Tánc

Vérében van a koreográfiai elegancia

KULT50: Bodor Johanna
2018.10.16. 14:05
Ajánlom
A minőségbe vetett hit, szenvedély és elszántság kíséri pályáján. Bodor Johanna táncművész és koreográfus a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

BodorJohanna-103133.jpg

Bodor Johanna (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Kevés olyan magyar város van, amelynek színházában ne dolgozott volna már koreográfusként Bodor Johanna, nevét több mint százharminc előadás alkotói között olvashatjuk, emellett több nagyszabású koncert és televíziós műsor mozgás- és tánckoreográfusa, valamint külföldön is keresett szakember: dolgozott Knoxville-ben, Kolozsvárott, Komáromban, Szabadkán, Székelyudvarhelyen és Szentpéterváron is. Az Imre Zoltán- és EuroPAS-díjas művész 2016 óta a Budapesti Operettszínház balettigazgatója.

A chicagói hercegnő című Kálmán Imre-operett koreográfiájáért a tavalyi POSZT-on elnyerte a legjobb koreográfiáért járó díjat. Kovács Dezső kritikus külön kiemelte a Budapesti Operettszínház professzionális előadását a Szinhaz.org-on: „Amellett, hogy rendkívüli zenei igényesség, koreográfiai elegancia és ötletesség jellemzi, a darabértelmezést tekintve is unikális produkcióról van szó, ami messze túlmutat az eredeti librettón.” A koreográfia megalkotása során „teljes művészi szabadságot” engedett magának, koncepciózusan keverte a charleston, a slow fox, a valcer, a sztepp és a néptánc elemeit, és nem mindig követte a zene által diktált stílust. A munkájáért kapott díj kapcsán a Fideliónak adott interjújában a tánc színházművészetben betöltött szerepének fontosságát emelte ki, és a színházi koreografálás elismerésének örült a leginkább: „Egyre nagyobb szerep jut a táncnak minden előadásban; van már fizikai színházi képzés az egyetemen. Ugyanakkor még mindig nem tudjuk, hová tartozik a színházi koreográfus. Sokszor elfelejtjük értékelni, ami az orrunk előtt van, csak kritizálunk, és szellemi reflexekből élünk. Huszonhárom éve koreografálok, negyven éve léptem először színpadra balettintézeti növendékként. Történelmi és politikai viharok közepette nőttem fel, és sok valós próbatételen vagyok túl. Bizonyos viselkedési és gondolkodási szempontok stabilizálódtak bennem, nehéz elbizonytalanítani.”

Bodor Johanna valóban történelmi és politikai viharok között nőtt fel, erről a 2014-ben megjelent, életrajzi ihletésű regényében ír részletesen, bár magát nem szereti írónak nevezni.

A Nem baj, majd megértem című dokumentarista regénye a Kolozsvárott született, majd a bukaresti Állami Balettintézetben prímabalerinává érő, a szüleitől évekig távol élő fiatal lány életét dolgozza fel a Ceaușescu-rendszer kegyetlen valóságában.

1985-ben költözött Magyarországra, pályája során kivételes művészegyéniségekkel dolgozott együtt. Először Novák Ferenc „Tata” hívta a Honvéd Művészegyüttesbe, egy évvel később Markó Iván szerződtette a Győri Baletthez, majd ott volt a Szegedi Balett első éveiben, mesterének Imre Zoltánt tekinti. 1990-ben a társulat magántáncosa lett. Ezekben a korai években a tánc mellett már koreográfusasszisztensi feladatokat is vállalt, többnyire Imre Zoltán és Bozsik Yvette mellett. 1993-ban a szabadúszás mellett döntött, majd 1994-ben fordulat következett be a karrierjében: Imre Zoltán asszisztensnek hívta a felújított Vígszínház első bemutatójához, az Össztánc című történelmi táncjátékhoz. Az előadás új műfajt teremtett a színháztörténetben: a XX. század magyar történelmét a tánc, a mozdulatok, a gesztusok nyelvén mondják el a szereplők, egyetlen szó nélkül. Amikor az előadást 2015-ben újra színpadra állították, a koreográfiát Bodor Johanna újította fel.

A chicagói hercegnő a Budapesti Operettszínházban

A chicagói hercegnő a Budapesti Operettszínházban (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Igazi színházi emberként meggyőződéssel hisz a csapatmunka erejében. A Fidelio oldalain így fogalmazott:

A közös munka, a lendület és a szellemi irányítás segít magabiztosan alkotni.

Túl vagyok a hiúságnak azon a fázisán, ami árt; sokkal jobban örülök annak, ha fiatal koreográfusokat fel tudok emelni.” A chicagói hercegnő mellett Bodor Johanna nevéhez az elmúlt évekből olyan fontos koreográfiák kötődnek, mint a Budapesti Operettszínház Sybill, Lady Budapest vagy az év elején debütált Dorian Gray című előadásai, legutóbb a Miskolci Nemzeti Színház Kabaré című musicaljének koreográfiáját készítette el.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Bodor Johanna: „Minden társulatot meg kellett hódítani”

Kapcsolódó

Bodor Johanna: „Minden társulatot meg kellett hódítani”

A Mörbisch-i Seefestspiele gigaméretű, 3600 négyzetméteres színpadának közepéig a kulisszából 35 lépést kell megtenni. Ez volt az első, amit rögtön kiszámolt a helyszínen Bodor Johanna, miután felkérték: idén nyáron ő legyen a koreográfusa a Marica grófnőnek a Fertő-tónál.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Káel Csaba lesz Andy Vajna utódja

A Kormányinfón árulta el Gulyás Gergely az új filmügyi kormánybiztos személyét.
Zenés színház

Emléktáblát avattak Moldován Stefánia operaénekes tiszteletére

A művészre emlékező alkotást egykori lakóháza, a Katona József utca 25. szám alatti épület falán helyezte el a XIII. kerület önkormányzata.
Vizuál

Mi a Casablanca titka?

CURTIZ – A magyar, aki felforgatta Hollywoodot címmel, Topolánszky Tamás Yvan rendezésében készült életrajzi film Kertész Mihályról, azaz Michael Curtizről, a Casablanca legendás magyar rendezőjéről.
Klasszikus

A budapesti éjszakában csendül fel Gershwin Kék rapszódiája Kohán István videoklipjében

Kohán István és Kohán István klarinétja is felcsendül abban a kisfilmben, amelynek főszereplője a Kék rapszódia egy budapesti pinceklubban.
Könyv

Strandkönyvtárak az elmúlt 100 évben

Van, akinek a nyár a strandolást, a dinnyeevést vagy a lenge ruhákat jelenti, akad azonban olyan is, akinek még több olvasást. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc audionarráció

Hogyan kapcsolódhat egy vak néző a táncelőadásokhoz?

Hogyan lehet a táncot érthetővé és élvezhetővé tenni a vak vagy gyengénlátó emberek számára? Le lehet-e fordítani a mozdulatokat nyelvre, érintésre vagy hangra?
Tánc kritika

Egyik rabszolgaságból a másikba

Az Út a királyi operába című portréfilm lehetett volna negédes mese egy mulatt fiúról, aki a világon elsőként táncolhatta sötét bőre ellenére Rómeót. Szerencsére azonban Icíar Bollaí rendezőnek – Carlos Acosta produceri jelenléte mellett – sikerült megmutatnia, hogy sötétség nélkül nincs fény.
Tánc videó

A tánc az emberi faj lételeme, mondják az antropológusok

Azt gondolhatjuk, a tánc csak szórakozás és nem tartozik az emberi faj legfontosabb létfunkciói közé. Az antropológia azonban mást mond. VIDEÓ!
Tánc hír

Világrekord kísérlet: a legtöbb táncos spiccen

Az Amercian Ballet Theater sztárpárosa, James Whiteside és Isabella Boylston álma egy olyan világrekord felállítása, amiben a legtöbb táncos emelkedik spiccre egyidejűleg.
Tánc hír

Sosztakovics titkos szerelme egy balerina volt

Kalapács alá került a zeneszerző tíz szerelmeslevele, amit a Bolsoj egykori balerinájának, Nina Pavlova Ivanovának írt 1935. és 1939. között. A titkos románcról és a szerelmeslevelekről eddig a zenetörténészek sem tudtak.