Tánc

"Vonz minden, ami újszerű"

2005.12.20. 00:00
Ajánlom
November 18-án, mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház Bartók Béla egyfelvonásos operáját, A kékszakállú herceg várát és a Táncszvitet Juronics Tamás rendezésében. Két évforduló is indokolja a kettős Bartók-bemutatót: szeptember végén emlékeztünk meg arról, hogy a legnagyobb magyar komponista 60 évvel ezelőtt hunyt el New Yorkban, jövő tavasszal pedig születésének 125 éves jubileumát ünnepeljük. A bemutató kapcsán Juronics Tamással beszélgetett Kosztándi Melinda.

Juronics Tamás

- Az utóbbi időben gyakran választ montázs helyett komplex zeneművet. Mi ennek az oka?

- Számomra fontos, hogy olyan zenemű szolgáljon az általam rendezett produkciók alapjául, amely engem elgondolkodtat, amelyet mindenképpen színpadra szánok. Ilyen volt a Szegedi Szimfonikusok közreműködésével létrehozott Requiem-produkciónk, illetve a Szabadtéri Játékok színpadán bemutatott, Dvorák 9. szimfóniájára született „Új Világ” című előadásunk – hogy csak néhányat említsek a közelmúltból. De ilyen a mostani bemutatónkon Bartók Táncszvitje, mely eredetileg is táncprodukciónak készült, mégis inkább koncerttermek repertoárdarabja, kevesen vállalkoztak eddig élőzenével való megjelenítésére. Nincs írott librettója, ezért csakis a zenére építhettem, amikor a koreográfiát elkészítettem.

- Novemberben bemutatott Bartók-estjéhez élőzenét használ. Beszéljünk ennek előnyeiről, hátrányairól.

- Amikor kigondolom, hogy mit szeretnék megvalósítani élőzenével, egyben remélem is, hogy az csakis annak segítségével lehetséges. Meggyőződésem, hogy a klasszikus zene megszólaltatása ideálisabb és hatásosabb élő formában, mint lemezről bejátszva. A gépi zene soha nem tudja azt a hatást biztosítani, amit az élőzene. Nem tapasztaltam még ennek az előadásmódnak a hátrányait. Az se tartom kedvezőtlennek, ha a tánc szempontjából nagyon fontos elemek, a tempók, változnak estéről estére, hiszen az élőzenének éppen az a lényege, hogy hullámzó, sohasem egyforma, mindig ingadozó. Megszólaltatói ugyanis hús-vér emberek, akiknek aktuális hangulata, teljesítménye befolyásolja a zenei előadásmódot. Ha a táncos ismeri-érzi a zenét, nem okozhat problémát az se, ha néhol változás adódik a ritmikában, dinamikában. Óriási élmény számomra egy-egy élőzenés produkció, ezért szorgalmazom, hogy minél gyakrabban éljünk ennek lehetőségével.

- Rendezőként Kecskeméten prózát vitt színre. Most Bartók A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operáját rendezi. Mi jöhet még?

- Hamarosan egy daljáték: Kodály Háry Jánosa márciusban. Újabb kísérlet, újabb kihívás. Bizonyára nyughatatlanságom számlájára írandó, hogy vonz minden, ami újszerű, és ami lehetővé teheti, hogy mindig mással foglalkozzam, soha ne ismételjem magam. Ha „csak” a tánc területén maradok, fennáll a veszély, hogy beszorulok a saját korlátaim közé, ismételni kezdem önmagam, megvalósítási formáimat és ettől unalmassá válhatok. Szeretem magam más műfajban kipróbálni, mert azzal olyan új perspektívát nyerek, mely hatással van aztán a további táncprodukcióimra.

- Bartók operája férfi és nő bonyolult viszonyrendszerét taglalja. Sokan és sokféleképpen megrendezték már. Az öné miben más, milyen többletet nyújt?

- Talán nem is az a fontos, hogy más legyen vagy többletet nyújtson egy rendezés. Sokkal érdekesebbnek tartom, ha arra koncentrálunk, hogy mi a rendező személyes véleménye erről az ügyről, mit gondol róla. Milyen szemszögből szemléli a témát és ezt milyen módon valósítja meg. Ahogy eddig, ezután is milliók rendezik majd meg ezt a művet, de ez lényegtelen, mert itt egy olyan szimbólumrendszerről van szó, mely mindenkinek mást jelenthet, és ezáltal más-más megvalósítási
formát eredményezhet. Mindenki másképp látja-láttatja a várat, az ajtók mögötti titkokat – ez mind megfejtésre vár és magában rejti a változatosságot. Én igyekeztem a librettó konkrét, kimondott fogalmait – amelyek nyilvánvalóak, mégis ritkán valósulnak meg a színpadon – egyszerre, egy időben színre vinni úgy, hogy néha kontrasztos gondolatokat kapcsoljak össze. Arra törekedtem, hogy kettőséget sugallva, egyszerre ábrázoltassam a várral kapcsolatos külsődleges megfogalmazást és a két ember nagyon szoros, csak egymásba forduló lelki kapcsolatát. Ez egy furcsa kettőség. Egyrészt szimbolikus a mű egésze, és én meg akartam fejtetni a nézővel ezt a szimbólumot, egyenes utat mutatva ennek pszichés megfejtése felé. Másrészt azonban szerettem volna megőrizni ennek a csodálatos szimbólumrendszernek a varázsát, ezért a várnak, a robusztus falaknak jelen kell lenniük a műben. Sohasem rendeztem még operát, Bartók három színpadi műve azonban szerves egységet alkot, tematikailag is szorosan összetartozik. A Fából faragott királyfi és a Csodálatos mandarin után nagyon vágytam már arra, hogy a Kékszakállút is színpadra állíthassam.

- Jövőre visszatér az Új Világ című kétrészes táncjáték a Szabadtéri színpadára. Milyen ajánlást fűzne a produkcióhoz?

- Azoknak, akik már látták, nem szükséges ajánlani, hiszen zajos sikere azt bizonyítja, hogy tetszett a közönségnek. Remélem, sokan lesznek, akik ismét megnézik 2006-ban is. Nagyon látványos, összetett és hatásos alkotás, kellemes, szívhez szóló történettel, amelynek zenei alapját az első részben Ágens és ütőegyüttes, a második részben a Szegedi Szimfonikusok szolgáltatják. Élőzene, pirotechnika, víz és nagyszámú táncegyüttes – mindez jelen van benne, a szegedi szabadtéri színpad méreteinek megfelelve. Örülök, hogy a produkciónak, a 2004-es két előadáson túl van további élete is, hiszen hosszú készülődés, próbafolyamat előzte meg a bemutatót, nehéz, megfeszített munkát és sok pénz igényelt a táncjáték színrevitele.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Vizuál

Színházi reklámfogás volt a megtalált Picasso-festmény

Hamisnak bizonyultak a hat éve ellopott Picasso-festmény felbukkanásáról szóló hírek. A kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint "tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény - közölte a holland NOS televízió.
Színház

A Magvető Café-ban is elmaradnak a tervezett bemutatók januártól

A kulturális tao-támogatás megvonása a Magvető Cafét is érzékenyen érinti. Közleményükben arról írnak, januártól biztosan elmaradnak a tervezett saját előadások.
Zenés színház

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc kritika

Az arcukkal is táncolnak

Anton Lachky szlovák koregoráfus paradigmát váltott a Közép-Európa Táncszínházzal közös munkafolyamatban. Bebizonyította, hogy a táncos test nem ér véget a végtagok és a törzs mozgásánál. Arcot, hangot, konkrét gesztusokat adott nekik.
Tánc videó

Lélegzetelállító klippel tér vissza a Polunyin-Hozier páros

Az ukrán balettművész öt évvel ezelőtt az ír zenész Take Me To Church című zenéjére készült David LaChapelle-videoklipben robbant be a köztudatba. Most ismét összeálltak egy remekműre.
Tánc ajánló

Mozdulatművészeti sorozat indult a Műcsarnokban

A Rejtett történetek című kiállításához kapcsolódóan a budapesti Műcsarnok átfogó mozdulatművészeti programsorozat indított keddenként.
Tánc magazin

Történelmi pillanat: piacra dobták az első pár barna spicc-cipőt

Szimbolikus jelentőségű, hogy a táncos test meghosszabbítását jelképező spicc cipők immár barna színben is kaphatók, vagyis az afroamerikai táncosoknak nem kell többé színezniük a fehér, rózsaszín, vagy „testszínű” lábbeliket.
Tánc ajánló

Spanyol vendégkoreogárfus darabja debütál a Győri Balettnél

Sötét, csönd címmel mutatja be a társulat november 10-én Győrben, november 21-én pedig a Müpában a spanyol Angel Rodrígez kétfelvonásos balettjét az első világháború végének 100. évfordulója alkalmából.