Tánc

Vérében van a koreográfiai elegancia

KULT50: Bodor Johanna
2018.10.16. 14:05
Ajánlom
A minőségbe vetett hit, szenvedély és elszántság kíséri pályáján. Bodor Johanna táncművész és koreográfus a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

BodorJohanna-103133.jpg

Bodor Johanna (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Kevés olyan magyar város van, amelynek színházában ne dolgozott volna már koreográfusként Bodor Johanna, nevét több mint százharminc előadás alkotói között olvashatjuk, emellett több nagyszabású koncert és televíziós műsor mozgás- és tánckoreográfusa, valamint külföldön is keresett szakember: dolgozott Knoxville-ben, Kolozsvárott, Komáromban, Szabadkán, Székelyudvarhelyen és Szentpéterváron is. Az Imre Zoltán- és EuroPAS-díjas művész 2016 óta a Budapesti Operettszínház balettigazgatója.

A chicagói hercegnő című Kálmán Imre-operett koreográfiájáért a tavalyi POSZT-on elnyerte a legjobb koreográfiáért járó díjat. Kovács Dezső kritikus külön kiemelte a Budapesti Operettszínház professzionális előadását a Szinhaz.org-on: „Amellett, hogy rendkívüli zenei igényesség, koreográfiai elegancia és ötletesség jellemzi, a darabértelmezést tekintve is unikális produkcióról van szó, ami messze túlmutat az eredeti librettón.” A koreográfia megalkotása során „teljes művészi szabadságot” engedett magának, koncepciózusan keverte a charleston, a slow fox, a valcer, a sztepp és a néptánc elemeit, és nem mindig követte a zene által diktált stílust. A munkájáért kapott díj kapcsán a Fideliónak adott interjújában a tánc színházművészetben betöltött szerepének fontosságát emelte ki, és a színházi koreografálás elismerésének örült a leginkább: „Egyre nagyobb szerep jut a táncnak minden előadásban; van már fizikai színházi képzés az egyetemen. Ugyanakkor még mindig nem tudjuk, hová tartozik a színházi koreográfus. Sokszor elfelejtjük értékelni, ami az orrunk előtt van, csak kritizálunk, és szellemi reflexekből élünk. Huszonhárom éve koreografálok, negyven éve léptem először színpadra balettintézeti növendékként. Történelmi és politikai viharok közepette nőttem fel, és sok valós próbatételen vagyok túl. Bizonyos viselkedési és gondolkodási szempontok stabilizálódtak bennem, nehéz elbizonytalanítani.”

Bodor Johanna valóban történelmi és politikai viharok között nőtt fel, erről a 2014-ben megjelent, életrajzi ihletésű regényében ír részletesen, bár magát nem szereti írónak nevezni.

A Nem baj, majd megértem című dokumentarista regénye a Kolozsvárott született, majd a bukaresti Állami Balettintézetben prímabalerinává érő, a szüleitől évekig távol élő fiatal lány életét dolgozza fel a Ceaușescu-rendszer kegyetlen valóságában.

1985-ben költözött Magyarországra, pályája során kivételes művészegyéniségekkel dolgozott együtt. Először Novák Ferenc „Tata” hívta a Honvéd Művészegyüttesbe, egy évvel később Markó Iván szerződtette a Győri Baletthez, majd ott volt a Szegedi Balett első éveiben, mesterének Imre Zoltánt tekinti. 1990-ben a társulat magántáncosa lett. Ezekben a korai években a tánc mellett már koreográfusasszisztensi feladatokat is vállalt, többnyire Imre Zoltán és Bozsik Yvette mellett. 1993-ban a szabadúszás mellett döntött, majd 1994-ben fordulat következett be a karrierjében: Imre Zoltán asszisztensnek hívta a felújított Vígszínház első bemutatójához, az Össztánc című történelmi táncjátékhoz. Az előadás új műfajt teremtett a színháztörténetben: a XX. század magyar történelmét a tánc, a mozdulatok, a gesztusok nyelvén mondják el a szereplők, egyetlen szó nélkül. Amikor az előadást 2015-ben újra színpadra állították, a koreográfiát Bodor Johanna újította fel.

A chicagói hercegnő a Budapesti Operettszínházban

A chicagói hercegnő a Budapesti Operettszínházban (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Igazi színházi emberként meggyőződéssel hisz a csapatmunka erejében. A Fidelio oldalain így fogalmazott:

A közös munka, a lendület és a szellemi irányítás segít magabiztosan alkotni.

Túl vagyok a hiúságnak azon a fázisán, ami árt; sokkal jobban örülök annak, ha fiatal koreográfusokat fel tudok emelni.” A chicagói hercegnő mellett Bodor Johanna nevéhez az elmúlt évekből olyan fontos koreográfiák kötődnek, mint a Budapesti Operettszínház Sybill, Lady Budapest vagy az év elején debütált Dorian Gray című előadásai, legutóbb a Miskolci Nemzeti Színház Kabaré című musicaljének koreográfiáját készítette el.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Bodor Johanna: „Minden társulatot meg kellett hódítani”

Kapcsolódó

Bodor Johanna: „Minden társulatot meg kellett hódítani”

A Mörbisch-i Seefestspiele gigaméretű, 3600 négyzetméteres színpadának közepéig a kulisszából 35 lépést kell megtenni. Ez volt az első, amit rögtön kiszámolt a helyszínen Bodor Johanna, miután felkérték: idén nyáron ő legyen a koreográfusa a Marica grófnőnek a Fertő-tónál.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Elmaradó előadások az Experidance Társulatnál (FRISSÍTETT CIKK)

A Román Sándor vezette társulat közleménye szerint a repertoár bemutatása csak időszakosan szünetel, amelynek oka nyolc táncművész távozása. (CIKKÜNK FRISSÜLT.)
Vizuál

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Színház

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Klasszikus

Egy női zeneszerző kapta idén a zenei Pulitzer-díjat

Ellen Reid első operájáért kapta meg a 15 ezer dollárral járó elismerést.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

A láthatatlant teszi láthatóvá a Közép-Európa Táncszínház

Hámor József koreográfiájának címszereplője ezúttal az embereket összekötő, láthatatlan, finom és szakadékony szál, amit sejtelmes sziruppal, vagy félelmes szakralitással szokás szervírozni. Az április 30-án látható darab ezzel szemben könnyeden közelít a súlyossághoz.
Tánc hír

Így fog kinézni a kibővített Trafó előtere és kávézója!

A szeptemberben induló évadban új terekkel, kávézóval, pénztárral, ruhatárral várja látogatóit az intézmény. A tavaszi időszakban pedig a Liliom utca felől tudják megközelíteni a házat az érdeklődők.
Tánc hír

Cáfolja a megszűnésről szóló hírt az Experidance

A társulat ma adott ki sajtónyilatkozatot, melyben „egyértelműen és határozottan visszautasítják” azt a hírt, mely szerint feloszlanának.
Tánc hír

Elmaradó előadások az Experidance Társulatnál (FRISSÍTETT CIKK)

A Román Sándor vezette társulat közleménye szerint a repertoár bemutatása csak időszakosan szünetel, amelynek oka nyolc táncművész távozása. (CIKKÜNK FRISSÜLT.)
Tánc magazin

A táncot nem kell lefordítani szavakra - Merce Cunningham 100 éve született

Bízott a véletlenben, a mozdulat kifejezőerejében, a tiszta táncban. 1919. április 16-án született Merce Cunningham amerikai táncművész és koreográfus, a modern tánc megújítója.