Tánc

"Vonz minden, ami újszerű"

2005.12.20. 00:00
Ajánlom
November 18-án, mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház Bartók Béla egyfelvonásos operáját, A kékszakállú herceg várát és a Táncszvitet Juronics Tamás rendezésében. Két évforduló is indokolja a kettős Bartók-bemutatót: szeptember végén emlékeztünk meg arról, hogy a legnagyobb magyar komponista 60 évvel ezelőtt hunyt el New Yorkban, jövő tavasszal pedig születésének 125 éves jubileumát ünnepeljük. A bemutató kapcsán Juronics Tamással beszélgetett Kosztándi Melinda.

Juronics Tamás

- Az utóbbi időben gyakran választ montázs helyett komplex zeneművet. Mi ennek az oka?

- Számomra fontos, hogy olyan zenemű szolgáljon az általam rendezett produkciók alapjául, amely engem elgondolkodtat, amelyet mindenképpen színpadra szánok. Ilyen volt a Szegedi Szimfonikusok közreműködésével létrehozott Requiem-produkciónk, illetve a Szabadtéri Játékok színpadán bemutatott, Dvorák 9. szimfóniájára született „Új Világ” című előadásunk – hogy csak néhányat említsek a közelmúltból. De ilyen a mostani bemutatónkon Bartók Táncszvitje, mely eredetileg is táncprodukciónak készült, mégis inkább koncerttermek repertoárdarabja, kevesen vállalkoztak eddig élőzenével való megjelenítésére. Nincs írott librettója, ezért csakis a zenére építhettem, amikor a koreográfiát elkészítettem.

- Novemberben bemutatott Bartók-estjéhez élőzenét használ. Beszéljünk ennek előnyeiről, hátrányairól.

- Amikor kigondolom, hogy mit szeretnék megvalósítani élőzenével, egyben remélem is, hogy az csakis annak segítségével lehetséges. Meggyőződésem, hogy a klasszikus zene megszólaltatása ideálisabb és hatásosabb élő formában, mint lemezről bejátszva. A gépi zene soha nem tudja azt a hatást biztosítani, amit az élőzene. Nem tapasztaltam még ennek az előadásmódnak a hátrányait. Az se tartom kedvezőtlennek, ha a tánc szempontjából nagyon fontos elemek, a tempók, változnak estéről estére, hiszen az élőzenének éppen az a lényege, hogy hullámzó, sohasem egyforma, mindig ingadozó. Megszólaltatói ugyanis hús-vér emberek, akiknek aktuális hangulata, teljesítménye befolyásolja a zenei előadásmódot. Ha a táncos ismeri-érzi a zenét, nem okozhat problémát az se, ha néhol változás adódik a ritmikában, dinamikában. Óriási élmény számomra egy-egy élőzenés produkció, ezért szorgalmazom, hogy minél gyakrabban éljünk ennek lehetőségével.

- Rendezőként Kecskeméten prózát vitt színre. Most Bartók A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operáját rendezi. Mi jöhet még?

- Hamarosan egy daljáték: Kodály Háry Jánosa márciusban. Újabb kísérlet, újabb kihívás. Bizonyára nyughatatlanságom számlájára írandó, hogy vonz minden, ami újszerű, és ami lehetővé teheti, hogy mindig mással foglalkozzam, soha ne ismételjem magam. Ha „csak” a tánc területén maradok, fennáll a veszély, hogy beszorulok a saját korlátaim közé, ismételni kezdem önmagam, megvalósítási formáimat és ettől unalmassá válhatok. Szeretem magam más műfajban kipróbálni, mert azzal olyan új perspektívát nyerek, mely hatással van aztán a további táncprodukcióimra.

- Bartók operája férfi és nő bonyolult viszonyrendszerét taglalja. Sokan és sokféleképpen megrendezték már. Az öné miben más, milyen többletet nyújt?

- Talán nem is az a fontos, hogy más legyen vagy többletet nyújtson egy rendezés. Sokkal érdekesebbnek tartom, ha arra koncentrálunk, hogy mi a rendező személyes véleménye erről az ügyről, mit gondol róla. Milyen szemszögből szemléli a témát és ezt milyen módon valósítja meg. Ahogy eddig, ezután is milliók rendezik majd meg ezt a művet, de ez lényegtelen, mert itt egy olyan szimbólumrendszerről van szó, mely mindenkinek mást jelenthet, és ezáltal más-más megvalósítási
formát eredményezhet. Mindenki másképp látja-láttatja a várat, az ajtók mögötti titkokat – ez mind megfejtésre vár és magában rejti a változatosságot. Én igyekeztem a librettó konkrét, kimondott fogalmait – amelyek nyilvánvalóak, mégis ritkán valósulnak meg a színpadon – egyszerre, egy időben színre vinni úgy, hogy néha kontrasztos gondolatokat kapcsoljak össze. Arra törekedtem, hogy kettőséget sugallva, egyszerre ábrázoltassam a várral kapcsolatos külsődleges megfogalmazást és a két ember nagyon szoros, csak egymásba forduló lelki kapcsolatát. Ez egy furcsa kettőség. Egyrészt szimbolikus a mű egésze, és én meg akartam fejtetni a nézővel ezt a szimbólumot, egyenes utat mutatva ennek pszichés megfejtése felé. Másrészt azonban szerettem volna megőrizni ennek a csodálatos szimbólumrendszernek a varázsát, ezért a várnak, a robusztus falaknak jelen kell lenniük a műben. Sohasem rendeztem még operát, Bartók három színpadi műve azonban szerves egységet alkot, tematikailag is szorosan összetartozik. A Fából faragott királyfi és a Csodálatos mandarin után nagyon vágytam már arra, hogy a Kékszakállút is színpadra állíthassam.

- Jövőre visszatér az Új Világ című kétrészes táncjáték a Szabadtéri színpadára. Milyen ajánlást fűzne a produkcióhoz?

- Azoknak, akik már látták, nem szükséges ajánlani, hiszen zajos sikere azt bizonyítja, hogy tetszett a közönségnek. Remélem, sokan lesznek, akik ismét megnézik 2006-ban is. Nagyon látványos, összetett és hatásos alkotás, kellemes, szívhez szóló történettel, amelynek zenei alapját az első részben Ágens és ütőegyüttes, a második részben a Szegedi Szimfonikusok szolgáltatják. Élőzene, pirotechnika, víz és nagyszámú táncegyüttes – mindez jelen van benne, a szegedi szabadtéri színpad méreteinek megfelelve. Örülök, hogy a produkciónak, a 2004-es két előadáson túl van további élete is, hiszen hosszú készülődés, próbafolyamat előzte meg a bemutatót, nehéz, megfeszített munkát és sok pénz igényelt a táncjáték színrevitele.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Zenés színház

Spielberg egy 17 éves, ismeretlen lányt választott a West Side Story női főszerepére

Steven Spielberg egy nyílt szereplőválogatáson feltűnt, ismeretlen 17 éves lányra bízta Maria szerepét a West Side Story új filmes feldolgozásában.
Klasszikus

Ilyen lenne a #10éveskihívás kedvenc zeneszerzőinkkel

A közösségi médiában hódít a 10 éves kihívás, azaz a #10yearschallenge. Megnéztük, milyen lenne, ha a legnagyobb zeneszerzők is posztolnának fotót és szöveget.
Vizuál

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.
Klasszikus

Így szóltak azok a hangszerek, amikre Mozart, Haydn, Händel vagy Beethoven komponáltak

A Felvilágosodás Korának Zenekara jóvoltából most egyesével meghallgathatjuk, milyen hangszerekre írták műveiket a legnagyobb klasszicista és barokk szerzők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc lapszemle

Szergej Polunyin megmagyarázta Instagram-posztjait

Sokak szerint az ukrán származású balettsztár egész eddigi karrierjét aláásta az Instagramra posztolt üzeneteivel. Most a német újságíró, Tanit Koch szembesítette őt kijelentéseivel.
Tánc ajánló

A világ táncai 1 előadásban

Japán taiko ritmusok, vad afro táncok, a velencei karnevál hangulata, egy tradicionális zsidó esküvői ceremónia, spanyol flamenco, ír sztepptánc, görög szirtaki és mulatós cigánytánc - mindez egyetlen előadásban a magyar táncélet egyik legkarakteresebb együttesétől, a Varidance-től.
Tánc hír

Carlos Acosta balettigazgató lett

A kubai utcagyerekből generációja egyik legkiemelkedőbb művészévé avanzsált táncost választották a Birmingam Royal Ballet új balettigazgatójának.
Tánc tranzdanz

Krasznahorkai inspirálta fekete-fehér táncképeket fest a TranzDanz

Kovács Gerzson Péter a TranzDanz társulattal január 17-én mutatja be Noir című, legújabb előadását a MU Színházban. A Krasznahorkai világát idéző előadás kapcsán Gyepesi Flóra beszélgetett a társulatvezetővel.
Tánc hír

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.