A szervezők célja, hogy megmutassák néptánchagyományunk sokszínűségét és formagazdagságát, valamint megismertessék az emberekkel a 18. századból eredeztethető verbunkost. A tánc, amely a csárdás kialakulásához is nagyban hozzájárult, eredetileg a katonák verbuválására rendezett zenés-táncos események virtuóz férfitánca és nemzeti társastánca volt.
A verbunkosok az ország különböző vidékein máshogy alakultak, ehhez hozzájárult az is, hogy a 2018-ban az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára is felkerült táncok formája csak félig kötött, így rengeteg improvizációs lehetőséget rejt magában. A résztvevők száma sincs szabályokhoz kötve: az egyéni előadástól a körtáncon át egészen a csoportos táncig számos ember járhatja.
A különböző körtáncok közül kitűnik a gömöri „tréfás verbuválás”, melyet hajnalban a lakodalomban roptak.
A Verbunk Napján egy időben egyszerre öt helyszínen lesznek láthatóak a produkciók: a Kisalföldi táncanyagot Kapuváron, a kelet-nyugati palócság és Sárköz hagyományát a Magyar Állami Népi Együttes táncosaival és zenekarával Budapesten, Szatmár táncait Nyíregyházán, a Felvidék keleti és nyugati verbunkjait egybegyűjtve a szlovákiai Komáromban mutatják be, Székelyudvarhely pedig az erdélyi anyaggal csatlakozik a kezdeményezéshez.
A szervezők az eseménysorozattal a májusi pünkösdi időszakhoz is visszakapcsolnak, ugyanis a nyugati verbunk táncai a Pünkösdkor szokásos legényavatási szokásokhoz is szervesen kötődnek.
A Verbunk Napjának eseményeit a helyszíneken, valamint online is lehet majd követni, ennek pontos menetéről a kezdeményezés honlapján adnak tájékoztatást a későbbiekben.
Fejléckép forrása: Dusa Gábor / Hagyományok Háza