Tánc

Távcső és mikroszkóp mozdulatokkal

2016.02.08. 14:41
Ajánlom
Univerzum és individuum - nem kisebb témaköröket boncolgat Kovács Gerzson Péter új, Menetfény címet viselő koreográfiája, melyet január 27-én mutattak be a MOM-ban, a Nemzeti Táncszínház szervezésében.

Vajon sikerül-e? Ez a kérdés foglalkoztat, miközben Kovács Gerzson Péter új darabjának a premierjére indulok. Sikerül-e hasonlóan tiszta, átgondolt, pontos koreográfiát bemutatni, mint amilyen a Bankett volt, amelynek képei a 2006-os bemutató óta sem halványultak el bennem. A MOM termébe belépve már láthatóvá válik az erőteljes geometriára épülő koncepció, a négyszögletes térrendezés és az oldalak mentén elhelyezkedő nézőtér, amely zsigeri reflexióként a négy égtájat idézi fel, a “színpad”, mint az univerzum kicsinyített mását, a shakespeare-i parafrázis értelmében a színházban az egész világ gondolatát.

TranzDanz: Menetfény

TranzDanz: Menetfény (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

KGP munkái jellegzetes és felismerhető koreográfiára épülnek. A néptánctól a kortárs mozgásformákig felépített ív a darabok zenei világában is tükröződik, hiszen egyaránt fellelhető a barokk hangulat, a népzene dallamkincse, illetve a kortárs komoly, illetve könnyűzenei hangzások egyvelege. Nem egyszerű azonban időről-időre újat alkotni, túllépni önmagunkon, mert fenn áll az a veszély, hogy a koreográfia szcenikája redundánssá válik, és hátráltatja a megújító erőt, valamint a darabok minőségét.

TranzDanz: Menetfény

TranzDanz: Menetfény (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

A Menetfény igen erőteljesen a térszimbolikára és a fény szerepére épülő darab. Ezen jellegzetességek már a koreográfia kezdetén határozottan megjelennek, elég ha megfigyeljük a táncosok (Bora Gábor, Gál-Horváth Bernadett, Gera Anita, Tókos Attila, Vida Gábor) öltözékét. Nem csupán a multikulturalista szemléletmód jellegzetességeit vehetjük azonban észre  -amelyben a népies ing, a férfiakon és nőkön egyaránt megjelenő kötényszerű kiegészítő, valamint a színes futócipők szándékosan disszonáns jellege kerül előtérbe- hanem egyszersmind a nemtelenség, az androgün karakterisztika és létmód megkrealását is, hiszen nők és férfiak közel ugyanolyan ruhában mozognak a színpadon, és a sminkekben sincs lényegi különbség. Hol vannak a nemek közötti határok? Van-e még a jelenkorban lényegi különbség a két nem között? Kortárs kultúránk időről-időre visszatérő kérdései ezek. Érdekes gondolat a nemtelenségről beszélni egy táncelőadásban, ez azonban kissé megmarad ötletszinten, hiszen a koreográfia kevéssé kívánja körüljárni eme jellegzetességet.

Izgalmas impulzusokkal indít tehát a Menetfény, innentől kezdve viszont magasra kerül a koreográfia tétje: be tudja-e teljesíteni ezen befogadói elvárásokat az előadás, vagy sem. Mind a zene, mint a mozgások egyfajta lüktetést teremtenek meg a struktúrában, ahol a lendületes, már-már túlhajszolt elemeket a lassú, megnyugtató részek követik. Hiszen az ember élete, az univerzum élete az állandó körforgás ritmikájában bontakozik ki. A körforgás viszont rendkívül individuális módon érinti az ember, az egyén életét. És ez az a pont, ahol a Menetfény kissé megreked.

TranzDanz: Menetfény

TranzDanz: Menetfény (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

A néhol futómozgásba átúszó körtánc egy ideig izgalmas, egy ideig strukturális, de van egy pont, amikor túlhajszoltsága miatt elveszik az ereje. És onnantól már csupán klisé. Elvész a narratív szál, és a néző mérhetetlenül egyedül marad, egyre távolabb kerülve a darab kérdéseitől. Ami egyszer-kétszer izgalmas, lebilincselő, az a huszadik alkalommal unalmassá válik. A mozaikos szerkesztésmód részletei jelen vannak az előadásban, de bármennyire is próbálunk egy komplex képet megalkotni, mindig arra jutunk, hogy túl sok a hasonló elem, a homogén felület pedig egyszerűen képtelen visszaadni az élet összetettségét, színeit, diszharmonikus és ideális pillanatait.

TranzDanz: Menetfény

TranzDanz: Menetfény (Fotó/Forrás: Dusa Gábor)

Pedig minden adott lenne egy erős és impulzív koreográfiához: rendkívül izgalmas ötletek az öltözékekben, finom és érzékeny játék a térstruktúrában, amely a fények által folyamatosan változik, kiváló táncosok, jól megfogalmazott kérdések. De van egy határ, amit a darab sajnálatos módon képtelen átlépni, a sokat mondás helyébe a sokszor ugyanazt mondás lép. Üdítő színfoltként jelenik meg a Bankett diszkójelenetének felidézése, amelyben felfénylik a teljesség lehetősége, mint ahogy Gál-Horváth Bernadett érzékeny és finom szólója is az erények közé sorolandó. Ahogyan a Menetfény bemutatója fogalmaz: “tekintsünk e mintákra végtelen közelről és távolból, lépjünk ki a történeti időből, hogy megláthassuk az egzisztenciális pillanatot, és vissza, hogy érzékeljük az örök áradást, az „épp most” cseppfolyósságát, a hömpölygő, gomolygó, sodró létet.”

De akár a távoli univerzális kérdések mentén artikulálodik a mű, akár a közeli egzisztenciális pillanatok árnyalt felvillantását kísérli meg, a befogadó újra és újra szembesül azzal, hogy sem mikroszkópot, sem pedig távcsövet nem ad a Menetfény ahhoz, hogy ezeket valóban tisztán láthassuk. A szabad szemmel történő vizsgálódás pedig némely körülmények között elégtelennek bizonyul.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Vizuál

Amit ne hagyjon ki a Múzeumok Éjszakáján

Hasznos tudnivalók és szerkesztőségünk tagjainak tippjei.
Jazz/World

Gyönyörű örmény népdalfeldolgozással jelentkezik az Antal Gábor Trió

Nem sokkal a megalakulásuk után máris nemzetközi versenyről hozta el a fődíjat a trió, akiknek örmény népzenéből ihletett új szerzeménye most a Fidelión debütál. Cikkünkben a zenekar történetéről és terveikről is mesélnek.
Színház

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc magazin

„Ne játszd túl, de kevés se legyél!”

Két életük van: az egyik az általános iskolában kezdődik minden reggel, mint minden átlagos gyereké, a másik délután egykor a Madách Musical Táncművészeti Iskolában, ahol felveszik a balettcipőt és elkezdik próbálni a Billy Elliot – a Musical című darabot.
Tánc győri balett

Győrben bepótolhatja az elszalasztott tánceseményeket

14. alkalommal rendezik meg a Magyar Táncfesztivált és negyedszer a gyermek táncfesztivált Győrben mától egészen vasárnapig.
Tánc balett

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Tánc videó

Szergej Polunyinnak az őrület is jól áll, de még mennyire

A szupersztár balett-táncost ezúttal egy ikonikus brit divatfotós, filmkészítő Rankin kérte fel közös munkára, amiből egy igen erős anyag született.
Tánc simkó beatrix

A Simkó-Grecsó páros hozta el a Tánc Fesztiválja fődíját

A Frenák Pál Társulat és a Pécsi Balett is két-két díjat kapott a veszprémi tánctalálkozó után – írta meg a szinhaz.hu.