Tánc

Vérében van a koreográfiai elegancia

KULT50: Bodor Johanna
2018.10.16. 14:05
Ajánlom
A minőségbe vetett hit, szenvedély és elszántság kíséri pályáján. Bodor Johanna táncművész és koreográfus a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

BodorJohanna-103133.jpg

Bodor Johanna (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Kevés olyan magyar város van, amelynek színházában ne dolgozott volna már koreográfusként Bodor Johanna, nevét több mint százharminc előadás alkotói között olvashatjuk, emellett több nagyszabású koncert és televíziós műsor mozgás- és tánckoreográfusa, valamint külföldön is keresett szakember: dolgozott Knoxville-ben, Kolozsvárott, Komáromban, Szabadkán, Székelyudvarhelyen és Szentpéterváron is. Az Imre Zoltán- és EuroPAS-díjas művész 2016 óta a Budapesti Operettszínház balettigazgatója.

A chicagói hercegnő című Kálmán Imre-operett koreográfiájáért a tavalyi POSZT-on elnyerte a legjobb koreográfiáért járó díjat. Kovács Dezső kritikus külön kiemelte a Budapesti Operettszínház professzionális előadását a Szinhaz.org-on: „Amellett, hogy rendkívüli zenei igényesség, koreográfiai elegancia és ötletesség jellemzi, a darabértelmezést tekintve is unikális produkcióról van szó, ami messze túlmutat az eredeti librettón.” A koreográfia megalkotása során „teljes művészi szabadságot” engedett magának, koncepciózusan keverte a charleston, a slow fox, a valcer, a sztepp és a néptánc elemeit, és nem mindig követte a zene által diktált stílust. A munkájáért kapott díj kapcsán a Fideliónak adott interjújában a tánc színházművészetben betöltött szerepének fontosságát emelte ki, és a színházi koreografálás elismerésének örült a leginkább: „Egyre nagyobb szerep jut a táncnak minden előadásban; van már fizikai színházi képzés az egyetemen. Ugyanakkor még mindig nem tudjuk, hová tartozik a színházi koreográfus. Sokszor elfelejtjük értékelni, ami az orrunk előtt van, csak kritizálunk, és szellemi reflexekből élünk. Huszonhárom éve koreografálok, negyven éve léptem először színpadra balettintézeti növendékként. Történelmi és politikai viharok közepette nőttem fel, és sok valós próbatételen vagyok túl. Bizonyos viselkedési és gondolkodási szempontok stabilizálódtak bennem, nehéz elbizonytalanítani.”

Bodor Johanna valóban történelmi és politikai viharok között nőtt fel, erről a 2014-ben megjelent, életrajzi ihletésű regényében ír részletesen, bár magát nem szereti írónak nevezni.

A Nem baj, majd megértem című dokumentarista regénye a Kolozsvárott született, majd a bukaresti Állami Balettintézetben prímabalerinává érő, a szüleitől évekig távol élő fiatal lány életét dolgozza fel a Ceaușescu-rendszer kegyetlen valóságában.

1985-ben költözött Magyarországra, pályája során kivételes művészegyéniségekkel dolgozott együtt. Először Novák Ferenc „Tata” hívta a Honvéd Művészegyüttesbe, egy évvel később Markó Iván szerződtette a Győri Baletthez, majd ott volt a Szegedi Balett első éveiben, mesterének Imre Zoltánt tekinti. 1990-ben a társulat magántáncosa lett. Ezekben a korai években a tánc mellett már koreográfusasszisztensi feladatokat is vállalt, többnyire Imre Zoltán és Bozsik Yvette mellett. 1993-ban a szabadúszás mellett döntött, majd 1994-ben fordulat következett be a karrierjében: Imre Zoltán asszisztensnek hívta a felújított Vígszínház első bemutatójához, az Össztánc című történelmi táncjátékhoz. Az előadás új műfajt teremtett a színháztörténetben: a XX. század magyar történelmét a tánc, a mozdulatok, a gesztusok nyelvén mondják el a szereplők, egyetlen szó nélkül. Amikor az előadást 2015-ben újra színpadra állították, a koreográfiát Bodor Johanna újította fel.

A chicagói hercegnő a Budapesti Operettszínházban

A chicagói hercegnő a Budapesti Operettszínházban (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Igazi színházi emberként meggyőződéssel hisz a csapatmunka erejében. A Fidelio oldalain így fogalmazott:

A közös munka, a lendület és a szellemi irányítás segít magabiztosan alkotni.

Túl vagyok a hiúságnak azon a fázisán, ami árt; sokkal jobban örülök annak, ha fiatal koreográfusokat fel tudok emelni.” A chicagói hercegnő mellett Bodor Johanna nevéhez az elmúlt évekből olyan fontos koreográfiák kötődnek, mint a Budapesti Operettszínház Sybill, Lady Budapest vagy az év elején debütált Dorian Gray című előadásai, legutóbb a Miskolci Nemzeti Színház Kabaré című musicaljének koreográfiáját készítette el.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Bodor Johanna: „Minden társulatot meg kellett hódítani”

Kapcsolódó

Bodor Johanna: „Minden társulatot meg kellett hódítani”

A Mörbisch-i Seefestspiele gigaméretű, 3600 négyzetméteres színpadának közepéig a kulisszából 35 lépést kell megtenni. Ez volt az első, amit rögtön kiszámolt a helyszínen Bodor Johanna, miután felkérték: idén nyáron ő legyen a koreográfusa a Marica grófnőnek a Fertő-tónál.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Vizuál

Színházi reklámfogás volt a megtalált Picasso-festmény

Hamisnak bizonyultak a hat éve ellopott Picasso-festmény felbukkanásáról szóló hírek. A kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint "tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény - közölte a holland NOS televízió.
Vizuál

A Ruben Brandt és a Napszállta tarolt Sevillában

Milorad Krstic akció-thrillere a legjobb forgatókönyv, a legjobb elsőfilm és az andalúz forgatókönyvíró szövetség díját is elnyerte a sevillai filmfesztiválon, Nemes Jeles László filmjét pedig a legjobb európai koprodukciót megillető Eurimages-díjjal tüntették ki.
Klasszikus

Ismét tehetséges fiataloké az Óbudai Társaskör színpada

Gitármuzsika, az év fiatal jazz-zenészei és olaszmánia Óbudán.
Tánc

Az arcukkal is táncolnak

Anton Lachky szlovák koregoráfus paradigmát váltott a Közép-Európa Táncszínházzal közös munkafolyamatban. Bebizonyította, hogy a táncos test nem ér véget a végtagok és a törzs mozgásánál. Arcot, hangot, konkrét gesztusokat adott nekik.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc magyar táncművészek szövetsége

Ünnepel a hazai táncművészet színe-java

Kétnapos rendezvénysorozattal ünnepli november 23-24-én a felújított Hagyományok Házában fennállásának 70. évfordulóját a hazai táncművészet föderatív szervezete, a Magyar Táncművészek Szövetsége.
Tánc kritika

Az arcukkal is táncolnak

Anton Lachky szlovák koregoráfus paradigmát váltott a Közép-Európa Táncszínházzal közös munkafolyamatban. Bebizonyította, hogy a táncos test nem ér véget a végtagok és a törzs mozgásánál. Arcot, hangot, konkrét gesztusokat adott nekik.
Tánc videó

Lélegzetelállító klippel tér vissza a Polunyin-Hozier páros

Az ukrán balettművész öt évvel ezelőtt az ír zenész Take Me To Church című zenéjére készült David LaChapelle-videoklipben robbant be a köztudatba. Most ismét összeálltak egy remekműre.
Tánc ajánló

Mozdulatművészeti sorozat indult a Műcsarnokban

A Rejtett történetek című kiállításához kapcsolódóan a budapesti Műcsarnok átfogó mozdulatművészeti programsorozat indított keddenként.
Tánc magazin

Történelmi pillanat: piacra dobták az első pár barna spicc-cipőt

Szimbolikus jelentőségű, hogy a táncos test meghosszabbítását jelképező spicc cipők immár barna színben is kaphatók, vagyis az afroamerikai táncosoknak nem kell többé színezniük a fehér, rózsaszín, vagy „testszínű” lábbeliket.