Tánc

Vérében van a flamenco

2018.12.28. 09:10
Ajánlom
Pirók Zsófia anyanyelvi szinten beszéli a flamenco nyelvét, szó szerint: első mestere édesanyja volt, majd hivatalos táncképesítést is szerzett Andalúziában. Mióta hazatért, sorra készíti azokat az előadásokat, amikben már nem csak a spanyol virtus, de a magyar identitása is helyet kap.

Azt mondják, flamenco táncos csak úgy válhat valakiből, ha beleszületik ebbe a világba. Te nem Andalúziában láttad meg a napvilágot, mégis beleszülettél ebbe a kultúrába.

Ez tényleg egy érdekes egybeesés. Anyukám (Lippai Andrea balett- és flamenco táncművész, pedagógus – a szerk.) a születésem után egy évvel, 1991-ben kezdett a klasszikus balett szakmából átevezni a flamenco területére. Teljesen beleszeretett ebbe a kultúrába, és

állandóan ezek a zenék, ritmusok mentek otthon, hallottam, ahogy a pincében gyakorol.

Aztán 1998-ban családostul kimentünk Sevillába, és akkor még annak a lehetősége is megcsillant, hogy kiköltözünk, ugyanis édesanyámat felkérte az egyik flamencoiskola, hogy tanítson balettet, amiért cserébe ők flamencóra oktatták volna. Már akkor nagyon otthonosan éreztem magam ebben a világban. Végül nem maradtunk kint, viszont később úgy hozta a sors, hogy én visszamehettem.

Első külföldi diákként diplomáztál a sevillai Conservatorio Profesional de Danza flamenco szakán. Mennyire számítottál csodabogárnak?

Mivel külsőre teljesen beleillettem a környezetbe, ezért látszatra nem tűntem ki. Azt viszont nem értették, hogy lehet az ő műfajuk iránt annyira lelkesedni, hogy valaki a családját és barátait is hátrahagyja, csak hogy ezt tanulhassa. Egyébként rengeteg olyan magániskola van, ahová külföldi diákok járnak, viszont én a hivatalos spanyol oktatási rendszerben vettem részt, a diplomámon rajta van, hogy a király adja a hozzájárulását. Tehát ez egy másik szintje a flamencooktatásnak, amiben tényleg csodabogárnak számítottam.

ZsofiaPirokFlamenco_Foto_Geman_Eman8-184238.jpg

Pirók Zsófia (Fotó/Forrás: Geman Eman)

Volt lehetőséged belekóstolni a flamenco autentikus, zárt, misztikus varázsába, eljutni az underground közegekbe?

Azért mentem ki, mert nagyon érdekelt, hogy mi van ennek a misztériumnak a hátterében. Egészen zárt közegekbe is befogadtak: tagja lettem egy peña flamencának, ami egy olyan flamencós baráti közösség, akik összejöveteleket szerveznek, együtt táncolnak, énekelnek, olykor előadásokat rendeznek. Három előadásom volt itt, valamint részt vettem egy általuk szervezett versenyen is, egy Isten háta mögötti a faluban. Ennek a megmérettetésnek az a lényege, hogy a helyszínen találkozol először a zenészekkel, a zsűri pedig azt értékeli, hogy a flamenco nyelvét ismerve hogyan tudsz velük kommunikálni.

Csodálatos és megrendítő volt jelen lenni egy olyan tertulia flamencán is, ahol idős férfiak ültek körbe egyetlen gitárossal, egymásnak adták a hangot, mindenki kiénekelte magából a saját bánatát.

Ott tényleg kívülálló voltam. Ezek az élmények a legjobbak, amikor ott tudsz ülni közöttük és át tudod élni ezt az életérzést. Egyébként állandó vitatéma a flamenco közösségeken belül, hogy a flamenco az andalúz cigányok műfaja-e, vagy pedig sem. Nekem Paco Fernández, egy nagyon megbecsült, cigány származású flamencogitáros mondta, hogy ez a műfaj mindenkié és ők sem akarják kisajátítani. Viszont azt is hozzátette, hogy a cigányság nélkül a flamenco nem lenne az, ami. Egy időben ez egy tiltott műfaj volt, de ők akkor is művelték, hiszen ők egy „szabad nép, akikre nem vonatkozik semmilyen szabály”. Viszont nem ők hozták létre a flamencót. Annyira örültem, hogy ezt pont ők mondták.

Hogy néz ki jelenleg a flamencoélet Spanyolországban és a nemzetközi színtéren?

A flamenco mára már kinőtt ezekből a zárt közösségekből, és elképesztően tág lett az értelmezése. Rengeteg stílussal lehet ötvözni: vannak nagy együttesek sok táncossal, koreográfiával, szcenikával a háttérben, készülnek táncszínházi darabok, ahol történeteket mesélnek el, és absztrakt kortárs flamencoelőadások is. Tehát nemcsak a szólisztikus része létezik már.

Én mindig is úgy éreztem, hogy minden ágazatába szeretnék belekóstolni: elsajátítani az autentikus formáját, de azokat a kortárs előadásokat is imádom, amikor mindenki egyszerre táncol – óriási erő van benne.

Ebből a szempontból a jazzhez szoktam hasonlítani, hiszen az is egy zárt közegből indult és mára egy mindent befogadni képes műfaj lett. Pont ezért egymással is lehet ötvözni a két műfajt.

_MG_5921-184429.jpg

Folkamenco (Fotó/Forrás: Szűcs Árpád / Nemzeti Táncszínház)

A flamenco ráadásul egyedülálló műfaj abból a szempontból, hogy ott a táncos zenész is, hiszen az elképesztően bonyolult ritmusok előadásához nagy felkészültség kell. Jól gondolom?

Ez két szempontból is így van: a lábunkkal kiadott hangok megfelelnek egy plusz ritmushangszernek, ahol nagyon pontosnak kell lenni, a lábkopogás teljes értékű része a zenének, nem értelmetlen toporzékolás. Másfelől a táncos a gesztusaival és lábával irányítja is a zenét, mintha karmester lenne.

Ebből az ötletből született A táncoló karmester című előadásod?

Igen. A Nemzeti Táncszínház igazgatója, Ertl Péter kért fel, hogy készítsek ebből egy előadást a Zeneszüret Fesztivál elnevezésű karmester fesztiválra, hiszen neki már sokat meséltem arról, hogy a flamenco szorosan kapcsolódik a karmesterszerephez. Ebben a darabban az autentikus flamencohangszerek – a gitár, a cajón és az ének – mellett megjelenik a zongora, a klarinét, és a furulya is. A hangsúly a táncos és a zenészek közötti viszonyon van: a zenekar a jelzéseim szerint cselekszik, miközben meghagyjuk az improvizáció lehetőségét.

Legutóbbi, Folkamenco című előadásodban pedig a magyar néptánccal kapcsolódik össze a flamenco. Látsz valamilyen hasonlóságot a két nép lelkivilága között?

Én a családom révén erősen kötődöm a magyar néptánchoz, és szerettem volna egy olyan előadást, ahol a szívemhez közel álló két kultúra összekapcsolódik.

Alkotói szempontból kihívást jelentett, hogy zeneileg és tánc tekintetében is szervesen fuzionáló előadást hozzak létre. Motívumvilágában, ruhákban, és a háttérvetítésben is ötvöztük a két kultúrát. Egy flamenco és egy magyar népi zenekar is van benne, viszont a táncok teljesen közösek, hiszen az azonosságokat, a találkozási pontokat kerestem az egész előadás során. Gyimesben például a nők is ropogtathatnak, és nagyon hosszú csujogatások, odamondások, átkozódások is jellemzőek arra a vidékre. Ezért készült egy olyan szám, ahol a női táncosok ezeket a gyimesi csujogatásokat kántálják, egyikük pedig ropogtat is, miközben én flamencót táncolok rá, és ez a kettő időnként összetalálkozik. Szerintem mindkét népre jellemző – és ezt a zene is tükrözi – az élni akarási vágy. Akármilyen nehézségeken mész keresztül, fölállsz belőle és mész tovább. Ezt az előadást játsszuk majd a következő évadban, talán már a Nemzeti Táncszínház új épületben.

_MG_5908-184427.jpg

Folkamenco (Fotó/Forrás: Szűcs Árpád / Nemzeti Táncszínház)

A végén kanyarodjunk vissza oda, ahonnan elindultunk. Ha jól tudom, még mindig rendszeresen lépsz föl édesanyáddal, Lippai Andreával. Milyen érzés együtt táncolni?

Igen, még mindig föllépünk együtt. Ő pont 25 éves volt, amikor én születtem, és a táncművész pálya körülbelül 50 éves korig tervezhető, de már az is szinte kiváltságnak számít. Anyukám fokozatosan, szép lassan kifelé tart ebből az ágazatból, de szerencsére a flamencóban megvan annak a lehetősége, hogy sokkal tovább élvezhesse. Anyukám ráadásul egy szupernő, általában testvéreknek néznek minket. Sokszor én is megdöbbenek, amikor visszanézem magunkat felvételről, hogy mennyire ugyanolyanok a mozdulataink. De az ő útját szemlélve természetesen annak a szele is megcsapott, hogy ez a pálya sem tart örökké, amelyre fiatalon még nem igazán gondol az ember. Éppen ezért most kezdtem el igazán értékelni, hogy együtt táncolhatunk. Ez egy csoda! Mindketten nagyon hálásak vagyunk minden alkalomért.

Kapcsolódó

"Egyszerre vagyok hangszer, táncos és karmester" - interjú Pirók Zsófiával

Az eklektikus és a komolyzenei világot izgalmasan felforgató Melodika Projecttel lép fel Pirók Zsófia, az elismert flamenco táncos a Pesti Vigadóban, december 28-án. Ennek a különleges előadásnak a kapcsán beszélgetett a PS Magazin Zsófival, aki — édesanyja példáját követve — már kiskorától kezdve táncol, sevillai tanulmányai óta pedig egy egészen modern, kortárs módon közelíti meg ezt a hagyományos spanyol táncot.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.
Színház

Folytatódik a vita az SZFE körül, ezek a legújabb fejlemények

Megszólalt a kinevezett kuratórium két tagja, az egyetem diákjai videóban válaszoltak.
Zenés színház

„A művészet szépsége, hogy korlátok között szabadok lehetünk”

Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon felcsendülnek a Bánk bán című opera csodaszép, minden magyar számára ismerős dallamai. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében létrejövő produkció főbb szerepeiben Molnár Levente mellett Fischl Mónikát és Mester Viktóriát is láthatja majd a közönség. Az előadás karmesterével, a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész Kesselyák Gergellyel a közelgő premier kapcsán beszélgettünk.
Színház

Színházi összefogás a koronavírus terjedése ellen

A Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság részvételével egyeztettek a budapesti teátrumok a nézőket és a színházakat érintő ajánlásokról.
Színház

Ősbemutatókkal és különlegességekkel készül új évadára a Thália

Augusztus 10-től teljes gőzzel zajlik a munka a Thália Színházban – ettől a naptól folytatódnak a Gyilkosság az Orient Expresszen című nagyszabású produkció próbái, és hamarosan elkezdődnek a felújítópróbák is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Táncgála, mesék és flamenco a XIV. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozón

Tizenhét magyar táncegyüttes művészeinek gálája, a Recirquel újcirkusz-társulat előadása, mesék táncadaptációja és flamenco-előadás is szerepel a XIV. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó műsorán, amelyet szeptember 12. és 15. között rendeznek meg.
Tánc gyász

Elhunyt Fodor Antal táncművész, koreográfus

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Fodor Antal táncművész, koreográfus, a Magyar Táncművészeti Egyetem professor emeritusa, a Magyar Állami Operaház egykori balettigazgatója - tudatta az egyetem kedden.
Tánc portré

Pina Bausch, a modern tánc úttörője 80 éves lenne

A német koreográfus a tánc, a színház, az érzelmek, a nyelv és a dal összekapcsolásával forradalmasította a táncszínházat. Hitvallása ez volt: "nem úgy akarok mozogni, mint egy táncos, azt akarom megmutatni, ami mozgat".
Tánc mank

Eleven alkotások - Mozdulat- és képzőművészet egy helyen

Táncművészeti és mozdulatszínházi produkciókkal indít új kezdeményezést a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. Az Eleven alkotások című programsorozat júliustól a MANK kiállításaihoz és összművészeti programjaihoz kapcsolódóan kínál tánc-és képzőművészeti programokat.
Tánc hír

Van humora Mona Lisának? – Cirkuszi tárlatvezetés egy kislány szemével

Különös, a klasszikus cirkusz határait kitágító, egyedi hangulatú előadást mutat be július 18-án a Fővárosi Nagycirkusz.