Tánc

Vérében van a flamenco

2018.12.28. 09:10
Ajánlom
Pirók Zsófia anyanyelvi szinten beszéli a flamenco nyelvét, szó szerint: első mestere édesanyja volt, majd hivatalos táncképesítést is szerzett Andalúziában. Mióta hazatért, sorra készíti azokat az előadásokat, amikben már nem csak a spanyol virtus, de a magyar identitása is helyet kap.

Azt mondják, flamenco táncos csak úgy válhat valakiből, ha beleszületik ebbe a világba. Te nem Andalúziában láttad meg a napvilágot, mégis beleszülettél ebbe a kultúrába.

Ez tényleg egy érdekes egybeesés. Anyukám (Lippai Andrea balett- és flamenco táncművész, pedagógus – a szerk.) a születésem után egy évvel, 1991-ben kezdett a klasszikus balett szakmából átevezni a flamenco területére. Teljesen beleszeretett ebbe a kultúrába, és

állandóan ezek a zenék, ritmusok mentek otthon, hallottam, ahogy a pincében gyakorol.

Aztán 1998-ban családostul kimentünk Sevillába, és akkor még annak a lehetősége is megcsillant, hogy kiköltözünk, ugyanis édesanyámat felkérte az egyik flamencoiskola, hogy tanítson balettet, amiért cserébe ők flamencóra oktatták volna. Már akkor nagyon otthonosan éreztem magam ebben a világban. Végül nem maradtunk kint, viszont később úgy hozta a sors, hogy én visszamehettem.

Első külföldi diákként diplomáztál a sevillai Conservatorio Profesional de Danza flamenco szakán. Mennyire számítottál csodabogárnak?

Mivel külsőre teljesen beleillettem a környezetbe, ezért látszatra nem tűntem ki. Azt viszont nem értették, hogy lehet az ő műfajuk iránt annyira lelkesedni, hogy valaki a családját és barátait is hátrahagyja, csak hogy ezt tanulhassa. Egyébként rengeteg olyan magániskola van, ahová külföldi diákok járnak, viszont én a hivatalos spanyol oktatási rendszerben vettem részt, a diplomámon rajta van, hogy a király adja a hozzájárulását. Tehát ez egy másik szintje a flamencooktatásnak, amiben tényleg csodabogárnak számítottam.

ZsofiaPirokFlamenco_Foto_Geman_Eman8-184238.jpg

Pirók Zsófia (Fotó/Forrás: Geman Eman)

Volt lehetőséged belekóstolni a flamenco autentikus, zárt, misztikus varázsába, eljutni az underground közegekbe?

Azért mentem ki, mert nagyon érdekelt, hogy mi van ennek a misztériumnak a hátterében. Egészen zárt közegekbe is befogadtak: tagja lettem egy peña flamencának, ami egy olyan flamencós baráti közösség, akik összejöveteleket szerveznek, együtt táncolnak, énekelnek, olykor előadásokat rendeznek. Három előadásom volt itt, valamint részt vettem egy általuk szervezett versenyen is, egy Isten háta mögötti a faluban. Ennek a megmérettetésnek az a lényege, hogy a helyszínen találkozol először a zenészekkel, a zsűri pedig azt értékeli, hogy a flamenco nyelvét ismerve hogyan tudsz velük kommunikálni.

Csodálatos és megrendítő volt jelen lenni egy olyan tertulia flamencán is, ahol idős férfiak ültek körbe egyetlen gitárossal, egymásnak adták a hangot, mindenki kiénekelte magából a saját bánatát.

Ott tényleg kívülálló voltam. Ezek az élmények a legjobbak, amikor ott tudsz ülni közöttük és át tudod élni ezt az életérzést. Egyébként állandó vitatéma a flamenco közösségeken belül, hogy a flamenco az andalúz cigányok műfaja-e, vagy pedig sem. Nekem Paco Fernández, egy nagyon megbecsült, cigány származású flamencogitáros mondta, hogy ez a műfaj mindenkié és ők sem akarják kisajátítani. Viszont azt is hozzátette, hogy a cigányság nélkül a flamenco nem lenne az, ami. Egy időben ez egy tiltott műfaj volt, de ők akkor is művelték, hiszen ők egy „szabad nép, akikre nem vonatkozik semmilyen szabály”. Viszont nem ők hozták létre a flamencót. Annyira örültem, hogy ezt pont ők mondták.

Hogy néz ki jelenleg a flamencoélet Spanyolországban és a nemzetközi színtéren?

A flamenco mára már kinőtt ezekből a zárt közösségekből, és elképesztően tág lett az értelmezése. Rengeteg stílussal lehet ötvözni: vannak nagy együttesek sok táncossal, koreográfiával, szcenikával a háttérben, készülnek táncszínházi darabok, ahol történeteket mesélnek el, és absztrakt kortárs flamencoelőadások is. Tehát nemcsak a szólisztikus része létezik már.

Én mindig is úgy éreztem, hogy minden ágazatába szeretnék belekóstolni: elsajátítani az autentikus formáját, de azokat a kortárs előadásokat is imádom, amikor mindenki egyszerre táncol – óriási erő van benne.

Ebből a szempontból a jazzhez szoktam hasonlítani, hiszen az is egy zárt közegből indult és mára egy mindent befogadni képes műfaj lett. Pont ezért egymással is lehet ötvözni a két műfajt.

_MG_5921-184429.jpg

Folkamenco (Fotó/Forrás: Szűcs Árpád / Nemzeti Táncszínház)

A flamenco ráadásul egyedülálló műfaj abból a szempontból, hogy ott a táncos zenész is, hiszen az elképesztően bonyolult ritmusok előadásához nagy felkészültség kell. Jól gondolom?

Ez két szempontból is így van: a lábunkkal kiadott hangok megfelelnek egy plusz ritmushangszernek, ahol nagyon pontosnak kell lenni, a lábkopogás teljes értékű része a zenének, nem értelmetlen toporzékolás. Másfelől a táncos a gesztusaival és lábával irányítja is a zenét, mintha karmester lenne.

Ebből az ötletből született A táncoló karmester című előadásod?

Igen. A Nemzeti Táncszínház igazgatója, Ertl Péter kért fel, hogy készítsek ebből egy előadást a Zeneszüret Fesztivál elnevezésű karmester fesztiválra, hiszen neki már sokat meséltem arról, hogy a flamenco szorosan kapcsolódik a karmesterszerephez. Ebben a darabban az autentikus flamencohangszerek – a gitár, a cajón és az ének – mellett megjelenik a zongora, a klarinét, és a furulya is. A hangsúly a táncos és a zenészek közötti viszonyon van: a zenekar a jelzéseim szerint cselekszik, miközben meghagyjuk az improvizáció lehetőségét.

Legutóbbi, Folkamenco című előadásodban pedig a magyar néptánccal kapcsolódik össze a flamenco. Látsz valamilyen hasonlóságot a két nép lelkivilága között?

Én a családom révén erősen kötődöm a magyar néptánchoz, és szerettem volna egy olyan előadást, ahol a szívemhez közel álló két kultúra összekapcsolódik.

Alkotói szempontból kihívást jelentett, hogy zeneileg és tánc tekintetében is szervesen fuzionáló előadást hozzak létre. Motívumvilágában, ruhákban, és a háttérvetítésben is ötvöztük a két kultúrát. Egy flamenco és egy magyar népi zenekar is van benne, viszont a táncok teljesen közösek, hiszen az azonosságokat, a találkozási pontokat kerestem az egész előadás során. Gyimesben például a nők is ropogtathatnak, és nagyon hosszú csujogatások, odamondások, átkozódások is jellemzőek arra a vidékre. Ezért készült egy olyan szám, ahol a női táncosok ezeket a gyimesi csujogatásokat kántálják, egyikük pedig ropogtat is, miközben én flamencót táncolok rá, és ez a kettő időnként összetalálkozik. Szerintem mindkét népre jellemző – és ezt a zene is tükrözi – az élni akarási vágy. Akármilyen nehézségeken mész keresztül, fölállsz belőle és mész tovább. Ezt az előadást játsszuk majd a következő évadban, talán már a Nemzeti Táncszínház új épületben.

_MG_5908-184427.jpg

Folkamenco (Fotó/Forrás: Szűcs Árpád / Nemzeti Táncszínház)

A végén kanyarodjunk vissza oda, ahonnan elindultunk. Ha jól tudom, még mindig rendszeresen lépsz föl édesanyáddal, Lippai Andreával. Milyen érzés együtt táncolni?

Igen, még mindig föllépünk együtt. Ő pont 25 éves volt, amikor én születtem, és a táncművész pálya körülbelül 50 éves korig tervezhető, de már az is szinte kiváltságnak számít. Anyukám fokozatosan, szép lassan kifelé tart ebből az ágazatból, de szerencsére a flamencóban megvan annak a lehetősége, hogy sokkal tovább élvezhesse. Anyukám ráadásul egy szupernő, általában testvéreknek néznek minket. Sokszor én is megdöbbenek, amikor visszanézem magunkat felvételről, hogy mennyire ugyanolyanok a mozdulataink. De az ő útját szemlélve természetesen annak a szele is megcsapott, hogy ez a pálya sem tart örökké, amelyre fiatalon még nem igazán gondol az ember. Éppen ezért most kezdtem el igazán értékelni, hogy együtt táncolhatunk. Ez egy csoda! Mindketten nagyon hálásak vagyunk minden alkalomért.

Kapcsolódó

"Egyszerre vagyok hangszer, táncos és karmester" - interjú Pirók Zsófiával

Az eklektikus és a komolyzenei világot izgalmasan felforgató Melodika Projecttel lép fel Pirók Zsófia, az elismert flamenco táncos a Pesti Vigadóban, december 28-án. Ennek a különleges előadásnak a kapcsán beszélgetett a PS Magazin Zsófival, aki — édesanyja példáját követve — már kiskorától kezdve táncol, sevillai tanulmányai óta pedig egy egészen modern, kortárs módon közelíti meg ezt a hagyományos spanyol táncot.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Hallotta már Blaha Lujza hangját? Most csak egy kattintásra van!

Több mint 2600 digitalizált hangfelvételt tett online elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a Hangtár elnevezésű digitális adatbázisban. A legkorábbi felvételeken a legendás színésznőt, Blaha Lujzát hallhatják az érdeklődők.
Színház

Balázs Péter 14 év után távozik a Szolnoki Szigligeti Színház éléről

Nem pályázott újra Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház jelenlegi igazgatója, így 14 év után új vezetője lesz az intézménynek. A Kossuth-díjas színész-rendező 2019-ben egyedüli indulóként kapott bizalmat a közgyűléstől, megbízatása 2021 júniusáig szól.
Vizuál

Politikailag független társaságot alapított 42 magyar operatőr

Megalakult a Magyar Filmoperatőrök Egyesülete, amely a a magyar filmművészet legkiemelkedőbb operatőreit hivatott magába tömöríteni. Tiszteletbeli elnöke Ragályi Elemér, elnöke Szabó Gábor lett.
Klasszikus

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.
Zenés színház

Botrányos siker a drezdai Operaházban – 110 éves Strauss vígoperája, A rózsalovag

Közel két év tervezés után, 1911. január 26-án bemutatták a drezdai Operaházban A rózsalovagot, Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal később nagy vitákat kiváltó háromfelvonásos zenés játékát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc videó

Az Operaház külföldi balettművészei is Walesi bárdokat szavalnak

Orosz, kazah, moldvai, ukrán, belarusz és brit balettművész is szerepel abban az új videóban, amelyben Arany János jól ismert balladája hangzik el az Operaház balettosaitól A magyar kultúra napján.
Tánc hír

Premierrel ünnepel a Nagyvárad Táncegyüttes

Petőfi Sándor János vitéz című epikus költeményéből készít táncjátékot a magyar kultúra napjára a nagyváradi Szigligeti Színház Nagyvárad Táncegyüttese. Az előadást, amely egyben a társulat idei első premierje is lesz, Györfi Csaba rendezi, és a tervek szerint január 21-én mutatják be.
Tánc hír

Online térbe költözik a SzólóDuó Fesztivál

Január 13-án kezdetét veszi az idei SzólóDuó Fesztivál, melyet rendhagyó módon ezúttal az Orkesztika Alapítvány Youtube-csatornáján közvetítenek majd. A négynapos rendezvény versenyprogramjában 26 produkció kapott bemutatkozási lehetőséget.
Tánc gyász

Elhunyt Móger Ildikó táncművész, koreográfus

66 éves korában elhunyt Móger Ildikó táncművész, koreográfus, táncpedagógus, aki pályafutása során olyan vezető színházakban dolgozott, mint a Miskolci Nemzeti Színház és a kecskeméti Katona József Színház.
Tánc magazin

60 éve a tánc szolgálatában a Pécsi Balett

2021-ben ünnepli 60. jubileumát a Pécsi Balett, de nem csak a jeles évfordulónak örülhetnek: az általuk szervezett Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozót ismét jelölték az év eseményének járó Made in Pécs-díjra.