Tánc

Távcső és mikroszkóp mozdulatokkal

2016.02.08. 14:41
Ajánlom
Univerzum és individuum - nem kisebb témaköröket boncolgat Kovács Gerzson Péter új, Menetfény címet viselő koreográfiája, melyet január 27-én mutattak be a MOM-ban, a Nemzeti Táncszínház szervezésében.

Vajon sikerül-e? Ez a kérdés foglalkoztat, miközben Kovács Gerzson Péter új darabjának a premierjére indulok. Sikerül-e hasonlóan tiszta, átgondolt, pontos koreográfiát bemutatni, mint amilyen a Bankett volt, amelynek képei a 2006-os bemutató óta sem halványultak el bennem. A MOM termébe belépve már láthatóvá válik az erőteljes geometriára épülő koncepció, a négyszögletes térrendezés és az oldalak mentén elhelyezkedő nézőtér, amely zsigeri reflexióként a négy égtájat idézi fel, a “színpad”, mint az univerzum kicsinyített mását, a shakespeare-i parafrázis értelmében a színházban az egész világ gondolatát.

TranzDanz: Menetfény

TranzDanz: Menetfény (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

KGP munkái jellegzetes és felismerhető koreográfiára épülnek. A néptánctól a kortárs mozgásformákig felépített ív a darabok zenei világában is tükröződik, hiszen egyaránt fellelhető a barokk hangulat, a népzene dallamkincse, illetve a kortárs komoly, illetve könnyűzenei hangzások egyvelege. Nem egyszerű azonban időről-időre újat alkotni, túllépni önmagunkon, mert fenn áll az a veszély, hogy a koreográfia szcenikája redundánssá válik, és hátráltatja a megújító erőt, valamint a darabok minőségét.

TranzDanz: Menetfény

TranzDanz: Menetfény (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

A Menetfény igen erőteljesen a térszimbolikára és a fény szerepére épülő darab. Ezen jellegzetességek már a koreográfia kezdetén határozottan megjelennek, elég ha megfigyeljük a táncosok (Bora Gábor, Gál-Horváth Bernadett, Gera Anita, Tókos Attila, Vida Gábor) öltözékét. Nem csupán a multikulturalista szemléletmód jellegzetességeit vehetjük azonban észre  -amelyben a népies ing, a férfiakon és nőkön egyaránt megjelenő kötényszerű kiegészítő, valamint a színes futócipők szándékosan disszonáns jellege kerül előtérbe- hanem egyszersmind a nemtelenség, az androgün karakterisztika és létmód megkrealását is, hiszen nők és férfiak közel ugyanolyan ruhában mozognak a színpadon, és a sminkekben sincs lényegi különbség. Hol vannak a nemek közötti határok? Van-e még a jelenkorban lényegi különbség a két nem között? Kortárs kultúránk időről-időre visszatérő kérdései ezek. Érdekes gondolat a nemtelenségről beszélni egy táncelőadásban, ez azonban kissé megmarad ötletszinten, hiszen a koreográfia kevéssé kívánja körüljárni eme jellegzetességet.

Izgalmas impulzusokkal indít tehát a Menetfény, innentől kezdve viszont magasra kerül a koreográfia tétje: be tudja-e teljesíteni ezen befogadói elvárásokat az előadás, vagy sem. Mind a zene, mint a mozgások egyfajta lüktetést teremtenek meg a struktúrában, ahol a lendületes, már-már túlhajszolt elemeket a lassú, megnyugtató részek követik. Hiszen az ember élete, az univerzum élete az állandó körforgás ritmikájában bontakozik ki. A körforgás viszont rendkívül individuális módon érinti az ember, az egyén életét. És ez az a pont, ahol a Menetfény kissé megreked.

TranzDanz: Menetfény

TranzDanz: Menetfény (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

A néhol futómozgásba átúszó körtánc egy ideig izgalmas, egy ideig strukturális, de van egy pont, amikor túlhajszoltsága miatt elveszik az ereje. És onnantól már csupán klisé. Elvész a narratív szál, és a néző mérhetetlenül egyedül marad, egyre távolabb kerülve a darab kérdéseitől. Ami egyszer-kétszer izgalmas, lebilincselő, az a huszadik alkalommal unalmassá válik. A mozaikos szerkesztésmód részletei jelen vannak az előadásban, de bármennyire is próbálunk egy komplex képet megalkotni, mindig arra jutunk, hogy túl sok a hasonló elem, a homogén felület pedig egyszerűen képtelen visszaadni az élet összetettségét, színeit, diszharmonikus és ideális pillanatait.

TranzDanz: Menetfény

TranzDanz: Menetfény (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

Pedig minden adott lenne egy erős és impulzív koreográfiához: rendkívül izgalmas ötletek az öltözékekben, finom és érzékeny játék a térstruktúrában, amely a fények által folyamatosan változik, kiváló táncosok, jól megfogalmazott kérdések. De van egy határ, amit a darab sajnálatos módon képtelen átlépni, a sokat mondás helyébe a sokszor ugyanazt mondás lép. Üdítő színfoltként jelenik meg a Bankett diszkójelenetének felidézése, amelyben felfénylik a teljesség lehetősége, mint ahogy Gál-Horváth Bernadett érzékeny és finom szólója is az erények közé sorolandó. Ahogyan a Menetfény bemutatója fogalmaz: “tekintsünk e mintákra végtelen közelről és távolból, lépjünk ki a történeti időből, hogy megláthassuk az egzisztenciális pillanatot, és vissza, hogy érzékeljük az örök áradást, az „épp most” cseppfolyósságát, a hömpölygő, gomolygó, sodró létet.”

De akár a távoli univerzális kérdések mentén artikulálodik a mű, akár a közeli egzisztenciális pillanatok árnyalt felvillantását kísérli meg, a befogadó újra és újra szembesül azzal, hogy sem mikroszkópot, sem pedig távcsövet nem ad a Menetfény ahhoz, hogy ezeket valóban tisztán láthassuk. A szabad szemmel történő vizsgálódás pedig némely körülmények között elégtelennek bizonyul.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Böröndi Tamás, a Vidám Színpad igazgatója

Az ismert és sokak által szeretett színész, színházigazgató 65 éves volt.
Színház

„Csönd, zokogás, fájdalom” – Böröndi Tamásra emlékezik Bodrogi Gyula

Rövid, versnek is beillő nekrológot közölt kollégájáról a Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntetett Bodrogi Gyula. Az éjjel elhunyt Böröndi Tamásra emlékezik,
Színház

Koronavírusban halt meg Böröndi Tamás

A Vidám Színpad 65 éves igazgatójának nem volt alapbetegsége - tudta meg a Blikk.
Klasszikus

Karmester negyven év alatt – interjú Rajna Martinnal

Úgy véli, ilyen nincsen: karmester negyven alatt. Ő ennél még fiatalabb, viszont egyre gyakrabban halljuk a nevét. Rajna Martin a legfiatalabb dirigens volt, aki Junior Príma-díjat kapott, számos hazai zenekarral dolgozott már együtt. Azt mondja, ehhez a szakmához nem lehet eleget tudni, és éppen ez benne a jó.
Színház

Pizsamaparti a Játékszínben

A SzínházTV ezúttal a Játékszínből jelentkezik egy eszeveszett bohózattal. A Hatan pizsamában fordulatok, félreértések, átverések, csúsztatások és füllentések sorozata két felvonásban, Gálvölgyi János rendezésében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc interjú

A tánc önkifejezés, a cirkusz káprázat – Interjú Vági Bencével

Záró részéhez érkezett a Recirquel Újcirkusz Társulat trilógiája. A Solus Amor, ami a Non Solus és My Land méltó folytatása, a „cirque danse” nyelvén megszólaló monumentális légi táncelőadás. Vági Bence művészeti vezetővel, a produkció rendező-koreográfusával beszélgettünk az előadásokról, sikerekről és a következő időszak lehetőségeiről.
Tánc hír

A Nemzeti Táncszínház betáncol az otthonokba

Elindult a Nemzeti Táncszínház stream-sorozata, a TáncszínházON. A minden kedden és csütörtökön közvetített felnőtt, illetve a szombati gyerekelőadásokat bárki ingyenesen megtekintheti.
Tánc hír

Fiatal zeneszerzők műveire készít táncjátékot Kulcsár Noémi

A fiatal zeneszerzőkből álló STUDIO 5 hatodik estjére készül, ami november 9-én a Zeneakadémia Solti termében lesz látható. A Bella Máté, Virág András Gábor, Szentpáli Roland, Kutrik Bence és Solti Árpád alkotta formáció ezúttal a mozdulatok nyelvén szeretné közelebb hozni a kortárs zenét a nagyközönséghez.
Tánc interjú

Az iszonyat balladájától Vasarelyig – 60 éves a Pécsi Balett

Hatvanadik jubileumi évadát kezdte meg 2020 szeptemberében a Pécsi Balett. Az ország első európai hírű, modern balettegyüttese a Pécsi Nemzeti Színház balett-tagozataként 1960-ban létesült Eck Imre Kossuth- és Liszt –díjas, érdemes és kiváló művész vezetésével, aki túllépve a klasszikus balettek mesevilágán, a színpadra helyezte a kor emberi problémáit, érzelmeit, morális kétségeit, aktuális tartalmait sajátos, modern mozgásvilágában. Az alapításról, az önállósodásról, a nézőbarát repertoárról és az új utak kereséséről Uhrik Dóra ügyvezető beszélt Péli Nagy Katának.
Tánc hír

Philip Glass zenéjére táncolnak a Feledi Project táncosai

Feledi János Philip Glass Metamorfózis című, zongorára írt művére készített koreográfiát. A társadalmunk, létünk átváltozásáról szóló produkció november 3-tól látható a Nemzeti Táncszínházban.