Tánc

Vérében van a koreográfiai elegancia

KULT50: Bodor Johanna
2018.10.16. 14:05
Ajánlom
A minőségbe vetett hit, szenvedély és elszántság kíséri pályáján. Bodor Johanna táncművész és koreográfus a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

BodorJohanna-103133.jpg

Bodor Johanna (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Kevés olyan magyar város van, amelynek színházában ne dolgozott volna már koreográfusként Bodor Johanna, nevét több mint százharminc előadás alkotói között olvashatjuk, emellett több nagyszabású koncert és televíziós műsor mozgás- és tánckoreográfusa, valamint külföldön is keresett szakember: dolgozott Knoxville-ben, Kolozsvárott, Komáromban, Szabadkán, Székelyudvarhelyen és Szentpéterváron is. Az Imre Zoltán- és EuroPAS-díjas művész 2016 óta a Budapesti Operettszínház balettigazgatója.

A chicagói hercegnő című Kálmán Imre-operett koreográfiájáért a tavalyi POSZT-on elnyerte a legjobb koreográfiáért járó díjat. Kovács Dezső kritikus külön kiemelte a Budapesti Operettszínház professzionális előadását a Szinhaz.org-on: „Amellett, hogy rendkívüli zenei igényesség, koreográfiai elegancia és ötletesség jellemzi, a darabértelmezést tekintve is unikális produkcióról van szó, ami messze túlmutat az eredeti librettón.” A koreográfia megalkotása során „teljes művészi szabadságot” engedett magának, koncepciózusan keverte a charleston, a slow fox, a valcer, a sztepp és a néptánc elemeit, és nem mindig követte a zene által diktált stílust. A munkájáért kapott díj kapcsán a Fideliónak adott interjújában a tánc színházművészetben betöltött szerepének fontosságát emelte ki, és a színházi koreografálás elismerésének örült a leginkább: „Egyre nagyobb szerep jut a táncnak minden előadásban; van már fizikai színházi képzés az egyetemen. Ugyanakkor még mindig nem tudjuk, hová tartozik a színházi koreográfus. Sokszor elfelejtjük értékelni, ami az orrunk előtt van, csak kritizálunk, és szellemi reflexekből élünk. Huszonhárom éve koreografálok, negyven éve léptem először színpadra balettintézeti növendékként. Történelmi és politikai viharok közepette nőttem fel, és sok valós próbatételen vagyok túl. Bizonyos viselkedési és gondolkodási szempontok stabilizálódtak bennem, nehéz elbizonytalanítani.”

Bodor Johanna valóban történelmi és politikai viharok között nőtt fel, erről a 2014-ben megjelent, életrajzi ihletésű regényében ír részletesen, bár magát nem szereti írónak nevezni.

A Nem baj, majd megértem című dokumentarista regénye a Kolozsvárott született, majd a bukaresti Állami Balettintézetben prímabalerinává érő, a szüleitől évekig távol élő fiatal lány életét dolgozza fel a Ceaușescu-rendszer kegyetlen valóságában.

1985-ben költözött Magyarországra, pályája során kivételes művészegyéniségekkel dolgozott együtt. Először Novák Ferenc „Tata” hívta a Honvéd Művészegyüttesbe, egy évvel később Markó Iván szerződtette a Győri Baletthez, majd ott volt a Szegedi Balett első éveiben, mesterének Imre Zoltánt tekinti. 1990-ben a társulat magántáncosa lett. Ezekben a korai években a tánc mellett már koreográfusasszisztensi feladatokat is vállalt, többnyire Imre Zoltán és Bozsik Yvette mellett. 1993-ban a szabadúszás mellett döntött, majd 1994-ben fordulat következett be a karrierjében: Imre Zoltán asszisztensnek hívta a felújított Vígszínház első bemutatójához, az Össztánc című történelmi táncjátékhoz. Az előadás új műfajt teremtett a színháztörténetben: a XX. század magyar történelmét a tánc, a mozdulatok, a gesztusok nyelvén mondják el a szereplők, egyetlen szó nélkül. Amikor az előadást 2015-ben újra színpadra állították, a koreográfiát Bodor Johanna újította fel.

A chicagói hercegnő a Budapesti Operettszínházban

A chicagói hercegnő a Budapesti Operettszínházban (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Igazi színházi emberként meggyőződéssel hisz a csapatmunka erejében. A Fidelio oldalain így fogalmazott:

A közös munka, a lendület és a szellemi irányítás segít magabiztosan alkotni.

Túl vagyok a hiúságnak azon a fázisán, ami árt; sokkal jobban örülök annak, ha fiatal koreográfusokat fel tudok emelni.” A chicagói hercegnő mellett Bodor Johanna nevéhez az elmúlt évekből olyan fontos koreográfiák kötődnek, mint a Budapesti Operettszínház Sybill, Lady Budapest vagy az év elején debütált Dorian Gray című előadásai, legutóbb a Miskolci Nemzeti Színház Kabaré című musicaljének koreográfiáját készítette el.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Bodor Johanna: „Minden társulatot meg kellett hódítani”

Kapcsolódó

Bodor Johanna: „Minden társulatot meg kellett hódítani”

A Mörbisch-i Seefestspiele gigaméretű, 3600 négyzetméteres színpadának közepéig a kulisszából 35 lépést kell megtenni. Ez volt az első, amit rögtön kiszámolt a helyszínen Bodor Johanna, miután felkérték: idén nyáron ő legyen a koreográfusa a Marica grófnőnek a Fertő-tónál.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Könyv

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.
Vizuál

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Színház

Mácsai Pál: „Az egypercesek nem csak intellektuális sziporkák”

Egy nemrégiben tartott irodalmi beszélgetés egyik vendége Örkény István „magyar hangjának” nevezte Mácsai Pált. Az Azt meséld el, Pista! című monológot huszonhárom éve adja elő a legkülönbözőbb helyszíneken. A Zsidó Művészeti Napokra is Örkény-esttel készül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc ajánló

Újabb Balanchine-koreográfiát mutat be a Magyar Nemzeti Balett

Először látható Magyarországon a 20. századi grúz koreográfus Sylvia Pas de Deux-je március 22-én az OMG (Oh My God!) című balettesten az Erkel Színházban.
Tánc hír

Magyar versenyzőknek is szurkolhatunk a New York-i Balettverseny döntőjében

Ma kezdődött a Valentina Kozlova International Ballet Competition döntője New Yorkban, amelyen egy táncos, egy koreográfus és egy zsűritag is képviseli hazánkat.
Tánc hír

Nálunk vetítik először a Rudolf Nurejev-portréfilmet

Április 2-án egyetlen alkalommal - a Rudolf Nureyev Nemzetközi Balettverseny részeként - eredeti nyelven, angolul, felirat nélkül vetítik az Urániában a White Crow című portréfilmet, még a hivatalos, New York-i premiervetítés előtt.
Tánc ajánló

Adyra és Lajkó Félixre táncol a Varidance!

Kettő az egyben, iskolásoktól a nyugdíjasokig – izgalmas, művészeti ágakon és korosztályokon átívelő kísérletre vállalkozik a Varidance társulat. A Vári Bertalan Harangozó-díjas táncos, koreográfus vezette együttes egy előadásban mutatja be Verslábak és A falka című produkcióit.
Tánc lapszemle

Táncesteket is műsorra tűzne Apáti Bence az Operettszínházban

Az intézmény új balettigazgatója egy interjúban mesélt terveiről, ahogy arról is szó esett, láthatjuk-e még táncolni őt.