Tánc

Tíz izgalmas adalék a Giselle című baletthez

2019.01.09. 17:25
Ajánlom
Misztikum, borzongás, őrület és egy világokon átívelő szerelem – na meg elképesztő tánctechnika. Január 18-tól ismét műsorra tűzi a Magyar Nemzeti Balett az egyik legnépszerűbb romantikus balettet, Adolpe Adam Giselle-jét. Összeszedtük, miért is olyan izgalmas ez a mű.

1. Spicc-történelem

A Giselle az egyik első olyan, egész estés balett, amiben a táncosok lábujjhegyre emelkedtek és spicc-cipőt használtak.

A spicc-cipő ugyanis légies, szilf-szerű hatást eredményezett, amit meg is kívánt a romantikus balettek misztikuma, de erről később. A balett-történelemben először 1832-ben Marie Taglioni húzott spicc-cipőt A szilfid című balett Hegyi tündér szerepében. A Giselle premierjére kilenc évvel ezután, 1841-ben került sor, és a koreográfia szerzője, Jules Perrot kifejezetten azzal a szándékkal alkotta meg ezt a koreográfiát tehetséges tanítványa, Carlotta Grisi számára, hogy eltáncolásával Marie Taglioni mellé emelkedhessen – szó szerint.

1024px-Melle_Carlotta_Grisi_dans_Giselle_NYPL_b12158838-5243498-153512.jpg

Így ábrázolták Carlotta Grisit Giselle szerepében, villiként, 1845-ben (Fotó/Forrás: Wikipedia )

2. Mi szükség a második felvonásra?

A balett tényleges cselekménye tulajdonképpen véget ér az első felvonás végén, amikor Giselle beleőrül és belehal abba, hogy Albrecht gróf hazudott neki és nem lehetnek egymáséi. Albrechtnek pedig a bűntudat marad osztályrészül. Akkor miért kell még majdnem egy órán keresztül táncolni? Azért, mert az első felvonás történetmesélése csak egy apropó arra, hogy a második felvonásban árnyalakokat láthassunk táncolni. A darab ötletgazdája,

Theophile Gautier ugyanis elsősorban egy olyan balettet szeretett volna látni, ahol viszonzatlan szerelme, a táncosnő Carlotta Grisi úgy jelenik meg, ahogy az ő lelkében élt: elérhetetlen, földöntúli árnyalakként.

A librettó szerzője, Jules-Henri Vernoy de Saint-Georges azonban lerántotta őt a realitás talajára és ragaszkodott ahhoz, hogy előzményként egy tragikus falusi történetet csatoljanak a misztikus villi-felvonás elé, ami egyben lehetőséget teremtett a karaktertáncok felvonultatására is. Másrészt a második felvonás egy tipikus ballet blanc, vagyis fehér felvonás, ami kifejezetten a romantikus balett sajátja, és amiben metaforikusan ábrázolhatják a nagy érzelmeket és a szerelmesek végső búcsúját.

3. Kik azok a villik?

A balett második felvonása Victor Hugo Keleti énekek című versének inspirációjára született, ami a villik mítoszára épül.

A villik esküvőjük előtt meghalt menyasszonyok, akik éjfélkor kikelnek sírjukból, hogy halálba táncoltassák a hűtlen férfiakat, így bepótolva az elmaradt menyasszonytáncot.

A villik számos nép hiedelemvilágában megtalálhatóak különböző lidércek, démonok, boszorkányok formájában. A szó a szlovák vila (‘tündér’) többes vily alakjából ered, innen került át a német nyelvbe német Willi formában, a magyarba pedig villiként, villőként. Ezek a táncoló démonok nemcsak az irodalomban, de a festészetben, zenében is megjelentek: Shakespeare, Goethe, Heine, Baudelaire, Puccini, Vörösmarty, Tompa Mihály, Ady Endre, Kosztolányi, Babits műveiben is felbukkannak. „De most eláll a szél. / De most a csönd beszél. / De most jőnek a villik” – írja Babits egyik versében. Egyesek szerint az angol "Gives me the willies" szólás (ami valami olyasmit jelent, hogy "kirázott a hideg"), éppen a Giselle-re utal vissza.

4. Borzongató marketingstratégia

Az 1800-as években ballet fantastique-ként hirdették az előadást, utalva arra a hatalmas revelációra, hogy a balett műfajában megjelent a transzcendens világ, és annak sötét oldala. A másik nagy romantikus balettet, a Csipkerózsikát ezzel szemben ballet feerie-ként reklámozták, mivel az abban szereplő transzcendens figurák alapvetően jóindulatú tündérek voltak.

5. Az egyik első női balett-hős

A Giselle női főhőse radikális fordulatot jelez a balett-történelemben.

A romantika kora előtt ugyanis nem volt jellemző, hogy a balettek történetének középpontjában egy nő álljon.

Giselle ráadásul jellemfejlődésen megy keresztül: egy életvidám, naiv parasztlányból drámai hősnő, majd túlvilági lény válik. A törékeny lánynak a második felvonás végén már óriási belső ereje van: ahelyett ugyanis, hogy bosszút állna Albrechten, amiért eltitkolta előle menyasszonyát, megakadályozza, hogy a villi-királynő, Myrtha halálba csalogassa őt.

6. A leggyönyörűbb őrület

A Giselle „megőrülési jelenete” az első felvonás végén

a balettrepertoár egyik leghíresebb és legnehezebb jelenete, mind tánctechnikai, mind pedig a színészi megformálás tekintetében. Éppen ezért sok balerina szerepálma a Giselle.

7. A táncosok színészek is

Az eredeti, 1841-ben bemutatott Giselle 54 percnyi pantomimet, a szerep árnyalására szolgáló némajátékot, és 60 perc táncot tartalmazott, ami jól mutatja, milyen

fontos aspektusa ennek a darabnak a színészi jelenlét és karakterformálás.

Az évek során aztán ez az arány a tánc javára erősödött, a történetmesélés került előtérbe a színészi megformálással szemben.

8. Egy érdekérvényesítő mecénás

Az első felvonás úgynevezett Paraszt-pas de deux-je – amikor vidám hangulatban ünnepel egy jegyespár Giselle szólóvariációja után – eredetileg nem szerepelt a Giselle-ben. Csak azért került bele a darabba, mert a produkció egyik mecénása látni szerette volna barátnőjét, Nathalie Fitzjamest valami különleges szerepben, így az alkotók kénytelenek voltak neki készíteni egy pas de deux-t, ami, bár a történet kifejtése szempontjából egyáltalán nem lényeges, de annál látványosabb.

9. Giselle, a divatikon

Giselle 1841-ben, a premiert követően divatot teremtett Párizsban középen elválasztott és fület eltakaró frizurájával.

Mindenki ilyet akart és a fodrász-szalonok nem győzték teljesíteni a kéréseket.

giselle_foto_csibi_szilvia1_resize-153059.jpg

Giselle (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Balett / Csibi Szilvia)

10. A magyar verzió

Magyarországon Leonyid Lavrovszkij szovjet balettmester verziója „honosodott meg”. Bár legelőször, 1847-ben még az eredeti, Jules Perrot-Jean Coralli-verzióban került bemutatásra, 1958-ban, majd 1996-ban már az ő verziójában állította színpadra a Magyar Állami Operaház és ma is ezt játsszák. 2019-ben Balaban Cristina, Ivanova-Skoblikova Sofia, Kosyreva Diana és Melnik Tatiana címszereplésével látható a Magyar Nemzeti Balett előadásában a Giselle, míg Albrecht szerepében felváltva Oláh Zoltán, Timofeev Dmitry, Balázsi Gergő Ármin és Leblanc Gergely látható.

10 izgalmas adalék A diótörő-sztorihoz

Kapcsolódó

10 izgalmas adalék A diótörő-sztorihoz

Vannak, akik számára A diótörő a karácsonyi időszak elengedhetetlen része. A mesét már jól ismerjük, de vajon tisztában vagyunk-e a darab keletkezésének kevésbé ismert részleteivel?

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Babits a ritmusdaráló, Móricz a műparaszt

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.
Színház

Ők az évad legjobbjai a kritikusok szerint

A Színházi Kritikusok Céhe idén 40. alkalommal ismeri el az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit. A díjátadót szeptember 22-én tartják a Katonában.
Jazz/World

Budapesten is bemutatják a Miles Davisről szóló friss dokumentumfilmet

Fantasztikus hír, nem csak jazzrajongóknak: augusztus 30-tól műsorára tűzi az Uránia az idén debütált, Birth of the Cool című dokumentumfilmet, amely angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Színház

Ilyen volt a Sztalkert csoport új Vízkeresztje - Galéria

A Shakespeare Fesztiválon mutatták be a Sztalkert Csoport második önálló produkcióját, a Vízkereszt, de amúgy mindegy című előadást, amely legközelebb a Szentendrei Teátrum FRISS programsorozatában, majd Zsámbékon vendégeskedik.
Vizuál

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc interjú

Novák Ferenc "Tata": Egyszer csak rájöttünk, hogy a Táncszínház nem a miénk

Elkészült a Nemzeti Táncszínház épülete, aztán kiderült, hogy nem is az övék. „Megalázó volt” – mondta az ügyről Novák Ferenc „Tata” Kossuth-díjas koreográfus.
Tánc magazin

Légiutas-kísérők helyett balerinák köszöntötték az utasokat egy francia járaton

Képzeljük el, ahogy izgatottan készülünk egy hosszú repülőútra, amikor hirtelen felcsendül Csajkovszkijtól A hattyúk tava, mire egy csapat balerina libben be a fedélzetre.
Tánc magazin

Michaela DePrince szereplésével készül film a Coppélia-balettből

A Holland Nemzeti Balett animációs balettfilmet készít, amit 2020-ban fognak bemutatni. A Coppéliában a Sierra Leone-i származású sztárbalerina, Michaela DePrince táncolja Swanildát, míg partnerét, Franz-ot Daniel Camargo alakítja.
Tánc ajánló

Egy fesztivál, ahol a testek ellentmondanak a gravitációnak

Súlytalanság, levegő, szabadság. Idén először rendezik meg augusztus 11. és 18. között a Flying Bodies Fesztivált az azonos nevű kurzussorozat folytatásaként az Artus Stúdióban.
Tánc lapszemle

Újabb nehézséggel kell szembenéznie a Nemzeti Táncszínháznak

A 24.hu értesülései szerint a Millenáris Parkban átadott, ötmilliárd forintból épül épülethez nem járt tulajdonjog, ezért az intézménynek most több száz millió forintos bérleti díjat kell fizetnie a Miniszterelnökséghez tartozó Millenáris Kht.-nek.