Tánc

Tíz izgalmas adalék a Giselle című baletthez

2019.01.09. 17:25
Ajánlom
Misztikum, borzongás, őrület és egy világokon átívelő szerelem – na meg elképesztő tánctechnika. Január 18-tól ismét műsorra tűzi a Magyar Nemzeti Balett az egyik legnépszerűbb romantikus balettet, Adolpe Adam Giselle-jét. Összeszedtük, miért is olyan izgalmas ez a mű.

1. Spicc-történelem

A Giselle az egyik első olyan, egész estés balett, amiben a táncosok lábujjhegyre emelkedtek és spicc-cipőt használtak.

A spicc-cipő ugyanis légies, szilf-szerű hatást eredményezett, amit meg is kívánt a romantikus balettek misztikuma, de erről később. A balett-történelemben először 1832-ben Marie Taglioni húzott spicc-cipőt A szilfid című balett Hegyi tündér szerepében. A Giselle premierjére kilenc évvel ezután, 1841-ben került sor, és a koreográfia szerzője, Jules Perrot kifejezetten azzal a szándékkal alkotta meg ezt a koreográfiát tehetséges tanítványa, Carlotta Grisi számára, hogy eltáncolásával Marie Taglioni mellé emelkedhessen – szó szerint.

1024px-Melle_Carlotta_Grisi_dans_Giselle_NYPL_b12158838-5243498-153512.jpg

Így ábrázolták Carlotta Grisit Giselle szerepében, villiként, 1845-ben (Fotó/Forrás: Wikipedia )

2. Mi szükség a második felvonásra?

A balett tényleges cselekménye tulajdonképpen véget ér az első felvonás végén, amikor Giselle beleőrül és belehal abba, hogy Albrecht gróf hazudott neki és nem lehetnek egymáséi. Albrechtnek pedig a bűntudat marad osztályrészül. Akkor miért kell még majdnem egy órán keresztül táncolni? Azért, mert az első felvonás történetmesélése csak egy apropó arra, hogy a második felvonásban árnyalakokat láthassunk táncolni. A darab ötletgazdája,

Theophile Gautier ugyanis elsősorban egy olyan balettet szeretett volna látni, ahol viszonzatlan szerelme, a táncosnő Carlotta Grisi úgy jelenik meg, ahogy az ő lelkében élt: elérhetetlen, földöntúli árnyalakként.

A librettó szerzője, Jules-Henri Vernoy de Saint-Georges azonban lerántotta őt a realitás talajára és ragaszkodott ahhoz, hogy előzményként egy tragikus falusi történetet csatoljanak a misztikus villi-felvonás elé, ami egyben lehetőséget teremtett a karaktertáncok felvonultatására is. Másrészt a második felvonás egy tipikus ballet blanc, vagyis fehér felvonás, ami kifejezetten a romantikus balett sajátja, és amiben metaforikusan ábrázolhatják a nagy érzelmeket és a szerelmesek végső búcsúját.

3. Kik azok a villik?

A balett második felvonása Victor Hugo Keleti énekek című versének inspirációjára született, ami a villik mítoszára épül.

A villik esküvőjük előtt meghalt menyasszonyok, akik éjfélkor kikelnek sírjukból, hogy halálba táncoltassák a hűtlen férfiakat, így bepótolva az elmaradt menyasszonytáncot.

A villik számos nép hiedelemvilágában megtalálhatóak különböző lidércek, démonok, boszorkányok formájában. A szó a szlovák vila (‘tündér’) többes vily alakjából ered, innen került át a német nyelvbe német Willi formában, a magyarba pedig villiként, villőként. Ezek a táncoló démonok nemcsak az irodalomban, de a festészetben, zenében is megjelentek: Shakespeare, Goethe, Heine, Baudelaire, Puccini, Vörösmarty, Tompa Mihály, Ady Endre, Kosztolányi, Babits műveiben is felbukkannak. „De most eláll a szél. / De most a csönd beszél. / De most jőnek a villik” – írja Babits egyik versében. Egyesek szerint az angol "Gives me the willies" szólás (ami valami olyasmit jelent, hogy "kirázott a hideg"), éppen a Giselle-re utal vissza.

4. Borzongató marketingstratégia

Az 1800-as években ballet fantastique-ként hirdették az előadást, utalva arra a hatalmas revelációra, hogy a balett műfajában megjelent a transzcendens világ, és annak sötét oldala. A másik nagy romantikus balettet, a Csipkerózsikát ezzel szemben ballet feerie-ként reklámozták, mivel az abban szereplő transzcendens figurák alapvetően jóindulatú tündérek voltak.

5. Az egyik első női balett-hős

A Giselle női főhőse radikális fordulatot jelez a balett-történelemben.

A romantika kora előtt ugyanis nem volt jellemző, hogy a balettek történetének középpontjában egy nő álljon.

Giselle ráadásul jellemfejlődésen megy keresztül: egy életvidám, naiv parasztlányból drámai hősnő, majd túlvilági lény válik. A törékeny lánynak a második felvonás végén már óriási belső ereje van: ahelyett ugyanis, hogy bosszút állna Albrechten, amiért eltitkolta előle menyasszonyát, megakadályozza, hogy a villi-királynő, Myrtha halálba csalogassa őt.

6. A leggyönyörűbb őrület

A Giselle „megőrülési jelenete” az első felvonás végén

a balettrepertoár egyik leghíresebb és legnehezebb jelenete, mind tánctechnikai, mind pedig a színészi megformálás tekintetében. Éppen ezért sok balerina szerepálma a Giselle.

7. A táncosok színészek is

Az eredeti, 1841-ben bemutatott Giselle 54 percnyi pantomimet, a szerep árnyalására szolgáló némajátékot, és 60 perc táncot tartalmazott, ami jól mutatja, milyen

fontos aspektusa ennek a darabnak a színészi jelenlét és karakterformálás.

Az évek során aztán ez az arány a tánc javára erősödött, a történetmesélés került előtérbe a színészi megformálással szemben.

8. Egy érdekérvényesítő mecénás

Az első felvonás úgynevezett Paraszt-pas de deux-je – amikor vidám hangulatban ünnepel egy jegyespár Giselle szólóvariációja után – eredetileg nem szerepelt a Giselle-ben. Csak azért került bele a darabba, mert a produkció egyik mecénása látni szerette volna barátnőjét, Nathalie Fitzjamest valami különleges szerepben, így az alkotók kénytelenek voltak neki készíteni egy pas de deux-t, ami, bár a történet kifejtése szempontjából egyáltalán nem lényeges, de annál látványosabb.

9. Giselle, a divatikon

Giselle 1841-ben, a premiert követően divatot teremtett Párizsban középen elválasztott és fület eltakaró frizurájával.

Mindenki ilyet akart és a fodrász-szalonok nem győzték teljesíteni a kéréseket.

giselle_foto_csibi_szilvia1_resize-153059.jpg

Giselle (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Balett / Csibi Szilvia)

10. A magyar verzió

Magyarországon Leonyid Lavrovszkij szovjet balettmester verziója „honosodott meg”. Bár legelőször, 1847-ben még az eredeti, Jules Perrot-Jean Coralli-verzióban került bemutatásra, 1958-ban, majd 1996-ban már az ő verziójában állította színpadra a Magyar Állami Operaház és ma is ezt játsszák. 2019-ben Balaban Cristina, Ivanova-Skoblikova Sofia, Kosyreva Diana és Melnik Tatiana címszereplésével látható a Magyar Nemzeti Balett előadásában a Giselle, míg Albrecht szerepében felváltva Oláh Zoltán, Timofeev Dmitry, Balázsi Gergő Ármin és Leblanc Gergely látható.

10 izgalmas adalék A diótörő-sztorihoz

Kapcsolódó

10 izgalmas adalék A diótörő-sztorihoz

Vannak, akik számára A diótörő a karácsonyi időszak elengedhetetlen része. A mesét már jól ismerjük, de vajon tisztában vagyunk-e a darab keletkezésének kevésbé ismert részleteivel?

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Vizuál

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!
Plusz

Ők kapták idén a Junior Prima díjakat népművészet és közművelődés kategóriában

A díjátadó rendezvény idén a Docler Irodaházban kapott helyet, ahol a biztonsági előírásokat betartva nyújtotta át a díjakat Árendás Péter, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, valamint Gattyán György, a Docler cégcsoport alapító-tulajdonosa.
Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Tisztújítást tartottak a Magyar Táncművészek Szövetségében

A Magyar Táncművészek Szövetségének közgyűlésén ötödik alkalommal választotta meg a tagság újabb három évre elnöknek Mihályi Gábort, a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjét és társelnöknek Kiss Jánost, a győri Magyar Táncfesztivál igazgatóját - adta hírül a szakmai és érdekvédelmi szövetség.
Tánc magazin

Nevetve sírni, sírva nevetni – Cacti a Nemzeti Balett előadásában

A kaktuszok nem sírnak. Legalábbis egyikünk sem találkozott még könnyező tüskékkel – vagy mégis? A világhírű svéd koreográfus, Alexander Ekman Cacti című darabja csontig-velőig hatoló őszinteséggel mutatja be a kortárs tánc világát, humoros és fájdalmasan pontos képet adva arról, mennyire fontos számunkra a művészet „értelmezése”. Néha lényegesebb, mint a művészet maga. Ekman legsikeresebb koreográfiája a Magyar Nemzeti Balett tolmácsolásában érkezik Budapestre.
Tánc ajánló

Alexander Ekman svéd koreográfus indítja az Opera új évadát

A világhírű alkotó egyik legnépszerűbb műve, a Cacti a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Állami Operaház első bemutatója szeptember 11-én látható az Eiffel Műhelyházban.
Tánc hír

Átadták az idei Lábán Rudolf- és Halász Péter-díjakat

Augusztus 31-én a Trafóban immár 15. alkalommal hirdették ki a legjobb hazai kortárs táncprodukciókat elismerő díjat, valamint a színházi alkotókat méltató elismerést.
Tánc gyász

Elhunyt Rab István balettművész

Az 1953 disszidált táncművész 90 éves korában hunyt el, Amerikában – írja a New York Times-ra hivatkozva a Színház Online.