- Hogyan indult a pályád? Milyen munkáid voltak a Hip Hop International megalapítása előtt?
- Amikor 1996-ban az Elisabeth című musical hazai bemutatójában táncos statisztaként dolgoztam a Szegedi Szabadtéri Játékokon, már akkor tudtam, hogy a színházban és a zenés műfajban fogom megtalálni önmagamat. Tizenhat évesen dolgoztam először Kerényi Miklós Gábor igazgató úrral, de akkor még csak statisztaként, így kezdődött az Operettszínházzal való kapcsolatom. Később Budapestre költöztem, elvégeztem a Magyar Táncművészeti Főiskolát, és 2006-ban szerződtettek az Operettszínházhoz, ahol az első öt évben mint énekes-táncos-előadóművész dolgoztam.
- Hogy jön ebbe egyszer csak az, hogy a hazai hip-hop hivatalos szervezetének megalapítójává válj?
- 2010-ben volt egy balesetem a színháznál, és én ezt jelzésként értelmeztem, megértettem, hogy komoly döntést kell hoznom a szakmai jövőmet illetően. Felmondtam a színháznál, és Szegeden, a szülővárosomban tánciskolát alapítottam, ekkor indultam el a saját utamon. Akkor kezdett érdekelni mélyebben, hogy vajon az általam kedvelt hip-hop-nak mint kultúrának, a street dance stílusoknak Magyarországon lehetne-e szervezett formát és keretet létrehozni, illetve, hogy a műfaj őshazájában, az Egyesült Államokban hogyan csinálják ezt a profik. Ekkor kerestük fel az amerikai Hip Hop Internationalt.
- Miért pont őket és mi kellett az itthoni elindulásotokhoz?
- Azért őket választottuk, mert a Hip Hop International az egyetlen szervezet a világon, akik a megalapításukkor felkerestek minden egyes úttörőt a műfajban, akinek a hip-hop kultúra köszönhetett valamit. Ők egy olyan profi gyűjtőszervezet és versenyközpont, akik felismerték, hogy a fiatal generációk a hip-hop kultúrában tudnak leginkább magukra találni, ennek pedig érdemes teret adni. Ahhoz, hogy mi itthon megalapíthassuk a Hip Hop International Hungary-t, meg kellett vásárolnunk a cég licencét, és a kritériumoknak megfelelően kialakítani a magyar központot.
- Sok munka volt a semmiből ezt létrehozni?
- A HHI követelményeinek kellett megfelelni, ehhez pedig mind elméletben, mind gyakorlatban fel kellett készülni az induláshoz. Akkoriban mi is sokat olvastunk a hip-hop kialakulásáról, történelméről, hátteréről, hogy honnan is indult ez a szubkultúra. A szervezet hip-hop versenyeit nagyon komoly szervezés szokta megelőzni. Mindig is fontosnak tartottuk a megfelelő körülmények biztosítását és az idő megfelelő beosztását, ehhez pedig komoly menedzsmentet kellett szerveznünk.
- Mit fogunk látni az április 21-i Stereo Street című műsorban, amit te rendezel?
- Először a versenyt kell megemlíteni, hiszen az előadásunk egyfajta csúcspontja annak az egész napos programnak, amit az Operettszínházba terveztünk. Harmadik alkalommal rendezzük meg a Hungarian Hip Hop Dance Championsip bajnokságát. Idén ötvenhét csapat küzd a jogért, hogy hazánkat képviselhesse a világversenyen. Ezt követi a Stereo Street című produkciónk, amelyet idén egy hetvenes évekbeli amerikai tévéműsor, a Soul Train ihletett. Ez a TV show az abban az időben született új zenei és tánc stílusokat volt hivatott népszerűsíteni. Magyarország legjobb street dance csapataival az Operettszínház énekesei, többek közt Muri Enikő, Szabó Dávid, Brasch Bence lépnek fel, akik olyan dalokat választottak, amik visszamutatnak az említett műsor korára. Az előadásban debütál egy tehetséges, fiatal zeneszerző is, Péter Bence, aki a klasszikus zenét és a mai populáris zenei világot fogja egészen szokatlan módon ötvözni. Természetesen nem árulhatok el minden részletet az előadással kapcsolatban, de az biztos, hogy egy olyan rendezvény várja az érdeklődőket, ami azokat is magával ragadja majd, akik nem igazán ismerik még a hip-hop kultúrát és annak sajátosságait.
hírlevél
