtek és megizzadtak a nők, így kénytelenek voltak alsóneműt cserélni, aminek gondolata tovább fokozta a férfiak vágyakozását. A voltára épül a Szerelmes Shakespeare című film egyik ikonikus jelenete is:

Charleston

Pár száz év elteltével fordult a kocka: a 20-as években már az számított sokkolónak, ha a férfi és a nő egymástól függetlenül táncolt.

A charleston volt ugyanis az első olyan stílus, ahol a nő kiszabadulva a férfi öleléséből, elengedve kezét, magában táncolt. Ráadásul a vad lábemelések, rúgások, repülő karok és ki-be csukódó térdek már önmagukban is bizarr és őrült látványt nyújthattak az addigi fegyelmezett táncokhoz képest. Az orvosok fel is jegyezték a charleston egészségkárosító hatásait, többek között a belső szervek elmozdulását, a térdsérülések és a bokasüllyedés veszélyét. Sok helyen be is tiltották a charlestont, de ahol nem, ott kiírták, hogy „Please Charleston Quietly!’ vagy arra kérték a zenekart, hogy olyan zenét játsszanak, amire nem lehet charlestont táncolni. A charleston szabadsága és lendülete jól szimbolizálta a viharos húszas éveket, aminek az USA-ból indulva hatalmas kultusza lett az egész világon, mígnem néhány év elteltével a vihar elcsendesült.

Tangó

Az tangó túlfűtöttsége a maga korában egyenesen vérlázítónak hatott.

Az argentin felsőosztály kezdetben mélyen lenézte ezt a táncot, hiszen annak kialakulása szorosan összefüggött a külvárosi prostitúcióval és a bordélyházak kultúrájával,

a legrégibb tangók szövegei, dalcímei pedig tele voltak erotikus, sikamlós utalásokkal, a dél-amerikai nagyvárosok tolvajnyelvén előadva. Az erotikus zenére ráadásul hirtelen, dühös mozdulatokkal, szoros ölelésben táncoltak a párok, ami egyúttal a szabadságot is jelentette – ezáltal egyre többek számára vált vonzóvá. Az idősebbek elítélően vették tudomásul, hogy a táncalkalmakon mind több és több fiatal férfi bukkant fel, akik macsósan, érzéki mozdulatokkal táncoltatták a felsliccelt szoknyájú nőket. A tangó megítélése Európában volt a legrosszabb. II. Wilhelm császár megtiltotta tisztjeinek a tangó táncolását, és ha tudomására jutott, hogy az udvari körökben valaki megszegte ezt a szabályt, ki is végeztette az illetőt. A Francia Katolikus Egyház pedig a tangót erkölcssértőnek nyilvánította.

GettyImages-3309133-134038.jpg

O'Hanlon és Zamouni világhírű táncosok tangót táncolnak 1935-ben (Fotó/Forrás: General Photographic Agency/Getty Images)

Jitterbug

Az énekes Cab Calloway 1934-es Call of The Jitterbug című fülbemászó dala, majd az azt követő rövidfilm, a Cab Calloway Jitterbug Party (1935) hatására egycsapásra bekerült az amerikai köznyelvbe a jitterbug szó, amit gyakran az alkoholfogyasztással is összefüggésbe hoztak. Innen kapta nevét az őrült tánc, ami még több lábmunkát, gyorsabb mozdulatokat és szorosabb testi kontaktust feltételezett, mint elődje, a charleston. Nagy-Britanniában a második világháború alatt beáramló amerikai katonák terjesztették el ezt a táncot, aminek során megfeledkezve a mindennapok borzalmairól szinte önkívületi állapotba lehetett kerülni. A táncosok csípőjük csavarásával, magasra dobált lábakkal és vad szvingeléssel fitogtatták rátermettségüket, gyakran akrobatikai elemeket is bevetve. A nőket egész magasra dobálták partnereik, így nem volt ritka a kivillanó alsónemű. A tánctanárok ellenezték a tánc szabadságát, az improvizációt és a swing zenét, amit egy korabeli kritikus

„tánc címszó alatt elkövetett serdülőkori őrületnek”

nevezett. Így végül a jitterbug egy konszolidáltabb formája terjedt el, amit jive-ként ismerünk.

(A fejlécképen ismeretlen festő Bál a Valois udvarban című festménye, középpontjában egy voltát táncoló párral, forrás: Universal History Archive/Getty Images)

Magyar volt a századforduló ünnepelt sanghaji táncosnője

Kapcsolódó

Magyar volt a századforduló ünnepelt sanghaji táncosnője

Milyen képet közvetítettek a két világháború között a magyar művészek, a szórakoztatóipar és az utazók a Kelet világáról, és milyen volt a virágkorát élő Sanghaj? - teszi fel a kérdést a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Sanghay - Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között címmel megnyílt kiállítása.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

A londoni és a New York-i operaház is kirúgta Vittorio Grigolót

„Helytelen és agresszív viselkedése miatt” megválik Vittorio Grigolo olasz tenortól a londoni Royal Opera House és a New York-i Metropolitan Opera.
Klasszikus

Európai diadalútról tért haza a Fesztiválzenekar

Fontos európai turnén van túl Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar és Schiff András. Rezidens zenekarként adtak dupla koncertet a londoni Barbicanben és a hamburgi Elbphilharmonie-ban is, de a kultikus bécsi Musikvereint is kétszer megtöltötték, és Baden-Badenben is koncerteztek.
Színház

Kiállnak Upor László rektorjelölt mellett kollégái és hallgatói 

Több mint nyolcvan színházi dramaturg, és az SZFE Doktori Iskolájának negyven hallgatója állt ki nyilatkozataiban a Színház- és Filmművészeti Egyetem múlt héten megszavazott rektorjelöltje, Upor László dramaturg, fordító és egyetemi tanár szakmai és emberi integritása mellett.
Színház

Mégsem szűnik meg az NKA?

Az EMMI hivatalos közleményt adott ki az állami kulturális támogatások jelentős részét szétosztó Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatban megjelent hírekre válaszul.
Zenés színház

Cecilia Bartoli operaigazgató lett

Az olasz operaénekesnő az első nőként veszi át a monte-carlói operaház, a La Salle Garnier vezetését 2023-tól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Harminc év után Diótörő az Operettszínházban

A Budapesti Operettszínház színpadán harminc év után láthat ismét balettelőadást a közönség. Csajkovszkij Diótörő című örök klasszikusa kerül színpadra, amelyben a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei is bemutatkoznak.
Tánc videó

Ezek a videók bizonyítják, hogy a balettosoknak is van humora

Gondolta volna, hogy a kimerítő balettórák és előadások között paródiavideók forgatásával ütik el az idejüket a táncosok?
Tánc táncterápia

Tánc segíti a háborús veteránokat a traumák feldolgozásában

Roman Baca az iraki háborúban harcolt, ahonnan hazatérve nehezen tudott beilleszkedni a civil életbe: a háborús tapasztalatok megváltoztatták a személyiségét. Most koreográfusként a hozzá hasonló embereknek próbál segíteni.
Tánc interjú

Mire van szüksége a pályakezdő koreográfusoknak?

Három éve indult el a pályakezdő koreográfusokat és fiatal táncosokat támogató Imre Zoltán Program. A kuratórium tagjait, Pataki Andrást, Nagy Zoltánt, Ertl Pétert, valamint Kovács-Gerzson Pétert kérdeztük a célokról és az eddigi tapasztalatokról.
Tánc ajánló

Mák Magda balettművész a Presszó vendége

A 94 éves balettművésszel, az Állami Balettintézet egyik alapító tanárával beszélget Szemere Katalin december 3-án a GOGA Stúdióban.