Tánc

Testből teremteni

2008.04.18. 00:00
Ajánlom
Horváth Csaba, a kortárs magyar tánc ösztönös erejű alkotója, a debreceni színház tánctagozat vezetője Wedekind "gyermektragédiája", A tavasz ébredése után északra kalandozott, hogy a Kalevala mitikus világából merítsen ihletet. Az eredeti szövegek helyett azonban Szálinger Balázs versei hangzanak fel ma este a debreceni MODEM kiállítótere után a budapesti Trafóban is.

Horváth Csaba

- Az előadás a Csokonai Színház és a MODEM égisze alatt jön létre. A témaválasztást illetően volt-e valamiféle kívánalom a két intézmény részéről?

- Nem kellett illeszkednünk semmilyen programtematikához, az én döntésem volt a Kalevala színrevitele, és a színház művészeti vezetése támogatta az elképzelésemet. Az elmúlt években sokat foglalkoztam az archaikus északi kultúrával, melynek megkerülhetetlen remekműve a karjalai eredetű, 19. század elején Elias Löhnrot által írásos formába öntött eposz. Bennem egy évvel ezelőtt született meg a Kalevala színpadra állításának ötlete.

- A finn nemzeti kultúrában napjainkban is fontos szerepet tölt be a zene, ám ön mégis egy norvég zeneszerző műveiből válogatott a finn eposzhoz. Miért esett a választás Nils Petter Molvaer szaxofonművészre?

- Évek óta hallgatom Nils Petter Molvaer zenéit és körülbelül három évvel ezelőtt személyes kapcsolatba kerültem a művésszel, amely ma már barátságnak is nevezhető. Munkája rendkívül inspiratív számomra, ezért elhatároztam, hogy a következő koreográfiámban mindenképpen az ő zenéjét fogom használni. Most szerencsésen találkozott a téma és az északi hangzásvilág. A Nils Petter Molvaer-féle hangzásban olyan mélységeket fedeztem fel melyből egyrészt árad egyfajta sajátos ősiség, emellett modern és korszerű is.

- Mozdulatanyagában is fog valamiféle északiságot hordozni a koreográfia?

- Nem. Maradok a saját mozdulatnyelvemnél, de emellett egészen új dolgokkal is kísérletezünk a próbafolyamat során.

-A Kalevala az irodalmi kánon része. Egy közismert mű feldolgozása megkönnyíti vagy megnehezíti a koreográfus dolgát?

- A legutóbbi munkámban, a köztudatban kevésbé benne lévő művet dolgoztam fel, Wedekindtől A tavasz ébredését. A két mű színrevitele egészen más. A tavasz ébredésében volt egyfajta nyomon követhető, verbális történetmesélés, a Kalevalában nem lesz. A Kalevala rengeteg fejezetből álló eposz, cselekménye is szerteágazó, túlságosan bonyodalmas. Érzésem szerint egy jóval elvontabb előadást készítek majd a Wedekind-feldolgozánál. Esszenciális lényegiségre kívánok törekedni, amely minden teremtésmítosznak a lényege.

- Mennyire térnek el a Kalevala eredeti szövegétől Szálinger Balázs versei?

- A Kalevalában nagy hangsúlyt kap a szöveg. Tudatosan és sokáig kerestem rá írót, mert teljesen átírt szöveggel szerettem volna dolgozni. A költői részeket teljes mértében Szálinger Balázs írta és írja, a különböző verbális rétegek megalkotásának folyamatában viszont magam is részt veszek, Gyulai Eszter dramaturg kollégámmal együtt. Az általam meghatározott struktúrák fognak érvényesülni a szöveg szintjén is. Egyáltalán nem lesznek az előadásban eredeti versek, de az elképzelhető, hogy a kevés idézetet beemelünk a szövegbe. Szálinger Balázs, aki most mutatkozik be színpadi szerzőként, verses formában ír, amely a szabad versek korszakában nem annyira divatos. Az előadás dramaturgiája viszont épp ezzel a költői formával lesz teljes.

- Általában hogyan alakul ki önben egy előadás gondolata?

- Amennyiben irodalmi művet dolgozok fel - mint a Kalevalában is -, elsőként befogadóként születik meg bennem egy saját interpretáció, amely alapján kialakulnak a fő "csapásirányok", s erre épül majd fel a későbbi előadás, amely a műhelymunkák során nyeri el végleges formáját.

- A Debrecen modern művészeti galériájában, a MODEM egyik kiállítótermében lesz a Kalevala premierje, mely később visszakerül színházi terekbe. Mennyiben változik az előadás a szokatlan helyszíneken?

- Többször dolgoztam már képzőművészeti kiállítóterekben, ezért nem szokatlan számomra a MODEM. Egy új helyszín egyszerűen lehetőséget "kér" arra, hogy az alkotó újragondolja az előadást, átdolgozza, alakítson rajta, amellett, hogy lényegi gondolatait megőrzi. A szcenikai lehetőségek is másak - a MODEM fehér, a Trafó fekete -, másképp tudunk világítani és ez nyilván változtat a darab atmoszféráján is.

- Fizikai színház a műfaji meghatározása a Kalevalának az ajánlók szerint - hasonlóan a Wedekind-előadáshoz. Magyarországon talán még ismeretlennek nevezhető ez a színházi műfaj. Alkotóként ezt ön hogyan definiálná?

- Manapság a kortárs színjátszásban annyira összemosódnak a műfaji határok, hogy valójában magam sem szeretem ezt a meghatározást. Inkább csak az arányok alapján lehet ide vagy oda sorolni az előadásaimat; hogy ez tánc, fizikai színház, prózai színház, nehéz eldönteni. Ma a színháznak véleményem szerint már komoly igényei vannak, akár a vizualitás, akár a verbalitás, akár a zene, akár a mozdulat, vagy éppen mozdulatlanság (amely szintén mozgás) terén. A fizikai színházat leginkább úgy tudnám meghatározni, hogy a testből fogalmaz. Kissé feleslegesnek is érzem a pontos műfaji megnevezéseket és a jövőben szeretném is ezt elkerülni. Azt gondolom, tágabb fogalommal jobban leírható a munkám, én színházat csinálok.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc magazin

50 éves Bozsik Yvette, akinek bátorságát még Pina Bausch is elismerte

Saját nevét viselő társulata az ország egyik kiemelt, nemzetközileg is elismert kortárs táncegyüttese.
Tánc ajánló

Fogyaszd a kultúrát is környezettudatosan!

A Sziget idén a Love Revolution szlogen jegyében telik. A teljesség igénye nélkül összeszedtük, mik azok a társadalmi témák, amikkel a kulturális programok, előadások, performanszok foglalkoznak majd a Szigeten.
Tánc mte

Japán balerina szerzett dicsőséget a Magyar Táncművészeti Egyetemnek

Takamori Miyu a Magyar Táncművészeti Egyetem japán hallgatója bronzérmet nyert a XXVIII. Várnai Nemzetközi Balettversenyen, míg partnere, Rónai András, az Operaház fiatal címzetes magántáncosa különdíjat kapott.
Tánc sziget 2018

Ez a cirkusz már rég nem az, amitől ódzkodsz!

A cirkusz legmodernebb, legbeszédesebb, legtartalmasabb oldalát is megismerhetjük a Sziget fesztivál Cirque Du Sziget helyszínén, augusztus 9. és 14. között.
Tánc hírek

Megalakult a Székesfehérvári Balett Színház

Hivatalosan is megkezdte működését szerdán Székesfehérvár új kulturális intézménye Egerházi Attila igazgatásával,13 balettművésszel.