Tánc

Velekei László piros betűs költészete

2017.11.18. 17:31
Ajánlom
Baudelaire szerint a tánc a karok és lábak költészete. De hogy lehet ezen a nyelven elmesélni egy olyan prózai regényt, mint Nathaniel Hawthorne A skarlát betű című műve? Velekei László, a Győri Balett koreográfusa vállalkozott a kihívásokkal teli fordítói munkára. A darab november 10-ei, győri premierjén jártunk.

"A balettnek leáldozott, a klasszikus formák lassan kiüresednek, és az érdektelenség fenyegeti az egész műfajt" - szólnak a vészjósló hangok. Ehhez képest

felüdülés látni, hogy Magyarországon is vannak olyan élharcosai a műfajnak, akik a hibalehetőség kockázatát is vállalva, bátran készítenek új, egész estés táncjátékokat.
Győri Balett - A skarlát betű

Győri Balett - A skarlát betű

A Győri Balett művészeti vezetője, a Harangozó-díjas koreográfus Velekei László munkássága ebből a szempontból mindenképp figyelemre méltó. Amióta 2015-ben bemutatta a családon belüli erőszakról szóló, nagy hatású Ne bánts! című darabot, azóta megjegyezte a nevét nem csak a szakma, de a közönség is. 2008 óta koreografál, és érdekes módon nagyon sokszor valamilyen női sorstragédiát adaptál a színpadra: ilyen volt a 2008-as Tóth Ilonka emlékére '56 című darabja, a 2016-os Anna Karenina, vagy a 2017-es Rómeó és Júlia is, amik kivétel nélkül irodalmi adaptációk voltak – ezekben a darabokban elvitathatatlan érdeme van Csepi Alexandra dramaturgnak is.

Győri Balett - A skarlát betű

Győri Balett - A skarlát betű

Velekei László munkássága azért is figyelmet érdemel, mert

kevesen vannak, akik valódi történetek elmesélésére használják a George Balanchine és Hans van Manen fémjelezte neoklasszikus stílust,

ami eredetileg a zenei cselekmény hangulati érzékeltetését tűzte ki célul. Ez óriási kihívás, ha el akarjuk kerülni a didaktikusságot és az illusztrációt, emellett pedig felkészült befogadót feltételez, főleg egy olyan darab színpadi adaptációja esetén, mint A skarlát betű, aminek cselekménye a közismert cselekményes balettekhez képest – mint amilyen A diótörő, a Csipkerózsika, vagy az Anyegin –nem eleve ismert a széles közönség előtt.

Miről is szól a darab?

Adott egy férjezett asszony, Hester, aki férje távollétében beleszeret Dimersdale tiszteletesbe, akitől gyereke is születik. A nagy tiszteletben álló apa személyét eltitkolják, de a nőt megbélyegzik tettéért, erre utal a skarlát vörös A betű, amit viselnie kell. Majd előkerül a halottnak hitt férj, Roger, de inkognitóban kíván maradni, sőt különös módon össze is barátkozik a tiszteletessel. Hester a közösség szemében megvetetten éldegél időközben felcserepedett lányával, aki egy ponton anyja ellen fordul. Ezzel szemben a tiszteletes a közösség általi megbecsülést élvezi, de belül őrlődik. Bűnösségét furcsamód éppen Roger fedezi fel, amikor felsegíti az önsanyargatásba belebetegedett Dimmersdalet, aki végül megvallja bűneit a közösség előtt.

Győri Balett - A skarlát betű

Győri Balett - A skarlát betű

Felvetődik a kérdés, hogy ma, a mozaikcsaládok és a gyermeküket egyedül nevelő szülők korában ennek a történetnek mekkora súlya van? Bűnösnek nevezhetjük-e azt az asszony, aki elhalálozottnak hitt férje után új szeretőt talál? Velekei tisztában van ezzel, és a történet súlypontját a Hester vs. közösség viszonyáról áthelyezi Hester és lánya kapcsolatára, valamint Dimmersdale szerzetes belső vívódásaira. A történet értéséhez ugyanakkor szükséges felvázolnia a korabeli viszonyokat. Megjelennek például az új hazát jelző indiánok, akik egyúttal az ösztönösség metaforái is ebben a történetben. Velekei jól dönt, amikor nem egy stilizált indián táncot koreografál számukra, hanem egy általános törzsi táncot alkot meg. Az is beszédes, hogy az ösztönvilágot képviselő indiánokat később a tánckar részévé teszi, amivel a közösség belső ellentmondásaira világít rá. Koreográfiája több pontján tart még ehhez hasonlóan tükröt a képmutató közegnek. Hangsúlyozza, hogy ami Hester végzetét jelenti, (az, hogy teret enged a szenvedélyének) az mindannyiunkra jellemző, közös vonás. Erre abban a képben is utal, amikor fiatal lányok izgalommal fedezik fel nőiességüket: ártatlansággal, nevetgélve mutogatják egymásnak fejlődő testüket, mellüket. Nem annyira ártatlan viszont az a kép, amikor a második felvonásban - már Hester tettének megtorlása után - a hatalomgyakorlók faarccal vesznek igénybe szexuális szolgáltatást a nép leányaitól.

Ugyanakkor érdekes döntés az alkotók részéről, hogy annak ellenére, hogy a történet egyik megkerülhetetlen alappillérét a szenvedély és az erkölcsök harca jelenti, a

szexualitást és az erotikát egészen elemelten jelenítik meg,

szemben például a Ne bánts!-sal, ahol teljesen direktben, már-már naturalisztikusan szembesítettek a testiséggel. Itt poézist csinálnak a szexualitásból: az első felvonás csúcspontja mi más lehetne, mint Hester és Dimmesdale tiszteletes testi-lelki beteljesülésének pillanata. Velekei csak egy rövid pillanatra, egy-két mozdulattal és gesztussal jelzi az együttlétet, a többit a fantáziánkra bízza, és nagyobb figyelmet szentel a lelki történések ábrázolásának. A második felvonás szó szerint az önostorozó tiszteletes képével indul. Velekei László a premier után elárulta, ez a kép látomásként jelent meg előtte két éve, amikor megfogant belőle A skarlát betű megkoreografálásának gondolata. Mindez ráadásul egy világító kereszt előtt történik, hogy értsük: ő Istennek adott ígéretét szegte meg. Itt kell megjegyezni Yaron Abulafia izraeli világítástervező csodálatos munkáját, aki magyarországi színpadokon szokatlanul hangsúlyos és beszédes világítást tervezett a darabhoz. A komplex világítás erősíti és segíti Velekei darabjának másik sajátosságát, a szimultán képek használatát: mint egy polifonikus regényben, egyszerre több szemszög, több történés zajlik a színpadon, a választás lehetősége pedig a nézőé. Emiatt a darab mindenképpen többször nézendő, biztos vagyok benne, hogy újabb és újabb részletek világlanak így ki a figyelmes szemlélődő előtt.

Győri Balett - A skarlát betű

Győri Balett - A skarlát betű

A darabnak mindenképpen az egyik legnagyobb erőssége az izgalmas térformák használata, ugyanakkor a mozdulatok szintjén Velekei László tőle szokatlan módon a lábmunka helyett a karok mozdulataira helyezi a hangsúlyt. Velekei mindig is a zenére figyelő, és azt mozdulatokra értően lefordító koreográfus hírében állt, ez itt sincs másképp:

Max Richter minimalista zeneszerző melódiáit nagy figyelemmel rendelte hozzá a cselekmény ívéhez, ami így a történet értése szempontjából kulcsfontosságú zenei narrációvá állt össze.
Győri Balett - A skarlát betű

Győri Balett - A skarlát betű

Figyelmet érdemelnek Velich Rita szemet gyönyörködtető jelmezei is, amikben a táncosok szépsége még inkább kiemelkedik. Izgalmas, ahogyan például Hester ruháját jelentésessé teszi: az elöl rövidebb, hátul hosszabb ruha ugyanis a terhes, megesett lányok jelképe volt egykoron, ráadásul itt a fekete csipke alól piros selyem villan ki, mintegy jelképezve a felszín alatt meghúzódó forrongó szenvedélyt.

Mindez persze mit sem érne a táncosok pontos és alázatos munkája nélkül. A Győri Balett társulata lassan színészileg is hozzáedződik a karakterformálást is igénylő cselekményes balettekhez. A visszafogottan forrongó Dimmersdale-t Jekli Zoltán méltóságteljes megjelenésével és nemes mozdulataival hozza közel a nézőhöz, Hester szélsőséges lelkiállapotait pedig a gyönyörű Matuza Adrienn ábrázolja viszonylagos óvatossággal. A nehezen beazonostíható motivációkkal megírt Roger karakterével viszont nem volt könnyű dolga Luigi Iannone-nak, aki ezt az alakot a tőle telhető maximalizmussal mutatta be.

Óriási sikere volt a darabnak a győri bemutató napján. Kiss János igazgató úr elvitathatatlan érdeme, hogy Győrben olyan táncszerető közönséget nevelt ki az évek során, amilyenre talán sehol máshoz az országban nincs példa.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Klasszikus

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Jazz/World

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.
Jazz/World

Gyönyörű örmény népdalfeldolgozással jelentkezik az Antal Gábor Trió

Nem sokkal a megalakulásuk után máris nemzetközi versenyről hozta el a fődíjat a trió, akiknek örmény népzenéből ihletett új szerzeménye most a Fidelión debütál. Cikkünkben a zenekar történetéről és terveikről is mesélnek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc győri balett

Győrben bepótolhatja az elszalasztott tánceseményeket

14. alkalommal rendezik meg a Magyar Táncfesztivált és negyedszer a gyermek táncfesztivált Győrben mától egészen vasárnapig.
Tánc balett

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Tánc videó

Szergej Polunyinnak az őrület is jól áll, de még mennyire

A szupersztár balett-táncost ezúttal egy ikonikus brit divatfotós, filmkészítő Rankin kérte fel közös munkára, amiből egy igen erős anyag született.
Tánc simkó beatrix

A Simkó-Grecsó páros hozta el a Tánc Fesztiválja fődíját

A Frenák Pál Társulat és a Pécsi Balett is két-két díjat kapott a veszprémi tánctalálkozó után – írta meg a szinhaz.hu.
Tánc balett

Miért ábrázolják ügyefogyottaknak az ázsiaiakat a balettben?

Egy Amerikában élő filipino táncos éles hangú véleménycikket jelentetett meg, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a klasszikus és modern balettdarabokban az ázsiai figurák rendre sematikus, sokszor nevetséges karakterekként tűnnek fel.