Tánc

Testből teremteni

2008.04.18. 00:00
Ajánlom
Horváth Csaba, a kortárs magyar tánc ösztönös erejű alkotója, a debreceni színház tánctagozat vezetője Wedekind "gyermektragédiája", A tavasz ébredése után északra kalandozott, hogy a Kalevala mitikus világából merítsen ihletet. Az eredeti szövegek helyett azonban Szálinger Balázs versei hangzanak fel ma este a debreceni MODEM kiállítótere után a budapesti Trafóban is.

Horváth Csaba

- Az előadás a Csokonai Színház és a MODEM égisze alatt jön létre. A témaválasztást illetően volt-e valamiféle kívánalom a két intézmény részéről?

- Nem kellett illeszkednünk semmilyen programtematikához, az én döntésem volt a Kalevala színrevitele, és a színház művészeti vezetése támogatta az elképzelésemet. Az elmúlt években sokat foglalkoztam az archaikus északi kultúrával, melynek megkerülhetetlen remekműve a karjalai eredetű, 19. század elején Elias Löhnrot által írásos formába öntött eposz. Bennem egy évvel ezelőtt született meg a Kalevala színpadra állításának ötlete.

- A finn nemzeti kultúrában napjainkban is fontos szerepet tölt be a zene, ám ön mégis egy norvég zeneszerző műveiből válogatott a finn eposzhoz. Miért esett a választás Nils Petter Molvaer szaxofonművészre?

- Évek óta hallgatom Nils Petter Molvaer zenéit és körülbelül három évvel ezelőtt személyes kapcsolatba kerültem a művésszel, amely ma már barátságnak is nevezhető. Munkája rendkívül inspiratív számomra, ezért elhatároztam, hogy a következő koreográfiámban mindenképpen az ő zenéjét fogom használni. Most szerencsésen találkozott a téma és az északi hangzásvilág. A Nils Petter Molvaer-féle hangzásban olyan mélységeket fedeztem fel melyből egyrészt árad egyfajta sajátos ősiség, emellett modern és korszerű is.

- Mozdulatanyagában is fog valamiféle északiságot hordozni a koreográfia?

- Nem. Maradok a saját mozdulatnyelvemnél, de emellett egészen új dolgokkal is kísérletezünk a próbafolyamat során.

-A Kalevala az irodalmi kánon része. Egy közismert mű feldolgozása megkönnyíti vagy megnehezíti a koreográfus dolgát?

- A legutóbbi munkámban, a köztudatban kevésbé benne lévő művet dolgoztam fel, Wedekindtől A tavasz ébredését. A két mű színrevitele egészen más. A tavasz ébredésében volt egyfajta nyomon követhető, verbális történetmesélés, a Kalevalában nem lesz. A Kalevala rengeteg fejezetből álló eposz, cselekménye is szerteágazó, túlságosan bonyodalmas. Érzésem szerint egy jóval elvontabb előadást készítek majd a Wedekind-feldolgozánál. Esszenciális lényegiségre kívánok törekedni, amely minden teremtésmítosznak a lényege.

- Mennyire térnek el a Kalevala eredeti szövegétől Szálinger Balázs versei?

- A Kalevalában nagy hangsúlyt kap a szöveg. Tudatosan és sokáig kerestem rá írót, mert teljesen átírt szöveggel szerettem volna dolgozni. A költői részeket teljes mértében Szálinger Balázs írta és írja, a különböző verbális rétegek megalkotásának folyamatában viszont magam is részt veszek, Gyulai Eszter dramaturg kollégámmal együtt. Az általam meghatározott struktúrák fognak érvényesülni a szöveg szintjén is. Egyáltalán nem lesznek az előadásban eredeti versek, de az elképzelhető, hogy a kevés idézetet beemelünk a szövegbe. Szálinger Balázs, aki most mutatkozik be színpadi szerzőként, verses formában ír, amely a szabad versek korszakában nem annyira divatos. Az előadás dramaturgiája viszont épp ezzel a költői formával lesz teljes.

- Általában hogyan alakul ki önben egy előadás gondolata?

- Amennyiben irodalmi művet dolgozok fel - mint a Kalevalában is -, elsőként befogadóként születik meg bennem egy saját interpretáció, amely alapján kialakulnak a fő "csapásirányok", s erre épül majd fel a későbbi előadás, amely a műhelymunkák során nyeri el végleges formáját.

- A Debrecen modern művészeti galériájában, a MODEM egyik kiállítótermében lesz a Kalevala premierje, mely később visszakerül színházi terekbe. Mennyiben változik az előadás a szokatlan helyszíneken?

- Többször dolgoztam már képzőművészeti kiállítóterekben, ezért nem szokatlan számomra a MODEM. Egy új helyszín egyszerűen lehetőséget "kér" arra, hogy az alkotó újragondolja az előadást, átdolgozza, alakítson rajta, amellett, hogy lényegi gondolatait megőrzi. A szcenikai lehetőségek is másak - a MODEM fehér, a Trafó fekete -, másképp tudunk világítani és ez nyilván változtat a darab atmoszféráján is.

- Fizikai színház a műfaji meghatározása a Kalevalának az ajánlók szerint - hasonlóan a Wedekind-előadáshoz. Magyarországon talán még ismeretlennek nevezhető ez a színházi műfaj. Alkotóként ezt ön hogyan definiálná?

- Manapság a kortárs színjátszásban annyira összemosódnak a műfaji határok, hogy valójában magam sem szeretem ezt a meghatározást. Inkább csak az arányok alapján lehet ide vagy oda sorolni az előadásaimat; hogy ez tánc, fizikai színház, prózai színház, nehéz eldönteni. Ma a színháznak véleményem szerint már komoly igényei vannak, akár a vizualitás, akár a verbalitás, akár a zene, akár a mozdulat, vagy éppen mozdulatlanság (amely szintén mozgás) terén. A fizikai színházat leginkább úgy tudnám meghatározni, hogy a testből fogalmaz. Kissé feleslegesnek is érzem a pontos műfaji megnevezéseket és a jövőben szeretném is ezt elkerülni. Azt gondolom, tágabb fogalommal jobban leírható a munkám, én színházat csinálok.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Plusz

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.
Zenés színház

Nézze vissza Mundruczó Kornél müncheni Lohengrin-rendezését!

December 3-án mutatta be a Bajor Állami Opera Wagner Lohengrinjét Mundruczó Kornél rendezésében. Az előadást a színház saját streamingfelülete és a BR-Klassik is közvetítette, ahol vissza is nézhető a produkció.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Lábujjhegyen – az ország három pontján is látható lesz Megyeri Léna és Bősze Ádám zene- és tánctörténeti sorozata

Az idei évadban a Nemzeti Táncszínház ad otthont Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész, műsorvezető közös előadás-sorozatának, amely most vidékre is ellátogat.
Tánc ajánló

Eltáncolt fájdalom – Frida Kahlóról készít előadást Duda Éva

Eleonora Accalai főszereplésével mutat be Frida Kahlo életéről és művészetéről szóló előadást a Duda Éva Társulat. A FRIDA, az élet múzsája című, látványszínházi produkció bemutatóját december 7-én tartják a Nemzeti Táncszínházban.
Tánc ajánló

Ritkán játszott és koreografált darab Feledi János új alkotása

Magyarországon ritka eseménynek számít, hogy Sztravinszkij Pulcinella-története kerül színpadra, így annál rendkívülibb, hogy ennek a szórakoztató műnek a zenéjére készít koreográfiát Feledi János, a Feledi Project művészeti vezetője.
Tánc interjú

„A tiszta tánc már kevés” – Beszélgetés Feledi Jánossal

A Feledi Project alapítója és egyszemélyes motorja a folyamatos kihívásokat keresi, amelyek első pillanatban akár lehetetlennek is tűnnek. Feledi Jánost arról is kérdeztük, hol áll most és merre tart az idén tízesztendős Project.
Tánc hír

Budapest Ballet Grand Prix néven rendez balettversenyt a Magyar Táncművészeti Egyetem

Új nemzetközi balettversenyt hív életre Budapest Ballet Grand Prix néven a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE). A hazai balett- és táncművészet népszerűsítésére létrehozott eseményt 2023. november 20. és 24. között rendezik meg először.