Tánc

Trollok, sólymok, rénszarvasok

2014.12.24. 07:07
Ajánlom
A glóbusz szinte minden pontján, időjárástól függetlenül várják a karácsonyt, de nem ugyanúgy ünneplik fagytól csikorgó, hótól csillogó és napsütésben ragyogó tájakon, ami persze nem csupán a hőmérséklettől függ. Jelentésében és külsőségeiben pedig pogány, keresztény és világi gyökerei egyaránt megmutatkoznak. MAGAZIN

Nyelvészkedés amatőröknek

A magyar karácsony szó valószínűsíthetően bolgár közvetítéssel került hozzánk, keleti keresztény egyházi szláv eredettel, a szótőben a napfordulóra vonatkozó átlépés jelentéssel (kracsun). Mások úgy vélik, az óegyházi szlávban és az albán nyelvben gyökerezik (karcun), és a rönk, tuskó jelentés arra a pogány szokásra utal, ami szerint téli napfordulókor hatalmas máglyákat gyújtottak. Ez már az ókori Rómában tartott, a földművelés istenének szentelt szaturnáliákra is igaz volt. Akik a latinból származtatják, az Isten megtestesülését találják benne (incarnatio), míg a 13. századi Kassai-kódex adatára hagyatkozó nyelvészek pedig a sólymot jelentő kerecsent, az ebben az időben tartott sólyomröptetés szokását jelölve.

Az angolban a 11. század elején jelent meg a szó, ami Krisztusra és az úrvacsora szentségére utal (Christmas), a születésre utal franciául vagy spanyolul (noël, illetve navidad), németül az istenek eljövetelére, a megszentelt éjszakára a 12. század óta (Weihnachten), Skandináviában pedig egy evéssel, ivással töltött viking ünnep rejlik a szóban (Jul). Valamint azt is nyelve válogatja, hogy áldott, boldog, kellemes vagy épp csak jó karácsonyt kívánunk-e egymásnak.

Régi szokások a mai ünnepen

Az örökzöldek már az ókori, az egyiptomi, a római, a kelta, a germán kultúrában is megjelentek, bár a fenyővásárlásnál vagy a fagyöngy alatti csóknál biztosan nem gondolunk arra, hogy alapvetően a természet tiszteletének rítusa alakult át. Ha karácsonyfát díszítünk, az valószínűleg nem jut eszünkbe, hogy így hívták a földesúrnak ünnepi adóként beszolgáltatott tűzifát. A színes üveggömbök pakolásakor feltehetőleg nem emlékezünk a német nyelvterület első karácsonyfa-állítóira, akik ostyával és almával díszítettek, vagy a berlini származású Arnstein családra, akikről még a bécsi titkosrendőrség is feljegyzést készített 1814-ben, mert nem tudták mire vélni a házukban álló karácsonyfát. Ahogy Brunszvik Teréz sem jön emlékezetünkbe, aki 1824-ben Aszódon ünnepelte először ily módon a karácsonyt az országban.

A nagy karácsonyi pihenés, eszem-iszom sem friss szokás. Az ókori Rómában a téli napfordulóhoz kapcsolódva az újjászületést ünnepelték, a fény győzelmét a sötétség felett. A birodalomban kezdetben három napot engedélyezett Augustus császár, majd egyre tolódott az ünnep, amit végül december 17. és 25. közé rögzítettek, és munkaszünettel, állami népszórakozással, cirkuszi versenyekkel, gladiátorjátékokkal, a rabszolgák és tulajdonosaik ideiglenes szerepcseréjével, családon belüli ajándékozással telt.  Északon eközben szintén nem pihentek. A kelták az erdőkbe vonultak, hogy ott a druidák vezetésével engedjék szabadjára jókedvüket és vágyaikat. A vikingek ekkor vágták le az állatokat, és megfőzték a sört is, hogy télire enni- és innivalójuk legyen. Mire kisült a kenyér, tiszta lett a ház is, és mai dátummal december 13-át írtak. Véget ért, sőt tiltottá vált a munka, a trollok és a gnómok szállták meg a tájat, elindult a mulatozás, aminek romjait, a maradék ételt és italt az emberek meghagyták a kis manóknak, nehogy balszerencsét hozzanak rájuk.

Naptári bonyodalmak

A kereszténység római államvallássá tétele után a pogány szokás új tartalommal telt meg: Jézus születése került a fókuszba, ami a 4. században került december 25-re. A spanyol gyerekek számára azonban megmaradt az eredeti ünnepnap, január 6. fontossága, hiszen nekik a háromkirályok csak akkor viszik az ajándékot. (Persze csak akkor, ha a lovaknak tesznek ki táplálékot.) Ugyanígy, vízkeresztkor - ám a Julián-naptár eltérő időszámítására visszavezethetően - kezdődik az ortodox hívők karácsonya.

Nálunk már november elején megjelennek a boltokban az első adventi naptárak és csokoládé mikulások, ám ha Angliába utazunk, azon sem lepődhetünk meg, ha a bevásárlóközpontokban már októberben karácsonyi díszben álló üzletekbe lépünk be. Vannak vidékek, ahol a Miklós-napra virradó éjszakán érkezik az ajándék, december 24- 25. pedig megmaradt egyházi ünnepnek. A holland Mikulást sokan irigyeljük: az év nagy részét Spanyolországban tölti, ahonnan novemberben indul útnak gőzhajón, hogy Fekete Péter segítségével mindenkinek kiossza, ami jár. De a legeslegjobb talán a Feröer-szigeteken élőknek, ahol huszonegy napig tart a karácsony.

Persze, van, aki inkább a déli félteke irányába utazna, esetleg Tenerife, Madeira, netán Los Angeles tengerpartjára vágyna karácsonykor, hogy a sötét és hideg helyett szikrázó napfényben, rövidnadrágban egyen tradicionális karácsonyi vacsorát. Egy próbát biztosan megér ez az élmény is, de - az európai hagyományoknál maradva - hogy jönne ehhez a rénszarvaspulóver és a forralt bor?

Advent

Legolvasottabb

Könyv

Werner Herzog szembeszállt az értelemmel, és győzött

Werner Herzog 1974 telén Münchentől egészen Párizsig gyalogolt el, miután megtudta, hogy Lotte Eisner súlyos betegségben szenved, és haldoklik. A német rendező gondolkodás nélkül útnak indult, fejében ugyanis szöget ütött a gondolat, hogy Eisner csak akkor maradhat életben, ha ő elsétál hozzá.
Színház

Szász Júlia társulati tag lesz a Vígben, Brasch Bence elszerződik

Megtartotta évadzáróját a Vígszínház. A 2025/26-os évadtól Szász Júlia, Kovács Tamás és Sághy Tamás csatlakozik a társulathoz, míg Bach Kata, Brasch Bence, Dino Benjamin, Kövesi Zsombor és Stohl András vendégművészként dolgoznak tovább a teátrumban.
Színház

Székely Kriszta vezetésével folytatja a Katona – jövőre Hamletet rendez ifj. Vidnyánszky Attila

15 év után utolsó teljes évadát zárta a Katona igazgatójaként Máté Gábor. Székely Kriszta igazgatói pozíciójáról június 25-én szavaz a Fővárosi Közgyűlés. A jövő évadban rendez ifj. Vidnyánszky Attila mellett Bodó Viktor, Ascher Tamás és Tarnóczi Jakab is.
Színház

Bagossy Júlia Bergmant, Szikszai Rémusz Parasztoperát rendez a Radnótiban

Megtartotta évadzáró társulati ülését a Radnóti Színház. Hat bemutató lesz jövőre, Bagossy Júlia, Szikszai Rémusz és Nagy Péter István is rendez. A következő évadtól kezdve Krisztik Csaba és Katona Péter Dániel csatlakozik a társulathoz.
Tánc

Yakovleva Maria lett A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja

A Magyar Nemzeti Balett principálját A bajadér június 15-i előadásának tapsrendje alatt érte a meglepetésszerű bejelentés, hogy a következő szezonban ő lesz a Magyar Állami Operaház balettegyüttese legrangosabb címének birtokosa.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Yakovleva Maria lett A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja

A Magyar Nemzeti Balett principálját A bajadér június 15-i előadásának tapsrendje alatt érte a meglepetésszerű bejelentés, hogy a következő szezonban ő lesz a Magyar Állami Operaház balettegyüttese legrangosabb címének birtokosa.
Tánc magazin

Szűnni nem akaró vastaps a végzős modern évfolyam vizsgakoncertjén

A Nemzeti Táncszínházban került sor a Táncművész szak Moderntánc szakirány végzős évfolyamának vizsgakoncertjére. Az est hatalmas sikert aratott, nem véletlenül. A fiatal táncművészek hihetetlenül sokszínű, stílszerűen nagyon modern és izgalmas programot táncoltak.
Tánc hír

Hortobágyi Gyöngyvér: „Szerencsések vagyunk, és szerencsés a hazai művészvilág is!”

Kiválóan sikerült a Magyar Táncművészeti Egyetem Néptánc szakirány hallgatóinak Félúton című előadása. Az előadás végén, a modern szakirány hallgatóinak vizsgakoncertjéhez hasonlóan, itt is állva tapsoltak a nézők.
Tánc hír

Oszaka után Erdélyben turnézik a Magyar Állami Népi Együttes

A Magyar Állami Népi Együttes június 21-én Erdélybe indul. A négynapos előadássorozat Marosvásárhelyen kezdődik, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen folytatódik, és az utolsó állomása Nagyvárad.
Tánc ajánló

Nagyszabású gálával ér véget június 14-én a Margitszigeten a 30. jubileumi Duna Karnevál

Az Arany Idők című előadás a külföldi és hazai táncegyüttesek közel háromszáz művészének egyedülálló közös produkciója lesz, ahol az elmúlt 30 év legemlékezetesebb színpadi pillanatait idézik fel a táncosok.