Tánc

Vass Imre: "A science fiction ugyanolyan tág fogalom, mint a tánc"

2012.09.20. 08:03
Ajánlom
Kitölthetőek-e a színpad és a nézőtér, egyes érzékszerveink és végtagjaink, a tánc és a science-fiction közé beékelődött rések? Összeköthetők-e a különböző dimenziók, a művészet és a tudomány tere? A Nemzeti Táncszínházban bemutatásra kerülő Gap - The Soloist című új koreográfiája kapcsán a kvantum fizikáról és a science-fiction újféle olvasatáról is beszélgettük Vass Imrével.

- Hogyan keveredtél a tánc közelébe?

- Székesfehérváron tanultam villamosmérnök szakon, majd rájöttem, hogy mindenképpen előadó-művészeti területen szeretném folytatni a tanulmányaimat. Szerettem a mozgást, végül ezért nem színi tanoda, hanem Angelusz Iván kortárstánc szakközépiskolája mellett döntöttem, ahol 2008-ban végeztem. Dolgoztam Hód Adriennel az Az ismeretlen kutatása című projectben, Szabó Réka társulatával, a Tünet Együttessel a Nincs Ott Semmi című darabban. 2009-ben a belga Ultima Vez-nél folytattam, annál a társulatnál ahova nagyon szerettem volna bekerülni. Ha nagyon akarjuk, fizikai színháznak lehet őket nevezni, ahol férfias energiák dominálnak. Csak olyan társulatokkal dolgoztam, ahol rám, mint társalkotóra számítottak, ahol a kreativitás és az improvizáció egyaránt követelmény. Mindig is a performansz jellegű darabok, a szövegmondást és más eszközöket is magába olvasztó műfajok érdekeltek. Még zsenge alkotónak gondolom magam, és ennek megfelelően az életről, a létezésről való gondolkodás, "koreografálás" érdekel. Ebben a tekintetben meg kell említenem Hamvas Bélát, aki megismertetett az archaikus tradíciókkal.

- Táncosként mi okból döntöttél amellett, hogy a táncot a fizika témakörével vegyítve mutatod be?

- Mikor fizikát kellett tanulnom, akkor nem érdekelt, aztán a táncos pályám megkezdésével ösztönösen a tudomány felé nyúltam, abból is kezdtem táplálkozni. Ezek sem mélyreható megismerések voltak, inkább inspiráció és kezdő löket, ami a fantáziavilágomba beépülve, elkezdett megjelenni munkáimban. A tudományon belül is a kvantumfizika, az atomon belüli világ érdekel mostanában, az, hogy miként épül fel, milyen törvények uralkodnak. Csak lehetőségekről beszélhetünk odabent.  Kilencvenöt százalékban a semmi van - érzékszerveink által nem tapasztalható - és csak a maradék öt százalék az, ami érzékelhető számunkra. A műszerek és a mérések is befolyásolják az eredményeket. Egy üres térben lebegünk, ahol nincs általános, egyezményes valóság. Természetesen ezt a hétköznapi életben nem tapasztaljuk meg ebben a formában. A kvantumvilág állapotához hasonló tapasztalásokat viszont szerezhetünk meditáció segítségével. Én a buddhista szatipatthána vipasszanát gyakorlom. Az érzékszervek és a tudati tevékenységek által tapasztalat, jelenségek, ítéletmentes megfigyelésének gyakorlata ez. A nézőimet is egy hasonló megfigyelői tudatállapotba szeretném hozni a performaszaimmal, és ezen kívül humorral.

- A sci-fi szó hallatán könyvekre, filmekre gondol az ember először, nem éppen táncra.

- Pont ezért jött az ötlet. A science fiction ugyanolyan tág fogalom, mint a tánc. Elmondható, hogy ez a műfaj, mindenféleképpen erkölcsi vagy filozófiai problémákat feszeget, és az esetek többségében kiemelt szerepe van egyes szereplőknek vagy egy bizonyos főhősnek. Az egyén érdekelt, az, hogy valaki egyedül mutat be valamit, ezért az elejétől fogva egyértelmű volt számomra, hogy szólóval akarok foglalkozni: dimenzióváltásokkal minden szinten. Mit tud mondani az egyén, a hős, a szólista a társadalomnak? Hogy mekkora rés van a cselekvés és a jelentés között, a színpad és a nézőtér között? Inspiráció volt számomra Tarkovszkijtól a Stalker és a Solaris, Kubrick 2001 Űrodüsszeiája, Zulawski Fehér bolygója és Slavoj Zizektől a Pervert's guide to cinema. Köszönettel tartozom Sőrés Zsoltnak, aki a referenciák nagy részével megismertetett.

- Hogyan képzeljük az új bemutatód színpadképét? Milyen szcenikai megoldások között, milyen zene kíséretében történik a mozgás?

- Mivel maga a sci-fi is valahogy mindig valamilyen belső problémát fogalmaz meg és helyez aztán kívülre, egyértelmű volt számomra, hogy egy fekete dobozban, azaz klasszikus színházi térben akarok dolgozni. Vannak díszletelemek, amelyek hajaznak erre a zárt, belső térre, de ez maradjon titok a premierig. Használok vetítést, ahol tudományos fantasztikus elem az, hogy a vetített kétdimenziós tér hogyan viszonyul a színpadhoz, a valóság  három dimenziójához, képesek-e kommunikálni egymással. A zenét Somló Dávid szociológus szolgáltatja, akivel már korábban dolgoztunk együtt. Az én ötleteimből kiindulva később közösen kezdtünk el dolgozni a darab struktúráján és dramaturgiáján is. Ő a felelős a darab teljes hanganyagáért, ami azért lesz fontos, mert a rések utáni kutatásban kiemelt jelentőséggel bír számunkra a cselekvés és annak hangja közötti kapcsolat. Erre utal a darab címe is a Gap, vagyis rés.

- Cél volt számodra a művészet és tudomány közti kontraszt megjelenítése?

- Ez nem a tudományról vagy a művészetről szól, sokkal inkább az én valóságérzékelésemről, az identitáskeresésemről. Hogyan jelennek meg és viszonyulnak egymáshoz a szellemi, értelmi, fizikai és egyéb rétegeim. Egyébként azt gondolom, hogy a tudomány és művészet nem egymással ellentétes fogalmak, inkább az egyik a másik eltérő megnyilvánulása, ahogy az anyag és az energia is ugyanazon dolog két, különböző megnyilvánulása (E=m*c²).

- Milyen mozgásformákat használsz a darabban?

- A posztmodern hozzáállás közel áll hozzám. Van két jelenet, ami kifejezetten a mozgás oldaláról próbálja megfogni a gondolatot. Átemeltem egy-két sci-fi filmből szabályrendszereket, speciális körülményeket, amelyeket megpróbálok átültetni mozgásba. Megfigyelni, hogy a testem különböző kitüntetett pontjai milyen konstellációkat alkotnak pillanatról pillanatra, akár a csillagok. Számomra nehéz lekötni mozgást, azaz klasszikus értelemben vett koreografálást végezni, ezért ezt is vizsgálom valamilyen szinten, az improvizáció és a kötött mozgássor közötti réseket. Táncot nézni nehéz és egyben a legegyszerűbb számomra. Néha túl sok mindentől kell megszabadulni, hogy a színtiszta mozgást befogadd. Viszont ha rá tudsz csatlakozni, akkor egy sokkal teljesebb befogadás történik. Kétségtelenül egy magasabb dimenzióba kerül a néző. Számomra a modern tánc mozgalom kicsit, olyan, mint a sci-fi naiv hőse, aki rettenthetetlen és mindenen keresztül viszi akaratát. A századelő modern tánca olyat hozott a tánckultúrába, ami addig még nem volt. Szerintem ezek a gondolatok továbbélnek ma is, de egy folyton megújuló formában. A Martha Graham által kifejlesztett kontrakció-release technika is első számú inspiráció számomra. Ez a technika életszemléletének, filozófiájának a fizikai dimenzióban való megtestesülése volt. Nem csak a tánc megváltozatása volt a cél, hanem egy teljes gondolkodás módbéli váltás, a határok feszegetése. Folyamatosan nyitni, de mindig csak odáig, amíg a határt el nem éri, azt viszont nem átlépni. A maximumig feszíteni, de aztán engedni. Hagyni, hogy elernyedjen és feldolgozódjon, megemésztődjön minden. Aztán újra és újra kezdeni, ezáltal nyerhető flexibilitás, és így biztosított a szabad áramlás, folyamatos fejlődés, tágulás és önmagunk meghaladása. Fiziológiai szempontból olyan ez, mint a lélegzés, vagy a szív mozgása, munkavégzése. A szív útja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Jazz/World

„Réteken és mezőkön improvizáltam hosszasan”

Nyolcadik szerzői lemezét készítette el Tóth Viktor, a hazai jazz-színtér különleges alakja. A szaxofonos, zeneszerző Have No Fear című albumát a Tóth Viktor Arura Trió rögzítette, az élő anyag ihletője a természet volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc videó

Az Operaház külföldi balettművészei is Walesi bárdokat szavalnak

Orosz, kazah, moldvai, ukrán, belarusz és brit balettművész is szerepel abban az új videóban, amelyben Arany János jól ismert balladája hangzik el az Operaház balettosaitól A magyar kultúra napján.
Tánc hír

Premierrel ünnepel a Nagyvárad Táncegyüttes

Petőfi Sándor János vitéz című epikus költeményéből készít táncjátékot a magyar kultúra napjára a nagyváradi Szigligeti Színház Nagyvárad Táncegyüttese. Az előadást, amely egyben a társulat idei első premierje is lesz, Györfi Csaba rendezi, és a tervek szerint január 21-én mutatják be.
Tánc hír

Online térbe költözik a SzólóDuó Fesztivál

Január 13-án kezdetét veszi az idei SzólóDuó Fesztivál, melyet rendhagyó módon ezúttal az Orkesztika Alapítvány Youtube-csatornáján közvetítenek majd. A négynapos rendezvény versenyprogramjában 26 produkció kapott bemutatkozási lehetőséget.
Tánc gyász

Elhunyt Móger Ildikó táncművész, koreográfus

66 éves korában elhunyt Móger Ildikó táncművész, koreográfus, táncpedagógus, aki pályafutása során olyan vezető színházakban dolgozott, mint a Miskolci Nemzeti Színház és a kecskeméti Katona József Színház.
Tánc magazin

60 éve a tánc szolgálatában a Pécsi Balett

2021-ben ünnepli 60. jubileumát a Pécsi Balett, de nem csak a jeles évfordulónak örülhetnek: az általuk szervezett Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozót ismét jelölték az év eseményének járó Made in Pécs-díjra.