Tánc

"Vonz minden, ami újszerű"

2005.12.20. 00:00
Ajánlom
November 18-án, mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház Bartók Béla egyfelvonásos operáját, A kékszakállú herceg várát és a Táncszvitet Juronics Tamás rendezésében. Két évforduló is indokolja a kettős Bartók-bemutatót: szeptember végén emlékeztünk meg arról, hogy a legnagyobb magyar komponista 60 évvel ezelőtt hunyt el New Yorkban, jövő tavasszal pedig születésének 125 éves jubileumát ünnepeljük. A bemutató kapcsán Juronics Tamással beszélgetett Kosztándi Melinda.

Juronics Tamás

- Az utóbbi időben gyakran választ montázs helyett komplex zeneművet. Mi ennek az oka?

- Számomra fontos, hogy olyan zenemű szolgáljon az általam rendezett produkciók alapjául, amely engem elgondolkodtat, amelyet mindenképpen színpadra szánok. Ilyen volt a Szegedi Szimfonikusok közreműködésével létrehozott Requiem-produkciónk, illetve a Szabadtéri Játékok színpadán bemutatott, Dvorák 9. szimfóniájára született „Új Világ” című előadásunk – hogy csak néhányat említsek a közelmúltból. De ilyen a mostani bemutatónkon Bartók Táncszvitje, mely eredetileg is táncprodukciónak készült, mégis inkább koncerttermek repertoárdarabja, kevesen vállalkoztak eddig élőzenével való megjelenítésére. Nincs írott librettója, ezért csakis a zenére építhettem, amikor a koreográfiát elkészítettem.

- Novemberben bemutatott Bartók-estjéhez élőzenét használ. Beszéljünk ennek előnyeiről, hátrányairól.

- Amikor kigondolom, hogy mit szeretnék megvalósítani élőzenével, egyben remélem is, hogy az csakis annak segítségével lehetséges. Meggyőződésem, hogy a klasszikus zene megszólaltatása ideálisabb és hatásosabb élő formában, mint lemezről bejátszva. A gépi zene soha nem tudja azt a hatást biztosítani, amit az élőzene. Nem tapasztaltam még ennek az előadásmódnak a hátrányait. Az se tartom kedvezőtlennek, ha a tánc szempontjából nagyon fontos elemek, a tempók, változnak estéről estére, hiszen az élőzenének éppen az a lényege, hogy hullámzó, sohasem egyforma, mindig ingadozó. Megszólaltatói ugyanis hús-vér emberek, akiknek aktuális hangulata, teljesítménye befolyásolja a zenei előadásmódot. Ha a táncos ismeri-érzi a zenét, nem okozhat problémát az se, ha néhol változás adódik a ritmikában, dinamikában. Óriási élmény számomra egy-egy élőzenés produkció, ezért szorgalmazom, hogy minél gyakrabban éljünk ennek lehetőségével.

- Rendezőként Kecskeméten prózát vitt színre. Most Bartók A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operáját rendezi. Mi jöhet még?

- Hamarosan egy daljáték: Kodály Háry Jánosa márciusban. Újabb kísérlet, újabb kihívás. Bizonyára nyughatatlanságom számlájára írandó, hogy vonz minden, ami újszerű, és ami lehetővé teheti, hogy mindig mással foglalkozzam, soha ne ismételjem magam. Ha „csak” a tánc területén maradok, fennáll a veszély, hogy beszorulok a saját korlátaim közé, ismételni kezdem önmagam, megvalósítási formáimat és ettől unalmassá válhatok. Szeretem magam más műfajban kipróbálni, mert azzal olyan új perspektívát nyerek, mely hatással van aztán a további táncprodukcióimra.

- Bartók operája férfi és nő bonyolult viszonyrendszerét taglalja. Sokan és sokféleképpen megrendezték már. Az öné miben más, milyen többletet nyújt?

- Talán nem is az a fontos, hogy más legyen vagy többletet nyújtson egy rendezés. Sokkal érdekesebbnek tartom, ha arra koncentrálunk, hogy mi a rendező személyes véleménye erről az ügyről, mit gondol róla. Milyen szemszögből szemléli a témát és ezt milyen módon valósítja meg. Ahogy eddig, ezután is milliók rendezik majd meg ezt a művet, de ez lényegtelen, mert itt egy olyan szimbólumrendszerről van szó, mely mindenkinek mást jelenthet, és ezáltal más-más megvalósítási
formát eredményezhet. Mindenki másképp látja-láttatja a várat, az ajtók mögötti titkokat – ez mind megfejtésre vár és magában rejti a változatosságot. Én igyekeztem a librettó konkrét, kimondott fogalmait – amelyek nyilvánvalóak, mégis ritkán valósulnak meg a színpadon – egyszerre, egy időben színre vinni úgy, hogy néha kontrasztos gondolatokat kapcsoljak össze. Arra törekedtem, hogy kettőséget sugallva, egyszerre ábrázoltassam a várral kapcsolatos külsődleges megfogalmazást és a két ember nagyon szoros, csak egymásba forduló lelki kapcsolatát. Ez egy furcsa kettőség. Egyrészt szimbolikus a mű egésze, és én meg akartam fejtetni a nézővel ezt a szimbólumot, egyenes utat mutatva ennek pszichés megfejtése felé. Másrészt azonban szerettem volna megőrizni ennek a csodálatos szimbólumrendszernek a varázsát, ezért a várnak, a robusztus falaknak jelen kell lenniük a műben. Sohasem rendeztem még operát, Bartók három színpadi műve azonban szerves egységet alkot, tematikailag is szorosan összetartozik. A Fából faragott királyfi és a Csodálatos mandarin után nagyon vágytam már arra, hogy a Kékszakállút is színpadra állíthassam.

- Jövőre visszatér az Új Világ című kétrészes táncjáték a Szabadtéri színpadára. Milyen ajánlást fűzne a produkcióhoz?

- Azoknak, akik már látták, nem szükséges ajánlani, hiszen zajos sikere azt bizonyítja, hogy tetszett a közönségnek. Remélem, sokan lesznek, akik ismét megnézik 2006-ban is. Nagyon látványos, összetett és hatásos alkotás, kellemes, szívhez szóló történettel, amelynek zenei alapját az első részben Ágens és ütőegyüttes, a második részben a Szegedi Szimfonikusok szolgáltatják. Élőzene, pirotechnika, víz és nagyszámú táncegyüttes – mindez jelen van benne, a szegedi szabadtéri színpad méreteinek megfelelve. Örülök, hogy a produkciónak, a 2004-es két előadáson túl van további élete is, hiszen hosszú készülődés, próbafolyamat előzte meg a bemutatót, nehéz, megfeszített munkát és sok pénz igényelt a táncjáték színrevitele.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Ők az idei Junior Prima Díjasok színház- és filmművészet kategóriában

„Senki sem születik egyedülálló művésznek, hanem a családjának, környezetének és nem utolsósorban persze önmaga kitartó, kemény munkájának köszönhetően válhat azzá” – vallja Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, aki a szeptember 14-i díjátadó ünnepségen hat fiatal művésznek adta át a színház- és filmművészet kategória pénzjutalommal is járó Junior Prima Díját.
Színház

A sudár mosonmagyaróvári naiva – Rujder Vivien portréja

A budapesti Katona József Színház fiatal művésze Junior Prima Díjat vehetett át szeptember 14-én. A Takarékbank Zrt. támogatásával megvalósuló díjátadón Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója méltatta Rujder Vivien tehetségét.
Színház

Ragyogó és huncut angyal – Mentes Júlia Virginia portréja

Zenésszínész-osztályában végzett, de nem zenés színészként gondol magára. Alakításai a szakma nagyjait is meggyőzik, tehetségét szeptember 14-én a Takarékbank Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal ismerték el.
Színház

Szívesen látják el szerepekkel – Gyöngyösi Zoltán portréja

A Vígszínház művészének szakmai szempontból igazán jól indult az évad: másfél hete komoly színészi helyzetben bizonyíthatott, amikor a Szerelmek városa főszerepében lépett színpadra, kiváló teljesítménnyel, szeptember 14-én pedig Junior Prima Díjat vehetett át a Takarékbank Zrt. jóvoltából. Az elismerést Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója adta át.
Színház

Kíváncsian villanó, világos szempár – Rózsa Krisztián portréja

Mohácsi János nem visz színre olyan darabot a Miskolci Nemzeti Színházban, amelyben Rózsa Krisztián ne kapna szerepet – nem véletlenül. A fiatal színművész tehetségét a Takarékbank Zrt. támogatásával Junior Prima Díjjal ismerték el szeptember 14-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc gyász

Elhunyt Loósz Krisztina táncművész

A Győri Balett egykori magántáncosát tragikusan fiatalon, 57 évesen érte a halál – tudatta az intézmény a Facebook-oldalán.
Tánc ajánló

Szinergiák – Különleges találkozásoknak ad otthont a Fővárosi Nagycirkusz

A társművészeteké a főszerep idén ősszel a Fővárosi Nagycirkuszban. A Carmina Burana mágikus világa, az Urban Verbunk egyszerre újító és hagyományőrző táncművészete, a Duda Éva Társulat újraértelmezett táncszínháza és a Monte Christo grófja című musical, valamint a Kijevi Cirkuszakadémia művészeti projektje várja a közönséget.
Tánc hír

„Premier” fesztivál a Nemzeti Táncszínházban

Három nemzetközi társulat részvételével és hazai bemutatókkal veszi kezdetét a tánc legrangosabb hazai ünnepe, a Budapest Táncfesztivál, melyet szeptember 18. és október 9. között rendeznek meg a Nemzeti Táncszínházban.
Tánc hír

Rendhagyó fesztivállal búcsúzik a jubiláló L1danceFest

Huszadik, és egyben utolsó alkalommal rendezik meg szeptember 1. és 5. között az L1 Egyesület a kortárs előadóművészetek egyik legrangosabb szemléjét, amely a jubileum alkalmából a budapesti bázis mellett számos vidéki helyszínen képviselteti magát.
Tánc ajánló

Külföldi és hazai táncművészek a tánc legrangosabb ünnepén a Nemzeti Táncszínházban

Nem könnyű, sőt majdnem lehetetlen csak egy előadást választani az idei Budapest Táncfesztivál programkínálatából. Ha lehetne, azt ajánlanánk a közönségnek, hogy minden estét töltsenek a Millenárison, ünnepeljék a táncművészetet a Nemzeti Táncszínház programjaival. Neves külföldi táncegyüttesek, jubiláló magyar művészek és természetesen a hazai közönség kedvencei is ott vannak az előadók sorában a 2021-es Budapest Táncfesztiválon.